Transcript Felnőttképzés

Felnőttképzés
A felnőttoktatás szakágazatai 1.
SZAKÁGAZATOK
FORMÁLIS
INFORMÁLIS
NONFORMÁLIS
A felnőttoktatás szakágazatai
1. FORMÁLIS
•
•
•
•
didaktikai tervszerűség jellemzi
céltudatos, rendszeres
általában tantárgy/modulrendszerben
az ellenőrzés kiemelt szerepet kap
A felnőttoktatás szakágazatai
2.
•
•
•
•
•
•
NONFORMÁLIS
oldottabb forma
jellemzően állandó a hallgatóság
életösszefüggések vizsgálata, praktikus
tudás közvetítése
nem tantárgyak szerint strukturálódik
tudomány, művészetek, mindennapi
tudás
állandó ösztönzés az önművelésre
A felnőttoktatás szakágazatai
3. INFORMÁLIS
•
•
•
•
a leggyakoribb tanulási forma
általában szabadidőben
mindig tervezetlenül történik
tudomány, politika, művészetek,
mindennapi ismeretek
A felnőttoktatás szakágazatai 2.
SZAKÁGAZATOK
ISKOLARENDSZERŰ
ÁLLAMILAG NEVESÍTETT
ISKOLARENDSZERBEN,
TANULÓI/HALLGATÓI
JOGVISZONNYAL
ISKOLARENDSZEREN
KÍVÜLI
A képzési piramis
FELSŐFOK
KÖZÉPFOK
ALAPFOK
Lemorzsolódás,
A második esély
második esély
felnőttkorban
első esély
„rendes” korban
Az első esély iskolarendszeréből
való lemorzsolódás okai
• anyagi
• társadalmi/iskolai (pl.szegregáció,előítélet)
• családi (költözés, családtag betegsége,
nem érték a tudás)
• földrajzi
• egészségügyi
• a saját korcsoport negatív hatásai
• önálló döntés
A felnőttoktatás társadalmi funkciói
1. SZOCIALIZÁCIÓS
2. EGYÉNI SZÜKSÉGLETEKET KIELÉGÍTŐ
szocializációs funkciók
• pótló funkció: hiányzó,rendeskorban meg
nem szerzett általános vagy szakmai
ismeretek, végzettségek felnőttkori
megszerzése
• kompetenciát biztosító funkció: célja,
hogy a munka világában szükséges
naprakész tudás megszerzését, a
technikai eszközök használatát, a
technikai környezetben való eligazodást
folyamatos képzéssel biztosítsa
szocializációs funkciók
• stabilizációs funkció: a felnőttképzés
által a munkaerő-piaci státusz megtartása
vagy erősítése, ezáltal gazdasági,
szociális, egészségi, társadalmi és érzelmi
stabilitás biztosítása
• politikai képző funkció: Állampolgári,
politikai és közösségi képzéssel a
közéletben való aktív részvétel
megteremtése, környezetünk tudatos
védelme.
szocializációs funkciók
• parkolópálya funkció: célja, hogy a
(felnőtt) tanulót addig tartsa az oktatási
rendszerben, ameddig erre szükség van
ahhoz, hogy a munkanélküliség, a
marginalizálódás stb. veszélye elkerülhető
legyen.
• személyiségfejlesztő funkció: a humán
erőforrás nem közvetlen munkaerő-piaci
célú fejlesztése, melynek eredménye a
magasabb szintű munkavégzés, fejlettebb
tanulási- és kulcsképességek.
Személyes szükségleteket kielégítő
funkciók
• egzisztenciális funkció: a felnőttkori
tanulás segítségével a gazdasági
biztonság, a társadalmi mobilitás
lehetőségének megvalósulása.
• rekreációs funkció: a szabadidő hasznos
eltöltése, aktív pihenés, az egészséges
életmód kialakítása.
Személyes szükségleteket kielégítő
funkciók
• személyiségfejlesztő funkció: a
leggyakrabban különböző művészeti ágak
segítségével történő önmegvalósítás,
önkifejezés. Célja még, hogy a felnőtt
megismerje személyisége sajátosságait,
fejlessze képességeit és reflexivitását.
A felnőttoktatás célcsoportjai
• analfabéták
• funkcionális
analfabéták
• munkanélküliek
• idősek
• szegények
• nők
•
•
•
•
•
•
•
fiatal felnőttek
képzetlenek
elítéltek
fogyatékkal élők
romák
bevándorlók
vándorló életmódot
folytatók
Az iskolarendszerű felnőttoktatás
hazai története
• 1945/46, az Ideiglenes Nemzeti Kormány
11 130/1945. M. E. számú rendelete
alapján (Dálnoki Miklós Béla
miniszterelnök és Teleki Géza
kultuszminiszter) szabályozott
iskolarendszerű felnőttoktatás.
• Az első teljes tanév – a végrehajtási
utasítás 1946. február 7-ei megjelenése
után – az 1946/47-es volt.
Az iskolarendszerű felnőttoktatás
hazai története
• 1948-53: kiemelt kedvezmények,
gyorsított, fölülről szervezett, a
középiskolák szerepe nő.
