Transcript Segédanyag Dr. Kopp Mária előadásához / 783.5 KB

A vallásosság szerepe a lelki egészség
megőrzésében
Többszintű akcióprogram a depresszió és az
öngyilkosság megelőzésére- mi lehet a lelkészek szerepe?
Kopp Mária
www.depressziostop.hu
Miskolc, 2010.szeptember 18.
2010-ben indult a program Miskolcon,
18 hónapig tart
Miért Miskolc?
Igen magas depresszió arányok
Magas öngyilkossági arányok
Az ország gazdaságilag különösen
érintett régiója
Kitűnő, motivált szakemberek
Kiemelkedő készség a bajba jutottak
segítésére
A középkorú férfi halálozás és a
depressziós tünetegyüttes
megyei átlagértékei
40
Ja
pá
n
Li
tv
án
ia
zá
g
(2
00
M
6)
ag
ya
ro
rs
zá
g
Sz
eg
ed
M
isk
ol
c
ro
sz
or
s
100.000 főre
53,9
Le
tto
rs
zá
g
Fi
nn
or
sz
ág
Au
sz
t ri
a
N
R
ém
om
et
án
or
ia
sz
ág
Po
(2
00
rt u
6)
gá
l ia
(2
00
4)
Íro
rs
zá
g
H
ol
la
nd
ia
G
ör
ög
U
or
K
sz
ág
(2
00
6)
O
Férfi öngyilkosságok aránya 2007-ben
60
53,9
50,24
50
42,61
39,32
35,8
34,1
30
28,9
23,8
20
18,9
17,9
10
17,9
17,4
11,6
10,1
5,9
0
Ja
M
pá
ag
n
ya
ro
rs
zá
g
Sz
eg
ed
M
is
ko
lc
O
ro
Li
sz
tv
or
án
sz
ia
ág
(2
00
6)
Fi
nn
or
sz
ág
Le
tto
rs
zá
g
N
ém
Au
sz
et
or
t ri
sz
a
ág
Po
(2
00
rtu
6)
gá
lia
(2
00
4)
H
ol
la
nd
ia
R
om
án
ia
Íro
rs
zá
g
G
ör
ög
or
U
sz
K
ág
(2
00
6)
100.000 főre
Női öngyilkosságok aránya 2007-ben
14
10
8
6
4
13,7
12
11,85
10,8
9,8
8,96
9,5
9
7,7
7,4
6
5,5
5
4
3,8
2,8
2
1,2
0
A lelki egészségmegőrzés
szekularizálódásának
következményei a mai magyar
társadalomban:
Kulturális „iatrogenezis” a modern
társadalmakban:



A hit, a vallás és az orvoslás évezredeken át
igen szorosan összekapcsolódott,
Részben ennek ellenhatásaként a mai
orvoslásban a "világi dogma, világi hitvallás",
a "secular credo" vált szinte kötelezővé, ami
nem veszi figyelembe a spiritualitás és a
kultúra alapvető szerepét az emberi "egész"ség megőrzésében,
Épp a legfontosabb erőforrástól fosztja meg a
betegeket, a szenvedőket.
A vallásellenesség hatása a posztkommunista társadalomban:



Nagyon súlyos vallásüldözés- ezt máig
sem vallják be, pl egyetemi felvételinél
súlyos negatív diszkrimináció,
Vallásos emberek tömegeinek
meghurcolása, bebörtönzése,
DE:komoly földalatti vallási közösségek,
kiscsoportok, ellenállás
Kultúra, spiritualitás és egészség




