Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka

Gyakorló pedagógusok képzése az interaktív tábla használatára

2012. február 25.

avagy Comeniustól az interaktivitásig

Csapó Mónika

I.

Oktatási módszerek, taneszközök és a szemléltetés II. Oktatástechnológia és a taneszközök (digitális taneszközök)  interaktivitás III. Társadalom – munkerőpiac – kompetenciák

1. szóbeli közlés és megbeszélés 2. írás, olvasás és szöveggel történő munka 3. illusztrált munkák és demonstráció 4. gyakorlati és laboratóriumi munkák

1. szemléletesség és elvontság elve; 2. aktivitás és fejlődés elve; 3. rendszeresség és fokozatosság elve; 4. differenciálódás és integrálódás elve; 5. alkalmazás és akceleráció; 6. individualizáció és szocializáció; 7. történelmiség és korszerűség; 8. gazdaságosság és racionalizáció.

VIZUÁLIS AUDITÍV KINESZTETIKUS

VIZUÁLIS AUDITÍV KINESZTETIKUS

*a környezetből felvehető információk körülbelül 75-80%-a vizuális eredetű, az ember tehát „vizuálisan vezetett” lény, DE…

• • • • bemutatás/demonstráció/illusztráció szemléltetés a kezdetektől • áttörés a XVII. században – Comenius („ a megismerés forrása a tapasztalat, eszköze a szemléltetés”) az empirizmus hatása!

a szemléltetés mint módszer, és mint ismeretszerzési alapelv • • XVIII-XIX. század – képes ABC- és olvasókönyvek (illusztrációk szerepe) a szemléltetés mint a korszerűség kritériuma!

• Pestalozzi – minden érzékszerv „bekapcsolása” • idővel, fokozatosan különböző szemléltető eszközök megjelenése és használata (képek, tankönyvek, mozgásos demonstrációk stb.)

Az oktatási folyamatban hozzájárul:  a képszerű, szemléletes gondolkodás fejlesztéséhez,  a fogalomalkotáshoz, a tevékenység elsajátításához,  a gyakorlati alkalmazási lehetőségek feltárásához,  a tanult jelenségek szemléletes rendszerezéséhez, osztályozásához,  a tanulók érdeklődésének felkeltéséhez,  a tanultak alkalmazásához.

• az oktatás folyamatában a különböző szervezeti keretekben, szervezeti formákban, a stratégiák szervezési módok, módszerek során felhasználható, a tanítás-tanulás céljainak elérését segítő tárgyak • információhordozó/oktatási médium/oktatási segédeszköz/ szemléltető eszköz/tanítási eszköz/tanszer

• az iskolai taneszközhasználat története: 1) Első korszak (a XVII. század előtti kor): az ösztönös eszközhasználat időszaka 2) Második korszak (1620-tól 1820-ig tartó időszak): a baconi empirizmus hatására az iskolákban már tudatosan használják az eszközöket 3) Harmadik korszak (a 19. század közepétől kezdődik): széles körben terjed el Pestalozzi koncepciója (a szilárd elvi alapokon nyugvó,tervszerű eszközhasználaton alapul) 4) Negyedik korszak (a 20. század elejére tehető): a tanulói aktivitásra, öntevékenységre épülő, cselekvéses tanulás kerül előtérbe (ebben a korszakban mutatkozik a legnagyobb igény a taneszközökre)

• technikatörténeti alapokon nyugvó felosztása: 1. nemzedék: az ide sorolt eszközök nem igényelnek sem gépi, sem elektronikus berendezést, a tanulók és az eszközök között közvetítő mechanizmus nincs (pl.: képek, fényképek, tárgyak, makettek, modellek, grafikus ábrázolások stb.) 2. nemzedék: azok a tárgyak tartoznak ide, amelyek nyomdai úton állíthatók elő, az információkat önmaguk közvetítik (pl.: tankönyvek, munkafüzetek stb.) 3. nemzedék: a modern technika segítségével előállított eszközök (ezek az auditív, vizuális, audiovizuális eszközök stb.) 4. nemzedék: ebbe a kategóriába azok az eszközök sorolhatók, amelyek a tanulást képesek irányítani, a tanuló a gépek segítségével önállóan tud tanulni (pl.: oktatócsomag, oktatógépek, programozott tankönyvek, munkafüzetek stb.) 5. nemzedék: MA

• a számítógép „váratlanul” jelent meg az iskolákban • a gépek megérkezését nem előzte meg a tanárok meggyőzése és felkészítése!!!