• munka melletti „levelező” oktatás
• 1954-56: elvont kedvezmények, hanyatlás
• 1958-63: cél a tömegoktatás + érettségi
• egyre több fiatal és nő
Az iskolarendszerű felnőttoktatás
hazai története
• hetvenes évektől: idősebbek hiánya
• gimnázium helyett szmk túlsúlya
• 1973-2005: szakmunkások
szakközépiskolája
• fiatalodás, funkcióváltás (a közoktatás
működési zavarainak ellensúlyozása)
Gazdasági, politikai változások a
kilencvenes években
• demokratikus átrendeződés, nemzetközi politikai
átalakulás
• nemzetközi szervezetek (NATO, Európai Unió)
• piacgazdaság, a túlfoglalkoztatás leépülése,
piaci verseny, piacvesztés
• privatizáció
az állami és önkormányzati
tulajdonnal szemben túlsúlyba kerül a
magántulajdonú üzleti szektor
Társadalmi változások a
kilencvenes években
• A kilencvenes évtized végére – a piacgazdaság
megszilárdulásával – a rendszerváltás mobilitást
élénkítő hatása megszűnt, a rétegződés és az
egyenlőtlenségi rendszer lényegileg állandósult
• az iskoláztatási szakasz hosszabbra nyúlt
• legnagyobb mértékben az alacsony képzettségű
munkaerő iránti kereslet esett vissza
• munkanélküliség
A regisztrált munkanélküliek száma 1991-2002
(ezer fő)
800
700
600
500
400
300
200
100
0
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
A felnőttképzési rendszer
változásai a kilencvenes években
• A munkanélküliség megjelenése és a
munkaerő-piaci képzések súlyának
növekedése
• A felnőttképzés piaci jellegének előtérbe
kerülése
• A gazdasági társaságok megjelenése a
képzési piacon
• A vállalati képzőhelyek megszűnése és
átalakulása
A felnőttképzési rendszer
változásai a kilencvenes években
• Az általános felnőttképzés háttérbe
szorulása
• A távoktatás szerepének erősödése
• A politikai képző funkció tartalmának
megváltozása
• A népfőiskolai rendszer feléledése
• a LLL felértékelődése
Az oktatási rendszer változásai
• 1985-től decentralizáció,
demokratizálódás
• a tankötelezettség kitolódása, új tartalmak
• NAT, kerettantervek
• „vállalkozó” iskola
Az oktatási rendszer változásai
• demográfiai csökkenés, javuló
iskolázottsági mutatók
200 000
150 000
100 000
50 000
2001
1999
1997
4995
1993
991
1989
1987
1985
1983
1981
1979
1977
1975
0
Törvényi szabályozás
• 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről
• 2001. évi CI tv. a felnőttképzésről
Elvárások a képzéssel szemben 1.
• Megkülönböztetett bánásmód, individualizált
fejlesztés
• Személyiség stabilizálásának elérése,
fejlesztése
• Tanulási motiváció, tanulási készség,
kommunikáció fejlesztése
• Munkaköri képesség megnevezése,
• Hiányzó alapismeretek pótlása
Elvárások a képzéssel szemben 2.
• Szükséges szakmai és mentális képességek
elsajátítása
• Nyílt, hozzáférhető, rugalmasan egymásra
épülő rendszerek alkalmazása
• A szociális különbségek csökkentése
• Szolgáltatások
A következő nemzedék oktatása
Az elvárt kompetenciák fejlesztésének
útja:
• Egy életen át tartó tanulási igény
kialakítása
• Önálló tanulás fejlesztése
• Csapatmunka kialakítása a tanulási
folyamatokban
• Problémamegoldás fejlesztése
Tanuló
Tanuló
Elmozdulás a
tanárközpontú oktatástól
Tanuló
Iskolák és
szervezetek
Oktató
Tanuló
Tudás
környezet
könyvtár
Oktató
Tanuló
Teljesítményközpontú
oktatás felé
szakértő
osztály
internet
kihelyezett képzés
Tudás portál
Tanulás másként
Csomópontok
együttműködés
tanulás
tudás menedzsment
Egyéni és
csapat
teljesítmény
fejlődése
Iskolák és
szervezetek
Tanulási teljesítmény
támogatása
innováció
könyvtár
oktató
tanuló
Vállalati
környezet
osztály
Tudás környezet
internet
szakértő
Tudás portás
Milyen új kompetenciákkal kell
rendelkeznie képzőknek?
• Kiváló (MESTER) szakember / mindig hiteles
• A felnőttek tanulási folyamatait jól ismerő,
andragógiai ismeretekkel rendelkező
• Biztonsággal kezeli az új technológiát
• Nincs többé: „Majd az életben megtanulod!” –
helyette: tanulásszervezés,irányítás
• Különböző tanítás/tanulás módszertan
alkalmazása
• Tanuló az irányítás célpontja legyen
Felnőttképzési szakember
felkészítő - tematika
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Felnőttképzési ismeretek
A felnőttképzés finanszírozása
Munkaerő-piaci szükségletelemzés
Tanulásirányítási módszerek
Program- és tananyagfejlesztés
Felnőttképzési szolgáltatások
Minőségbiztosítás a felnőttképzésben
Marketing a felnőttképzésben
Irodai informatika
Tutori feladatok