A WHO egészség definiciója ma már magában
foglalja a spirituális egészség dimenzióját,
A spiritualitás, hit és vallásosság jelentőségének
vissza kell térnie az egészséggel kapcsolatos
gondolkozásba, de nem egyszerűen, mint egy
„új gyógymódnak”,
Hanem mint egy olyan holisztikus szemlélet
részének, ami az embert teljes kulturális és
spirituális teljességében vizsgálja, és nem mint
egyszerű biológiai objektumot,
Ennek a szemléletnek a hiánya kiszolgáltatja az
orvoslást a gyógyszeriparnak és más üzleti
érdekeknek.
Maslow szükséglethierarchiája
Az önmegvalósítás
szükséglete
Az elismerés iránti szükséglet
(önbecsülés, elismerés, status)
Szociális szükségletek
(valahová tartozás, szeretet)
A biztonság iránti szükséglet (biztonság, védelem)
Fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság)
Victor Frankl (1905-1997)




alapvető emberi szükségletek – amelyekben az emberi
lélek leginkább magára ismer – az élet értelmének
keresése és a lelkiismeretben megnyilvánuló erkölcsi
döntés.
A pszichoanalízissel és a biológiai determinizmus
híveivel szemben Frankl azt állítja, hogy a lélek
szabadsága, önálló létezése elsősorban az erkölcsi
döntésekben nyilvánul meg.
A lélek szabadsága, erkölcsi önállósága éppen a
szélsőséges léthelyzetekben, krízisekben, súlyos
betegségben, haldoklásban mutatkozik meg leginkább,
A lelkészi hivatás lényegéhez tartozik ezeknek
az élethelyzeteknek az átélése, segítése.
Az emberi szükségletek szintjei:




Frankl a második világháború idején három évig
volt különböző koncentrációs táborokban
Freud és Maslow szükséglet elmélete szerint az
alapvető szükségletek – például az éhség –
elmossák az egyéni különbségeket,
Frankl saját tapasztalatai alapján az állítja, hogy
ennek éppen az ellenkezője igaz:
„A koncentrációs táborokban éppen hogy
különbözőek lettek az emberek. A disznók itt
lelepleződtek. De a szentek is. Épp az éhség
leplezte le őket.” (Frankl 1996)
Az élet értelmének keresése és a
vallásosság, spiritualitás




Frankl szerint az emberi szükségletek
legmagasabb szintje az élet értelmének keresése
Nem azonos a vallásossággal, de a két fogalom
nagyon erősen átfedi egymást
Vannak vallásos emberek, akik nem hisznek az
élet értelmében (formális vallásosság)
És nem vallásos emberek, akik erősen hisznek az
élet értelmében (a maguk módján hívők)
Hungarostudy felmérések





1988 21.000 személy
1995 12.600 személy
2002 12.600 személy
2006 követéses vizsgálat kb 5000
személy
célja: a testi és lelki egészségi állapot
szociális, kulturális, pszichológiai,
életmód hátterének elemzése
Vallásosság a magyar népesség
körében
1995-ben
31% mondta magát nem hivőnek,
19 % nem gyakorolja vallását,
18% a maga módján,
16% egyházában ritkán,
16% rendszeresen egyházában.
2002-ben
25% mondta magát nem hívőnek,
18 % nem gyakorolja vallását,
27 % a maga módján,
17 % ritkán egyházában,
13 % rendszeresen egyházában
Vallásosság a magyar népesség körében
1995
2002
35%
30%
25%
20%
15%
10%
5%
0%
Nem hívő
Nem gyakorolja
Maga módján
Egyházban, ritkán
Egyházban, rendszeresen
Mennyire fontos életükben a vallás
(spiritualitás)
(2002)
40%

