Transcript mcurie
Marie Curie
és a kémia éve
Radnóti Katalin
ELTE TTK Fizikai Intézet
[email protected]
http://members.iif.hu/rad8012/
1
Miről lesz szó?
Marie Curie élete dióhéjban.
Milyen ismeretekre támaszkodhatott?
Marie Curie doktori munkája során közel 100
különböző kísérletet, mérést, méréssorozatot
végzett el. Az előadásban néhány eredeti
mérési leírás, adat, cikkrészlet, idézet kerül
bemutatásra.
Néhány magyar vonatkozás felvillantása a
nukleáris technika korai történetéből.
2
Marie Skłodowska Curie (1867 -1934)
Lengyel származású és
egyedüliként két Nobel díjat
is elnyerő tudós asszony
kezdett el foglalkozni
Becquerel javaslatára a
radioaktivitással.
Az elnevezés tőle származik
(radius = sugár).
Ö tekinthető nukleáris
tudományág „anyjának”.
3
Maria varsói házitanítósága alatt kezdte meg tanulmányait a
Varsói Ipari és Mezőgazdasági Múzeum (képen) által
szervezett kémiai analitikai tanfolyamon unokafivére, Józef
Boguski felügyelete alatt, aki korábban Dmitrij Mengyelejev
orosz kémikus asszisztenseként dolgozott, később pedig a
Varsói Műszaki Egyetem professzora lett.
Itt tett szert azokra a nagyon fontos
analitikai kémiai ismeretekre,
melyek segítségével évekkel később sikerült
előállítania a polóniumot és a rádiumot.
Ezekről a munkálatokról beszámolt volt
tanárának, készülő publikációit is elküldte.
4
1893-ban fizikából,
1894-ben matematikából
szerezte meg diplomáját Párizsban.
(Kémiából nem.)
5
Milyen ismertekre támaszkodhatott?
A klasszikus mechanika, hőtan és elektrodinamika törvényei.
Az anyag valószínűleg atomokból áll, elemek, vegyületek,
keverékek, periódusos rendszer, melyben azonban még sok
üres hely volt.
Relatív atomtömegek.
Elektromágneses sugárzás, a fény is.
Röntgen – sugarak.
Foszforeszkálás, fluoreszcencia.
Katódsugárzás, elektron.
Csősugárzás.
Színképelemzés, mint módszer.
6
1903-ban készült doktori értekezés
címe: Radioaktív anyagokra
vonatkozó vizsgálatok.
Nobel díj férjével és Henri Becquerellel közösen.
„sugárzásjelenségek vizsgálataiért”.
7
A második Nobel díj 1911.
"a rádium és polónium felfedezéséért, a rádium
fémállapotban való előállításáért,
természetének és vegyületeinek vizsgálataiért"
Rádium-klorid elektrolízise higany elektródok
közt, majd a higany elpárologtatása.
2011. A Kémia Éve.
8
Radioaktív anyagokra vonatkozó
vizsgálatok
Fordította: Zemplén Győző(1879-1916) 1904.
Mérési lehetőségek
A polónium és a rádium előállításának
munkálatai
A radioaktív sugárzások tulajdonságai
A radioaktív sugárzás hatásai
A biológiai felhasználás lehetőségei
Gáznemű termékek (emanácziók)
9
Mérési lehetőségek
Fotólemez
Szcintilláció
Kondenzátor, ionizációs árama
„A sugárzás erősségének mérése. Az
alkalmazott módszer a levegőnek radioaktív
anyagok behatása alatt nyert elektromos
vezetőképességének lemérésében áll, ezen
eljárás előnye, hogy gyorsan végezhető és
hogy számokat szolgáltat, a melyek egymással
összehasonlíthatók.”
10
A mérőeszköz
1- 4000 g
11
Telítési áramerősségek
12
Megállapítások
Minden megvizsgált uránvegyület aktív volt,
és általában annál aktívabb, minél több uránt tartalmazott.
A tórium és vegyületei is emittálnak ionizáló sugárzást. A
radioaktivitás tehát atomi tulajdonság, az urán és a tórium
atomok tulajdonsága.