• ma is kevesen használják szakértelemmel ezt az „új” eszközt • napjainkban az elnevezés megváltozott (többről van szó, mint számítógépről)  New Information and Communication Technology (NICT), azaz Új Információs és Kommunikációs Technikák (ÚIKT) • kettős töltetű fogadtatás!!!

• a számítógéppel segített tanítás és tanulási környezeteket a tananyagok fajtái és a gépeknek az oktatási folyamatban betöltött szerepe szerint csoportosítjuk: 1.) A tananyagok fajtái: - mechanikus begyakoroltató feladatok ellenőrzéssel (

„drill-and-practice”

) - oktatási segédlet, magyarázatokkal (

tutorial

) - interaktív információs rendszer (

multimedia dialogue system

) - oktatásszervező programok (

management

)

2.) A gép szerepe az oktatási folyamatban: - „házi tanár” (

tutor

) - bemutatja a tananyagot, majd kérdez, értékeli a válaszokat, új tananyagot ad/gyakoroltat - dokumentálja a diák haladását - segédeszköz (

tool

) - mérőeszköz - szimuláció (kísérleti eszköz) -

„edutainment”

: a tananyaghoz kapcsolódó vagy jutalmazó játékok - tanuló (

tutee

) - a diák programoz, maga állítja be a tanulási környezetet - oktatásszervező (

manager

) - nyilvántartja a haladást, összeméri a tanulókat/osztályokat

• a tanároknak a számítógéppel segített tanítás és tanulás módszereihez való viszonya, a három alaptípus: 1. a számítógépet új szemléltetőeszköznek tekintő

„kezdő felhasználó”

2. a digitális taneszközök lehetőségeit ismerő és kiaknázó

„haladó felhasználó”

3. a taneszközök önálló fejlesztésére is vállalkozó

„profi felhasználó”

• a számítógéppel segített tanítás és tanulás azoknál a tananyagrészeknél a leghatékonyabb, amelyek: - képi- és hangzóillusztráció-igényesek, - sok önállóan végezhető feladatot tartalmaznak, ahol az azonnali visszajelzés a sikeres továbbhaladás fontos feltétele, - nem igénylik a tanár állandó, magyarázó jelenlétét, elég, ha a szükséges ismeretek áttekinthető formában rendelkezésre állnak, - „önmagukban is jutalmazó” ismeretanyagot, feladatokat tartalmaznak, tehát a tanárnak nem kell a motiválásról állandóan, személyesen gondoskodnia

• a multimédiás taneszközökkel végzett oktatás előnyei: - többféle tananyagtípus (nyomtatott, filmes és digitális) integrálása - multimodális érzékelési lehetőség = hatékonyabb elsajátítás - interaktív: konstruktív tanulási környezet, szituatív tanulás - könnyen adaptálható a különféle tanulói igényeknek megfelelően - a feladatok paramétereinek, a megoldási lehetőségek rugalmassága • hátrányok: - fejlesztés nagyon lassú és drága - a piac igényei szerint, nagy multinacionális kiadók készítik (nem az egyes országok tanterveihez igazodva)

• interaktivitás: – információcsere egymás között – grafikus felhasználói felület sokatmondó egészként való értelmezése – a tanulók aktív, fokozott részvétele megengedett, elvárt, kiterjesztett (mélyrehatóbb részvétel + magasabb fokú autonómitás) • az interaktivitás szintjei frontális oktatás során: 0. előadás (belső mentális aktivitás) – magas fokú tanári kontroll 1. alacsony fokú kikérdezés, felületes interaktivitás 2. tapintatos kérdezgetés, mélyebb interaktivitás 3. kikérdezés, célzott dialógus, mély fokú interaktivitás 4. kollektív reflekció, teljes körű részvétel – magas fokú tanulói kontroll