35 % - egyáltalán
nem fontos
35%
30%


39 % - kissé fontos
20 % - nagyon fontos
25%
20%
15%

6 % - minden
cselekedetüket
befolyásolja
10%
5%
0%
nem fontos
kissé fontos
nagyon fontos
minden
cselekedetüket
befolyásolja
Nem hívők aránya (2002)
35%
30%
25%
20%
15%
10%
5%
0%
35 é v alatt
ors zágos átlag
65 é v fe le tt
35%
25%
20%
Nemek közti megoszlás
40%
35%
Nők
Férfiak
30%
25%
20%
15%
10%
5%
0%
Ne m hívő
Egyházban gyakorolja
Nők
Férfiak
Nem hívő
21%
31%
Egyházban gyakorolja
35%
25%
Nemek közti megoszlás
50%
45%
Nők
40%
Férfiak
35%
30%
25%
20%
15%
10%
5%
0%
Ne m fontos a vallás
Nagyon fontos a vallás
Nők
Férfiak
Nem fontos a vallás
27%
44%
Nagyon fontos a vallás
33%
17%
Vallásgyakorlás megyei aránya:
A WHO jólléti kérdőív különbségei a vallásgyakorlás
módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján
korrigálva nem, életkor és végzettség szerint
(Sig 0,000 n: 12 115 F: 13,785 Átlag: 7,7)
6,21%
2,69%
-3,49%
rendsze-resen egyházában
rit kán, de egyházában
a maga módján
0,20%
-1,37%
nem gyakorolja vallását ,
nem hívő
A Beck Depresszió Skála különbségei a vallásgyakorlás
módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján
korrigálva nem, életkor és végzettség szerint
(Sig 0,000 n: 11 881 F: 13,112 Átlag: 7,9)
-15,46%
rendsze-resen egyházában
0,18%
rit kán, de egyházában
10,37%
-4,06%
a maga módján
nem gyakorolja vallását ,
-0,57%
nem hívő
Az ellenségesség különbségei a vallásgyakorlás módja
szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján
korrigálva nem, életkor és végzettség szerint
(Sig 0,000 n: 11 359 F: 10,728 Átlag: 3,7)
-10,08%
rendsze-resen egyházában
-2,21%
rit kán, de egyházában
3,11%
a maga módján
1,82%
1,95%
nem gyakorolja vallását ,
nem hívő
A kooperativitás különbségei a vallásgyakorlás módja
szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján
korrigálva nem, életkor és végzettség szerint
(Sig 0,000 n: 11 682 F: 13,513 Átlag: 14,4)
2,11% rendsze-resen egyházában
0,94%
0,32%
-0,41%
-1,75%
rit kán, de egyházában
a maga módján
nem gyakorolja vallását ,
nem hívő
Evés, ivás nehéz helyzetben, mint megbirkózás
különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben
a Hungarostudy 2002 alapján
korrigálva nem, életkor és végzettség szerint
(Sig 0,000 n: 11 330 F: 25,971 Átlag: 0,6)
-36,69%
rendsze-resen egyházában
-9,55%
rit kán, de egyházában
8,87%
11,31%
7,75%
a maga módján
nem gyakorolja vallását ,
nem hívő
2001-ben betegség miatt kiesett napok különbségei a
vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a
Hungarostudy 2002 alapján
korrigálva nem, életkor és végzettség szerint
(Sig 0,000 n: 11 168 F: 9,513 Átlag: 20,1)
-41,48%
rendsze-resen egyházában
-4,75%
rit kán, de egyházában
19,75%
a maga módján
nem gyakorolja vallását ,
-1,91%
3,70%
nem hívő
A tolerancia különbségei a vallás fontossága szerint
2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján
korrigálva nem és életkor szerint
(Sig 0,018 n: 11 849 F: 3,364 Átlag: 2,33)
minden cselekedetemet
befoly ásolja
1,83%
0,95%
0,34%
-1,23%
nagy on fontos
kissé fontos
egy általán nem fontos
A vallásgyakorlás hatása (életkor, nem és
iskolázottság szerinti korrekció után) :











Élet értelmébe vetett hit erősebb,
Boldogabbak, elégedettebbek a fiatalok
Magasabb kooperativitás,
Adaptívabb megbirkózási módok,
Alacsonyabb bizalmatlanág,
Magasabb társas támogatás,
Kevesebb dohányzás,
Alacsonyabb depresszió,
Jobb életminőség (WHO),
Jobb munkaképesség,
Kevesebb betegnap
A vallás fontosságának hatása (életkor, nem
és iskolázottság szerinti korrekció után) :







Erősebb élet értelmébe vetett hit,
Boldogabbak a fiatalok
Magasabb tolerancia,
Magasabb kooperativitás,
Adaptívabb megbirkózási készségek,
Kevesebb dohányzás és alkoholfogyasztás,
Erősebb társas háló
A vallás fontosságával kapcsolatos
paradox jelenség (kor,nem és
iskolázottság szerinti korrekció
után):