Egyes uránércek aktivitása nagyobb,
mint a fém uráné és uránoxidé.
Mivel a radioaktivitás atomi tulajdonság, ebből következik, hogy
egy érc aktivitása csak akkor lehet nagyobb, mint a tiszta uráné,
ha az érc más radioaktív elemet is tartalmaz.
Ezzel a megállapítással Marie Curie felfedezte az urán radioaktív
bomlástermékeit.
13
Az új elem
„mesterséges khalkolitot állítottam elő tiszta
anyagokból kiindulva.”
kalkolit: Cu(UO2)2(PO4)2+8H2O
„Az így előállított khalkolit aktivitása teljesen
normális, összetételének megfelelő”
„Azóta igen valószínűvé lett, hogy a szurokércz, a
khalkolit és autunit nagy aktivitásának oka abban
keresendő, hogy igen kis mértékben valami nagyon
radioaktív anyagot tartalmaznak,… ”
14
A laboratórium és a jegyzőkönyv
1898-ból
„Kémiai vizsgálataink állandó vezérfonala
az egyes műveletekben elválasztott termékek
sugárzási aktivitásának ellenőrzése volt.”
15
A konkrét kémiai műveletek, melyek a polónium felfedezéséhez vezettek:
“Amikor a szulfidokat salétromsavban oldjuk, a legkevésbé oldható részek a
legkevésbé aktívak. Amikor a sókat kicsapjuk a vízből, az először kicsapódó részek
messze a legaktívabbak. Megfigyeltük, hogy az uránszurokérc hevítésekor, a
szublimáció révén, igen aktív termék képződik. Ezen megfigyelés alapján az aktív
szulfid és a bizmut-szulfid illékonyságának különbségén alapuló elválasztási
eljárást dolgoztunk ki.”
„Ezeknek a különböző műveleteknek az ismétlésével egyre több aktív terméket
kaptunk. Végül olyan termékhez jutottunk, amelynek az aktivitása körülbelül
négyezerszerese az uránénak. Az ismert anyagokat ismét sorra vettük, hogy
meghatározzuk, vajon a termék a legaktívabb-e közülük. Csaknem minden elemi
anyag vegyületeit megvizsgáltuk. Számos vegyész volt kedves a legritkább anyagok
mintáit is rendelkezésre bocsátani. Csak az urán és a tórium mutat természetes
aktivitást, esetleg a tantál nagyon gyengét.
Ezért úgy gondoljuk, hogy az uránszurokércből általunk kivont anyag olyan fémet
tartalmaz, amelyet eddig még nem írtak le, és analitikai tulajdonságai hasonlóak a
bizmut tulajdonságaihoz. Ha ennek az új fémnek a léte igazolást nyer,
javasoljuk, hogy polóniumnak nevezzék el egyikünk hazájának neve után.”
Curie, P., Curie, Mme P. (1898) Sur une substance nouvelle radio-active, contenue
dans la pechblende, Compt. Rend., 127, 175. (Az uránszurokérc egyik radioaktív
anyagáról.)
16
A későbbi kutatások megmutatták,
hogy a 238U bomlási sorában, a
feldúsulásra alkalmas felezési idejű
(138,4 nap) polónium izotóp, a 210Po
található. Az ebben a bomlási sorban
lévő másik két polónium izotóp a
218Po és 214Po felezési ideje igen
rövid: 3,05 perc, illetve 1,62×10-4 s.
A 210Po anyaeleme a 210Bi (felezési
ideje: 5 nap) így a bizmutos
együttkristályosítás a 210Po
anyaelemét, a kisebb mértékben
feldúsult 210Bi nuklidot is
elkülönítette ez uránérctől.
Csak α-t bocsát ki (Litvinyenko).
A 235U bomlási sorában a 215Po és
211Po található, ezek felezési ideje
1,8×10-3 s és 0,52 s. Tehát ezeket nem
lehet elkülöníteni, kinyerni az
uránércből.
17
18
A rádium előállítása
„Az általunk felfedezett új radioaktív anyag kémiai tulajdonságait tekintve, a szinte
teljesen tiszta báriumhoz hasonlít.”
