Transcript telemedicina

Telemedicina
Készítette: Arnold Péter
Mi is ez?


A telemedicina egy olyan gyűjtőfogalom, amely magában foglal
minden távközléssel direkt módon támogatott egészségügyi
gyógyító és diagnosztikai tevékenységet. Magyarra
legegyszerűbben távorvoslásnak fordíthatnánk.
LaNoue altábornagy a következőképpen definiálta: “A telemedicina
egy olyan holisztikus rendszer, amely teljes hozzáférést tesz
lehetővé minden egyén és a hozzá kapcsolódó szolgáltató számára
az információ, az ismeretek és az orvostudomány terén – lehetővé
téve a felvilágosult öngyógyítást és a szakértői beavatkozást –
bárhol, bármikor.”
Telemedicina története





A telemedicina történetében az első alkalmazásokat elsősorban a
földrajzi-demográfiai szükség hívta életre.
Először Norvégiában volt telemedicina alkalmazás az 1920-as években,
amikor a Haukeland kórházban szerveztek egészségügyi szolgáltatást
rádión keresztül a tengeren levő hajók számára. Még műtétet is
irányítottak rádión át!
Egyik kezdeti telemedicinai kísérletnek a Nebraskai Pszichiátriai Intézet
zártláncú televíziós rendszerének konzultációkra való alkalmazása
tekinthető az ötvenes évek végéről.
A kezdeti programok másik része egyértelműen űrkutatási-katonai
indíttatású volt, mindenekelőtt a NASA tevékenységén keresztül, illetve a
nyilvánosság előtt kevésbé ismert módon a DARPA révén.
1975-re a NASA aktív részvételével már 15 telemedicina program
mûködött az USA-ban
Telemedicina története





1968-ban a bostoni Logan reptérről a Massachusetts General
Hospitalba továbbítottak élőben szövettani metszet-felvételeket
1973-ban Brazília és Washington között jött létre orvosi
telekonferencia, ahol egy 17 éves lymphomás fiú szövettani mintáit,
vérkenetét vizsgálva konzultáltak brazil és amerikai orvosok, a
végén definitív diagnózist felállítva
1975-re a NASA aktív részvételével már 15 telemedicina program
mûködött az USA-ban
Európában az első telemedicina rendszert a Tromso-i egyetem és
az északabbra fekvő Kirkenses városa között építették ki
Norvégiában
A fejlődés igazán csak a kilencvenes években bontakozhatott ki,
amikor a széles sávú távközlési csatornák terjedésével hozzáférhető
technológiák álltak rendelkezésre
Telemedicina Magyarországon




Magyarországon az első telemedicinai próbálkozások 1995ben kezdődtek el, a BM Kórház és a SOTE I. sz. Patológiai és
Kísérleti Rákkutató Intézete között hoztak létre 9,6 kbps
sebességű modemes telepatológiai adatcserét , ahol a vizsgálati
állomás a BM Kórház, a konzulens a Patológiai Intézet volt
Rendszerüket később ISDN-alapúvá alakították, majd kísérleti
jelleggel sor került országon belüli “interurbán” és
Horvátországgal “internacionális” konzultációkra is.
2000-ben ott tartottunk, hogy a “felülről”, kormányzati szintről
szervezett és fizetett próbálkozások után kezd feléledni maga a
piac.
Szakértők jóslatai szerint a telemedicina mint iparág az
elkövetkezendő években intenzív növekedésnek néz elébe
Fajtái
A telemedicina igen
heterogén fogalom, nagyon
sokféle alkalmazást
sorolhatunk bele.
 A következőkben
megkíséreljük
csoportosítani és
rendszerezni ágait.


