Transcript Erek szöveti szerkezete

Az erek szöveti szerkezete
Dr. Kozsurek Márk
(2011. február 1., ÁOK I. évf.)
Nyomás- és áramlásviszonyok az
érrendszerben
Az erek ismételt elágazódásaik során egyre kisebb átmérőjűek lesznek,
de a számos oszlás folytán a keringési összkeresztmetszet mégis
növekszik, ezzel párhuzamosan csökken a vér áramlási sebessége.
Ennek a kapillárisok szintjén van különös jelentősége, hiszen az oxigén
és szén-dioxid diffúziója időt vesz igénybe.
Az aorta, a belőle induló nagyerek, artériák, arteriolák, kapillárisok, majd
a belőlük összeszedődő venulák, vénák területén más-más áramlási és
nyomásviszonyok uralkodnak.
Az egyes érszakaszoknak különböző kihívásoknak kell megfelelniük, és
ez felépítésükben, falszerkezetükben, szövettani jellemzőikben is
tükröződik.
STRUKTÚRA - FUNKCIÓ
Elasztikus artériák vagy „szélkazán” erek:
az aorta és elsődleges ágai
Mi a szélkazán?
Elasztikus artériák vagy „szélkazán” erek:
az aorta és elsődleges ágai
Hétköznapi példák szélkazánra:
Bal kamra: szisztolénként kb. 70 ml vért pumpál az aortába.
Ilyenkor a kamrai nyomás 120 Hgmm-ig emelkedik. Ez a nyomás
diasztoléban 0 Hgmm-re zuhan vissza. Mivel a szívcikluson belül a
systole-diastole aránya 1:2, így 1 másodpercből csak kb. 300 ms
ideig, vagyis csak a systole alatt keringene a vér az ereinkben.
„Szélkazán” erek: az előző problémát hivatottak kiküszöbölni. Az
aortát és a belőle leágazódó nagyereket soroljuk ide. A kamrai
összehúzódás kitágítja ezeket az ereket. A kamra ellazulásakor a
billentyűk bezáródnak, a tágult erek visszanyerik eredeti
átmérőjüket, s így a vért előre továbbítják. (A systole során kamrafal
mechanikus energiájának egy része az aortafal helyzeti
energiájaként raktározódik, majd diasztoléban visszaalakul a
véráramlás kinetikai energiájává.) A szélkazán erek tehát elősegítik
a vér folyamatos áramlását és mérséklik a nyomás-ingadozást
(Aortában, nagyerekben mért nyomásértékek: 120/80 Hgmm).
Tunica intima
endothelium
str. subendotheliale
Tunica media
elasztikus
membránok (30-70)
„halszálkamintás”:
simaizomzat
Tunica adventitia
vasa vasorum
I. Tunica intima
II. Tunica media
III. Tunica adventitia
elasztikus rostok: RF / orcein
Tunica media
I. Tunica intima
II. Tunica media
endothelium, simaizomsejtek, ill. magjaik, halvány membránok: HE
Muscularis arteriák vagy konduktancia erek:
nagy, közepes és kisméretű arteriák
A vért egyszerűen továbbítják a célszervek felé.
Tunica intima
endothelium (str. subendoth.)
membr. elastica int.
Tunica media
simaizomsejtek
koncentrikus rétegei
(membr. elastica ext.)
Tunica adventitia
vasa vasorum
HE
RF
Precapillaris rezisztenciaerek: arteriolák
A teljes nagyvérköri ellenállás legnagyobb részét teszik ki. Az érfal
felépítésében a simaizmok játsszák a főszerepet, az érfal
simaizomzatának tónusa közvetlenül befolyásolja az érátmérőt,
ezáltal az áramlási viszonyokat. A vérnyomás-szabályozás kritikus
targetjei a simaizom-sejteken lévő adrenerg-, angiotensin II- és
jónéhány egyéb receptor.
metarteriola (~ precapillaris sphincter): a simaizomsejtek már nem
képeznek összefüggő réteget, egyesével, sphincter-szerűen működve
befolyásolják az adott területen átáramló vér mennyiségét.
A gáz- és anyagtranszport erei:
a capillarisok
Valódi capillaris: az egymáshoz
mozaikszerűen illeszkedő
endothelsejteket kívülről összefüggő
membrana basalis borítja
Fenestralt capillaris: az egymáshoz
mozaikszerűen illeszkedő
endothelsejteket kívülről összefüggő
membrana basalis borítja, de az
endothelsejtek számos apró pórussal,
„ablakocskával” rendelkeznek.
