Transcript Habilitáció, rehabilitáció

SNI a, SNI b
Szabó Edina
SNI vizsgálata, megállapítása
10. § (1) Az országos szakértői és rehabilitációs feladatok:
• a) a hallás-, értelem- és személyiségvizsgálat,
• b) a látás-, értelem- és személyiségvizsgálat,
• c) a mozgás-, értelem- és személyiségvizsgálat,
• d) a beszéd-, értelem- és személyiségvizsgálat.
• (2) A fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatok:
• a) az értelmi fogyatékosság megállapítása vagy kizárása,
• b) az autizmus - gyermekpszichiátriai szakorvosi véleménnyel megerősített megállapítása vagy kizárása,
• c) a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos
akadályozottság [közoktatási törvény 121. §-a (1) bekezdés 29. b) pontja] megállapítása
vagy kizárása.
• (3) A fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatok
között ellátható a beszéd-, értelem-, személyiségvizsgálat feladata, amennyiben a megyei
önkormányzat a feladat ellátását vállalja. A megyei önkormányzat e döntéséről a
fővárosi önkormányzatot értesíti.
• (4) Halmozottan fogyatékos gyermek, tanuló esetén a vizsgálat lefolytatása a vezető
fogyatékosság szerint illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. A gyermek,
tanuló első vizsgálatát végző szakértői és rehabilitációs bizottság kezdeményezi a vezető
fogyatékosság szerint illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatát.
11. § Ha a fővárosban, illetőleg a megyében több tanulási képességet vizsgáló szakértői és
rehabilitációs bizottság működik, a bizottságok közötti munkamegosztást a bizottság
fenntartója állapítja meg. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs
bizottság illetékességét az államigazgatási eljárás lefolytatására jogosult községi, városi,
fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat jegyzőjének a székhelye alapítja
meg.
•
(2) Szakértői vélemény készítését a szülő bármikor kérheti.
14. § (1) A szakértői és rehabilitációs bizottság által készített
szakértői véleménynek tartalmaznia kell …
15. § (1) A szakértői véleményben foglaltakat a szülővel
ismertetni kell, és a szakértői vélemény egy példányát
részére át kell adni vagy meg kell küldeni. Az ismertetés
során fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy a szakértői
véleményben foglaltak végrehajtására csak abban az
esetben kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal egyetért és
egyetértését aláírásával igazolja. Fel kell hívni a szülő
figyelmét arra is, hogy amennyiben a szakértői
véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a szakértői és
rehabilitációs bizottság vezetője - az e rendelet 18. §-ának b)
pontja alapján - köteles erről a gyermek lakóhelye, ennek
hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt
tájékoztatni. A jegyző államigazgatási eljárás keretében
határoz a tankötelezettség teljesítésének kérdésében. A
szülő a határozat ellen benyújtott fellebbezéssel
kezdeményezheti a szakértői véleményben foglaltak
megváltoztatását.
A mozgáskorlátozott gyermek
Film 2. Mozgásjavító iskola
A mozgáskárosodás fogalma
• A harmonikus, célszerű és
energiatakarékos mozgások
kivitelezésében bekövetkező
szerkezeti és/vagy működési zavar a
mozgáskárosodás.
