Transcript normak_lev - Orvosilabor 2010 :::::: Powered by: www.webtar.hu

Társadalmi normák az egészségügyben etika
- vázlat SE-ETK
Társadalomtudományi Intézet
Dobos Attila
Tartalom
 Bevezetés,
etikai alapfogalmak,
 Normatív etikai irányzatok
 Bioetika alapelvei
 Kegyes hazugság
 Szerv- és szövettranszplantáció
Az etika, erkölcs, (ethosz), éthosz,
morál, (mos), moralitás fogalmai
erkölcs – az ember magatartását meghatározó
normák, magatartási minták összessége,
melyet az adott közösségben kötelező
érvényűnek tekintenek
éthosz – az erkölcsi magatartás azon megjelenési
formája, mely tudatosan vállalt jóra, erényesre
való törekvést jelenti
morál = erkölcs; moralitás – az egyén erkölcsi
arculatának jellemzésére használjuk

Deskriptív etika (erkölcs vizsgálata tud-os
módszerekkel)



Erkölcsszociológia – a társadalom erkölcsi
életének tényei érdeklik, a hirdetett és
gyakorolt erkölcs tényleges leírása
Erkölcspszichológia – az erkölcsi normák
tanulása és interiorizálódása az egyedfejlődés
folyamán – T. Parsons (1902-1979)
normatív etika – A kell-el foglalkozik a vannal szemben – preskriptív


általános
alkalmazott (kb. 1960-as évektől)

metaetika – analitikus etika - az etika
ismeretelmélete, alapjait, előfeltevéseit
vizsgálja, fő kérdései:
 Mi az erkölcs?
 Mit jelent a jó, rossz, helyes, helytelen,
stb.?
 Van-e az erkölcsi ítéleteknek
igazságértékük?
Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika.



Bioetika – alkalmazott normatív etika:
a modern biológia és orvostudomány
által felvetett erkölcsi kérdések
szisztematikus filozófiai vizsgálataként
határozható meg.
Orvosi etika – „kódexetika”, 60-as
évektől változás
Egészségügyi etika – szakági etika,
mint pl. klinikai etika, nővéretika, stb.
Az etika/erkölcs és a jog kapcsolata

Homogén társadalmakban mindkettő
„nomosz”.

Természetjogi álláspont
Arisztotelész, H. Grotius (1583-1645), S. von
Pufendorf (1632-1694)
 Természeti, isteni eredetű erkölcsi törvény
 1948: WMA Genfi Deklaráció – „emberiesség
törvényei”


Jogpozitivista felfogás
J. Bentham (1748-1832), J. Austin (1790-1859),
Hans Kelsen (1881-1973)
 Erkölcs és jog nem esik egybe, az erkölcstelen
törvény is érvényes törvény
 Demokrácia?

Az etika/erkölcs és a jog kapcsolata


A jog az erkölcsösség minimuma – polgári
engedetlenség
A jog az erkölcsösség maximuma – kiskapuk,
ügyeskedés
Az etikai érvelés




Tényítélet
Értékítélet
Fogalom
Az egyet nem értés három forrása:




Tényítéletekben nem értenek egyet
Fogalmi kérdésekben nem értenek egyet
Értékítéletekben nem értenek egyet
Erkölcsi axiómák, abszolút vagy plurális
erkölcsi rendszerek
A leggyakoribb érvelési hibák








Az értékítéletek tényekkel való cáfolata
Empirikus és fogalmi kérdések összekeverése
Bizonyítás a bizonyítandóval
 Eleve feltételezés
 Önkényes fogalom-átértelmezés (nagy tudós,
tapasztalt orvos, tisztességes ember)
A vélemény keletkezésének oka és igazságának
összekeverése.
Ad hominem típusú érvelés
Tekintélyérvek – szakértelem generalizálódása
Hamis általánosítás
Az egyik premissza elhallgatása
A bioetika szerepe egy pluralista
társadalomban


Ha nem is tud egyetlen helyeset – ki
tud zárni a felmerülők közül olyat, ami
erkölcsileg elfogadhatatlan
Megfelelő procedúrák (eljárási
szabályok kidolgozása) – adott esetben
nem azt mondja meg mi a jó
megoldás, hanem, hogy milyen
módon, eljárással lehet / kell a
dilemmát megoldani, hogy az
erkölcsileg elfogadható legyen.
Normatív etikák
- Deontológiai elméletek
- Konzekvencionalista (teleológiai)
elméletek
- Aranyszabály
Deontológiai elméletek

