DIPTERA

• szárny: • Csáp: egy a pár hártyás második pár az ún. billérré (rezgő) alakult.

rövid, három ízből álló vagy • Vaskos hosszú, fonalas csáp.

toruk elhelyezkedése, hátoldalának rajzolata, sertéik több fajuk felismerésében száma, és pontos azonosításában nélkülözhetetlen.

• A szárny erezete, a szárnyhoz kapcsolódó szárnypikkely, valamint a hiánya szintén fontos faji bélyeg.

• Fejlődés: billért gyakran elfedő torpikkely megléte vagy holometamorfózis, holometabólia. A petéikből kikelő lárvák változatos alakúak.

• A lárvák lehetnek növényevők, ragadozók, dög-, korhadék és ürülékevők, valamint élősködők.

• Hazánkban több, mint 7 ezer fajuk él.

Nematocera fonalascsápúak Brachycera rövidcsápúak

Subo.: Nematocera - fonalascsápúak

• 6-nál mindig több ízű csáp, sok csoportjukban hosszú, fonalas • a megkülönböztetés alapja: az arcpajzs felső részéhez ízesülő tőíz (scapus) és a 2.

csápíz (pedicellus) után a többi íz egymáshoz hasonló (homonom ízek) • lárváik jelentős része közvetve hasznos, amennyiben a szervesanyag körforgalomban lebontó szerepük van, egyesek haltáplálékként fontosak

Családok:

1. Tipulidae

(lószúnyogok)

2. Cecidomyiidae

(gubacsszúnyogok)

3. Culicidae

(igazi vagy csípő szúnyogok)

4. Chironomidae

(árvaszúnyogok) 5.

Ceratopogonidae

(törpeszúnyogok) 6.

Simuliidae

(púposszúnyogok vagy cseszlék)

7. Bibionidae

(bársonylegyek)

Tipula oleracea – Közönséges lószúnyog

• Káposzta és kárt okozhatnak.

néhány más zöldségféle palántáiban tetemes • Ezernél is több petéjét a talajba rakja.

• Feltűnően hosszú, karcsú lábai nagyon könnyen letörnek.

• Az állat így védekezik számos ellensége ellen.

Tipula maxima – Óriás lószunyog

Aedes vexans – Gyötrő szúnyog

• A nőstények vérrel, a hímek növényi nedvekkel táplálkoznak.

• Az embert a szagáról és a kisugárzott hő alapján találja meg.

Anopheles maculipennis – Foltos maláriaszúnyog

• A maláriát okozó váltóláz-állatkák, (

Plasmodium malariae

gazdája és így a malária terjesztője.

és

P. vivax

) köztes • A nőstények vérrel, a hímek növényi nedvekkel táplálkoznak.

Culex modestus – foltos szúnyog

• Csípése valamennyi legerősebb reakciót váltja ki.

szúnyogfaj közül a

Culex pipiens – dalos szúnyog

• Kétféle változatát (alfaját) ismerjük, amelyek külső bélyegek szerint nem, csupán fejlődésük és életmódjuk alapján különíthetők el egymástól.

• Az egyik változat (C. p. pipiens) főként madarak vérét szívja.

• A lakásokba viszont a másik, a házi szúnyognak is nevezett formája (C.

p.

molestus) szokott behúzódni, amely az ember vérére specializálódott.

Chironomus plumosus - közönséges árvaszúnyog

• Lakócsőben él.

• A lakócsőhöz megszilárduló nyálából kis tölcsért sző. • Vére piros színéről könnyen felismerhető.

Bibio marci – tavaszi bársonylégy

• Növényi nedvekkel, nektárral, levéltetvek édes ürülékével táplálkozik.

• Lárvái a felszín közelében, a talajban fejlődnek, füvek, répa és zöldségfélék gyökereit rágják.

Bibio hortulanus – kerti bársonylégy

A palántaágyakban érzékeny károkat okozhat.

Contarinia medicaginis - lucerna-gubacsszúnyog

• A lucernabimbót hagyma alakú gubaccsá torzítja.

