Transcript 10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás 9. évfolyam

10224-12 Alapvető tömörfa
megmunkálás
 Asztalos

szakmanév
 OKJ száma: 34 34 543 02

szakma oktatásához
 9. évfolyam
Forgácsolás elmélete
Kézi forgácsolás
Forgácsolási szögek
 α- hátszög
 β- élszög
 γ- homlokszög
 δ- metszőszög
Különböző értékű szögek
Fűrészpenge jellemzői
Különböző metszőszögű fűrész
fogalakok
Forgácsolás iránya és a szerszám közti
összefüggés
Forgácsolás iránya és a szerszám közti
összefüggés
Forgácstörő szerepe
Gépi forgácsoló élek
Gépi forgácsoló szerszámok
Egyéb gépi forgácsoló szögek
 ε-(epszilon)=csúcsszög
 κ(kappa)=elhelyezésiszög
 λ-(lambda)=terelő szög
Forgácsolási irányok
Forgácsolási irányok
 Rostirányú forgácsolás: A forgácsolás síkja és iránya
párhuzamos a természetes fa rostirányával. A forgácsolás
közepes erőkifejtést igényel, a felület sima.
 Harántirányú forgácsolás: A forgácsolás iránya
merőleges, vagy szöget zár be a rostirányra. A
forgácsoláshoz közepes erőkifejtés szükséges, a felület
durvább.
 Bütüirányú forgácsolás: A forgácsolás iránya és síkja is
merőleges a fa rostirányára. A forgácsoláshoz nagy
erőkifejtés szükséges
 Lap síkjával párhuzamos síkba végzett forgácsolás.
 Lap síkjára merőleges síkú forgácsolás.
Fűrész fog alakok
Fűrészfogalakok jelölésük
Fűrészfogalakok keményfémlapkás
szerszámokon
FZ
egyenes fogalak
FZ N
egyenes fogalak negatív
homlokszöggel
LFZ
egyenes fogalak fogás mélység
határolóval
WZ
váltó fogalak
WZ N
TFZ
trapéz - egyenes fofalak
TFZ N
trapéz - egyenes fogalak
negatív homlokszöggel
DHZ
váltó fogalak negatív
homlokszöggel
DHZ N
LWZ
TZ
holkeres fogalak
holkeres fogalak negatív
homlokszöggel
váltó fogalak fogás mélység
határolóval
trapézos fogalak
KON
trapézfogú kónuszos fogalak
Keményfémlapkás szerszámok
Szerszámacél szerszámok
Szerszámanyagokkal elvárt
tulajdonságok
 Szilárdság ( mechanikai igénybevételt jól
bírja)
 Szívósság (hajlítószilárdság)
 Kopásálló
 Keménység
 Finomszemcsés ( az élen kis kitörések)
 Könnyen megmunkálható ( gyártási, élezési)
 olcsó
Szerszámacél anyagok
 Szerszámacél
-ötvözetlen szerszámacél
-alacsonyan ötvözött szerszámacél
-magasan ötvözött szerszámacél
-magasan ötvözött gyorsacél (HSS)
 Stellit (ST)
 Keményfémek (HM, HW)
 Gyémánt (DP, CVD)
Szerszámacél HSS





Széntartalom 0,7-1,7 %
Ötvözőanyagok: W, Va, Co, Cr 12-31% között
Nagy forgácsoló sebességgel dolgozik
Rendkívül kopásálló, értartó
Kis élszögű szerszámok készíthetők, így
puha fák is jól megmunkálhatók
 Drága, csak forrasztva, vagy gyalukésbe
behengerelve gyártható
 Megmunkálható anyagok lágy- keményfák,
különféle lapok
Stellit ST
 Kohászati úton előállított ötvözet max. 3%
szén, 65% Co, 22% Cr, 10% W
 Magas korrózió állóságú
 Kis élszögű szerszám készíthető
 Kopásállósága magas
 Drága ezért kis cseppekbe hegesztik a
szerszám élére
 Nedves hosszúrostú fa megmunkálására
használjuk, vegyi kopásnak ellenáll (tölgy)
Keméyfémek HW
 Porkohászati úton állítják elő
 A élanyagok forrasztva rögzítik a szerszám
alaptestre
 A faipar a K csoportba tartozó lapkákat
alkalmazza
 A K01-K10 jelű lapkákat a farost-forgácslapok
megmunkálásánál használjuk
 A K20-K40 jelű lapkákat tömörfa
megmunkálásra használjuk
 Minden megmunkáló szerszámnál használjuk
Gyémánt DP, CVD
 Az ismert legkeményebb élanyag, nagyon
kopásálló
 Szintetikus úton állítják elő
 A szemcséket fémes kötőanyaggal
keményfém lapra hordják fel 0,5-0,7 mm
vastagságban
 Drága a szerszám
 Felhasználjuk kemény farost, MDT,
forgácslapok megmunkálásnál
 Az éltartóssága a szerszámacélhoz képest
120-250 szerese