Transcript ÜZLETI ETIKA I.

ÜZLETI ETIKA I.
Erkölcs és etika
Az erkölcs
• Jelentése: élettörvény, erkölcsi törvény
• Azon normák, szabályok, parancsok,
értékítéletek összessége, melyek
magatartásunkat, cselekedeteinket
szabályozzák, a magunk és mások javára.
• Segít a szabad akaraton alapuló választásban
Erkölcs, erkölcsi normák
• életszabályozó rendszer
• együttműködési, együttélési szabályok
Erkölcsi normák típusai:
– Felszólító
– Tiltó
„ Tedd a jót, és kerüld a rosszat!”
Az erkölcsi törvények 3 területen
szabályozzák az emberi
magatartást:
1.) saját magunkkal kapcsolatos feladatok terén;
2.) én-te kapcsolat ún. kis közösségek területén;
3.) társadalmi (szociális) kapcsolatok
vonatkozásában.
Az erkölcsi cselekedetek fő
jellemzői:
 tudatosság, szándékosság;
 lelkiismerettel való megegyezés;
 az erkölcsi normákat az elfogadók önként tartják
magukra nézve kötelezőnek, az erkölcsi
normákat „belső szabályozók”
 a fejlődés, nevelés során fokozatosan válnak
bensővé (interiorizálódnak) Nagy szerepe van az
erkölcsi mintáknak
 Az egyén világnézete, részben az ebből eredő
értékrendje befolyásolja.
Erkölcs normarendszerének
jellemzői
• Történelmileg kialakult képződmény
• Azon értékek és szabályok összessége,
amelyeket elismer és magára nézve
kötelezőnek vall az emberi közösség
Szabadon nem vihető át más csoportokra
• Nincs egyetemes emberi erkölcs,
(például:többférjűség)
Belső erkölcsi tudás
Lelkiismeret-furdalás, bűntudat
Az erkölcsi érzék olyan mint a szépérzék, az
emberi természet vele született
tulajdonsága.
Létezik egy belső erkölcsi tudás
Erkölcsi minősége van a cselekedeteknek
Jó és rossz különbsége
A szabad döntéseinkért felelősek vagyunk
Az erkölcsi felelősség
 Felelősség
ésszerű választ tudunk adni
arra, hogy miért úgy cselekedtünk
 A rossz ésszerűen nem igazolható, ezért
felelősséggel nem vállalható
 Az erkölcs első társadalmi megjelenése Mózes
10 parancsolata
 1-3 az ember és Isten viszonya
 4-10 az emberek egymás közti viszonya
10 parancsolat
1.
Uradat, Istenedet imádd, és csak neki
szolgálj!
2.
Isten nevét hiába ne vedd!
3.
Az Úr napját szenteld meg!
4.
Atyádat és anyádat tiszteld!
5.
Ne ölj!
6.
Ne paráználkodj!
7.
Ne lopj!
8.
Ne hazudj,mások becsületében kárt
ne tégy!
9.
Felebarátod házastársát ne kívánd!
10. Mások tulajdonát ne kívánd!
Yama-Niyama
 Yama
1.
erőszaknélküliség - ahimsa
2.
igazságszeretet
- satya
3.
a nem lopás
- asteya
4.
önmegtartóztatás - brahmacharia
5.
a nem birtoklás
- aparigraha
 Niyama
1. megtisztulás
-saucha
2. elégedettség
-santosa
3. szigor
- tapas
4. tanulás
- svadhyaya
5. Isten szeretete
- ishvarapranidhana
Az erkölcs, erkölcsi normák
eredetével kapcsolatosan két
különböző nézet
• Társadalmi eredet
• A vallási eredet
Az etika
 A filozófia egyik ága, az erkölcs filozófiai
vizsgálatával foglalkozik
 Az etika a görög éthosz szóból származik,
jelentése erkölcs.
 Arisztotelész hívta először ta ethika-nak azt, ami
általánosságokban foglalkozott a jóval és a
rosszal, mely szervesen összefügg a
boldogsággal. Más szóval, az etika azzal
foglalkozik, hogy miképpen tudunk leginkább
boldogok lenni.
 A magyar nyelvben a XIV. századtól
Etikett
Az etikett csak a formális magatartás szabályait
írja elő az emberi érintkezésben
Etika és erkölcs
 Etika: az erkölcsi szabályok elméleti
értékelése (a filozófiának az erkölcsi jelenségek összességével foglalkozó ága.
Témája az erkölcs leírása, illetve az ember és az erkölcs viszonya)
Két része:
1. A jó és a rossz elmélete
2. A viselkedési normák
 Erkölcs: viselkedési szabályok összessége
A társadalmi fegyelem formái: szokások, tradíciók, közvélemény, eszmények, normák
Az egyéni meghatározók: felelősségtudat, öntudat, meggyőződés, erkölcsi érzelmek,
hajlamok, lelkiismeret (bűn és bűnhődés)
A társadalmi tudat elemei
 politika
 jog
 tudományok
 vallás
 Filozófia
 ERKÖLCS
 művészetek
A morális viselkedés meghatározói
• Szocializáció (másokkal való együttélés képességének kialakulása)
• Erkölcsi ítélőképesség (gondolkodás és döntés)
• Erkölcsi érzések (szégyen és bűntudat, a normák és szabályok be nem
tartásakor)
• Empátia (beleélés képessége mások érzéseibe, szükségleteibe, helyzetébe)
• Meggyőződés és tudás (mások megítélésében, a másoknak nyújtott
segítségben)
Az erkölcs struktúrája
 Erkölcsi közvélemény (amit az emberek
általában gondolnak róla)
 Erkölcsi alapelvek, normák (amit magukra
nézve általában elfogadnak)
 Erkölcsi ideál (amilyen kellene hogy legyen)
Erkölcsi
közvélemény
Erkölcsi
ideál
Erkölcsi
alapelvek
Az erkölcs főbb alapfogalmai
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Jó és rossz
Felelősség
Bűn és bűntudat
Kötelesség
Igazság, igazságtalanság
Humánusság, antihumánum
Lelkiismeret
Szándék
Hűség, árulás
Dicséret, feddés
Közjó
Az etika két fő csoportja
 1./ Értelmező, filozófia oldal: Mi az erkölcs?
Erkölcsiség, morál
Az erkölcs lényegét, természetét, szerepét –, illetve az
erkölcsi fogalmak, etikai kategóriák, kijelentések
tartalmát, jelentését, megalapozásának eltérő
változatait, használatát tanulmányozza
 2./ Normatív oldal: Mi az erkölcsös?
Erkölcsösség, moralitás
Egy meghatározott erkölcsi értékrendet, tanítást
alapoz meg, fejt ki, képvisel és próbál meg
érvényesíteni.
Az etika főbb ágai
 Általános etika (értelmező oldal)
 Konkrét etika (normatív oldal)
 Szaketikák (Hippokratész, Comenius)
 Etikatörténet (kronológia)
 Erkölcsszociológia (eszköztár)
Az üzleti etika szaketika
• SZINONÍMÁI:
– Gazdaságetika
– Vállalati etika
– Menedzsment-etika