Közöttük magasabb volt a depresszió és a
munkaképtelenség aránya
A krónikus betegek között fokozódik a vallás
fontosságának érzete!
A lelkészeknek tehát különlegesen fontos
szerepük van a krónikus beteg, gyászoló,
krízisbe kerülő híveik lelki segítésében,
illetve ezeknek a lelki kríziseknek a
megelőzésében!
Miért van erre szükség?
A WHO vizsgálatai alapján a 15-től 44 éves korosztályban a
depressziós megbetegedések járulnak hozzá legnagyobb
mértékben a betegségek és halálozás okozta évveszteséghez.
2020-ra a depresszió lesz a világon a második leggyakoribb tartós
munkaképesség-csökkenést okozó megbetegedés (a szív- és
érrendszeri betegségek után).
Folytonosság a biológiai eredetű depresszió és a környezeti
hatásokra kialakuló depressziós tünetegyüttes között,
mindkettőnek ugyanolyan súlyos következményei vannak
A gazdasági válság következtében igen sokan kerülnek súlyos
krízishelyzetbe
Ma Magyarországon a lelki egészségvédő és megelőző hálózat
gyakorlatilag nem működik, a még működő központok bezárása
– csak annak jut kezelés, aki megfizeti.
Mental Health: New understanding, new hope, The World Health Report 2001, WHO, Geneva, Kopp MS (Advisory Group member, CentralEastern-European representative)
2002: A népesség 7,6%-a szenved
súlyos depressziós tünetektől,
 13,4 % tekinthető depressziós
betegnek.
 A 2006-os utankövetes szerint 17 %,
 közel minden harmadik embernek
vannak az életminőséget rontó
depressziós tünetei

Kezelésre szoruló depressziós tünetegyüttes
előfordulásának gyakorisága Magyarországon
1988-2006
18,9%
16,8%
14,5%
14,6%
13,4%
12,2%
13,4%
13,7%
11,8%
Férfi
Nő
Mind
8,1%
6,8%
1988
7,5%
1995
2002
2006
A depressziós tünetegyüttes
változása a Hungarostudy 2006
követéses mintában:






2002-ben 13.5 % volt a kezelésre szoruló depresszió
(BDI 18 felett) aránya,
mind a teljes népességet képviselő mintában, mind azok
között, akik beleegyeztek az utánkövetésbe,
2006-ra ez az arány 17 %-ra, 3.5 %-kal emelkedett.
Az életkor legfeljebb 1 %-ot magyaráz
A férfiak között 2002-ben 12 % volt a közepesen súlyos
és súlyos depressziósok aránya, ez az arány 2006-ban,
ugyanazok között a férfiak között, 14 %-ra emelkedett,
a nők esetében ez az arány 2002-ben 15 % volt, 2006ban 19 %.
Beck Depresszió kérdőív (BDI) rövidített
változata (Kopp és mtsai,1995)


A Beck Depresszió Skála legalkalmasabb a depressziós
tünetegyüttes lakossági szűrésére, és ez a mérőeszköz
legalkalmasabb a depresszió, mint szomatikus kockázati tényező
mérésére is. (Lasa et al, 2000, Musselman et al, 1998, Glassman,
Shapiro,1998)
A depressziós tünetegyüttes összetevői:
 szociális visszahúzódás,
 döntésképtelenség,
 alvászavar, különösen hajnali felébredés, negatív gondolatok
 fáradékonyság,
 túlzott aggódás testi tünetek miatt,
 munkaképtelenség,
 pesszimizmus,
 örömképesség hiánya,
 önvádlás.
Rövidített Beck kérdőív a depressziós tünetek felmérésére
1. Minden érdeklődésemet elvesztettem mások iránt.
2. Semmiben sem tudok dönteni többé.
3. Több órával korábban ébredek, mint szoktam és nem tudok újra
elaludni.
4. Túlságosan fáradt vagyok, hogy bármit is csináljak.
5. Annyira aggódom a testi-fizikai panaszok miatt, hogy másra nem
tudok gondolni.
6. Semmiféle munkát nem vagyok képes ellátni.
7. Úgy látom, hogy a jövőm reménytelen és a helyzetem nem fog
változni.
Egyáltalán nem jellemző: 0 pont.
8. Mindennel elégedetlen vagyok.
Alig jellemző:
1 pont.
Jellemző:
2 pont.
9. Állandóan hibáztatom magam.
Teljesen jellemző: 3 pont.
Pontszámok összege szorozva 2,22
0-9 normál, 10-18 enyhe,
19-25 középsúlyos,
26 és felette: súlyos depressziós tünetegyüttes??
Leggyakoribb tévhitek a depresszióval
kapcsolatban







