Ragadozók csapdázása

•

A csapdázás helye vadászati kultúránkban

A csapdázás a magyar vadászati kultúrának is szerves részét képezte. – Az 1892-ben kiadott Vadászati ismeretek kézikönyve [1] c. összefoglaló mű a “A ragadozó vadak pusztításánál alkalmazott fogószerszámok” (237 - 290 oldal) c. fejezetében összesen 30 fogóeszközt és 27 szagtalanító, valamint csalogató lehetőséget ismertett részletes leírással. A bemutatott eszközöknél mindenre kiterjedően ismerteti azok felépítését, fontosabb méreteit, gyártóját és árát is. Ez egyben arra is utal, hogy az érdeklődés, a csapdázás iránti igény, mai szóval a piac olyan nagy volt, hogy számos vállalkozást tudott eltartani.

[1] Bölcsházai Belházy Jenõ (1892): A vadászati ismeretek kézikönyve. REPRINT kiadás: Lipták Kiadó, 1994.

• • • • • • •

“A rókafogásnál mindenütt, de leginkább erdőtlen szabad mezőkön sikerrel alkalmazható szagtalanító szer: 45 g. friss, még ki nem olvasztott libazsír vagy friss vízben kimosott sótlan zsír; 1 g. kömény; 8 g. friss, zöld csucsorhéj, melyet a felső szürke héj eltávolítása után a növényből jól kisúrolt késsel levakarunk; 1 g. fehér hagyma; fél evőkanállal egy tiszta vászondarabba tett friss lóganajból csavart nedv; 62 g. zsír, mely a juhcsontok főzésénél a vízre felszáll; 8 g. rákvaj, melyet az alábbiak szerint készítünk: két rákot jól megfőzünk, majd péppé törjük, a pépet tyúktojás nagyságú friss, sótlan vajjal vörösre sütjük.”

• • a XX. század második felében szinte eltűnt ez a „tudomány” a vadgazdálkodásából – – – – okok: A ragadozó fajok megítélésének változása. A korábban kártevőnek tartott fajok jelentős része védett lett.

Az alkalmazható csapdák körének korlátozása.

Napjainkban már csak a szelektív, élvefogó csapdák használata engedélyezett. A hivatásos vadászok túlterheltsége. A sikeres csapdázás teljes embert igényel, azt nem lehet alkalmanként, “éppen most érek rá”-szemlélettel végezni.

Az intenzív fácántenyésztés és az állattenyésztési

szemlélet eluralkodása is a csapdázás és általában a ragadozógyérítés alkalmazása ellen hatott.

• További okok: – A nagyvad terjeszkedése. A nagyvadállományok felszaporodásával az apróvad jelentősége csökken. A nagyvadgazdálkodás más módszereket, eszközöket és felkészültséget igényel, a dúvadgyérítés pedig elhanyagolttá válik.

– A prémvadászat. Minden vadász számára ismerős érvelés, hogy a rókát csak télen szabad elejteni, amikor jó a bundája, az év többi részében “védett”, hadd nőjön. – Az eszközök hiánya. A felsorolt okok miatt beszűkülő piaci lehetőségek mellett Magyarországról szinte eltűntek a csapdagyártó cégek. A jelenleg kapható eszközök választéka szegényes, áruk általában magas.

– Az oktatás hiánya. A csapdázás eszközeinek bemutatása, használatuk és használhatóságuk oktatása szinte teljesen eltűnt a hazai szakoktatásból, ide értve a közép- és a felsőfokú oktatást is.

A csapdázás helye, szerepe és szükségessége napjaink vadgazdálkodásában

• • • Napjaink gyakorlatára jellemző, hogy a ragadozókkal szinte kizárólag az apróvadas területeken foglalkoznak. Az esetek döntő többségében azonban ezeken a helyeken is általában lőfegyverre, kisebb mértékben a kotorékok ismeretére alapozott ragadozógyérítést végeznek.

A hosszútávú,

tartamos gazdálkodás

ennél lényegesen átgondoltabb, tudatosabban tervezett, végrehajtott és ellenőrzött, valamint gazdaságossági szempontból is értékelt tevékenységet kívánna. Ezt hívjuk

ragadozó-gazdálkodásnak.

• • • • A ragadozógazdálkodás egyik lehetséges eleme a csapdázás nem önmagában jól kiegészíti a gyérítés más módszereit vannak olyan helyek, fajok és időpontok, amikor szinte kizárólag csak a csapdázás hozhat kielégítő eredményt.

– szárnyasvad-tenyésztelepek – mezőgazdasági állattartó-telepeken, tanyákon, farmergazdaságokban vagy belterületen – év bizonyos időszakaiban vagy a vadászterület egyes részein a lőfegyveres gyérítés nem végezhető el hatékonyan – természetvédelmi területeken – kóbor állatok, kistestű ragadozó fajok, ragadozók szaporulatának megfogására, védett fajok

A legálisan alkalmazható csapdákkal szemben támasztott alapvető követelmények

• • • • • • • • • • • • meg kell felelnie a fenti jogszabályi előírásoknak. erős, törhetetlen anyagból készüljön, megfelelően masszív legyen, azaz ne tudjon az állat kitörni, de a csapda védje meg foglyát más ragadozóktól; legyen egyszerű szerkezetű, megbízható; amennyire csak lehet, a csapda legyen szelektív, hogy felesleges befogások elkerülése; ne legyen a vad számára riasztó (idegen szag, csillogó részek); ne okozzon sérüléseket; a szállítás szempontjából előnyös, ha a nagyobb csapda szétszerelhető, összehajtható, így egy kisebb járművön is több szállítható; ne legyen túl súlyos; legalább kétszer olyan hosszú legyen, mint a befogni kívánt állat; könnyen és egyszerűen lehessen csalizni; legyen minél könnyebben megoldható a befogott egyedek kivétele és elszállítása; a csapda legyen hatékony, használata legyen eredményes, kezelőjének okozzon sikerélményt.

