Transcript 3. ea_MeMu a szerelésben_05

3.MEGMUNKÁLÁSOK A
SZERELÉSBEN
1
3.1.Megmunkáló eljárások
MEGMUNKÁLÁS : a munkatárgy állapotát megváltoztató, tudatosan
alkalmazott hatás, a gyártás része
célja:
•
•
testek alakjának és/vagy anyagtulajdonságainak megváltoztatása,
kapcsolatok létesítése, megtartása, megváltoztatása
/A munkatárgy elemeinek kapcsolata: (megm. eljárások rendszerezése szempontjából)
•
•
mind az alaktalan anyag, vagy a geometriailag határozott szilárd részecskéinek
kapcsolatát, mind
az összetett testek alkotórészeinek kapcsolatát jelenti /
Megmunkáló eljárás:
•
valamely meghatározott célú megmunkálást megvalósító, műszaki
jellemzőkkel jól meghatározható módszer.
Megmunkáló művelet:
megmunkálást tartalmazó technológiai művelet
Technológiai művelet:
a technológiai folyamat egy munkahelyen megvalósuló befejezett része.
2
Megmunkáló eljárások felosztása
A megmunkálás
célja
alak
változása
a
munkatárgy
változása
anyagtulajdonság
változása
a munkatárgy elemei kapcsolatának változása
kapcsolat
létrehozása
1
főcsoport
Alaklétrehozás
kapcsolat
kapcsolat
megtartása csökkentése
kapcsolat
növelése
2
főcsoport
Képlékeny
alakítás
4
főcsoport
3
főcsoport
Szétválasztás
5
főcsoport
Bevonás
Egyesítés
6
főcsoport
Anyagtulajdonság változtatás
6.1
csoport
Anyagrészecskék
átrendezésével
6.2
csoport
AnyagréSzecskék
különválasztásával
6.3
csoport
Anyagré
Szecskék
bevitelével
3
3.2. A megmunkáló eljárások felosztása
ELVE: (rendszerezési szempont)
 a megmunkálással a munkatárgy elemeinek kapcsolatában létrehozott változás:
 kapcsolat létrehozása
 kapcsolat megtartása
 kapcsolat változtatása: csökkentése, növelése
 a megmunkálással a munkatárgyban létrehozott változás:
 alak változtatás
 anyagtulajdonság változtatás
A megmunkálással a munkatárgy elemeinek kapcsolatában létrehozott változás alapján
a megmunkáló eljárások
Létrehozás
Megtartás
Csökkentés
Növelés
fő csoportjai
Alaklétrehozás
Képlékenyalakítás