Fiat justitia, pereat mundus

Több lehetséges megoldás

Karamazov testvérek: ha az egész világ
békéjének, nyugalmának s minden
ember végső boldogságának
eléréséhez szükséges és elegendő
lenne 1 kisgyermek megkínzása, akkor
sem szabadna megtenni
Deontológiai elméletek

Kettős hatás elve:
1.
2.
3.
4.
A tett morálisan jó
Csak a jó következményt akarja
megvalósítani, a rossz tehát nem szándékolt
A rossz következmény nem eszköz a jó
következmény eléréséhez
A létrehozott jó nagyobb, mint az okozott
rossz.
E feltételek fennállása esetén fogadható el
morálisan helyesnek a tett.
Konzekvencionalista (teleológiai) elméletek


Minden emberi érdek pártatlan
figyelembevétele a legfőbb erkölcsi érték
Egyetlen elfogadható megoldás
 Értékelmélet
 Helyes
cselekvést leíró elmélet
Értékekben különböző
- hedonista
- eudaimonikus
Kinek a számára maximalizálja a jót?
- etikai egoista
- összes érző lény - utilitarista
Utilitarizmus
- Jeremy Bentham (1748-1832)
Önérték : öröm
etikai hedonizmus (kvantitatív)
- John Stuart Mill (1806-1873)
Önérték : boldogság
„Jobb elégedetlen Szókratésznek lenni, mint
elégedett ostobának.” (kvalitatív)
Utilitarizmus


Preferencia-utilitarizmus: Cselekedj úgy, hogy
minden döntésednél a lehető legtöbb ember
legtöbb kívánságát elégítsd ki!
Érdek – utilitarizmus: Cselekedj úgy, hogy
minden döntésednél a lehető legtöbb ember
legtöbb érdekét szolgáld!
Utilitarizmus

Tett- és szabály utilitarizmus
Aranyszabály elve:
 Máté

7:12
„Amit akartok, hogy veletek tegyenek az
emberek, ti is tegyétek velük.”
G. Bernard Shaw (1856 – 1950)

Ne tedd másokkal azt, amit kívánsz, hogy
mások tegyenek teveled, mert lehet, hogy
nekik más az ízlésük.
Az bioetika alapelvei
(principalizmus)




Autonómia tiszteletének elve
A „Ne árts!” elve
A jótékonyság elve
Az igazságosság elve
Autonómia tiszteletének elve
Autonóm ember:
külső és belső kényszer nélkül szabadon
képes mérlegelni cselekvési alternatívák
között, s ehhez képest megfelelően
cselekedni.
Autonómia tisztelete




gondolkodás
akarat
Cselekvés
autonómiája
Az autonóm személy önérték, öncél – nem
szabad puszta eszközként bánni vele.



J. S. Mill: autonóm ember autonóm
döntése kizárólag mások védelme
érdekében korlátozható
sokszor szembekerül a többi elvvel, pl. a
jótékonyság elvével: eutanázia
(Hippokratésznál még az orvosi érdek az
erősebb, ma az autonómiáé)
Az autonómia tiszteletéből következik a
tájékozott beleegyezés elve
A „Ne árts!” elve
PRIMUM NON NOCERE!

E század második feléig ez volt a
legfontosabb elv…..azonban ez az elv
betarthatatlan


Haszon - kár arány maximalizálására kell
törekedni.
Hogy mi ez pontosan, azt a beteg joga
eldönteni  Tájékozott beleegyezés
-
Kétféle modell:
Megbízási szerződés
Eredményfelelősségi szerződés
- Minél inkább az orvostól függ az eredmény
elérése, annál inkább tehető felelőssé. Ez
azonban vitatott.
A jótékonyság elve
- pozitív jótékonyság:




előzd meg a rosszat
szüntesd meg a rosszat
tegyél jót
hasznosság elve

előre fel kell becsülni a következményeit –
haszon/kár arány

Kötelesség-e a jótékonyság?
Mindenki legalább tisztességes szamaritánus
legyen !
Az orvos jótékonysági kötelessége sokkal
nagyobb, mint az átlagembereknek
Az igazságosság elve
Hogyan kell a társadalomban a
hátrányokat/előnyőket elosztani?
 Igazságos, ha mindenki azt kapja, ami
neki jár
 formai :
az igazságosság azt követeli, h az
egyenlőkkel egyenlően, az
egyenlőtlenekkel pedig lényeges
egyenlőtlenségeik arányában
egyenlőtlenül bánjanak. (Arisztotelész)