A csapdázás gyakorlata és legfontosabb fogalmai

Szagtalanítás

• • • • • Az emlős ragadozók „az orrukkal látják a világot”.

A gyártás valamint a használat során a csapda számtalan, a természettől idegen szaggal, anyaggal “szennyeződik” (pl. olaj, festék, frissen fűrészelt fa stb.).

A sikeres használat előfeltétele ezen anyagok semlegesítése, a szagtalanítás.

Módszerek: területre kihelyezés, szagtalanító vagy „illatosító” anyagokkal való bekenés.

Fontos, hogy a szagtalanítás után - akármelyik módszerrel is hajtjuk végre - többet a csapdához puszta kézzel nem nyúlhatunk!

Kihelyezés

• • • •

A csapda helyének megválasztása meghatározza a csapdázás eredményességét.

A vadászterület a tökéletes ismerete.

– kotorékok, váltók, nyomok, jelek (ürülék, latrina, kaparás, szőrszál stb.) – kényszerváltók, kerítések, takarás, zavarás

A ragadozó fajok szokásainak ismerete.

– territórialitás, kíváncsiság, óvatosság, táplálkozási szokások stb.

Praktikus tanácsok:

csapdabokrok kialakítása, álcázás, fogásjelző használata stb.

Terelés

• • • • Cél a ragadozó csapdába vezetése A terelés készülhet helyben található természetes anyagokból (faágak, kövek, nádkévék, vesszők), vagy a helyszínre szállított kész sövényből, deszkából, vékony műanyag kerítésből vagy akár hullámpalából is. Az összeállítás után a nem természetes anyagokat is érdemes tájbaillően álcázni, takarni. A terelés általában tölcsér alakú és legalább 5-6 méter hosszú és magasabb, mint a csapda. Ki kell használni a terepadottságokat (pl. árok, áteresz, beszakadás, bozót, vízfolyásokon kialakított „hidak” stb.)!

Csalizás, vonszalékolás

• • • Az emlősök szaglással a madarak látással keresik a zsákmányt → ilyen csali kell!

A szőrmés ragadozók csalizásának célja az állat csapdához csalogatása. – csalizni nemcsak a csapda belsejében kell – a csapdához vezető szagösvények lefektetése (pl. vonszalékolással). – csalizás, szagösvények lefektetése legalább hetente (időjárástól és a csalitól függ) – csalianyag (nincs univerzális) pl. hal, tojás, máj stb.

Ragadozó madarak: optikai csali – fajtárs vagy annak utánzata – préda vagy annak utánzata – ellenség (pl. uhu)

Ellenőrzés

• • • • A rendszeres, lelkiismeretes ellenőrzése nemcsak törvények szabta, de erkölcsi kötelességünk is.

Tisztességes vadászembernek nem célja, hogy szenvedést okozzon az állatnak.

– éjszakai ragadozók számára a nappalt a csapda fogságában tölteni szenvedést jelent. – A gyors anyagcseréjű kistestű menyétfélék (menyét, hermelin de még a görény is) az éhségtől is szenvedhetnek, akár el is pusztulhatnak.

+ praktikus okok: megszökés-, sérülésveszély, a csapda megrongálódása ill. eltűnése Ellenőrzést az állat aktivitásához igazítani.

Fontos a legkisebb zavarás!

Karbantartás

• • •

Nincs olyan csapda, bármilyen nagynevű gyártótól származik is, ami “kész van”. Átalakítások, beszabályozás.

Mozgó, csúszó alkatrészek kenése (csak természetes anyaggal!).

A csapdázás időzítése

• • • • • Mikor okozzák a ragadozók a legérzékenyebb károkat; mikor a legsérülékenyebb a ragadozó állomány; mikor csapdázható legkönnyebben?

Apróvad védelmét célzó csapdázás a tél közepétől a nyár közepéig, végéig kellene végezni.

Más esetben a célhoz igazítani (pl. a prémvadászat, baromfitelepek megvédése vagy a lakott területen megjelenő ragadozó eltávolítása).

A csapdázás jegyzőkönyvezése és munkaszervezése

• • • A csapdázás rendszeres, kitartó, fegyelmezett és célirányos munkát követel meg. (Angliában külön vadőrt alkalmaznak rá!) Tisztázandó: – cél, – időtartam, – csapdatípus(ok) – csapdázási útvonalak – személyi háttér (helyettesítés) Jegyzőkönyvezés, térkép fontos pl. a hatékonyság (fogás/100 csapdaéjszaka) meghatározásához.

Az egyes csapdázási kampányok részletes eredményei.

I. terület II. terület Terület Szezon Csapdaéjszaka Róka Vadmacska Hibridmacska Házimacska Kóbor kutya Menyét 2000 tele 2628 6 18 2000 ősze 2820 1 1 2 1 2 5 2000 tele 3764 17 2 1 Hermelin Nyest Közönséges görény 2 3 3 1 1 3 Borz Összes emlős ragadozó Hatékonyság 32 13 24 1.21

0.46

0.63

Összes egyéb fogás 2 18 12 Összesen: 21 376 csapda éjszaka, 9 faj 95 egyede, 0.44 fogás/100 CSÉ 7 11 0.24

62 2 2 2000 ősze 4485 1 2 2000 tele 3584 2 III. terület 3 1 2 4 2000 ősze 4095 5 0.14

7 10 0.24

32