Sinusoid: az egymáshoz lazán illeszkedő endothelsejteken
hatalmas nyílások tátonganak, az összefüggő membrana
basalis hiányzik. A sinusoidok falán nem csak
makromolekulák, de sejtek is minden nehézség nélkül
áthaladhatnak (pl. nyirokszervek).
pericita
(a capillarisok
falának fakultatív
alkotója)
Postcapillaris rezisztenciaerek: venulák
capillaris
venulák
arteriola
Kapacitáserek: kis és nagy vénák
Nyugalomban a szevezet teljes vértartalmának 55%-a ezen
érszakaszokon tárolódik. Faluk, igazodva az alacsony
nyomásviszonyokhoz vékony, főleg rendezetlen formában kötőszövetet
és kevés simaizmot tartalmaz. Legjobban fejlett rétegük a külső tunica
adventitia.
A kapacitáserek szakaszán csupán kicsi nyomásgrádiens tartja
mozgásban a vért, ezért a vénás keringés szempontjából egyéb külsőbelső tényezők is fontossá válnak: vénabillentyűk, aktív izommozgás, a
vénához hozzáfekvő artérián végighaladó pulzushullám.
aorta
vena cava inferior
Kuriózum: muscularis típusú vénák
v. saphena magna et parva
Kuriózum: muscularis típusú vénák
plexus pampiniformis
Nagy hidrosztatikai nyomásnak kitett helyeken fordul elő. Az
adventitiában simaizom hosszanti kötegei figyelhetők meg.
A bal oldali „seprűvénák” esetén eredményes lehet a sclerotizáció: a
kicsi vénákba injektált anyag tönkreteszik az érfel belső rétegét,
majd szoros pólya viselése szükséges, mely hatására az erek fala
összetapad. (Újabban lézerrel végzik.)
A jobb oldali kép, tünetek esetén a v. saphena magna eltávolítását
indokolja.
DIÓHÉJBAN:
Elasticus arteria: vastag tunica intima, koncentrikus fenestralt
elasztikus membránok, simaizomsejtek „halszálkamintás”
elrendeződésben.
Muscularis arteria: membrana elastica interna, koncentrikusan
elrendezett simaizomsejtekből álló tunica media.
Arteriola: a lumenbe erősen bedomborodó kerek sejtmagok a
néhány rétegben előforduló simaizomzat eozinofil gyűrűje által
övezve.
Capillaris: VVT léptékű parányi lumen, amit 1-3 endothelsejt ölel
körül.
Venula: lényegében nagy capillaris több endothelsejttel, utóbbiakon
kívül falát legfeljebb kevés kötőszövet, ill. néhány simaizomsejt
képezi.
Vena: vékony, rendezetlen formában kötőszöveti elemeket és kevés
simaizmot tartalmazó fal, melynek legjelentősebb rétege az
adventitia.
Atherosclerosis (érelmeszesedés)
népbetegség, fejlett ipari országokban a legfontosabb halálok.
nem befolyásolható rizikófaktorok: hajlam, férfi nem , életkor
befolyásolható rizikófaktorok: dohányzás, hypercholesterinaemia,
hypertonia, diabetes mellitus (túlsúly, mozgáshiány, A-típusú
személyiség)
lényege: az erek falának belső rétegében (intima) lipidek halmozódnak
fel, melyek később el is meszesednek. Az érlumen beszűkül, az érfal
merevvé, rugalmatlanná válik. Ha az ún. „atheromás plakk” bereped (pl.
hirtelen vérnyomásemelkedés miatt), a véralvadást beindító anyagok
szabadulnak fel, thrombus képződik, mely a szűkült szakasz teljes
elzáródását okozhatja.
következmény: az elzáródott ér által ellátott terület elhalása, infarktusa.
megjelenési formák: szívinfarktus, agyi infarktus, perifériás érszűkületek
kezelés: kiváltó okok felszámolása, fibrinolysis, angioplastica
Dotter (1964), Grüntzig (1974)
Kisebb mértékű, de már tüneteket okozó artériás szűkületek
kezelésére alkalmas módszer.
A combverőéren egy speciális többlumenű katétert vezetnek fel,
melynek eleje „kormányozható, így a legkülönbözőbb érszakaszok
is elérhetők. A katéter érpályába kerülő végén egy felfújható ballon
található. A katéter egyidejűleg alkalmas kontrasztanyag
befecskendezésére is. Képerősítő alatt ellenőrzik a katéter útját, a
kontrasztanyaggal meghatározzák a szűkület helyét, majd a ballont
akár több atmoszférás nyomással felfújják, így a tágulatot
megszüntetik. Egyes esetekben az szűkület újbóli kialakulását
stenttel akadályozzák meg.
Hátrány: az érfal teljesen átszakadhat, ezért mindig egy érsebész
csoportnak kell készen állnia a megfelelően felszerelt műtőben.