Transcript Etika kialakulásának története

Gyógyszerészi etika
Bevezetés
Csóka Ildikó
Gyógyszerfelügyeleti Intézet
A Gyógyszerfelügyeleti Intézet bemutatása

Munkatársak:
 Igazgató: Dr. Csóka Ildikó egyetemi docens, Phd. Dr. habil.
 Oktatók:
 Dr. Paál Tamás, egyetemi tanár, a kémiai tudomány kandidátusa
 Dr. Petró Éva – gyógyszerész - PhD hallgató
 Baracsi Zita V. évf. gyh. demonstrátor
 Külső oktatók:
 Prof. Dr. Lipták József – egyetemi tanár
 Prof. Dr. Kata Mihály – prof. emer.
 Dr. Czagány László – egyetemi docens (GTK)
 Intézeti titkárnő: Góré Márta

Az intézet elérhetősége:
 Kari épület IV. em.
 www.pharm.u-szeged.hu/gyfi
 [email protected]
A Gyógyszerfelügyeleti Intézet bemutatása
folyt.

Oktatott tárgyak:
 Főkollégiumok:
 Gyógyszerügyi szakigazgatás I.: Állampolgári és jogi alapismeretek
 Gyógyszerügyi szakigazgatás II.: Közgazdaságtani alapismeretek
 Gyógyszerészi etika
 Gyógyszerügyi szakigazgatás
 Kötelezően választható:
 Minőségbiztosítás
 Szabadon választhatók:
 A kommunikáció alapjai
 Kommunikáció a gyógyszerészi gyakorlatban

Letölthető előadásanyagok:
 www.pharm.u-szeged.hu/gyfi
Oktatási módszertan és vizsga

Oktatás:
 előadások
(őszi szünetig) és szemináriumok
(önálló referátumok készítése)
 Félév aláírás feltétele:
önálló referátum
 ajánlott a szemináriumokon való részvétel


Vizsga:
 verbális,
2 tétel
Gyógyszerészi etika előadások
témakörei
2010/2011 tanév I. félév

Általános etika



Etika az egészségügyben





alapfogalmak,
az etika és az etikai kódexek szerepe a szabályozásban
autonómia elve, "Ne árts!" elve, jótékonyság elve, igazságosság elve
Igazságosság az egészségügyben. Az egészségügyi makro- és
mikroallokáció etikai kérdései
A reproduktív medicina etikai kérdései (abortusz, asszisztált reproduktív
techn.)
A halál és a haldoklás etikai kérdései (eutanázia, hospice)
Etika a gyógyszerészetben



A gyógyszerkutatás etikája
A gyógyszer-kereskedelem etikája – Gyógyszerkommunikáció etikai
A gyógyszerészi hivatás és a gyógyszerellátás etikája
Gyógyszerészi etika szemináriumok
témakörei
2010/2011 tanév I. félév

Őszi szünet

Csoportbeosztás, ref. témaválasztás; az ált. etikai témák megbesz.
A gyógyszerészi hivatás. Szolgálat és nemzet (helyes beszéd,
hagyományok ápolása, egészségnevelés); Magánéletről és
személyes érintettségről (összeférhetetlenség, gyógyszerész a
közéletben)
Gyógyszerész és kapcsolatrendszere: gyógyszerész-beteg; -orvos,
-asszisztens, -gyógyszerész, -eü. dolg.
Gyógyszerészi kompetencia (kompetencia határok). Szolgálat és
reklámtevékenység (vásárlásra biztatás) Titoktartás, informálás
(hamis illúziókeltés/információ visszatartása).
A gyógyszerészi szolgálat: a szolgálat felvétele, teljesítése,
megtagadása (sztrájk, túlóra, tévedések és visszaélések
gyógyszerekkel) Szolgálatból eredő haszon (hálapénz).
Szab. vál. témák, vizsgakonzultáció





Etikai alapok
A Seattle-i paraolimpiai játékokon 9 atléta
(akik mind mentálisan, vagy fizikailag sérültek)
felállt a 100 méteres futás startvonalához.
A pisztolylövés felhangzásakor elkezdődött a verseny a
beérkezés és a győzelem reményében.
A nagy igyekezetben egyszer csak az egyik fiú elesett
az aszfalton és jónéhányat bukfencezett, majd
elkezdett sírni.
A többi 8 versenyző hallotta a sírást, lelassított és
hátranézett.
Majd mindenki megállt és visszafordult…
mindegyikük.
Aztán mind a kilencen összekapaszkodtak és együtt
sétáltak be a célvonalon.
’etika’ = ’morál’ (erkölcs)