„Az első anyagok, amelyeket klór-hidrát formájában kaptunk, a fém uránénál 60szor nagyobb radioaktivitást mutattak (a radioaktivitás intenzitását a levegő
vezetőképességének nagyságából határoztuk meg, egy kondenzátoros
berendezésben). Ezeket a kloridokat vízben feloldottuk, és egy részét alkohollal
leválasztottuk. Az így kicsapódott rész sokkal aktívabbnak mutatkozott, mint az
oldatban maradt rész. Ezt a módszert alkalmazva és a műveletet többször egymás
után elvégezve, egyre aktívabb kloridokat kaptunk. Az utolsó klorid frakció, amit
kaptunk, 900-szor aktívabbnak bizonyult, mint az urán.”
„M. Demarçay talált a spektrumban egy olyan vonalat, amely egyik ismert elemre
sem jellemző. Ez a vonal szinte alig látszik, ha az uránnál 60-szor nagyobb
aktivitású kloridot vesszük, azonban a dúsított kloridnál, melynek aktivitása 900szor nagyobb az uránénál már jól kivehetővé válik. Tehát e vonal intenzitása a
radioaktivitással nő, amiből arra következtethetünk, hogy a vonal az anyagunk
radioaktív részétől származik.”
Curie, P., Curie, Mme P., Bémont, G (1898): Suer une nouvelle substance fortement
radio-active, contenues dans la pechblende, Compt. Rend., 127, 11215.
19
Az új elemek
A polóniumról megállapítja, hogy aktivitása csökken, mely a
többi esetben nem volt megfigyelhető. Volt, aki kételkedett
abban hogy új elem lenne, inkább indukált hatás. (Felezési idő
138,4 nap, sor utolsó tagja.)
A rádium esetében bármely vegyülete előállításánál
megfigyelhető volt, hogy aktivitása hónapokon keresztül
növekszik, majd a végső „öt-hatszor akkora, mint a kezdetbeli
érték”. (Bomlástermékek is radioaktívak.)
„Az erősen radioaktív anyagok aktivitása egészen más
nagyságrendű, mint az érczé, melyből származnak” (hat
nagyságrend).
A kvarckristály terhelése maximum 4000 g lehetett. Ettől
kezdve csak kevesebb anyagmennyiséget tudtak vizsgálni.
20
A rádium tulajdonságai
„Kémiai tulajdonságai alapján a rádium az
alkáliföldek fémei közé sorolható.”
„A rádiumsók sötétben mind világítanak.
Kémiai tulajdonságaikat tekintve, a rádiumsók
mindenben hasonlóak a báriumsókhoz. A
rádiumchlorid azonban kevésbé oldható, mint a
báriumchlorid, a nitrátoknak vízben való
oldhatósága, úgy látszik, nem nagyon különböző.
A rádiumsók állandó önkéntes hőkibocsátás
forrásai”
21
A radioaktív sugárzás
„Az urán, a tórium, a polónium, a rádium és ezek vegyületei a levegőt
elektromos vezetővé teszik és a fotolemezeken nyomot hagynak. Mindkét
hatás sokkal erősebb a polónium és a rádium esetében, mint az uránnál
és a tóriumnál. A rádiummal és a polóniummal már fél perces exponálási
idő után kielégítő nyomokat kapunk a fotolemezeken; míg az urán és a
tórium esetében ugyanolyan eredmény eléréséhez több órára van szükség.”
Különböző forrásokból származó és különböző típusú sugárzások
hatótávolságát próbálták meghatározni levegőben, illetve különböző
vastagságú fémlemezek segítségével, mellyel azok energiája arányos.
Megállapítja, hogy a sugárzás a vastagsággal exponenciálisan gyengül.
Marie Curie vizsgálta, hogy a különböző típusú sugárzás számaránya
miként változik az összeshez viszonyítva. Sok ilyen méréssorozat is
található az értekezésben.
22
Egyes rádiumvegyületek aktivitása az uránhoz képest és egy 0,01 mm
vastagságú alumíniumlemezen áthaladó sugárzás %-a:
Ezzel a módszerrel az alfa részecskéket szűrte ki, melyek természetesen %osan azonosak a minta aktivitásától függetlenül.
