Transcript A_csapdazas_befogas_jelentosege_jog

A csapdázás, befogás fogalmai
• “A csapda az emberi beavatkozástól függetlenül működő
öntevékeny szerkezet, emberi lelemény alkotta,
automatikusan mûködő, önálló, külön kis
mechanizmus, amely úgy van összeállítva, hogy minden
részecskéje közreműködjék egyetlen célja elérésében:
abban, hogy villámgyors mozdulattal a legmegfelelőbb
pillanatban fogja meg a tőrbecsalt állatot.”
• (Korompay Bertalan 1983)
A csapdázás, befogás fogalmai
• Csapdázás: ált. ragadozó állatok elfogása ill. megölése
önműködő eszközzel
– Ölő csapdák: csapó- és tányérvasak, horgok, hurkok,
dorongcsapdák stb.
– Élvefogó csapdák: ládacsapdák, műkotorékok, tompított
lábfogó vasak, stoppolt hurkok, vermek stb
• Befogás: haszonvad élve történő elfogása önműködő
vagy távolról kioldható eszközökkel
– Hálók, karámok, befogó udvarok, kábító anyagok
(„altatótáp”, kábító fegyverek)
A csapdázás, befogás célja
• kontroll (pl. ragadozó gyérítés);
• védelem (pl. fácántelep védelme a ragadozóktól, vaddisznó befogás a
károsított területeken);
• hasznosítás (pl. élőnyúl értékesítés);
• telepítés (pl. vadfajok be- ill. visszatelepítése, vadászkertek
feltöltése, vérfrissítés, tenyésztés törzsanyag megszerzése,
áttelepítések a tenyészkertből a vadászkertbe stb.);
• vadegészségügyi beavatkozások (főként zárttéri
állományokban: vizsgálat, beteg állat kezelése, oltás,
agancslevágás stb.);
• ismeretszerzés (pl. fajok előfordulása, jelölés: létszámbecslés, tulélés,
hasznosítási arány, mozgás stb.)
A csapdázás, befogás szükségessége
• gazdasági haszon (pl. prémvadászat, élővadértékesítés);
• kármegelőzés: ragadozók kártételének és a
vadkárosításának csökkentése (a gyérítés egyetlen
legális, sűrűségfüggő módja);
• sok esetben az egyetlen lehetőség (nehezen
vadászható területek, ill. fajok: pl. nádas, lápok,
mocsarak nagyterületű kukoricás, lakott vagy védett
területek, kistestű menyétfélék, vaddisznó, védett fajok)
A csapdázás, befogás előnyei
• Az önkioldó módszerek embertől függetlenül
működnek, ezért munkaidő-takarékosak, tehát egy
ember sok (100-200) csapdát üzemeltethet.
• A csapdák számának növelésével nő a hatékonyság.
• Változatos eszközpark miatt a legcélszerűbbet lehet
választani.
• Hosszú élettartamúak, ezért a nagyobb beruházás
megtérül (költséghatékony).
• Szinte nincs megoldhatatlan feladat (minden fajra és
minden élőhelyre van csapda).
• Éjszaka is használható.
• Lényegesen kisebb zavarást jelent, mint a vadászat.
• Lehet szelektív és „állatbarát”.
A csapdázás jogi feltételei:
nemzetközi természetvédelmi egyezmények
• 1979-ben elfogadott “Berni egyezmény az európai flóra és
fauna, valamint élőhelyei védelméről”(röviden: Berni
Egyezmény vagy Konvenció) előírásai a
meghatározóak. Mind a hazai, mind az európai uniós
szabályozás erre épül. Magyarország 1990-ben
csatlakozott az egyezményhez.
– A Berni Konvenció IV.Függeléke ismerteti az elpusztítás,
befogás és az egyéb formában történő kihasználás tiltott
eszközeit és módszereit, külön-külön részletezve ezeket
emlősök és madarak esetében.
•
Berni Egyezmény: Az elpusztítás, befogás és
az
egyéb formában történő kihasználás tiltott
eszközei és módszerei:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
hurkok;
csaliállatként használt vak vagy megcsonkított élő állatok;
magnetofonok;
elpusztításra és elkábításra alkalmas elektromos eszközök;
mesterséges fényforrások;
tükrök és más fénylő eszközök;
a cél megvilágítására szolgáló eszközök;
éjszakai vadászatra alkalmas optikai eszközök;
robbanóanyagok (kivéve a bálnavadászatot);
hálók (ha széleskörű vagy nem szelektív befogásra vagy elpusztításra alkalmazzák);
csapdák (ha széleskörű vagy nem szelektív befogásra vagy elpusztításra
alkalmazzák);
méreg és mérgezett vagy kábító csalétek;
gázosítás és kifüstölés;
félautomata vagy automata, olyan tárral rendelkező lőfegyverek, amelyek több
lőszer befogadására alkalmasak, mint ami két ismétléshez szükséges;
repülőgépeket felhasználó módszerek;
mozgásban lévő gépjárművek.
•
Az Európai Unió szabályozása (a 79/409/EEC
Tanácsi Irányelv a vadmadarak védelméről és
a 92/43/EEC Tanácsi Irányelv a természetes
élőhelyek és a vadflóra és -fauna
konzervációjáról),
– A Berni Egyezményre épülnek.