1. etika = tudomány, amely az erkölcsöt
vizsgálja.
2. az emberi tetteket, cselekedeteket vizsgálja –
az erkölcsi jó és rossz szempontjából
 Pl.a

lopás rossz, helytelen, az adakozás jó, helyes
3. gyűjtőfogalom:
 filozófiai etika (Arisztotelész),
 Morálfilozófia = mi a ’helyes’, a ’jó’, a ’helytelen’, a ’rossz’ stb
(tartalom a lényeg)
 normatív
etika (Jézus hegyi beszéde), mit kell
tennünk, hogyan viselkedjünk, miként éljünk,

alkalmazott etika (orvosi etika), stb. = egyes hivatások,
vonatkozások, területek, problémák beható vizsgálata
Erkölcs:

értelmező kéziszótár:
 magatartást
irányító, annak megítélését segítő,
társadalmilag helyesnek tartott szabályok
összessége, illetve ezek megvalósulása.
 az egyének magatartását, egymáshoz való
viszonyát szabályozó különös rendszer.
= betartunk bizonyos szabályokat, megfelelünk különböző elvárásoknak,
megítélünk másokat s mások ugyanígy megítélnek bennünket,
- folyamatosan kontrolláljuk, értékeljük saját magatartásunkat, tetteinket.
= SZABÁLYOZÁS
Ami születik: erkölcsi ítélet




A tettet jónak vagy rossznak, helyesnek vagy
helytelennek tekintik.
A tett minősítése, megítélése (szándékos, akart
cselekvést feltételezve) visszaszáll a cselekvőre;
tettei magát az embert minősítik.
A pozitív értékelés elismerést, helyeslést, tiszteletet
jelent, vált ki, az érdem jutalmat is eredményezhet.
A negatív értékelés az egyént bűnösnek tekinti.
SZANKCIÓK?
Az erkölcs általában olyan, mint az
adott társadalom…
a közösség, a társadalom nem tud létezni az
egyének magatartásának szabályozása
nélkül.
 Az erkölcs az egyik rendszer, amely ezt a
célt szolgálja.
 ! Egyazon időben eltérő erkölcsök léteznek.
 ! Időben változik.

Referátum témakörök

Erkölcs és jog
a
tételes, hatályos jog - közvélemény, az emberek
jelentős számának álláspontja

Erkölcs és vallás
 Vallás
szerepének változása és hatása (hinduizmus,
a buddhizmus, kereszténység, iszlám)

Erkölcs és politika
 Ellentétes? (a nép java és a morálisan elfogadható)
 feddhetetlenség, igazmondás, korrektség,
felelősségérzet és -vállalás, tiszta kéz; ’fair play’


Erkölcs és üzlet
Erkölcs és média
Az erkölcsről összefoglalás:

Önállóan nem értelmezhető;

a tettek indítéka, tartalma, hatása és
következménye

Összetevői:
 Tudati
 Elképzelésünk a jóról és rosszról, értékrend, normarendszer
 Gyakorlati elemek
 Hogyan valósítjuk meg = a tetteink
Mit nevezünk etikai
dilemmának?
Például:

egy nemkívánatos vagy kellemetlen választási lehetőség
egy erkölcsi elv vagy gyakorlat vonatkozásában

Azt tesszük, ami a legkényelmesebb





Azt tesszük, amit muszáj megtennünk a győzelemért



Miért teszünk meg vmit akkor is, ha tisztában vagyunk vele, hogy
helytelen?
Mit kellene mondanunk, ha egy kényelmes hazugság elpalástolhat
egy hibát?
Azért engedjük meg magunknak, hogy a könnyebbik utat válasszuk,
mert elhitetjük magunkkal, hogy csak most az egyszer fordul elő?
Milyen messzire szabad elmennem az ígéreteimben, hogy
megnyerjek egy ügyfelet?
etikai elvek vállalása ↔ siker
Győzni bármi áron, akár etikátlanul is VAGY etikusan viselkedni és
veszíteni
Döntéseinket azzal magyarázzuk, hogy csak a helyzethez
alkalmazkodtunk


„helyzetfüggő etika” – út a jelenlegi helyzethez = mindenkinek saját
mércéje, ami helyzetről helyzetre változik…
„ha vmi nekem előnyös, akkor az jó”
Mi a teendő?