- A szpintariszkópban megjelenő fényfelvillanásokat atomi folyamatként
értelmezi.
- Túltelített vízgőz lecsapódik a sugárzás hatására.
- Folyadékokban is ionizációt okoz (telítési áram mérése).
- Termolumineszcencia jelensége.
- A hőmérséklet széleskörű változása nem befolyásolja a radioaktivitás
jelenségét.
- 1 mól rádium óránként annyi hőt fejleszt, mint 1 g hidrogén elégetésekor
felszabadul!
23
„Az alkalmazott urániumréteg vastagságának befolyása
csekély, feltéve, hogy a rétegezés folytonos. Ime néhány
idevágó kisérleti adat:”
„Ebből ara következtethetünk, hogy az anyag maga, a mely az
urániumsugarakat kiadja, igen erősen abszorbeálja ezeket,
minthogy a mélyebb rétegekből kiinduló sugarak már nem
tudnak jelentékeny hatásokat létesíteni.”
„Urániumvegyületeknél az abszorpczió ugyanaz, akármilyen
vegyületet alkalmazunk, a mi azt a véleményt kelti bennünk,
hogy a különböző vegyületek ugyanoly természetű sugarakat
24
bocsátanak ki.”
Polónium alfa sugárzásának vizsgálata
PP és P’P’ kondenzátorlemezek, melyek
a BBBB földelt fémládába vannak elhelyezve.
A T egy fémháló és az A aktív anyag CC
fémdobozban van elhelyezve.
Az A mintára így különböző lemezeket lehetett elhelyezni
különböző távolságokban.
0,01 mm –es alumíniumlemez(ek) hatása:
25
A radioaktív sugárzás tulajdonságai
Egyenes vonalban terjed – a sugárzás útjába
tett test árnyéka éles.
Távolságfüggés 1/R2
26
Az alfa, béta és gamma sugárzások
mágneses tulajdonságai
A mágneses mezőbe az indukcióvonalakra
merőlegesen érkező töltött testek körpályán
mozognak a Lorentz erő hatására.
„A -sugarak ugyanúgy terelődnek el, mint a
katódsugarak és a rajzsíkban kör alakú
görbékbe mennek át, melyek sugara tág
határok közt ingadozik.”
„valóságos folytonos spektrum”
2
v
m qv B
R
mv
R
qB
27
A sugárzás „lefényképezése”
28
Kaufmann 1901-es mérése
Marie Curie doktori értekezésében lehet megtalálni a következő
táblázatot:
e/m elektromágneses
10
egységben 107
v cm/s - ban 10
1,865
0,7
katódsugaraknál
1,31 „
2,36 „
rádiumsugaraknál
1,17 „
2,48 „
0,97 „
2,59 „
0,77 „
2.72 „
0,63 „
2,83 „
„Ebből az következnék, hogy a részecske m tömege a sebesség
növekedésével növekszik. „
29
Kaufmann 1901-es mérése
„…a rádiumsugaraknak igen vékony kévéjét elektromos és mágneses tér
egyidejű hatásának vetette alá, a két tér homogén, irányuk ugyanaz volt
(merőleges a sugár eredeti irányára). A sugárzó forrással ellentett oldalra, a
terek határán túl, az eredeti sugárirányra merőlegesen elhelyezett
fényképező lemezen hagyott benyomás egy görbe, melynek minden pontja
az eredeti összetett sugárkéve egy-egy sugarának fele meg. A legnagyobb
áthatoló képességű és legkevésbé eltérített sugarak azok, a melyeknek
sebessége a legnagyobb.”
Elektromos eltérítés:
E e ma
E e
innen a
m
Mágneses eltérítés:
Innen a sebesség:
a 2
v2
v2 m
e
v2
beírva s t
innen
2
2a 2 E e
m 2 E s
m v2
ev B
innen
R
v2
v
2 E s B R
innen a sebesség : v
e
v
m BR
2 E s
BR
30
Ulm, Einstein szülőházának emlékműve
Függ-e a test tehetetlensége energiatartalmától 1905-6.