Orvos-orvos rendszerek

Beteg – orvos rendszerek

Egyéb telemedicinai
alkalmazások
Orvos-orvos rendszerek

Az orvos-orvos rendszerek a telemedicina legelterjedtebb
alkalmazásai. A távközlési csatorna két végpontján
szakemberek ülnek, akik többnyire orvosok, de lehetnek
képzett szakápolók, mentősök, védőnők, stb. Miközben
közöttük szóbeli vagy akár valós idejű, társalgás jellegű
írásbeli kommunikáció zajlik, lehetőségük van különböző
adatok továbbítására. Ezek az adatok általában képi
információt jelentenek, ilyen a videotelefon-szerű
konzultáció, a szövettani metszetek, röntgenfelvételek
továbbítása. Az adatok lehetnek más jellegű információk
is: például EKG-jelek, fonendoszkóp által közvetített
szívhangok vagy korábbi leletek szöveges formátumban.
Telepatológia


Eddig a telemedicina egyik leggyakoribb
felhasználási területe a patológia volt. A
patológusok feladatai közé tartozik a szövettani
metszetek elemzése.
A munka különösen nagy tudást és
tapasztalatot igényel, bizonyos ritka
elváltozásoknál az orvosnak szüksége lehet
idősebb, “sokat látott” kollégák véleményének
kikérésére. A telepatológiai rendszerek ezt
teszik lehetővé távközlési csatornán keresztül a
mikroszkóp képének átvitelével.
Telepszichiátria

A telemedicina natív felhasználási
területe, ahol nincs másra szükség, mint
egy videokonferencia rendszerre.
Pszichiáter kérheti kollégájának
segítségét egy beteggel való interjúja
során, vagy, ami a később említendő
beteg - orvos rendszerek témakörébe
tartozik, a tárgyi feltételek rendelkezésre
állása esetén közvetlenül a beteg is
kapcsolatba léphet orvosával.

Teledermatológia
A bőrgyógyászat-szakrendelést viszi a háziorvosi rendelőbe. A nem
specialista háziorvos számára nehezen diagnosztizálható
bőrelváltozásoknál kapcsolatba léphet egy szakorvossal. A
bőrgyógyásznak megmutathatja a kérdéses bőrterület kamera által
közvetített képét, és kikérheti véleményét. Komplikált esetben még
mindig lehetősége van a háziorvosnak a beteget kórházba illetve
szakrendelésre küldeni.

Telekardiológia
A szívizominfarktus meglétének eldöntéséhez sürgős esetekben, pl.
mentők, háziorvosok számára, létjogosultsága van az eseti EKG
telemetriának (egy ilyen magyar kezdeményezésről lásd később).
További lehetőségei a telemedicina kardiológiai felhasználásának az
echo-cardiographiai vizsgálatok lehetnek.

Távsebészet
A távsebészet ma még kicsit futurisztikus területe az angolul “telepresence
surgery”-nek hívott force-feedback manipulátorokkal végzett valódi távsebészet,
mellyel az USA-ban folynak kísérletek, de gyakorlati felhasználása még nem
került szóba. Másik területe a “telementoring”-nak nevezett oktató-távsebészet.
Ebben a műtéti terület képét továbbítják a konzultánsnak, aki az operatőrt
instruálja. Sokat ígérő technológia a hadsereg számára, ahol harctéri sebészetben
lehet alkalmazni, de polgári alkalmazása egyelőre az oktatáson kívül nem nyert
teret.

Egyéb vizsgálatok kép továbbításával
Bár a kézenfekvő, képet eredményező diagnosztikai alkalmazási területekről
beszéltünk már a fentiekben, a teljesség kedvéért meg kell említeni néhány
különleges vizsgálatot, amelynél szintén lehet mód a kép távolba küldésére
konzultáció céljából. Ilyen például fül-orr-gégészetben használt othoscop és
laryngoscop képe, valamint a különböző száloptikás vizsgálatok (arthroscop,
gastroscop, coloscop, stb). Gyakorlati jelentőségüket csorbítja az a tény, hogy
ezen vizsgálatok alkalmazási területe szűk és elvégzésük a többinél
komplikáltabb, gyakran speciális szakértelmet igényel.
Beteg – orvos rendszerek