Szétválasztás
Egyesítés

Bevonás

Anyagtulajdonság
változtatás



4
5
Bevonás
1.8
Alaklétrehozás ionizált
állapotból elektrolitikus
leválasztással
4
Egyesítés
1.7
Alaklétrehozás gáz
vagy gőz
állapotból
3
Szétválasztás
1.6
Alaklétrehozás szálas
állapotból
2
Képlékeny
alakítás
1.5
Alaklétrehozás
forgácsszerű
állapotból
FŐCSOPORTOK
1.4
Alaklétrehozás
szemcsés vagy porszerű
állapotból
1.3
Alaklétrehozás kásás
vagy pépes állapotból
1
Alaklétrehozás
1.2
Alaklétrehozás
képlékeny
állapotból
1.1
Alaklétrehozás
folyékony
állapotból
Megmunkáló eljárások osztályozása
Megmunkáló eljárások
6
Anyagtulajdonságváltoztatás
1 Alaklétrehozás
CSOPORTOK
5
2.4
Hajlító
alakítás
3.6
Felület-tisztítás
2.3
Húzó alakítás
3.5
Bontás
2.2
Húzó-nyomó
alakítás
3.4
Leválasztás
CSOPORTOK
3.3
Forgácsolás
határozatlan élű
szerszámmal
2.1
Nyomó
alakítás
3.2
Forgácsolás
határozott élű
szerszámmal
3.1
Forgács nélküli
mechanikus
szétválasztás
2 Képlékeny alakítás
CSOPORTOK
2.5
Csúsztató
alakítás
3 Szétválasztás
6
5.7
Bevonás
forrasztással
5.6
Bevonás hegesztéssel
5.5
Bevonás
rányomtatással és
írással
CSOPORTOK
5.3
Bevonás ionizált
álla-potból
elektrolitikus
vagy kémiai
leválasztással
5.4
Bevonás szilárd
(szemcsés vagy
porszerű) állapotból
5.2
Bevonás folyékony,
kásás vagy pépes
állapotból
5.1
Bevonás gáz vagy
gőz állapotból
4.9
Textilanyagok
egyesítése
4.8
Egyesítés tapadó
anyaggal
4.7
Egyesítés
forrasztással
4.6
Egyesítés
hegesztéssel
4.5
Egyesítés képlékeny
alakítással
4.4
Egyesítés
alaklétrehozással
4.3
Egyesítés szorítással
4.2
Töltés
4.1
Összerakás
CSOPORTOK
4 Egyesítés
5 Bevonás
7
6 Anyagtulajdonság változtatás
CSOPORTOK
6.1
Anyagtulajdonság változtatás anyagrészecskék
átrendezésével
6.2
Anyagtulajdonság változtatás anyagrészecskék
különválasztásával
6.3
Anyagtulajdonság változtatás anyagrészecskék
bevitelével
4.1.6
Bepattintás
4.1.5
Befordítás
4.1.4
Beakasztás
4.1.3
Összecsúsztatás
4.1.2
Behelyezés
4.1.1
Ráhelyezés
4.1. Összerakás
8
4.5. Egyesítés képlékenyalakítással
4.5.1
Egyesítés huzalszerű testek
képlékeny alakításával
4.5.1.1 Huzal
fonatolás
4.5.2
Egyesítés lemez, cső és profilos elemek képl.alakításával
4.5.1.2 Egymásra
sodrás
4.5.2.1
Egyesítés pontozással
vagy bemetszéssel
4.5.2.2 Együttes folyatás
4.5.1.3 Kötélsodrás
4.5.2.3 Együttes húzás
4.5.3
Egyesítés szegecselő
eljárásokkal
4.5.2.4 Egyesít bővítéssel
4.5.1.4 Kötélvégek
összefonása
4.5.1.5 Csomózás
4.5.1.6 Tekercselés
4.5.2.5Egyesítés szűkítéssel
4.5.2.6Egy. peremezéssel
4.5.2.7 Korcolás
4.5.2.8 Szalagrátekerés
4.5.1.7 Huzalszövés
4.5.2.9 Egyesítés lemezfüllel
4.5.1.8 Összefűzés
4.5.2.10 Képlékeny befeszítés
4.5.3.1
Szegecselés tömör
szegeccsel
4.5.3.2
Szegecselés csőszegeccsel
4.5.3.3
Egyesítés csapvég
elszegecseléssel
4.5.3.4
Egyesítés üreges csapvég
elszegecselésével
4.5.3.5
Egyesítés közbenső vállas
csap elszegecselésével
4.5.2.11 Egyesítés bevágással-zömítéssel
4.5.2.12 Egyesítés hüvely-rásajtolással
4.5.2.13 Végdarab rásajtolás
9
Példák
Egyesítés alaklétrehozással
Egyesítés szorítással
Csavarbiztosítás
10
Forgácsoló megmunkálások a szerelésben
A szerelés közbeni megmunkálásnál szinte minden megmunkáló
művelet megtalálható ezért az itt előforduló megmunkálásoknak
módja és fajtája nagyon széles. (lásd előbb !)
Az itt alkalmazott technológiák, eljárások egy része ( marás, fúrás,
hántolás, köszörülés stb. ) az alkatrészgyártásban is megtalálhatóak,
azzal a különbséggel, hogy ezeket a műveleteket csak a szerelésnél
lehet vagy kell elvégezni.
A szerelés közbeni megmunkálásra azért van szükség mert az
összeszerelendő részegységeket vagy csak így lehet megmunkálni
( Pl.: két egység, alkatrész valamely oldalának egy síkba alakításánál
1.ábra) vagy pedig
az összeszerelést csak így lehet elvégezni ( Pl.: illesztő csapszegek
elhelyezése, illesztő furatok elhelyezése 2.ábra, 3.ábra).
11
Példák
Egy síkba munkálás
Illesztő csapszegek
elhelyezése
Illesztő furatok
elhelyezése
12
Szerelés közbeni forgácsoló megmunkálások
1. Reszelés:
A felületekről, hornyokról, kiálló részekről kismértékű és általában szabálytalan
alakú anyagráhagyások, sorják eltávolítása.
Szerszámai különféle alakú, nagyságú és élgeometriájú kézi reszelők.
Durva reszelést 0,2 mm-nél nagyobb anyagréteg eltávolításánál
alkalmazunk,simító reszeléskor a leválasztott anyagréteg 0,1-0,2 mm. A reszelést