31
A radon és bomlástermékei (emanációk)
„Rádiumos oldat beforrasztott edénybe van zárva, felnyitjuk az edényt, az
oldatot csészébe töltjük és megmérjük aktivitását:”
„Rádiumos báriumchlorid oldat, mely szabad levegőn állott, üvegcsőbe
töltünk, a csövet leforrasztjuk és a cső sugárzását lemérjük.”
Az első esetben a radon eltávozhat, a másodikban nem, így ott megjelennek a
bomlási sor további tagjai, ezért nő az aktivitás.
Emanáció keletkezik tórium, rádium és aktínium esetében, melyek a radon
különböző izotópjai a 3 bomlási sorban, melyek tovább bomlanak. És ez
magyarázza azt is, hogy minden radioaktív lesz a laboratóriumban.
32
Mekkora energia szabadul fel?
A rádiumvegyületek mindig kissé melegebbek, mint a környezetük. Ha egy
ilyen vegyületet kaloriméterbe helyeztek, megállapítható volt, hogy minden
gramm rádium kb. 588 J hőt fejleszt óránként. Ezt az értéket elosztva a
keletkező -részecskék számával, meg lehet határozni egy részecske
energiáját.
A bomlások számának a meghatározása egy úgynevezett spintariszkóp
segítségével történt.
A spintariszkóp egy kis méretű doboz, melynek az alját belülről cinkszulfiddal vonták be, míg a másik oldalára egy lencsét helyeztek. A lencse
és a cink-szulfid felület közé egy tűt helyeztek, melyre kis mennyiségű
radioaktív anyagot vittek fel. A tűről a cink-szulfid felületre került
részecskék a nagyítón keresztül megfigyelhető szcintillációt,
fényfelvillanást hoznak létre.
Figyelembe kell venni azt is, hogy a rádium bomlása során három olyan bomlási termék,
leányelem is felhalmozódik, melyek szintén -részecskéket bocsátanak ki.
33
Egy konkrét mérés a következőképp
történhetett
Lemértek 5 mg rádiumot tartalmazó sót, melyet 5 liter vízben feloldottak.
A jól összekevert oldatból ez után 1mm3 oldatot juttattak a spintariszkóp
tűjére, ahonnan a víz elpárolgott, ellenben ottmaradt a rádiumtartalmú
anyag. A spintariszkóp tűjére 10-9g rádium került. 100 s alatt 37 felvillanást
lehetett látni. De mivel ebben az esetben csak minden 100-adikat lehetett
észlelni, így a 100s alatt 3700 bomlás történik. 1g rádium esetében pedig
109 –szer több, vagyis 3,7.1010 bomlás s-onként, ami óránként 1,33.1014
bomlást jelent.
Az egy óra alatt fejlődő hő 588 J, ami valamennyi bomlás során keletkező
energia, melynek még a negyed részét kell venni, tehát a rádium bomlási
sorában keletkező részecskék energiája körülbelül 1,1.10-12 J.
A kémiai reakciók esetében elemi átalakulásonként átlagosan csak 10-18 J
nagyságrendű energia szabadul fel.
Az atommag esetében kb. milliószoros az energiafelszabadulás!
34
Magyar vonatkozások
Feladatok a radioaktivitás kutatásában:
- fel kellett térképezni a radioaktív családokat,
- meghatározni a felezési időket,
- vizsgálni a kibocsátott sugárzások különféle hatásait.
A magyar kutatók:
Ismerték a legújabb kutatási eredményeket.
Alkotó módon hozzájárultak a továbbfejlesztésükhöz a meglehetősen
szűkös kutatási lehetőségek ellenére.
Hazai szakfolyóiratokban is megjelentek cikkek.
Doktori értekezések készültek.
Kutatások fő témakörei:
- méréstechnika,
- ásványvízvizsgálatok.
A kutatók megvitatták egymás eredményeit például a Természettudományi
Társulat, vagy a Magyar Tudományos Akadémia keretein belül, melyekről
publikációk is készültek.
35
Götz Irén (Magyaróvár 1889 – Ufa 1941)
Fizikát, matematikát, kémiát és
filozófiát hallgatott a Budapesti
Tudományegyetemen, ahol 1911ben avatták doktorrá.
