Transcript Bálint Eszter előadása

A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak
tervezése
Bálint Eszter
főosztályvezető
Nemzetgazdasági Minisztérium
[email protected]
2012
2013
július 1.
A Partnerségi
Megállapodás
tervezésének
kezdete
•Az Európai
Bizottság
közzéteszi a
szükséges jogszabályokat
•OFTK
•Bizottsági
Sablon a
Partnerségi
Megállapodás
okhoz és
Operatív
Programokhoz
Egyeztetések a
PM tervezetéről
•Rendszeres
egyeztetetések a
Bizottsággal
•Konzultáció az
érintett
• szakmai
partnerekkel
• vállalkozói
szervezetekkel
• megyei
önkormányzato
kkal
Operatív Programok
tervezésének kezdete
Az Európai
Bizottság befogadta
a PM-et
főigazgatóságok
közötti
egyeztetésre
•Széleskörű
szakmai
konzultáció a
Partnerségi
Megállapodásról
•A Bizottsági
észrevételei
szerint és a
széleskörű
szakmai
konzultáció
alapján a
Partnerségi
Megállapodás
módosítása
augusztus 2.
Az Európai
Bizottság
megküldte a
főigazgatóságok
egyeztetett,
részletes
észrevételeit
•A DG Regio
összességében
elégedett a
dokumentummal
•A társadalmi és
szakmai
szervezetek
visszajelzéseinek
beépítése, több,
mint 2400
alkalommal
tekintették meg a
az egyeztetésre
bocsátott
dokumentumot.
Egyeztetések az Operatív
Programok tartalmáról
2014
szeptember
További
egyeztetések
a Bizottsággal
•Az érintett tárcák
bevonásával
kialakított magyar
álláspont alapján
további
egyeztetések a
Bizottsággal
Operatív programok
részletes kidolgozása
november
Várhatóan
elkészül a PM
végleges,
benyújtásra
alkalmas
változata
•Az Európai Bizottság a jogszabálytervezeteket és
végrehajtási
rendeleteket
jóváhagyja
•Az Európai
Parlament
végszavazása a
pénzügyi keretről
Pályázatok,
és új
fejlesztéspolitikai
eszközök
Operatív
Programok
végleges
benyújtása
2
2007-2013
Uniós
tervezési
keretek
- Strukturális alapok és
vidékfejlesztés elkülönül
- Tagállami szintű keretdokumentum
(Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, NSRK)
Tematikus
- 16 OP
súlypontok
2014-2020
o Integrált tervezés: Közös Stratégiai Keret
(4 alap egységes keretben) uniós szinten
o Tagállami szintű keretek (Partnerségi Megállapodás)
o Uniós szintű egységes fókuszált stratégiai keret –
Európa 2020 Stratégia végrehajtásához való
hozzájárulás
o 9 OP, célzottabb tervezés uniós és hazai szinten (11
tematikus cél, EU2020)
Prioritások - foglalkoztatás mint szociális kérdés
o gazdaságfejlesztés: 60%
o foglalkoztatás a gazdasági fejlesztés része
Intézmény- - központi irányírás (NFÜ)
rendszer - regionális dekoncentráció (RFÜ)
o központi koordinációval (ME) működő decentralizált
intézményrendszer (IH-k a szakpolitikáért felelős tárcáknál)
o valós térségi decentralizáció (megyei szinten)
o egyszerűbb eljárásrendek, központi koordinációval
o vissza nem térítendő támogatások mellett nagyobb
teret kapnak a pénzügyi eszközök
o a pénzügyi eszközök teszik ki a teljes összeg 10%-át
o közszféra ne pályázzon: szakmailag kijelölt
fejlesztések, ismert programozható forráskeretek
o nyílt pályázatok mellett optimalizált projektkiválasztási eljárások:
- gazdaságfejlesztés: 16%
Eljárásrendek,
támogatási
formák
- komoly adminisztratív kötelezettségek,
- 2010-től racionalizáció, egyszerűsítések
- pályázatok vissza nem térítendő
támogatással
- kombinált mikrohitel
3
 normatív támogatások, többfordulós pályázatok, global grant,
2007-2013
2014-2020
- LEADER – Közösségi kezdeményezés a vidéki o CLLD (közösségvezérelt helyi fejlesztések)
Helyi
o ITI (területileg integrált beruházások)
gazdaság fejlesztéséért
együttműködés
(Megkönnyítik az integrált tervezést több alap
- Helyi Akciócsoportok
eszközei
(helyi fejlesztési társulások)
forrásainak felhasználásával)
Területiség
KözépMagyarországi
Régió
- regionális OP-k (7 db)
- tervezés szintje NUTS2 statisztikai régiók
o Terület- és Településfejlesztési OP,
o tervezési szintjei: megye, megyei jogú
városok, kistérség, CLLD
- átmeneti régió
o fejlett régiónak minősül -> jelentős
forráscsökkenés (de van lehetőség
többletforrásokra a régió területére eső, de
az ország területét szolgáló beruházások
esetében)
4
EU 2020 célkitűzések:
Hazai célkitűzések a
Nemzeti Reform Programban (NRP):
a 20–64 évesek legalább 75 %-ának
munkahellyel kell rendelkeznie;
az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell
fordítani;
energia/klíma:
• ÜHG gázok kibocsátásának 20%-os
csökkentése;
• Energiahatékonyság 20%-os növelése;
• Megújuló energia részarányának
20%-os növelése.
Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá
kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az
ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen
felsőoktatási oklevéllel;
20 millióval csökkenteni kell a szegénység
kockázatának kitett lakosok számát.
A
szegénységben
élő népesség
száma
450.000 fővel
csökken
A korai
iskolaelhagyók
aránya 10%ra csökken a
18-24 évesek
között
Felsőfokú, ill.
annak megfelelő
végzettségűek
aránya a 30-34
éves népességen
belül 30,3%-ra
nő
Foglalkoztatási
ráta 75%-ra
emelkedik
K+F szintje a
GDP 1,8%-ra
nő
2020
ÜHGkibocsátás
legfeljebb
10%-os
növelése 2005höz képest
Megújuló
energiaforrások
részaránya
14,6%-ra nő
Energiahatékonyság
10%-os
növelése
5
Az EU tematikus célkitűzései:
1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése;
2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák
használatának és minőségének javítása;
3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és
akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása;
4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása
minden ágazatban;
5. Az éghajlatváltozáshoz
előmozdítása;
való
alkalmazkodás,
a kockázatmegelőzés és –kezelés
6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása;
7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb
hálózati infrastruktúrákban;
8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése;
9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem;
10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás;
11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.
6
Magyarorszá
g 2020-as
célértékei
(NRP)
Intelligens és befogadó növekedés
K+F ráfordítás a GDP
arányában 1,8%
EU 2020
Foglalkoztatottság 75%
Felsőfokú végzettséggel
rendelkezők aránya a 30-34
éves korosztályban 30,3%
Fenntartható növekedés
Befogadó növekedés
Megújuló energia aránya 14,65%
10%-os teljes energia-megtakarítás
ÜHG kibocsátás legfeljebb
10 %-os növekedése 2005-től
Korai iskola elhagyók aránya 10%
Szegénységben élők arányának
csökkentése 23,5%-ra
Fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és
a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés
Gazdasági szereplők
versenyképességének
javítása és nemzetközi
szerepvállalásuk fokozása
Foglalkoztatási szint
növelése
a gazdaságfejlesztési, a
foglalkoztatási, oktatási, társadalmi
befogadási szakpolitikák által,
tekintettel a területi különbségekre
Energia- és erőforrás
hatékonyság növelése
A kutatás, technológiai fejlesztés és
innováció erősítése (1. tematikus
célkitűzés)
A foglalkoztatás és a munkavállalói
mobilitás ösztönzése (8. tematikus
célkitűzés)
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású
gazdaság felé történő elmozdulás
támogatása minden ágazatban (4.
tematikus célkitűzés)
Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése, és
e technológiák használatának és
minőségének javítása (2. tematikus
célkitűzés)
Az oktatásba, a készségekbe és az
egész életen át tartó tanulásba
történő beruházás (10. tematikus
célkitűzés)
Az éghajlatváltozáshoz való
alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és
–kezelés előmozdítása (5. tematikus
célkitűzés)
A KKV-k, a mezőgazdaság és a
halászat versenyképességének
javítása (3. tematikus célkitűzés)
A társadalmi befogadás előmozdítása
és a szegénység elleni küzdelem (9.
tematikus célkitűzés)
A környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának
előmozdítása (6. tematikus célkitűzés)
GINOP
VEKOP
KEHOP VEKOP
Társadalmi felzárkóztatás,
népesedési kihívások
kezelése és Jó Állam
A gazdasági növekedést
segítő helyi és térségi
fejlesztések megvalósítása
A társadalmi befogadás előmozdítása
és a szegénység elleni küzdelem (9.
