Transcript 1.3.3. Forgácsoló megmunkálások

1.3 A megmunkálások helye a technológiai folyamatban
A technológiai folyamat három fontos részfolyamata:



előgyártás TF
alkatrészgyártás TF
szerelés TF
Gépipari termék előállításának (megmunkálásának) feltétele:
•
•
•
munkatárgy
gyártóeszközök (megfelelő technikai eszközök )
eljárások (mint a TF fontos elemei ) (megmunkáló, forgácsoló )
1
1.3.1.A megmunkálás feltételei
1.3.1.1. Munkatárgy
Munkatárgy: az ipari termék gyártás közben mindaddig, amíg kész állapotát el nem éri
Munkadarab: olyan munkatárgy , amely geometriailag határozott szilárd test
1.3.1.2. Gyártóeszközök
* szerszámgépek
* szerszámok
* készülékek (mdb és szerszámbefogó, stb.)
* mérő és ellenőrző készűlékek (mérőeszközök)
*egyéb gépi és kézi eszközök
2
1.3.1.3. Megmunkáló eljárások
MEGMUNKÁLÁS :
a munkatárgy állapotát megváltoztató, tudatosan
alkalmazott hatás, a gyártás része
célja:
•
•
testek alakjának és/vagy anyagtulajdonságainak megváltoztatása,
kapcsolatok létesítése, megtartása, megváltoztatása
Megmunkáló eljárás:
•
valamely meghatározott célú megmunkálást megvalósító, műszaki
jellemzőkkel jól meghatározható módszer.
Megmunkáló művelet:
megmunkálást tartalmazó technológiai művelet
Technológiai művelet:
a technológiai folyamat egy munkahelyen megvalósuló befejezett része.
3
1.3.2. Megmunkáló eljárások felosztása
/RENDSZEREZÉSE/
Megmunkáló
eljárások
FŐCSOPORTOK
1
2
3
4
5
Alaklétrehozás
Képlékeny
alakítás
Szétválasztás
Egyesítés
Bevonás
6
Anyagtulajdonság
változtatás
4
1.3.2. Megmunkáló eljárások felosztása
/RENDSZEREZÉSE/
3. Szétválasztás
CSOPORTOK
3.1. Forgács nélküli mechanikus szétválasztás
Szétválasztás:
egy szilárd test alakjának megváltoztatása az elemei közötti
kapcsolat helyi megszüntetésével;
3.2. Forgácsolás határozott élű szerszámmal
3.3.Forgácsolás határozatlan élű szerszámmal
a munkadarab egészére vonatkoztatva a kapcsolat csökken.
3.4. Leválasztás
Ennél az eljárásnál a kezdeti alak
magában foglalja a végalakot.
3.5. Bontás
3.6. Felület-tisztítás
5
1.3.3. Forgácsoló megmunkálások
(Megmunkálás forgácsolással)
FORGÁCSOLÁS: szétválasztás,
– amelynél a munkadarabról a szerszám élének (éleinek) segítségével
– anyagrészecskéket választanak le mechanikai úton, forgács formájában,
– a munkadarab alakjának és/vagy a felületének (tulajdonságának )
megváltoztatása céljából
Cél: előírt - méretű
- alakú
- helyzetű
- felületminűségű
alkatrészek hatékony gyártása.
A forgácsoló megmunkálást határozott és határozatlan élű szerszámokkal végezzük.
Köv: forgácsoló eljárások felosztása
6
1.3.5. Forgácsoló megmunkálások
3.2. Forgácsolás határozott élű szerszámmal
CSOPORTOK
3.2.1. Esztergálás
Határozott élű
3.2.2. Furatmegmunkálás (Fúrás, süllyesztés,
dörzsárazás)
a szerszám forgácsoló éleinek
- száma
3.2.3. Marás
- élgeometriája, és a
- munkadarabhoz viszonyított
3.2.4. Gyalulás
helyzete
3.2.5. Üregelés
meghatározott !!
3.2.6. Fűrészelés
7
1.3.5. Forgácsoló megmunkálások
3.3. Forgácsolás határozatlan élű szerszámmal
CSOPORTOK
3.3.1. Köszörülés forgó szerszámmal
Határozatlan élű
3.3.2. Szalagos köszörülés
a szerszám forgácsoló éleinek
-Száma
- élgeometriája, és a
- munkadarabhoz viszonyított
helyzete
3.3.3. Löketes köszörülés
meghatározatlan!!
3.3.5. Tükrösítés
3.3.4. Dörzsköszörülés
3.3.6. Sugaras forgácsolás
8
1.3.3. Forgácsoló megmunkálások
3.2.1. Esztergálás
ALCSOPORTOK
3.2.1.1. Hosszirányú hengerfelület megmunk.
Határozott élű
3.2.1.2. Nagyelőtolású simító esztergálás
a szerszám forgácsoló éleinek
- száma
3.2.1.3.