Mikiola fagi – bükk gubacsszúnyog

• Gubacsai a bükklevél felszínén.

Subo.: Brachycera - rövidcsápúak

• Nevüket megrövidült, heteronom, különböző formájú ízekből álló, a fejlettebb családoknál 3 ízűvé redukálódott csápjukról kapták.

• Csápjuk rövid, 3 ízből áll.

1.

Tabanidae

(bögölyök) 2.

Bombyliidae

(pöszörlegyek) 3.

Syrphidae

(zengőlegyek) 4.

Tephritidae

(fúrólegyek) 5.

Drosophilidae

(harmatlegyek) 6.

Braulidae

(méhtetvek) 7.

Chloropidae

(gabonalegyek) 8.

Anthomyiidae

(viráglegyek) 9.

Glossinidae

(cecelegyek) 10.

Muscidae

(igazi legyek) 11.

Gasterophilidae

(gyomorbagócsok) 12.

Oestridae

(orrbagócsok) 13.

Hypodermatidae

(bőrbagócsok) 14.

Calliphoridae

(fémeslegyek) 15.

Sarcophagidae

(húslegyek) 16.

Tachinidae

(fürkészlegyek) 17.

Hippoboscidae

(kullancslegyek)

Tabanus bovinus - marhabögöly

• Patás állatok vérszívója.

• Vaskos szívókájával fájdalmasan szúr, a sebbe antikoagulint (véralvadásgátló anyagot) bocsát. A seb így a szúrás után is vérzik.

Tabanus bromius - lóbögöly

• Patások vérét szívja elsősorban

Chrysops caecutiens -közönséges pőcsik

• Szúrásuk fájdalmas.

• A lépfenét vagy a lovak vírusos vérszegénységét más betegségekkel együtt az emberre is átvihetik.

Haematopota pluvialis - esőthozó pőcsik

Philonicus albiceps - homoki farkaslégy

• Repülő rovarokra vadászik.

• Erős szívókájával átszúrja áldozata kültakaróját és kiszívja testnedveit.

• A kártevő rovarok pusztításával hasznot hajt.

Erax barbatus - szakállas rablólégy

• Csalánon, katángkárón vagy más magasabb növésű gyomnövényen üldögél, majd hirtelen elrugaszkodással repül a kiszemelt zsákmány után.

• Többnyire a leshelyére visszatér és ott szívja ki a nyálával elfolyósított szöveteket.

Méheket is képes elfogni.

Hemipenthes morio - közönséges gyászlégy

• A virágok előtt lebeg, szívókáját a virág kelyhébe nyújtva, nektárt szív.

• A virágok megporzásával hasznot hajt.

Eristalomyia tenax - közönséges herelégy

• Ernyős virágzatokon • Petéit pocsolyákba, árnyékszékek aknájába rakja.

• A farokkal rendelkező nyüve (a pócikféreg) vízzel együtt szerves törmeléket vesz fel, kiszűri a szerves anyagot.

Volucella pellucens - üvegpotrohú légy

Tüskés lárvája darázsfészkekben fejlődik.

Epistrophe balteata - ékfoltos zengőlégy

• A lárva levéltetvekkel, az imágó nektárral táplálkozik.

• Mesterien repül, cikázik, vagy lebeg.

Rhagoletis cerasi - cseresznyelégy

A kikelt nyüvek cseresznyeszemekbe.

befúrják magukat a

Piophila casei - sajtlégy

• Kozmopolita.

• Szinantróp ürüléklátogató) • Fehérjetartalmú fogyaszt.

(élelmiszer és élelmiszereket

Drosophila melanogaster - közönséges muslica

• Mindenütt előfordul, ahol erjedő gyümölcsöt találhat.

• Kitűnő szaglása segítségével fedezi fel az erjedő anyagokat.

• Ezekre rakja petéit, melyek száma a 400-at is elérheti.

Drosophila melanogaster - közönséges muslica

Drosophila melanogaster - közönséges muslica

Drosophila melanogaster - közönséges muslica

• Kedvező körülmények között 5 nap alatt nyüvek fejlődése befejeződik a • Hőmérséklettől további 3-11 nap alatt a bábok fejlődése.

függően • Optimális peterakástól esetben számított napon kikelhet a légy.

a 10.