A depresszió az egyén gyengeségének a jele.
A depresszió nem valódi betegség.
A depressziós emberek meggyógyulhatnának, ha
akarnának.
A depressziót nem lehet kezelni.
A legjobb elkerülni a depresszióban szenvedőket,
nehogy az ember maga is depresszióssá váljon.
A depressziós emberek veszélyesek.
A depressziós emberek kiszámíthatatlanok.
A depressziót gyakran nem ismerik fel
Mert…

Nem tekintik súlyos betegségnek.

Maguk az érintettek sem ismerik fel saját depressziójukat.

A testi tünetek gyakran elfedik a depressziót.

A családorvosoknak sokszor nincs elég idejük és ismeretük a
depresszió felismerésére. Nem ismerik a szűrési módszereket.

A közösségi segítők gyakran nem ismerik fel a depressziót
(lelkészek, pedagógusok,más segítők).

A depressziós tünetektől szenvedők ritkán keresik fel az elátó
rendszert (szégyenkezés, stigmától való félelem, információhiány
tartja vissza őket).
Depresszióban bizonyított a kognitív pszichoterápia
és az interperszonális pszichoterápia
hatékonysága.
A kognitív viselkedésterápián belül:
 kellemes tevékenységek fölépítése, megterhelések leépítése,
 napirend strukturálása,
 téves meggyőződések korrekciója,
 a szociális kapcsolatok és kommunikáció fejlesztése,
 problémamegoldó tréning.
(Könnyű vagy közepes depressziók sokszor csak pszichoterápiával is kezelhetőek.
Súlyos esetekben a járulékos farmakoterápia elkerülhetetlen.)
Megelőzés: stresszkezelés, életvezetés,
lelki egyensúly





A lelki-élethelyzeti faktorok között a krónikus stressz
jelentősége kiemelkedik
A krónikus stressz és a depresszió összefüggése
tudományosan igazolt
A stresszhelyzetek hatását meghatározza, hogy az egyén
azt hogyan értékeli- ebben alapvető a vallásosság,
spiritualitás szerepe
A megbirkózási (coping) mechanizmusok egyénileg
különbözőek – egyaránt vannak hasznos és káros
módszerek
A stressz leghatékonyabb kezelése akkor lehetséges,
amikor nem vagyunk stresszhelyzetben- megelőzés!
Megelőzés: stresszkezelés, életvezetés,
lelki egyensúly



Egészség: testi, lelki, szociális, spirituális
jóllét (WHO definíciója)
Élet értelmének tudatosítása!
Egészséges életmód:




táplálkozás,
mozgás,
élettervezés és életvezetés,
lelki egyensúly
Mindennapi módszerek a lelki
egészség megőrzésére






Célok kijelölése, egyéni és családi jövőkép
Megfelelő időgazdálkodás, tervezés
Stresszhelyzetek tudatosítása, az objektív
történések és a személyes megélés elválasztása
Relaxáció, meditáció, ima
Asszertív kommunikáció (mások szempontjait is
figyelembe vevő önérvényesítés)
Támogató társas kapcsolatok
 Az
OSPI program mércéje
nagyon magas:
legalább olyan eredményeket
kellene elérnünk, mint
Szolnokon az előző hasonló
program eredményeként
2005-ben és 2006-ban!
Melyek az ezen célok elérését segítő fő
eszközök?