Tartalmi:
megmondja, mely tulajdonságok
egyenlőtlensége számít.






mindenkinek
mindenkinek
mindenkinek
mindenkinek
mindenkinek
mindenkinek
egyenlően
szükségletei szerint
szorgalma, erőfeszítései szerint
teljesítménye szerint
érdemei szerint
a piac törvényei szerint


John Rawls és igazságosság-elmélete: milyen
elvek alapján kell elosztani a jogokat és
kötelességeket, előnyöket, hátrányokat.
Az a társadalom igazságos, melynek
szabályait, intézményeit, erkölcsi és jogi
elveit, szabad, a többiekkel egyenlő
helyzetben lévő, önérdeküket követő
racionális emberek önként elfogadnák.
John Rawls (1921-2002)
Rawls megoldása
– Original position
– tudatlanság fátyla
– random sorsolás
1.
elv: minden embernek a
szabadságjogok legkiterjedtebb
rendszerével kell rendelkeznie,
míg összeegyeztethető a
másokéval
2. elv: társadalmi és gazdasági
egyenlőtlenségek csak, akkor
engedhetőek meg :
ha
ez a legrosszabb helyzetűek
számára a legelőnyösebb
ha
az egyenlőtlenségek olyan
hivatalokhoz, pozíciókhoz
kötődnek, melyeket mindenki
betölthet
1.
2.
prioritási szabály: ez 1 elv előnyben
részesítendő a 2-al szemben
prioritási sz.: bármely
esélyegyenlőtlenség csak akkor
engedhető meg, ha növeli a kevesebb
eséllyel rendelkezők esélyeit
Kegyes hazugság
Érvek mellette

Hasznos, mert nem árt

Biztos diagnózis, mint illúzió

A beteg igazából megnyugtatást vár
Deontológiai ellenérv

A beteg alapvető emberi joga tudni saját
állapotáról – tájékozott beleegyezés elve
Ez az érv a mértékadó!
Utilitarista érvek







Együttműködési hajlandóság
Anyagi kár
Halál előtti áttekintés
Orvosok szavahihetősége
Gyors lelepleződés
Rokonok, családok érdeke is
„optikai csalódás”






Elisabeth Kübler-Ross : modern
thanatológia – fázisok:
Elutasítás
Düh
Alkudozás
Depresszió
Belenyugvás


A fontos hogy a beteg ÉS a család
lehetőség szerint együtt haladjon végig
ezeken a fázisokon, melynek
eredményeként képessé válnak elengedni
szerettüket.
Így elkerülhető olyan traumák kialakulása,
melyek az itt maradottak életét
évtizedeken keresztül megkeseríthetik.
Szerv- és szövettranszplantáció

Pótlási lehetőségek:
-
Műszervek
Állati szervek (állatjogok?)
Élő / (agy)halott emberből

Problémák:
-
-
Művese gépek kapacitása (50 % helyett kb.
25 % transzpl.)
GDP és a dialízis aránya
Kelet-Közép Európában 40%-a a ny-inak
Élő emberből kivét
= a donor önkéntességének problémája
-
-
Primum non nocere!
Totalitás elve (szomatikus vs. pszichés )
Genetikai rokonra korlátozódik (társi.
szabályozás – szervkereskedelem)




Tom és Jerry Strunk esete
Iker kislányok esete
WHO -1991
Magyar tv-ek. Csak cselekvőképes
adományozhat, ill. kiskorú, ha egyenesági
rokon
Kérdések: önként?




Audrey Poland esete
Hazudós apa esete >
Th. Nagel – „morális szerencse” fogalma
Modern orvostudomány – csapdahelyzet –
paternalisztikus (v)iszony?
HALÁL




Történet
Agyhalál – harvardi agyhalál – egész
agyhalál koncepció
1959
Megállapítás kérdései
Cadaver szervek
Érdekkonfliktus
- Haldokló – szerv – beteg
Két fő rendszer

Pozitív beleegyezés elve
Feltételezett beleegyezés elve

Eltérő kiindulási pont




Donorkártya-rendszer problémái
(contracting in)
40 helyett 20 %
Required request – önrendelkezési jog

Feltételezett belegyezés problémái:
A kiinduló feltételezés hamis
 Gyenge ill. erős forma
vs.
Tájékoztatás kérdése