– Pontosan meghatározzák azokat az okokat és feltételeket is,
amelyek megléte esetén a szabályozástól időlegesen el lehet térni
(derogáció). Ilyen ok lehet például a természetes vadállományok és
élőhelyük védelme, a nagymértékű gazdasági károk kiküszöbölése
vagy a humán- és állategészségügyi problémák kivédése. Abban az
esetben tehát, ha például valamely ragadozófaj túlszaporodása az
előbbi veszélyek valamelyikét hordozza, alkalmazni lehet pl. tiltott
eszközöket is a faj visszaszorítására. Mindezt azonban csak valódi
veszélyhelyzetekben, időlegesen és szigorúan ellenőrzött
körülmények között lehet megtenni.
A csapdázás jogi feltételei:
hazai szabályozás
• “A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a
vadászatról” szóló 1996. évi LV.törvény (Vadászati
törvény), és a törvény végrehajtására kiadott
30/1997. és 11/2000. FVM rendeletek
szabályozzák a vadászat eszközeit és módszereit,
valamint a vadászható fajokat és
vadászidényeiket.
A csapdázás jogi feltételei:
hazai szabályozás
• Az LIII/1996. Törvény a természet védelméről
(Természetvédelmi törvény ) és a 13/2001. KöM
rendelet szabályozza a védett fajok körét és a velük való
bánásmódot, az elejtésükért járó büntetéseket és az
általuk okozott károkért járó kártérítést.
• Figyelembe kell még venni a XXVIII/1998. Állatvédelmi
törvényt is, noha ez a törvény alapvetően a más
jogszabályokban nem kezelt kérdéseket szabályozza,
tehát a vadfajokra nem vonatkozik, mivel azt a
Vadászati törvény rendezi. Ugyanakkor az Állatvédelmi
törvény szellemét a vadgazdálkodásban is alkalmazni
kell.
A Vadászati törvény szabályai
• 28. § (1) “A vadászatra jogosult nem veszélyeztetheti a
nem vadászható állatfajok, az élő szervezetek, valamint
a vadászterületre meghatározott legkisebb vadlétszám
fennmaradását.”
• 29. §: (1) „Tilos a vad kínzása. A vad elejtése, elfogása
nem járhat annak kínzásával.”
A Vadászati törvény szabályai
• 30. § (1) „A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben
meghatározott módon szabad. Tilos a vadat nem élvefogó
csapdázási módszerrel (így különösen csapóvas, hurok, horog
alkalmazásával), valamint veremmel, méreggel elfogni,
elpusztítani.
• (2) „Humán- vagy állat-egészségügyi indokok alapján a
vadászati hatóság - a természetvédelmi hatóság előzetes
szakhatósági hozzájárulásával - engedélyezheti nem élvefogó
csapda, illetve - a mérgező hatású anyagok használatára
vonatkozó szabályok figyelembevételével - szelektív méreg
alkalmazását.”
• 68.§ tiltja az élőcsali használatát.
A Vadászati törvény szabályai
• A Vadászati törvény végrehajtási rendelete
(30/1997. FVM rendelet) szól a csapdák kezeléséről
is. Eszerint:
– “A vad elfogásánál kíméletesen kell eljárni, annak testi épségét és
egészségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni.”
– “Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a jogosult köteles
legalább tizenkét óránként ellenőrizni. Éjszakai működés esetén
az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. A vadat a
befogóból az észleléstől számított legkésőbb két órán belül,
szakszerűen, kíméletes módon meg kell szabadítani, és
gondoskodni róla.”
A Természetvédelmi törvény
szabályai
• Csak védett fajokra vonatkozik.
• 43. § (1) „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása,
károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-,
pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
• (2) Az igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve - ha
nemzetközi egyezmény vagy jogszabály másként nem rendelkezik
- nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó állatfaj
A Természetvédelmi törvény
szabályai
• (2) Az NP igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve - ha nemzetközi egyezmény
vagy jogszabály másként nem rendelkezik - nemzetközi egyezmény hatálya alá
tartozó állatfaj
a) állományának szabályozásához;
b) egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához,
idomításához;
c) egyedeinek mesterséges szaporításához;
d) egyedének kikészítéséhez, preparálásához, a preparátumok birtokban tartásához;
e) egyedének élőállat-gyűjteményben történő tartásához;
f) hazai állatfaj-állományának külföldi állományból származó egyeddel történő
kiegészítéséhez;
g) állományai közötti mesterséges géncseréhez;
h) egyedének cseréjéhez, adásvételéhez;
i) egyedének külföldre viteléhez, onnan történő behozatalához, az országon való
átszállításához;
j) egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez;
k) kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazásához;
l) egyede fészkének áttelepítéséhez;
m) egyedének háziasításához.”
Munka és balesetvédelem a
befogáskor, csapdázáskor: veszélyek
•
•
•
•
Az élő állatok veszélyesek függetlenül a méretüktől.
Számos betegség terjed állatról emberre (zoonózisok).
Az eszközök, a terep veszélyeket hordoznak.
A használt vegyszerek (pl. kábító anyagok) veszélyesek
stb.
• A csalianyag is veszélyforrás.
• Tehát a elfogott állat és az elfogó biztonságára is
ügyelni kell!
Munka és balesetvédelem a
befogáskor, csapdázáskor: szabályok
•
•
•
•
•
•
•
•
Eszköz-, anyag-, technológia-, faj- és terepismeret.
A használati utasítások betartása.
Ne szégyellj tanácsot kérni!
Egy trapper nem trapper. Mindig legyen elérhető segítség,
nagytestű állatokkal egyedül nem szabad dolgozni!
Tilos: hősködni, kiabálni, kapkodni, betegen, fáradtan
ittasan dolgozni!
A legkisebb sérülést is komolyan kell venni! Az orvost
alaposan tájékoztatni kell!
A higiénés szabályokat be kell tartani!
Fő a józan paraszti ész!