• Így 30 nap alatt elméletileg egy nősténynek 64 millió utóda is lehet.

Musca domestica - házi légy

• Szívókájának szétteríthető, szívópárna van.

végén félgömb két alakú • Ezeket nyomja rá a táplálékra, egyúttal nyálat bocsát ki, táplálékot feloldja, majd felszívja.

Musca domestica - házi légy

Kedvező körülmények között már 7 nap alatt ki is fejlődhet az új légy.

Fannia canicularis - kis házi légy

• Hímje körül.

fáradhatatlanul köröz a a mennyezetről lógó tárgyak, pl. a villanyégő • Emberre nem száll.

Stomoxys calcitrans - szuronyos istállólégy

Hasonlít a házi légyre, de az előre álló szuronyáról biztosan felismerhető.

Calliphora vicina - kék dongólégy

• Húsban, dögben fejlődik.

• Ürüléket, dögöt és gyümölcsöt egyaránt látogat.

• Rendkívül veszélyes kórokozó terjesztő.

Sarcophaga carnaria - közönséges húslégy

• Lárvái gilisztában fejlődnek.

• A kifejlett légy előszeretettel repül húsra, és más fehérjetartalmú élelmiszerre, de emberi ürüléket is látogat.

Lucilia sericata - selymes döglégy

• Az egyik legveszedelmesebb, fertőzést terjesztő légy.

• A tápcsatorna betegségein kívül terjeszti a tularémiát, a brucellózist, a TBC-t és a járványos gyermekbénulást.

• Nyitott sebekre is petézik.

Echinomyia fera - közönséges fürkészlégy

• Petéit számos rovarfaj lárvájára rakja.

• A hernyóra helyezett petéből kikelő nyű befúrja magát annak a testébe és ott élősködik anélkül, hogy a gazda elpusztulna.

Lipoptena cervi - szarvas kullancslégy

Ha megfogjuk, szárnya tőben könnyen letörik.

Táplálék: vér. Az anya szervezetében kialakuló mirigypár (tejmirigy) váladékával táplálkozik a méhben levő utód. Nyelő mozgásuk a nőstény átlátszó bőrén keresztül jól megfigyelhető. A lárvák hátulsó vége az anya ivarnyílása felé tekint, így jutnak légköri oxigénhez.

MECOPTERA

• Fejlődés: holometabólia.

• Többféle lárvatípus jellemző rájuk: hernyószerű, pajorszerű és futóka (campodeoid).

• Szabad bábjuk van.

• Élőhely: a lárva a talajban, avarban, mohában, vagy vízben él.

Az imágók a nyirkos, buja növényzettel benőtt helyeket kedvelik.

• Életmód: ragadozók, növényevők és szaprofágok egyaránt megtalálhatók köztük.

Családok: 1. Skorpiólegyek – Panorpidae 2. Kapcsoslábú-csőrösrovarok – Bittacidae 3. Hótücskök - Boreidae

Panorpa communis - skorpiólégy

• Sebesült, vagy frissen elpusztult rovarokat fogyaszt.

• Kedveli a levéltetvek mézharmatját, továbbá fogyasztanak rothadó gyümölcsöt és madárürüléket is.

SIPHONAPTERA

•Hazánkban 51 faj . •Egyedfejlődésük: holometabolia.

• Több faj gazdaspefikus • Többféle betegség terjesztésében játszik szerepet (pestis stb.).

Pulex irritans - emberbolha

• Szúró-szívó szájszervével az emberből szív vért, közben véralvadás gátló nyálat bocsát a sebbe.

• A szívás megkezdése után ürüléket bocsát ki, ami először megemésztett vérből, majd frissen szívott vérből áll.

Ctenocephalides canis - kutyabolha

• Kutyákon él, emberre ritkán megy át.

• Közegészségügyi veszélyessége nagyobb, mint az emberbolháé, mivel a kutya galandférgének köztesgazdája.

(Dipilidium caninum)