Azokban az esetekben beszélhetünk beteg – orvos közötti
telemedicináról, ahol az egyik kommunikáló fél közvetlenül vagy
közvetve maga a beteg. Közvetlenül a beteg szerepel, ha például
videotelefonos távrendelésben vesz részt, és közvetve, ha
valamilyen rákapcsolt szerkezet az ő adatait továbbítja az orvosnak
saját közreműködése nélkül. Természetesen van átfedés az orvos –
orvos rendszerek illetve a beteg – orvos rendszerek között, hiszen a
távrendelés lehet akár bőrgyógyászati jellegű is, melyet ismét
teledermatológiának nevezhetünk. Mégis érdemes elkülönítve
kezelni őket, mert a beteg és orvos közötti távrendelés a
telemedicinának egy sok szempontból különleges, és minden
bizonnyal nagy jövővel kecsegtető aspektusát képviseli.
Távrendelés


Amerikában “telehome healthcare”-nek nevezett
irányzat lehetővé teszi a beteg számára, hogy
otthonában maradva vegyen részt rendelésen
valamilyen videokonferencia-rendszer
támogatásával. Manapság a legtöbb embernek
rendelkezésére áll a hagyományos
telekommunikáció, a telefonos út, háziorvosa
felhívására, panaszainak elbeszélésre.
Súlyos esetben azonnal mentőt hívhat hozzá. De a
távrendelés nagy segítség lehet a
kontrollvizsgálatoknál, azzal erősítve az orvos-beteg
kapcsolatot, hogy a háziorvos naponta
videotelefonon érdeklődik betegénél lábadozása
felől.
Táv-monitorozó (telemetriai)
rendszerek
Egyre több olyan orvosi műszer létezik,
amely a beteg bizonyos életfunkcióit
otthonában folyamatosan figyelemmel
kíséri.
 Folyamatosan tájékoztatást nyújthatnak
egy krónikus beteg állapotáról, és időben
figyelmeztethetik az orvost a betegség
rosszabbodásáról.

Egyéb telemedicinai alkalmazások



Ide soroljuk azokat az alkalmazásokat, amelyek közvetetten szolgálják az
orvoslást, és nem tartoznak a fentebb említett interaktív telemedicina kategóriáiba.
Egyrészt az internetes hálózaton, telefonvonalon keresztül elért, orvosi és a
laikusok számára készült egészségvédelmi adatbázisok kerülhetnek ebbe a
csoportba. A sűrűn változó, megújuló gyógyszerrendelési adatok lehívása, a beteg
korábbi adatainak gyorsabb, együttes lekérdezése indokolhatja a központosított
szolgáltatási (“network computer”) koncepció megvalósítását az egészségügyi
informatikában.
Másrészt felhasználható az adatok “távoli elérhetőségének” elve az orvosok
precízebb, gyorsabb informálására, idejük jobb kihasználásának elősegítésére.
Telemedicinát alkalmazva azonban a műtétet elvégzett orvos “távvizittel”
akárhonnan, például elsődleges munkahelyéről vagy otthonról is monitorozhatná
betegeinek státuszát, ami ugyan nem helyettesíti a személyes jelenlétet, de azzal
kombinálva az alapos kezelés egy igen hatékony módja lehetne.
A telemedicina széles körű bevezethetőségének kérdései
Magyarországon

A megelőzés támogatása: közvetlen informatikai orvosbeteg kapcsolatok
Közhely, de igaz, hogy az ember legfőbb értéke az
egészség. Általában csak akkor érezzük fontosságát,
amikor megfogyatkozik, ezért az emberek többsége
keveset fordít a megelőzésre.
Egészségpolitikai reformunk második pillérévé a
megelőzés, az egészséges életmód, az egészség-öntudat
informatikai támogatását tettük.
A megelőzés támogatása: közvetlen informatikai
orvos-beteg kapcsolatok