Doktori értekezésének címe: A
radium emanatio quantitatív
meghatározásáról (22 oldal sűrű
szedésben).
Ezután alkalma volt Madame Curie
laboratóriumában, Párizsban
posztgraduális tanulmányokat
folytatnia, 1911–1912-ben.
Ő az első nő, aki hazánkban
egyetemen adott elő.
36
1911-es doktori vizsgájának kérdése a következő volt: „a
rádioactivitás története, a mérési módszerek kritikai
ismertetése, a rádioactivitás chemiai jelentősége” (1911).
Bomlásának
félideje:
Az sugarak
hatástávola:
α,
3,8 nap
4,2 cm
„ A Po 218
α,
3 percz
4,8 cm
„ B Pb 214
?
28 percz
-
„ C Bi 214
α, β, γ
20 percz
7 cm
?
40 év
-
β, γ
6 nap
-
α,
143 nap
-
Az átalakulási
termék neve:
Rádiumemanáczió Rn
„ D Pb 210 !!
„ E Bi 210
„
F Po 210
Milyen
sugarakat
lövel ki:
37
Róna Erzsébet (1890-1981)
38
Tanulmányai befejezése után Fajans és F. Soddy mellett kezdett
dolgozni, akik akkor fedezték fel az izotópokat (plejádokat, ahogy
akkor mondták).
Magyarországon Hevesyvel az izotópok
alkalmazásának, a radioaktív nyomjelzésnek
- amit Ő nevezett el így - kutatásában vett részt.
Később Otto Hahn mellett tórium-230-at kellett izolálnia uránércből.
A bécsi Rádium Intézetben folytatta munkáit 1924-től, ahol sok női
kutató dolgozott. Itt használt először a világon védőeszközt a
sugárzás esetleges károsító hatásaival szemben.
Irene Curie munkatársaként is tevékenykedett Párizsban a Curie
Intézetben, polónium előállításán dolgozott. Találkozott Marie
Curie-vel.
Később az USA-ban folytatta munkáját, mint pl. különféle
anyagokban miként fékeződik le a proton, milyen sugárzások
keletkeznek alumínium atommag és proton kölcsönhatásakor.
Rona, Elizabeth (1978): How it Came About. Radioactivity, Nuclear Physics, Atomic
Energy. Oak Ridge Associated Universities.
39
Az urán átalakulásai 1914.
UI UX I UX II UII
40
Hol lehet olvasni a témáról?
Radnóti Katalin (2008): A magfizikai kutatások hőskora, női szemmel – III-III. Fizikai Szemle. LVIII. évfolyam 3. szám 113-119. oldalak, 4. szám
150-154. oldalak, 5. szám 193-197. oldalak
Radnóti Katalin – Inzelt György (2009): „Bámulattal szemléljük a testek
önsugárzását…” Az atomkorszak magyar úttörői. In. Vértes Attila (Szerk.):
Szemelvények a nukleáris tudomány történetéből. Akadémiai Kiadó.
Budapest. 2009. 69 – 106. oldalak.
Vértes Attila – Radnóti Katalin (2010): Marie Curie és a kémia éve. Kémiai
Panoráma. 2. évfolyam 2010/2. 12-17. oldalak
Radnóti Katalin – Vértes Attila (2011): Egy Nobel-díjas család. Első rész.
Természet Világa. 2011/1. 2-5. oldalak
Radnóti Katalin (2011): 2011. A Kémia Éva – Marie Curie kísérletei
Nukleon. IV. évfolyam 2. szám http://mnt.kfki.hu/Nukleon/
Martinás Katalin – Radnóti Katalin (2010): Epizódok Madame Curie
életéből. Fizikai Szemle. LX. évfolyam 1. szám 14-16. oldalak
41
Összefoglaló
A múlt értékeinek feltárása, emlékezés.
Oktatás:
Érdekes felfedezések, történeti kontextusban.
Hogyan jöttek rá a dolgokra, nem csak a
végeredmény.
Integrált szemléletű megközelítés.
Projektes megközelítési lehetőség.
Differenciálási lehetőségek.
42
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
http://members.iif.hu/rad8012/
43