- élgeometriája, és a
- munkadarabhoz viszonyított
helyzete
meghatározott !!
9
1.3.3. Forgácsoló megmunkálások
• A forgácsolás tényezői
Előgyártmány
Alkatrész
M – munkadarab : amelyről egy vagy több rétegben anyagot választunk le
(w - workpiece)
K – készülék :
amely a munkadarab és a szerszám befogására szolgál
G – szerszámgép: amely a munkadarab és a szerszám relatív
mozgását létesíti
S – szerszám:
amely az anyagleválasztást
végzi
MKGS(I) - rendszer
Forgács – leválasztott anyagrész
10
1.3.3. Forgácsoló megmunkálások
• A munkadarab és a szerszám relatív mozgásai
vc – vf együtt folyamatos forgácsleválasztást biztosítja
11
1.3.3. Forgácsoló megmunkálások
• A munkadarab és a szerszám relatív mozgásai
Kisegítő mozgások
fogásvételi
hozzáállító
12
1.3.3. Forgácsoló megmunkálások
• forgácskeresztmetszet
Közepes forgácsvastagság
13
1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása
1.4.1Megmunkálások elemzése, csoportosítás
•
•
•
•
jellegzetes felületek szerint
az alkalmazott forgácsoló megmunkálások szerint
szerszámgép (és szerszám) szerint (esztergálás, fúrás, marás,
stb.
szerszám él(geometria) szerint
–
–
•
a forgácsolás fizikai jellege szerint
–
–
•
határozott élű
határozatlan élű
keresztmetszet (állandó, változó)
forgácsleválasztás (folyamatos, szakaszos )
alakképzés elve, mechanizmusa szerint
–
–
–
formázások (mdb felülete a szerszám felület negatív mása, replikája.
Sajtolás, tömbelektródás szikraforgácsolás )
profilozás (a szerszám alakjának-aktív élének-másolása, a teljes
profil egyidejű kialakítása, fogazás, stb.)
lefejtés (a szerszám aktív származtató felülete legördülő
mozgással hozza létre a felületet )
14
1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása
1.4.1Megmunkálások elemzése, csoportosítás
alakképzés elve, mechanizmusa szerint
•
–
formázások (mdb felülete a szerszám felület negatív mása, replikája.
Sajtolás, tömbelektródás szikraforgácsolás )
–
profilozás (a szerszám alakjának-aktív élének-másolása, a teljes
profil egyidejű kialakítása, fogazás, stb.)
–
lefejtés (a szerszám aktív származtató felülete legördülő
mozgással hozza létre a felületet )
–
generálás (szabadon programozható, tetszőlegesen - gép
lehetőségein belül – megválasztható szerszámpályák és az
egyszerű, univerzális szerszám jellemzi.
megmunkálás mozgásviszonyai szerint
–
főmozgás
–
mellékmozgás(ok)
(szerszám v mdb, forgó vagy egyenes v.)
15
1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása
1.4.2.A felületek leírása
A felület tovább nem bontható építőelem, az alkatrész gyártásához
szükséges egzakt leírásuk.
(különösen a korszerű vezérlések megjelenésével)
•
–
A primér vagy elsődleges forgácsolt felület mindig transzlációs felület,
amely úgy jön létre, hogy a szerszám aktív éle mint generátor mozog a
térbeli szerszámpálya mint direktrix mentén.
–
Az alkatrészek felületeit modellezik.
–
A pont, az egyenes, a szabályos mintázat az építkezés alapkövei.
síkbeli geometriai alakzatok leírása
–
–
analitikus görbék (kör, parabola,stb.)
nem analitikus görbék => pontok sorozatával írjuk le
16
1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása
1.4.2.A felületek leírása
•
felületek leírása
–
–
analitikus felületek (gömb, kúp, henger stb. )
nem analitikus (bonyolult, szabadformájú ) felületek
transzlációs felületek :
nyitott vagy zárt (rendszerint síkbeli) D direktrix
görbe mentén a G generátor görbe elmozdul =>
Öntési vagy kovácsolási szöggel, vagy kimunkálandó
zsebbel rendelkező alkatrészek leírásához
vonalfelületek:
G egyenes mint generátor, két térgörbe (D1, D2) mint
direktrix mentén mozog => áramlástani gépek
(kompresszorok, turbófeltöltők, turbinák) aktív elemei
szoborfelületek : a felület sem analitikusan, sem görbék egymáson
mozgatásával nem írható le => gépkocsi karosszéria
17