Jogszabályba foglalás



Etikai kódexek




lehet-e mindent?
kell-e többre törekedni a törvényességnél?
l. később
a lényeges etikai elveket és szabályokat rögzítik, de nem
foglalják írásba az elvárható összes etikai magatartást
nem csak az Etikai Kódexben rögzítetteket kell betartani, hanem
a hivatásnak az általános erkölcsből levezethető követelményeit
is!
Mit tehetünk még?

A kérdés fontosságát hangsúlyozni

Etikátlan viselkedés = rövid távú győzelem, hosszú távon veszít
Mindegy miről van szó:
hogy füllentesz a szomszédodnak,
vagy sikkasztasz egy nagyvállalatnál,
végső soron minden cselekedet
egyéneket érint –
JÓL vagy ROSSZUL.
Aranyszabály:

„Amit tehát szeretnétek, hogy az
emberek veletek cselekedjenek,
ti is ugyanazt cselekedjétek velük!”
1. mérce:
amihez igazodunk
2. akarat:
hogy hozzáigazodjunk
Az etika története

hasonlóan mint a filozófia
 (1)
Arisztotelész

 (2)

antik görög és római etika;
középkori etika,
Aquinói Szent Tamás
 (3)
a reneszánsz és humanizmus;
 (4) újkori etikák

Immanuel Kant
Referátum témakör – történeti áttekintés, jelentős állomások
Az etika kialakulásának történetéből…

Hamurappi kőtáblája


Platón, Arisztotelész



francia forradalom - Isten eszmény félreállítása
munkamegosztás volt jellemző, a munkavégzésre az általános
normák vonatkoztak, melyeket az egyén a szocializáció folyamán
sajátíthatott el.
XIX. sz.


céhek szabályzatai, pl.: lojalitás a mesterhez
XVII.-XVIII. sz.


hogyan érdemes egymás mellett élni?
Tízparancsolat, kereszténység


"igazságos ítélet", vagyis nevelő, oktató jellegű
első szakszervezeti mozgalmak
XX. Sz.

Szakmai etikák megjelenése
Az etika területei összefoglalás:

Általános etika
 az
etika értelmező oldala;
 az erkölcs fogalmával, funkciójával szerkezetével
foglalkozik

Konkrét etika
 normatív
oldalról közelíti meg a problémát,
 vizsgálja, mit tart erkölcsösnek (változik: a történelem
során, kultúrafüggő stb.)

Szaketika
 az
általános etikára épülve bizonyos területek sajátos
viszonyrendszerével, konfliktusaival, sajátos gyakorlatával
foglalkozik
A szaketika kialakulása
-
közvetlen emberre irányuló tevékenységeknél
-
-
közvetve emberre irányuló tevékenységek, amelyek
nagy hatásfokkal, tömegekre hatnak
-
-
politikusok, reklámok
önálló, alkotó tevékenységeknél
-
-
ember-ember kapcsolat: tanár-diák, orvos-beteg
az átlagosnál nagyobb erkölcsi felelősség.
nagy kockázattal járó vagy azt tartalmazó
tevékenységeknél
-
új gyógyszer bevezetése
Erkölcs és a jog összefoglalás:
JOG






külső szabályozás
korlátoz, tilt,
közli, mit szabad, mit nem
szabad tenni,
szélsőségeket figyel,
írásban szabályoz,
törvényerőre emelkedik,
ellenőriz, büntet
egy társadalomban
egyfajta jog létezik
ERKÖLCS




belső késztetés,
nem kényszer,
a kívánatos
viselkedést határozza
meg
általában nem írásos
formában jelenik meg
(kivéve: Etikai Kódex)


elmarasztal
egy társadalomban
többféle erkölcsi
forma létezik
Néhány aktuális etikai
dilemma
az egészségügy
területéről
Példa 1

Személyi azonosító karszalagot minden
betegnek!
 Az
egyik oka a sokszor végzetes kimenetelű hibáknak
a betegek összecserélése lehet. Sok esetben a
szóban forgó beteg kiskorú vagy magatehetetlen
öregember, aki még saját magát sem tudja kellően
beazonosítani, illetve sok esetben alszik, vagy
eszméletlen a páciens a kezelés idején.