• Feltétele a mozgás
szervrendszerének alaki/szerkezeti
épsége és funkcionális/működésbeli
épsége
Szomatopedagógia-komplexitás
elve
Mozgásos cselekvés oldaláról:
• alapvető tartási és mozgási funkciók, funkcionális
rendszerek kialakítása, fejlesztése, korrekciója
• motoros képességek (erő, ügyesség, gyorsaság,
edzettség, koordináció, mozgásműveltség és
egészséges életmódra nevelés)
• önállóság, személyi függetlenség kialakítása
• kommunikáció javítása, kompenzáló technikák a
kommunikációs függetlenség elérése
Személyiség oldaláról:
• az egész személyiség pozitív befolyásolásának az
elve
• a prevenció, a korrekció és a kompenzáció
integritásának az elve
• a mozgástanulás és mozgásújratanulás elve
• meglévő képességek kihasználásának az elve
• mindennapok praktikumának és a személyi
függetlenség segítésének elve
Összehangolt multidiszciplináris
ellátás elve
•
•
•
•
A változtatás lehetőségének az elve: egyéni, aktuális
állapothoz igazodó, eredményességtől függően
alkalmazott, tudományosan megalapozott technikák,
módszerek, eszközök, eljárások választhatósága
Az orvosi rehabilitációhoz kapcsolódás elve: orvosi,
mozgásszervi és funkcionális diagnózis és terápia,
egészségügyi terápiákkal való együttműködés
a mozgásterápia integrálása a nevelési, oktatási
folyamatba. Egészséges életmódra nevelés, szokások
alakítása az önállóság érdekében és azok interiorizálása
A csapatmunka elve: az orvosi rehabilitációt végző
szakemberek, kiegészítő egészségi gondozást végzők,
családtagok, szakdolgozók, oktatók, nevelők
együttműködése
Az akarat és az önaktivitás
fejlesztésének az elve
Mozgásra, tevékenységre, aktivitásra
nevelés (belső tartalékok motiválása,
mozgáskésztetés), az önállóság
fejlesztése, a független felnőtté válás
segítése.
A mozgásnevelés integrálása a
nevelési, oktatási folyamatba
Célja a mozgásszervrendszer működésének
optimális szintre emelése, az életkori
sajátosságoknak megfelelő lehetséges
mozgásos alkalmazkodó képesség
kialakításával a személyi függetlenség
elérése érdekében.
• Mozgásszervi rehabilitáció
• Pedagógiai tevékenység
• Terápia, nevelés, oktatás=mozgásnevelés
• Orvosi rehabilitációra épül
Az orvosi rehabilitáció feladatai
• A diagnózis megállapítása, a
belgyógyászati kritériumok
felállítása
• A szükséges terápiás tevékenység
meghatározása és elvégzése
(konzervatív és műtéti) kezelések.
A mozgásnevelés feladat- és
eszközrendszere
• A károsodott tartási és mozgási funkciók
helyreállítása, korrekciója, kompenzációja a
fizioterápia korszerű eljárásaival, eszközeivel
• Egészségnevelés és motoros képességfejlesztés,
egészséges életmódra nevelés az adaptált testnevelés
és sport eszközrendszerével
• Mindennapos tevékenységére nevelés, gondozási,
nevelési feladatok az önkiszolgálás és praktikus
tevékenységek (ADL funkciók = activity daily living,
mindennapi tevékenységek), munka mozgások, és
eszközhasználat kialakítása, öngondozás
• Mozgáskárosodással összefüggésben álló
kommunikációs problémák motoros feltételeinek
javítása, tüneti kezelés a fizioterápia eszközeivel a
kommunikáció motoros feltételeinek javítására (pl. a
beszéd motoros feltételeinek javítása, augmentatív
kommunikáció motoros feltételei kialakítása)
(Benczúr, 1987/c.)
A kommunikációs problémák
megoldása
Mozgáskorlátozottsághoz a központi idegrendszert ért károsodás
következtében különböző mértékben és tünetekkel beszédzavar,
illetve kifejezési akadályozottság gyakran társul.
A kommunikációs probléma megoldása a tanuló oktathatóságának a
feltétele.
Tünetek:
• A verbális kommunikáció akadályozottsága, az írott és
beszélt nyelv kivitelezése szenved zavart
• A nonverbális, metakommunikatív kifejezések
akadályozottsága. A kommunikáció nem direkt szintje,
hanem a közlést kísérő, színező, minősítő jelzések
zavara, vagy hiánya okozhatja a kommunikáció
másságát
• Súlyosabb esetben komplex kommunikációs
akadályozottság is lehetséges, amikor a kommunikáció
minden szintje, eleme összetevője károsodik.