a szerelés helyétől elkülönítve kell végezni (a forgács veszélyes lehet a szerelt
egységre).
Az elérhető pontosság 0,1-0,02 mm, a felületminőség Ra=6,5-50 µm.
2. Simítás:
A felületek egyenletessé tétele, simítása és helyi meghibásodások,
egyenetlenségek, benyomódások, sorják, karcolások stb. megszünte-tésére
alkalmazzák.
A kézi simítás történhet simító reszelőkkel (esetleg krétával dörzsölve), abrazív
szemcsés hasábokkal és fenőkövekkel. Gépi simítás sarokköszörűvel, flexibilis
tengelyű köszörűgépekkel, kézi szalagcsiszológépekkel. A megmunkálás
végezhető szárazon vagy nedvesítő szerek alkalmazásával. A megmunkálás a
szerelés helyétől elkülönítve végzendő.
Az elérhető pontosság 0,1-0,005 mm, a felületminőség Ra=1,6-6,3 µm.
13
Szerelés közbeni forgácsoló megmunkálások
3. Csiszolás:
A sík felületek, külső és belső forgásfelületek valamint egyéb térbeli felületek
igen pontos illesztéséhez.
Végezhetjük kézi vagy gépi csiszolószerszám segítségével, csiszoló paszta
vagy emulzió alkalmazásával. Az együttműködő elempárokat együtt is
becsiszolhatjuk (szerszám nélkül).Vigyázni kell, hogy a csiszoló szerszámok
(vagy alkatrészek) munkamozgásai megfelelőek legyenek, nehogy alaktorzulás
lépjen fel.
Az elérhető méretpontosság 0,1 µm, a felületminőség Ra=0,2-0,8 µm.
4. Tükrösítés:
Kis érdességű (fényes felület) elérésére, általában a felület
teherbíróképességének és élettartamának növelése céljából. Tükrösíthetünk
sík- és forgásfelületeket, gömbfelületeket ill. egyéb bonyolult felületeket.
Végezhetjük kézzel ill. kisgépek alkalmazásával (köszörűgépek, tükrösítőgépek,
nagyfordulatszámú fúrógépek). Szerszámai filctárcsák, műanyagok, irha és
más rugalmas anyagok finomszemcséjű csiszolóporok alkalmazásával. A
tükrösítési művelet a szerelés helyétől elkülönítve végzendő. A ráhagyás igen
kicsi (0,005-0,007 mm),
a tükrösítés a méretpontosságot egy fokozattal javítja, az elérhető
felületminőség Ra=0,2-0,025 µm
14
Szerelés közbeni forgácsoló megmunkálások
5. Hántolás:
A felületek igen pontos illesztése a hántolófestéknyomokkal jelzett
domborúságok eltávolításával. Hántolhatunk sík felületeket (pl síkvezetékek) és
hengeres felületeket (pl. csapágypersely) is, egyes estekben más alakú
felületeket is hántolhatunk (pl. fogazat).
A hántolás történhet kézzel (különféle hántolókésekkel) és gépi hántoló
kisgépekkel. Az öntöttvasat szárazon hántoljuk, a többi anyagnál szappan
emulziót vagy petróleumot használunk. Hántolási ráhagyás sík felület esetén
0,1-0,5 mm, alakos felületek esetén 0,02-0,03 mm. Az egyszerre leválasztott
anyag vastagsága kb. 0,005 mm. A hántolás pontosságát "festékfolt" vagy
"csillogás" alapján állapíthatjuk meg.
Az elérhető pontosság 0,002 mm 1000 mm hosszúságon és 30 festékfolt
25x25 mm-es felületen.
6. Fúrás, menetfúrás:
A szerelés közbeni fúrás célja álatalában az egytengelyűség biztosítása
az együttműködő elemek egyszerre történő fúrásával. A fúrás mellett általában
menetfúrásra is szükség van. A furatok helyének meghatározása történhet
előrajzolással, fúrósablonok vagy fúrókészülékek segítségével.
Végrehajtásához hordozható villamos vagy pneumatikus fúrógépeket
alkalmazunk, nehezen hozzáférhető helyeknél speciális főorsókkal (pl.
sarokfúrógéppel). A fúráshoz célszerű hűtő-kenő folyadékot használni. A
furatokat elkészítésük után gondosan meg kell tisztítani.
A fúrás pontossága az MKGS rendszerpontosságától függ, az elérhető
méretpontosság IT9-IT10, a felületminőség Ra=25-50 µm.
15
Szerelés közbeni forgácsoló megmunkálások
7. Dörzsárazás:
A szerelési furatok pontos egytengelyűségét biztosító művelet. A
ráhagyás nagyságától függően egy vagy több fokozatban dörzsárazhatunk
(állandó méretű vagy állítható dörzsárak segítségével). Hűtő-kenő
folyadékot minden esetben alkalmazni kell. A ráhagyás 0,05-0,3 mm a
furatátmérőtől függően.
A dörzsölés javítja a méretpontosságot, alakhűséget és a felületi
minőséget, de általában nem javítja a helyzethibát.
Az elérhető méretpontosság IT6-IT7, felületminőség Ra=0,4-3,2 µm.
8. Süllyesztés:
A megmunkálás célja az érintkező felületek tisztítása és a szükséges
pozícióba hozása (pl. merőlegesség). Általában a megmunkált felületre a
furat tengelyének merőlegességét kell biztosítani.
Szerszámai a csapos süllyesztők, homloksüllyesztők (felületezők) és
kúpos süllyesztők. A műveletet villamos vagy pneumatikus kézi
fúrógépekkel végezzük.
16