Sokan a személyiségi jogok megsértésnek
tekintik a karszalag használatát, hiszen ez által
bárki megtudhatja a beteg legszemélyesebb
információit, például titokban kezelt betegségét
stb.,
Példa 2

Kellermayer Miklós professzor: Az őssejt és az ember a
kutatásokról és azok etikai problémáiról:
 „csak
a felnőtt szervezetből nyerhető őssejtek
kutatása és gyógyító céllal történő felhasználása
etikus”,
 Összevethető-e erkölcsi szempontból az őssejtek
kutatása és a klónozás?
 Elkülöníthető-e biztonságosan egymástól az
őssejtkutatás és - hosszabb távon - az
emberklónozási kísérletek?
 Nem áll fenn a veszély, hogy a tudósok "kísértésbe
esnek" a tudományos előmenetel érdekében?
Példa 3

PAPP KÁROLY RIPORTJA: Amnéziám története, Idézetek,
megjegyzések egy orvosetikai tárgyalás kapcsán


Az előzmények: édesanyám, túl egy infarktuson, súlyos, állandó
életveszélyben lévő szívbetegként 2003. április 19-én, húsvét
szombatján rosszul lett, kénytelen voltam kihívni az orvosi ügyeletet.
Amikor az ügyeletes orvos, Sz. A. megérkezett, édesanyám már alig
tudott beszélni, szédült, mindene fájt, testét hideg veríték lepte el. Sz.
A. egy háromperces vizsgálat után, ami egy vérnyomásmérésből,
illetve egy sztetoszkópos vizsgálatból állt, kérésemet megtagadva
nem utalta be édesanyámat az ügyeletes kórházba, mondván, nincs
vészhelyzetben. Édesanyám másnap agyvérzést kapott, fél oldala
lebénult, majd április 25-én elhunyt. 2003. május 8-án eltemettem.
A történtekkel kapcsolatban a Magyar Orvosi
Kamara Etikai Bizottságának az állásfoglalását
kértem.
Példa 4

Dr. Fazekas Sándor, A szerv- és szövetátültetés teológiai
vonatkozásai, Transzplantáció aktuális kérdései Magyarországon a
XXI. század küszöbén:

igazságos elosztás kérdése: kevesebb a szerv, mint
az igény

Milyen elvek alapján kerül sor azok kiválasztására,
akik végre alávethetik magukat az esetleg
életmentő műtétnek?

Kinek van jobb esélye a sikeres beavatkozásra: a
fiatalnak vagy az öregnek, családosnak vagy
egyedülállónak, munkaképesnek vagy
nyugdíjasnak stb.

Igazán objektív döntés nem lehetséges itt – még
akkor sem, ha a szigorú szakmaiság alapján
történik a kiválasztás. Vagy elégséges ezt a
számítógépre bízni?
Megbotránkoztató reklámok: közízlés?
Oliviero Toscani művei
Példa 5.

Báder Imre: Reklámjog és etika
 Reklám kép: Születésnapi szituáció gyertyagyújtással.
A képen látható cigaretta dobozok közül az egyik nyitva van.
 Mit mond a jog?


"Tilos közzétenni dohányárú vagy alkoholtartalmú ital olyan reklámját,
amely túlzott dohány- vagy alkohol fogyasztásra hív fel".
A nyitott doboz kínálóan mutatja tartalmát, az ábrázolt születésnapi
szituáció a rágyújtás mozzanatát sugalló gyertyagyújtással, valójában
dohányzásra csábít, egyetlen dolog hiányzik : cigaretta a kézben.
+

A képen látható jelenet , ha akarjuk egy egészséges életvitel egyik
szituációja, jó felépítésű, megfelelően táplált, ápolt ragyogó fogú
szereplőkkel.