Szomatopedagógia és logopédia
együttműködésben
Feladata:
• a beszéd kialakítása, fejlesztése,
korrekciója
• a kommunikációs akadályozottság
feltárása, a képességek elemzése és a
segített kommunikációs stratégia
kialakítása és elvégzése
Szomatopedagógia és logopédia
együttműködésben
A kommunikációt segítő technikák
Segédeszközt nem igénylő
kommunikációs technikák:
• gesztusok és jelnyelv
• hanggal való kommunikáció
Segédeszköz igényes technikák:
• képkommunikáció, piktogram
• szókép és betűtábla
• Bliss-nyelv
• elektronikus technikai segédeszközök
Alapvető speciális feltételek
integrált körülmények között
Tárgyi feltételek
• Biztosítani kell az iskola/intézmény
megközelítését és bejutást az épületbe
• Épületen belül az akadálymentes
közlekedést
• A tanterem elrendezése tegye lehetővé
a mozgáskorlátozott tanuló belső
mozgását
• Legyen lehetőség az egyéni környezeti
adaptációra
Alapvető speciális feltételek
integrált körülmények között
Személyi feltételek: szomatopedagógus tanár/terapeuta
Feladata:
• a mozgáskorlátozott tanulók nevelésének,
oktatásának segítése. Tanácsadás az elméleti és
gyakorlati tárgyak tanulás-tanítás szervezéséhez,
egyéni és oktatási segédeszközeihez, pedagógiai és
egészségügyi rehabilitáció kialakítása, foglalkozások
vezetése. Más szakemberekkel való együttműködés
• akadálymentes környezet, megfelelő mozgástér
egyéni kialakítása
• technikai jellegű segédeszközök, kompenzáló
technikák sérülésspecifkus megoldásainak segítése
• speciális ügyintézés (egészségi állapotról,
mozgásállapotról megfelelő tájékoztatás és a
kapcsolódó ügyintézési feladatok ellátása
• együttműködés a többségi pedagógusokkal,
családdal, szakorvossal és más segítő személyzettel,
civil szervezettel
Tanulásszervezés, oktatási feltételek,
tantárgyi problémák
(A) Mozgásnevelés
• A tanuló mozgásnevelésének megoldása,
szükség szerint egyéni vagy csoportos
formában
• A mozgásnevelés (testnevelés tantárgy
helyett) mivel terápia, nem célszerű
osztályozni
• Fontos megszervezni a mozgáskorlátozott
tanulók úszás-oktatását és a tanulók
speciális sportolását.
• Mozgásnevelés tanítására nappali
tagozaton végzett szomatopedagógia
szakos /tanár/terapeuta jogosult.
Tanulásszervezés, oktatási
feltételek, tantárgyi problémák
(B) Kommunikációs problémák megoldása
A beszédzavarok és beszédhibák okozta
nehezítettség logopédiai ellátással, a
súlyos diszartria, illetve anartria esetében
egyéni augmentatív kommunikációs
eszközök alkalmazásával oldható meg.
Tanulásszervezés, oktatási
feltételek, tantárgyi problémák
(C) Tantárgyi oktatás
• Egyéni korrekciós foglalkozások
szervezése, egyéni fejlesztési
programokkal, differenciált
feladatadással az ismeretbeli
hiányok pótlására, részképesség
zavarok korrekciójára, tanulási
problémák megoldására
• Speciális eszközrendszer
alkalmazása a tanulás-tanítás során
Tanulásszervezés, oktatási
feltételek, tantárgyi problémák
(D) Többségi pedagógusok speciális
felkészítése, együttműködés
Fontos az iskola nevelőtestületének és
tanulóinak felkészítése a
mozgáskorlátozott tanulók fogadására, és
a mozgáskorlátozott tanulók
beilleszkedésének segítése és irányítása.
Látássérült gyermekek
Film 6.
Látássérülések gyakorisága az
életkor függvényében (USA, 1990)
0 – 17 év
95 410
2%
18 – 44 év
349 350
8%
45 – 64 év
941 110
22 %
2 907 490
68 %
65 fölött
A szembetegségek funkcionális
kihatásai
• Éleslátás zavara
• Látótér beszűkülése vagy foltokban látótér
kiesések (pl. glaucoma, diabetes
retinopatica)
• Kontrasztérzékenység csökkenése
• Fluktuáló látás
Pedagógiai szempontú
csoportosítás
• Vak: látóképessége teljesen hiányzik (visus: 0).