Helyi védőháló kialakítása valamennyi segítő szakember bevonásával,
információ adással, attitűd felméréssel és változtatással,
valamennyi helyi segítő szakember - lelkészek, háziorvosok,
pszichológusok, szociális munkások, pedagógusok, védőnők, tanárok,
média szakemberek, lelki elsősegély szakemberek, tanácsadók,
geriátriai gondozó személyzet, rendőrök, gyógyszerészek, más segítők
képzése és együttműködésük erősítése,

A depresszió és az öngyilkossági veszélyeztetettség felismerésének
segítése,

a depresszióval kapcsolatos lakossági tájékoztatás és destigmatizáció,
attitűd változtatás,

a rászorulók megfelelő ellátásának felmérése és segítése,

nagy kockázatú csoportok felismerése és segítése (munkanélküliek,
gyászolók, más krízisben lévő csoportok),
Szolnoki eredmények:




Az öngyilkosságok számának jelentős csökkenése: az
előző 9 év átlagához hasonlítva Szolnokon 2005-ben a
program első évében az öngyilkossági arány 57 %-kal,
2006-ban 47 %-kal csökkent.
Ez azt jelenti, hogy az öngyilkossági arány
30.1/100.000 volt 2004-ben, 13.1/100.000 2005-ben
és 14.5/100.000 2006-ban, és ennyi maradt 2007-ben
is.
A csökkenés nagyobb fokú volt a férfiak, mint a nők
között.
Lehetséges magyarázatok:




A depresszió és öngyilkossági gondolatok destigmatizációja,
ennek következtében többen kerestek segítséget, főleg a férfiak
közül ,
ezt mutatja a lelki elsősegély hívásoknak emelkedése, aminek
50 %-a férfi hívás volt,
a pszichiátriai gondozót depresszió miatt felkeresők arányának
emelkedése – a küldő családorvosok alapvető szerepe.
Telefonos lelkisegély hívások
száma a szolnoki kistérségben
2003-2007
Hívások száma havonta és 6 hónapos átlag
600
500
400
300
200
100
20
03
/1
20
03
/4
20
03
20 /7
03
/1
0
20
04
/1
20
04
/4
20
04
20 /7
04
/1
0
20
05
/2
20
05
/5
20
05
20 /8
05
/1
1
20
06
/2
20
06
/5
20
06
20 /8
06
/1
1
20
07
/2
20
07
/5
20
07
/8
0
Telefonos lelkisegély hívások száma
öngyilkossággal kapcsolatos problémákkal a
szolnoki kistérségben
2003-2007
Hívások száma havonta és 6 hónapos átlag
50
45
40
35
30
25
20
15
10
5
/
20 7
03
/1
0
20
04
/1
20
04
/4
20
04
/
20 7
04
/1
0
20
05
/2
20
05
/5
20
05
/
20 8
05
/1
1
20
06
/2
20
06
/5
20
06
/
20 8
06
/1
1
20
07
/2
20
07
/5
20
07
/8
/4
20
03
20
03
20
03
/1
0
Irodalom:
Kopp M, Berghammer R (2005) Orvosi
pszichológia, Medicina, Budapest
Kopp M, Kovács M (2006)(szerkesztők) A
magyar népesség életminősége az
ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest
Kopp M (2007) Összefogás a depresszió ellen,
Semmelweis Kiadó, Budapest
Kopp M (szerkesztő) 2008: Magyar lelkiállapot
2008: Esélyrősítés és életminőség a mai
magyar társadalomban, Semmelweis Kiadó,
Budapest
Kopp M (1997) A reménytelenség szerepe a
betegségek létrejöttében, ennek jelentôsége a
mai magyar egészségügyben, Kórház , 4,3,4-9
Kopp, M., Szedmák,S.(1997) Az öngyilkossági
magatartás pszichoszociális háttértényezôi a
magyar lakosság körében, Végeken, 8,4, 4-16.