A jog tiltja a dohányáru olyan reklámját, amely " a dohányzást az
egészséges életvitellel kapcsolja össze".
Hivatások, foglalkozások
szakmai
Etikai Kódexeinek bemutatása
Ha nincsenek távlatai az etikus
magatartásnak,
nincs távlata az adott területen piacon
maradni sem
Az etikai kódex feladata




A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény
a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is
él.
Szerepe:
 meghatározza a szakmát művelő jogait és kötelességeit
(mihez kell tartanom magam, hogy tisztességgel ellássam a
munkám
 védelmet nyújt (pl: orvosi titoktartás- a szakma különben
kizárja)
Az első etikai kódex megalkotása 2-300 éve történt, melyet az
orvosok állítottak össze. A legrégibb szakmai etika viszont a
papi foglalkozáshoz köthető. Ennek ugyan nem volt írásos
formája, de mégis alapnak tekinthető, hiszen a mindenkori pap
személyét a hívők etikai alapon ítélték meg
Az etikai kódex feladata, példa:

összefoglalni és meghatározni mindazon magatartási
és viselkedési normákat, amelyek segítséget
nyújtanak a helyes döntések, állásfoglalások
kialakításához, az érintett szervek eredményes
működésének biztosításához, ezen keresztül pedig
tekintélyük megőrzéséhez, ill. folyamatos
emeléséhez stb.
Belügyminisztérium hivatali szervezetei, a minisztérium hivatal tevékenységét segítő
szervezetek, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek és az
önkormányzati tűzoltóság hivatásos állománya számára ;
Jogszabály vs. Etikai kódex
törvényi, jogi előírások:
a végeredményt, a látható
magatartást elemzik, értékelik,
Etikai Kódex:
a szándék, és a végrehajtás közbeni
magatartás is fontos!
Mi az Etikai Kódex?

eszmék gyűjteménye

közösen kimunkált,
egységes értékrend

magatartásszabály

viselkedésminta
Kik írják a Kódexeket?
Etikai Bizottságok
 Szakmai Kamarák
 Kutatás Etikai Bizottságok

„A Magyar Gyógyszerész Kamara feladatai közé tartozik, hogy
•
a gyógyszerészi hivatás tisztasága fölött őrködjék,
•
védelmezze a hivatásukat megfelelően gyakorló
gyógyszerészeket
•
elmarasztalja azokat, akik esküjüket, s ezzel a szakmai és
erkölcsi szabályokat megszegik.”
Közös szóhasználat az etikai kódexekben:







„Etikátlan”
„Tartsa erkölcsi kötelességének”
„Elítélendő”
„Tisztességtelen magatartás”
„Önfegyelmet kell gyakorolni”
„Tiszteletben tartja”
„Köteles tevékenységét etikusan… végezni”
Szemléletbeli különbségek
az egyes kódexekben

pozitív módon gondolkodik, a követendő
magatartást fogalmazza meg
 pl.

orvosetikai Kódex
a helytelen magatartást írja le
 pl.
az Informatikai Vállalkozások Szövetségének Etikai
Kódexe
 „így és így viselkedik, ezt és ezt teszi”
 Katolikus pedagógusok Etikai Kódexe
Szankciók az Etikai Kódexek alapján

„A Kamara etikai kódexébe foglalt
gyógyszerész-etikai szabályok vétkes
megszegése etikai vétségnek, ismételt
súlyos esetben fegyelmi vétségnek
minősül.”

Az orvosetikai Kódex nem tartalmaz
egyetlen szankciót sem.
A Kódexekben képviselt értékek

Általános alapelvek

A szolgálat felvételének, teljesítésének,
megtagadásának feltételei

Szolgálat akadályozása

A szolgálatot teljesítők védelme

Kapcsolat azokkal, akik felé a szolgálat irányul

Szakmai hozzáértés, igényesség, kapcsolat a szakmai
ismeret továbbadóival, forrásaival
A Kódexekben képviselt értékek folyt.

Kapcsolat szakterületen belüli társakkal

Szolgálat és reklámtevékenység

Titoktartás, informálás

Szolgálat és nemzet, szolgálat és társadalom

Szolgálatból eredő haszon

A magánéletről, személyes érintettségről
Etikai kódexekben található általános
alapelvek

a mesterség, hivatás tudatának ápolása, művelése

Jó szándék és jóhiszeműség

„Mindig jót tenni és nem ártani”

az igazságosság szolgálata; a hátrányos helyzetűek fokozott
védelme

pontosság, rendszeresség, kiszámíthatóság

„Tilos kellő szakértelem, felkészültség nélkül, kontár módon
szakmai tevékenységet végezni.”
A szolgálat felvételének, teljesítésének,
megtagadásának feltételei