• Aliglátó: minimális látással rendelkezik (visus:
fényérzés – 0,1). További csoportosítás: fényt
érzékelő, ujjolvasó, nagytárgylátó (gyakorlatilag
vak).
• Gyengénlátó: a csökkent látásteljesítmény
ellenére – speciális optikai eszközök segítségével
– látóHalló (tapintó) életmód jellemzi (visus: 0,1–0,33).
Centrális látótér szűkület (pl.
Macula degeneratio)
Foltszerű látótér kiesés(pl.
diabeteses retinopathia)
Perifériás látótér kiesés(pl.
glaucoma)
Látótér egyik fele kiesik(pl. stroke,
vagy baleset utáni agysérülés)
Távoli látásélesség korlátozott(pl.
myopia)
Homályos (tejszerű) látás(pl.
cataracta)
Látássérült személyek
rehabilitációjának területei
•
•
•
•
•
•
•
Optikai rehabilitáció
Meglevőlátás kihasználását segítő technikák
Közlekedés és tájékozódás tréning
Mindennapos tevékenységek
Munkába való visszaállás
Számítástechnika
Megváltozott kapcsolatok, kommunikációs
technikák
• Hobbyk, szabadidő eltöltése
Milyen optikai segédeszközök
elérhetők Magyarországon?
• Kézi-, állványos-és állólupék
• Távcsőszemüvegek
• Elektromos látásjavító eszközök: olvasó
TV, számítógép nagyító programmal vagy
képernyő olvasóval
A lupék jellemzői
― Nagyítás
― Látótér
― Olvasási távolság
― Képminőség
Milyen látási segédeszközt
válasszunk ki?
• A legegyszerűbb látási segédeszközt, amely a
látási problémákat megoldja
(kézügyesség, mentális és fizikai adottság
figyelembevétele)
A megsegítés lehetőségei I.
Mozgás-tájékozódás –személyi
segítés
Akadályozott verbális
kommunikáció I.
Hallássérülés
Film 7., 8.
Definíció
A hallási fogyatékosság gyógyító-pedagógiai
fogalom, olyan hallási rendellenességet
jelent, ahol a sérülés időpontja, mértéke,
minősége miatt a beszédbeli
kommunikáció spontán kialakulása,
zavartalan fejlődése vagy folytatása
lehetetlen és a sérült egyén
gyógypedagógiai (re)habilitációra szorul.
• 30-40 dB halláscsökkenésig enyhe
• 40-60 dB veszteségig közepes
• E fölött súlyos halláscsökkenés
A siketség a hangérzékelés teljes hiányát
jelenti.
A halláscsökkenés típusai
A vezetéses halláscsökkenés jellemzői:
• a mélyebb frekvenciasáv (ritka kivételtől
eltekintve) érintettebb mint a magas hangok
meghallásának csökkenése,
• az esetek döntő többségében gyógyítható
(hurutos állapot rendezése, orrgarat
szanálása, dobhártya, hallócsontláncolat
helyreállítása stb.),
• mértéke a 60 dB-t nem haladja meg.
Az idegi eredetű halláscsökkenés jellemzői:
• (ritka kivételtől eltekintve) elsősorban a
magasabb frekvenciák meghallása sérül,
• műtéttel nem gyógyítható,
• mértéke az enyhe, panaszt nem vagy alig
okozó károsodástól a teljes siketségig
terjedhet.