Napjainkban egyre népszerűbbek azok az Internetes
tartalomszolgáltatók, melyek ezzel foglalkoznak.
Tanácsokat adnak az egészséges életmódra, közérthető
leírásokat tartalmaznak gyakoribb betegségekről és azok
korai felismeréséhez nyújtanak segítséget. Közben az
“orvos válaszol” rovatba bárki névtelenül kérdéseket tehet
fel szakembereknek, akik nyílt levélben válaszolnak
mindenki okulására.
A megelőzés támogatása: közvetlen informatikai
orvos-beteg kapcsolatok
 Ezen
Internetes tartalomszolgáltatók között
Magyarországon a legnagyobbak:
 Pro-Patiente: www.pro-patiente.hu
 Házipatika: www.hazipatika.hu kizárólag
reklámbevételekből tartják fenn magukat.
 Újabb trendnek mutatkozik az egészségügyi
www.nhsdirect.nhs.uk nevű szolgáltatás.
Előnyök!!!







- A beteg szempontjából a rendszer előnyei kézenfekvőek. Azzal,
hogy háziorvosához kerülve mindenki a korábbinál alaposabb
ellátást kap, biztosabban és hamarabb fedezhetnek fel esetleg
később súlyossá váló betegségeket.
Sok esetben mentesül a páciens az időrabló szakrendelésre-járás alól
Az orvos közvetlenül a megfelelő helyre küldheti.
Csökkenni fog a sorban állások időtartama.
A háziorvos és betege közötti kapcsolat mélyebbé válik.
Végigkövetheti betege későbbi kezelésének menetét, átnézheti
leleteit, és egyfajta “szakorvosi tolmácsként” tanácsot adhat
dilemmáiban.
A teammunka – itt háziorvosok és szakorvosok kooperációja –, az
egészségügyben is hatékony módszer lehet.
Előnyök!!!
- A gyógyítók oldalán előnyök jelentkeznének mind a
háziorvosok, mind a szakorvosok számára.
 Előbbiek munkája egyértelműen felértékelődne,
presztízsük emelkedne.
 Nagyobb mélységében látnák át a betegek kezelésének
folyamatát.
 Az orvostársadalmon belül, a gyógyítási láncban elfoglalt
helyzetük szintén értékesebbé válna.
 A szakorvosok leterheltsége csökkenne, több időt
szánhatnának az osztályos munkára.

Veszélyek, hátrányok!!!



- Az orvos-beteg kapcsolat közvetlen jellegének megszűnése.
- Már az orvossal való kézfogás is nagy pszichológiai
jelentőséggel bír. Nem beszélve a fizikális vizsgálódás olyan
eszközeiről, mint a kopogtatás, a hallgatózás, melyek az orvos
számára adnak fontos tájékozódási leletet a vizsgálatnál
- Tisztában kell lenni tehát azzal, hogy a távrendelés és
távkonzultáció milyen esetekben használható és hol ütközünk a
korlátaiba.
Veszélyek!!!


- Adatbiztonság és adatvédelem a hozzáférés és jogosultságok
kérdése. Nagy hangsúlyt kell fektetni egyrészt a betegadatok
megőrzésének, tárolásának üzembiztonságára, másrészt az adatok
illetéktelenek általi hozzáférésének megakadályozására.
- Hozzáférés biztonsága: itt egyrészt a számítógépeken kell
kialakítani megfelelő védelmet az illetéktelen hozzáférésekkel
szemben, ami webes alapú rendszernél nem egyszerű.
Konklúzió

A telemedicina tehát, túl azon, hogy a tudománynak és az
egyes orvosi szakmáknak a gyógyítás szempontjából
hasznos innováció, mint komplex egészségügyi informatikai
rendszer is ígéretes befektetésnek látszik. Módot ad arra,
hogy az informatikai hálózatok felhasználásával, vertikális
integrációs folyamatként közelebb hozza egymáshoz a
gyógyítás különféle szintjeit és a lakosságnak közvetlenebb
hozzáférést nyújtson az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Bár
immanens költéscsökkentést is ígér, igazi hasznossága csak
hosszabb távon, a közegészség javulásában lesz lemérhető.
Felhasznált irodalom:

Telemedicina lehatőségei Magyarországon- Szabó Zoltán