egy szolgáltatás vállalásának feltételei vannak
 megtagadható

az arra vonatkozó kérés
visszautasítás csak nyomós okkal történhet



Pl. a szolgálat, szolgáltatás ellátásának nem megfelelő mivolta,
Jogszabályba ütköző,
személyes erkölcsi felfogással, illetve lelkiismerettel ellenkező a
követelés
„A gyógyszerész közérdekű tevékenységet lát el, és megilleti
személyes méltóságának és fizikai sérthetetlenségének törvényes
védelme.”
Szolgálat akadályozása

erőfölényben levők mások
versenybeszállását
akadályozzák

a munkahely-változtatás
tisztességtelen előmozdítása


munkaerő-csábítás más
gyógyszertárból
partner iránt kikötés, hogy más
vállalkozóval nem léphet
gazdasági kapcsolatba
Kapcsolat azokkal, akik felé a szolgálat
irányul
a szolgáltatást kérő kiszolgáltatott helyzetével
nem szabad visszaélni,
 nem szabad tárgyként, ügyesetként, vagy
sorszámként kezelni,
 udvariasság,
 kultúrált megjelenés és viselkedés,
 határozott és megnyugtató fellépés,
 empátia
Teljes, tartós tisztelet a másik ember iránt!

Szakmai hozzáértés, igényesség, kapcsolat a
szakmai ismeret továbbadóival, forrásaival,
képzés, önképzés, továbbképzés

saját kompetenciánk határai!

az adott problémának megfelelő helyre kell irányítani a kérést

„a hallgatót a hivatás szeretetére és
megbecsülésére kell nevelni, ismereteit a tőle
elvárható legmagasabb szakmai szinten kell
átadni”

törekednie kell az önképzésre!
Kapcsolat szakterületen belüli társakkal

egymás iránti tisztelet, lojalitás és
szolidaritás, kölcsönös bizalom

összefogásra, a problémák
megoldásának közös keresése

egymás szaktárgyait a közös
területen dolgozók kölcsönösen
fontosnak tartsák

a vezető személyes példamutatása
Szolgálat és reklámtevékenység

Bizonyos területeken egyáltalán nem végezhető
reklámtevékenység
 „Az
orvos tartózkodjék az olyan magatartástól vagy
nyilatkozat adástól, amely a beteg kezelésének
megszerzését célozza.”
 „az orvos más orvos személyét, tevékenységét akár írásban,
akár szóban túlzó módon dicséri, reklámozza”

reklámtevékenység erkölcsi feltételeit tisztázzák
pl. a reklámozott dolog ne kötődjön játékszenvedélyhez,
 különösen súlyos, helytelen magatartásforma a
hírnévrontás, tiltott összehasonlító reklámozás, a fogyasztók
megtévesztése, reklámszédelgés

Titoktartás, informálás

„Súlyosan etikátlan, ha az orvos a betegben a
kezelés javaslatával hamis illúziót kelt.”

„Az orvosnak nem csak szavait kell meggondolnia,
ügyelnie kell arra is, hogy non verbális
kommunikációja révén se ártson a betegnek.”

„Súlyos etikai vétség, ha az orvos tudását,
tapasztalatait nemtörődömségből, vagy szándékosan
visszatartja.”
Szolgálat és nemzet, szolgálat és
társadalom, közélet

a helyes beszéd kötelezettsége,

„A gyógyszerész óvja és tartsa tiszteletben
a magyar és más nemzetek
gyógyszerészeinek hagyományait és
tárgyi emlékeit.”
Szolgálatból eredő haszon



a beteg érdeke legyen a legfőbb törvény
(gazdasági kényszer?)
„A gyógyszerész az általa nyújtott ellátásért - a
jogszabályban rögzítetteken túlmenően - külön
anyagi vagy más előnyt nem kérhet, az ellátást
vagy annak színvonalát ilyen feltételhez nem
kötheti”
Olyan hatóság vagy más szervezet szakmai
döntéseiben ne vegyen részt a szolgáltató, amely
neki, magának, vagy családjának közvetlen
haszonnal járna
Az Etikai Kódexek a magánéletről,
személyes érintettségről, meggyőződésről,
hitről

„A gyógyszerész hivatásához méltatlan
magatartást a magánéletében sem tanúsíthat.”

„Etikailag nem marasztalható el az orvos, aki
szakmai és erkölcsi meggyőződése ellenére nem
vállal és nem végez bizonyos kezeléseket.”