A halláscsökkenés okai
• A halláskárosodás lehet veleszületett
vagy szerzett
• Egyes esetekben átmeneti, máskor
tartós
• Vezetéses károsodás: idült gyulladás,
csontosodási zavar
• Idegi károsodás: örökölt, szülés körüli
oxigénhiány, vírusfertőzés,
agyhártyagyulladás, keringési zavar
A hallássérülés következményei
(A)Az artikuláció (a helyes kiejtés) és a
szupraszegmentális elemek
(hangsúly, hanglejtés, ritmus,
tempó, dinamika stb.) hibáiban
(B) A szókincs jellemző hibái
(C) A grammatikai hibák
Hallássérült gyermek az óvodában
•
•
•
•
•
•
•
•
Ha az óvónő szól hozzá, minél közelebb menjen
Tanítsa meg a gyereknek a társai nevét
Ösztönözze a szóbeli megnyilatkozásra
Győződjön meg róla, hogy megértette-e a
gyermek az utasítást
Sok vizuális szemléltetés
Kezelje egyenrangú tagként, kapjon feladatot
Csak annyi segítséget kapjon, amennyire éppen
szüksége van
Kirándulásokon a pedagógus közelében
maradjon
Hallássérült gyermek az iskolában
• Olyan ülőhelye legyen, ahonnan
közelről láthatja/hallhatja a tanárt
• Fontos információkat megismételni
• Témaváltás jelzése, írásos
összefoglalók kézbeadása
• Vizuális szemléltetés
• Probléma a hosszas előadás, adjunk
számára jegyzetet
• Óraváltozás/teremcsere stb.
információkat kapja meg írásban is
Akadályozott verbális
kommunikáció II.
Beszédfogyatékosság
Film: Anna
Definíció
A beszéd két nagy folyamatának, a
beszédprodukciónak és a beszédmegértésnek
a zavarai érinthetnek egy-egy részfolyamatot,
kiterjedhetnek az egyik mechanizmusra teljes
egészében avagy megjelenhetnek a beszéd
valamennyi folyamatában.
A beszéd- és nyelvi teljesítmények súlyos
zavarai, amelyeknek hátterében elsősorban
biológiai/organikus, funkcionális okok
húzódnak, változatos tüneti kép mellett a
beszédfogyatékosságok körébe sorolódnak.
Beszédzavarok típusai (okok
szerint)
a) Organikus eredetű beszédzavarok: A
hangképző szervek organikus hibája,
hallássérülés, avagy az agyműködés,
illetőleg az idegrendszer szervi zavara
b) Funkcionális beszédzavarok (pl.
autizmus)
c) Pszichés eredetű beszédzavarok (pl.
pszichogén afónia)
d) Környezeti tényezők (leggyakrabban az
ingerszegény környezet) eredményezte
beszédzavarok
Értelmileg akadályozott
gyermek
Film 9. 1., és 9. 2.
Definíció
Értelmi fogyatékosság: Gyűjtőfogalom
Értelmi akadályozottság
•IQ 50 pont alatti
•Legalább 2 terület sérül az adaptív
képességek közül
•18 éves kor alatt manifesztálódik
Rehabilitáció-habilitáció
Rehabilitáció
• Visszahelyezés,ajelenlegihelyzethezviszonyítotte
gymegelőzőenvoltjobbhelyzetbevalóvisszahelye
zés.
• Jogi, egészségügyi, munka, családi, szociális
helyzetekre vonatkozik.
Habilitáció
• Olyan társadalmi beilleszkedést elősegítő
tevékenységek összességek, melyek célja a
fogyatékossággal született embere (gyermekek)
meg nem lévő, új képességeinek kialakítása
A habilitáció területei
• Orvosi
• Gyógypedagógiai
• Gyógypedagógiai tevékenység:
Személyiség fejlesztésre, oktatásra, nevelésre
irányuló speciális pedagógiai tevékenység
• Foglalkozási
• Iskolai felkészítés, készségfejlesztő speciális
szakiskolai oktatás, munka világa
• Szociális
Nem a fogyatékosság az akadályozó tényező,
hanem a beszűkült társadalmi környezet
Cél az ÉA személy aktív, alkotó része legyen a
társadalomnak
A habilitáció színterei
• Korai fejlesztés:
Másodlagos, ráépülő sérülések elkerülése
• Óvoda:
Szociális alapok
• Iskolai nevelés:
Irányelvek meghatározza a
habilitációs/rehabilitációs órakeretet
Oktatás 15%-a
• Munka
• Egyéb szociális színterek
Iskolai munka: Alsó szakasz
• Pszichés funkciók fejlesztése
• Képesség és szokásrendszer kialakítása
• Játékos fejlesztési formák dominálnak
A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs
foglalkozások jellemzői:
• Kognitív funkciók fejlesztése szenzomotoros
tapasztalatszerzés útján
• Bazális stimuláció
• Vizuomotoros koordináció, grafomotoros
ügyesség fejlesztése
• Beszédindítás, beszédkésztetés, beszédállapotjavítás, szókincsfejlesztés
Iskolai munka: Középső szakasz I.