• • interaktív tanítás és interaktív tanulás interaktív multimédia, interaktív software • előnyök: - tanulóközpontú tanulás előmozdítása - különböző tanulási stílusok figyelembe vétele - motiváció - közös munkák - konstruktív, holisztikus tanulási mód támogatása • hátrány: - problémamegoldás szimulálása megértés nélkül

• interaktív tábla mint az interaktivitás megtestesítője az osztályteremben!

• magas fokú motiválás • mediális elemek innovatív integrálása • fokozzák a tartalmi kifejtést • kollaboratív tanulási környezet

• információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszköz, amely a számítógép monitorát, billentyűzetét, az egeret és a vetítővásznat egyetlen egységbe foglalja • először a 80-as évek végén, a 90-es években jelent meg a multinacionális vállalatok tárgyalóiban, belső képzésein (magas ár, a rendelkezésre álló tartalom, annak előállítási képességének hiánya, az oktatás számára elérhetetlenné és feleslegessé tette abban az időben) • ezredfordulón: a számítógépek és az internet is meghonosodott az oktatásban!

• interaktív tábla/aktívtábla/okos tábla/digitális tábla/elektronikus tábla/ virtuális tábla

• az interaktív tábla eszközrendszere: számítógép, interaktív eszköz (szenzor), mutatóeszköz (toll vagy a felhasználó ujja), projektor, (fehér)tábla, vagy más sík, (fehér)felület

• okok a használatra:  rugalmasság és sokszínűség,  multimediális, multiszenzoros megjelenítés,  a munka mentése és nyomtatása,  hatékonyság,  a tanítási órák tervezése és mentése,  IKT tanítása,  interaktivitás és részvétel.

• kritika: - statisztikailag nem bizonyított, hogy segítené a tanulmányok sikerességét - néha a tanár jobban összpontosít az új technológiára, mint arra, amit a tanulóknak valóban meg kellene tanulniuk

 a tanulók kb. 10%-át jegyzik meg annak, amit olvasnak, 20%-át annak, amit hallanak, 30%-át annak, amit látnak, 50%-át annak, amit egyidejűleg látnak és hallanak, 70%-át annak, amit ki is mondanak, s 90%-át annak, amit mondanak és csinálnak is!!!

• • XXI. század  információs társadalom (megváltozott szerepek), tudásalapú társadalom (a tudás megszerzése, elsajátítása → tanulás!) másfajta „írástudás”, kompetenciák (OECD) • számítógéppel támogatott tanulási környezet: személyre szabott instrukciókkal szolgál az „életviteli képességek” kialakításához • nélkülözhetetlen kulcskompetenciák: a problémamegoldás készsége; multidiszciplináris kompetencia; csapatmunkára és kooperációra való készség; az életkortól független tanulási készség és képesség – a lifelong learning (LLL)

• az iskolai képzési rendszer olyan továbbfejlesztése szükséges: az iskolába járó fiatalok „benntartására” és az iskoláztatás meghosszabbítására, képes felvenni a versenyt a folyamatosan változó technológiai és munkaerőpiaci igények kielégítésével • hosszútávra nézve eredményesnek tűnhet, ha figyelembe vesszük és megvalósítjuk az élethosszig tartó tanulás hat kulcsfontosságú üzenetét: - új ismeretek és készségek hozzáférésének biztosítása mindenki számára; - nagyobb befektetés biztosítása az emberi erőforrások területén; - innováció az oktatásban és tanulásban; - a tanulás értékelése; - az útmutatás/orientálás és tanácsadás újragondolása; - közelebb vinni a tanulást az otthonokhoz.

Köszönöm szépen a figyelmet!

Csapó Mónika [email protected]