• A valóság megismeréséhez szükséges
ismeretek és technikák elsajátítása
• Napi tevékenységekbe ágyazott
ismeretközvetítés, készségfejlesztés
• Jel-és szimbólumértés kialakítása
A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs
foglalkozások jellemzői
• Egyéni sajátosságokon alapuló előző
szakaszbeli fejlesztés megerősítése
• Értelmi képességek, figyelem, emlékezet,
gondolkodás fejlesztése
Iskolai munka: Középső szakasz II.
• Orientációs képességek (tér, idő)
fejlesztése
• A meglévő ismeretek gazdagítása
• Az érzelmi élet gazdagítása, szociális
érzékenység fejlesztése verbális és
nemverbális kommunikációs
technikák elsajátításával
• Egész személyiségre kiható–helyi
lehetőségekhez igazodó- terápiák
alkalmazása
Iskolai munka: Felső szakasz
• Az ismeretek bővítése
• Alapvető kultúrtechnikai ismeretek
differenciált alkalmazása
• Munkaképesség kialakítása
• Normakövetés egyszerű szociális
kapcsolatokban
• Életvezetést segítő technikák alkalmazása
A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs
foglalkozások jellemzői
• Eddig hasznosított terápiák, kommunikációs
technikák alkalmazása
Foglalkoztatás
• Készségfejlesztő speciális iskola
OKJ-s bizonyítványt ad
2x2 év
Tankötelezettség 23 éves korig
Egy-egy terület résztevékenységeit
tanulják meg
Felkészítés a Munkahelyi Gyakorlat
Program keretein belül
• Történhet:
Szegregáltan
Integráltan
Foglalkoztatás szegregáltan
• Védett munkahelyek
A munkával rendelkező, megváltozott munkaképességű
emberek 95%-át foglalkoztatják.
Az enyhe és középsúlyos fokban értelmi fogyatékos
emberek, elsősorban a védett munkahelyeken találnak
munkát, azon belül főleg a célszervezeteknél.
• Szociálisfoglalkoztatók
Általában az önkormányzat tart fenn, megváltozott
munkaképességű embereknek nyújt
munkalehetőséget.
Más, társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok tagjai,
például idősek és egyedülálló anyák is kaphatnak
munkát.
• Célszervezetek
Gazdálkodó szervezetek, ahol a fogyatékos személyek
alkotják a munkaerőnek legalább a 60 százalékát
Foglalkoztatás: Képességfelmérés
Lantegi munkaképesség-mérő módszer:
• Méri:
A munkára jelentkezők munkaképességeit
A munkakör elvárásait: Azonos kategóriák mentén!
• Célja
Megfelelő embert a megfelelő helyre!
Növelni a megváltozott munkaképességű személyek
foglalkoztatottságát
Elősegíteni a munkára jelentkezők képzését, fejlesztését
Javítani a munkakörülményeket
Új eszközt adni a szakértői bizottságok kezébe
• A felmérés menete:
A munkavállaló felmérése
A munkahelyhez kötött munkakör felmérése
Foglalkoztatás integráltan: Salva Vita
• A Támogatott Foglalkoztatás az USA-ból származó
speciális munkaerő-piaci szolgáltatás
Mind a sérült ügyfél, mind a munkaadó részére teljes
körű támogatást nyújt
• Célja, hogy a fogyatékos emberek egyéni
szükségleteiknek megfelelően, személyre szabott
segítség mellett, normál munkahelyeken, integráltan,
az elvégzett munkaértékének megfelelő fizetésért
dolgozzanak.
• Jellemzői:
Személyre szabott támogatás,
Választási lehetőségek kidolgozása és az önrendelkezés
erősítése,
Tartós utókövetés. http://salvavita.hu/