tematikus célkitűzés)
A KKV-k, a mezőgazdaság és a halászat
versenyképességének javítása (3.
tematikus célkitűzés)
Az oktatásba, a készségekbe és az
egész életen át tartó tanulásba
történő beruházás (10. tematikus
célkitűzés)
A foglalkoztatás és a munkavállalói
mobilitás ösztönzése (8. tematikus
célkitűzés)
Az intézményi kapacitás javítása és
hatékony közigazgatás
(11. tematikus célkitűzés)
EFOP VEKOP
VP/MAHOP
A fenntartható közlekedés
előmozdítása és kapacitáshiányok
megszüntetése (7. tematikus
célkitűzés)
A társadalmi befogadás
előmozdítása és a szegénység elleni
küzdelem (9. tematikus célkitűzés)
A fenntartható közlekedés előmozdítása és
kapacitáshiányok megszüntetése (7.
tematikus célkitűzés)
KOP VEKOP
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású
gazdaság felé történő elmozdulás (4.
tematikus célkitűzés)
TOP
VEKOP
A környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának
előmozdítása (6. tematikus
célkitűzés)
Az intézményi kapacitás javítása és
hatékony közigazgatás
(11. tematikus célkitűzés)
7
Indikatív
forrásallokáció
Tematikus célkitűzés
a források %-ában
(1) A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése
(2) Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák
használatának és minőségének javítása
9,67%
4,30%
(3) A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása
15,46%
(4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden
ágazatban
11,34%
(5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és -kezelés előmozdítása
4,50%
(6) Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (és a városi
környezet fejlesztése)
(7) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati
infrastruktúrákban
8,37%
12,12%
(8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése
16,04%
(9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
8,76%
(10) Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás
6,00%
(11) Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás
0,44%
3%
Technikai segítségnyújtás
Összes
100%
Megjegyzések: A táblázatban szereplő allokációs arányok és indikatív összegek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) 8
által társfinanszírozott operatív programokra együttesen rendelkezésre álló (teljesítménytartalékot és hazai társfinanszírozást is tartalmazó) forráshoz viszonyítva értendők. A forrásokat
kiegészítik a vidékfejlesztés alap forrásai, további központi tervezésű, Uniós szintű eszközök, mint pl. a YEI (ifjúsági munkanélküliség csökkentésére, CEF (közlekedés).
Indikatív
forrásallokáció
Operatív Program
a források %-ában
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program [GINOP]
39,40%
(Tervezhető alapok: ERFA, ESZA)
Terület- és Településfejlesztési Operatív program [TOP]
16,15%
(Tervezhető alapok: ERFA, ESZA)
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív program [VEKOP]
3,55%
(Tervezhető alapok ERFA, ESZA)
(A rendelkezésre álló források kiegészíthetők a 15%-os földrajzi rugalmasság terhére.)
Központi és területi gazdaságfejlesztés összesen
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program [EFOP]
= 59,10%
10,94%
(Tervezhető alapok: ESZA, ERFA)
Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP [KEHOP]
14,77%
(Tervezhető alapok: Kohéziós Alap, ERFA)
Integrált Közlekedésfejlesztés Operatív Program [KOP]
13,69%
(Tervezhető alapok: Kohéziós Alap, ERFA)
Végrehajtási Koordinációs Operatív Program
1,50%
(Tervezhető alap: Kohéziós Alap)
Összesen
= 100,00%
Megjegyzések: A táblázatban szereplő allokációs arányok és indikatív összegek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) 9által
társfinanszírozott operatív programokra együttesen rendelkezésre álló (teljesítménytartalékot és hazai társfinanszírozást is tartalmazó) forráshoz viszonyítva értendők.
2/1.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia (NFFS) alapján:
•Fenntarthatóságon azt értjük, hogy „az egyéni jó élet és a közjó" biztosításának feltételeit az adott
időpillanatban saját jólétét megteremtő generáció nem éli fel, nem meríti ki erőforrásait, hanem
megfelelő mennyiségben és minőségben a következő generáció számára is megőrzi, bővíti azokat.
•A fenntartható fejlődés nem lehetséges négy alapvető erőforrás, az emberi (humán), a
társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások megőrzése nélkül. Az erőforrások között
szinergiák és összefüggések vannak. Egy fenntarthatóbb állapot eléréséhez különösen fontos az
emberi és társadalmi erőforrások szerepe, mivel a fenntartható gondolkodásmód és attitűd a többi
erőforrásról hozott döntésekben is érvényesül.
10
2/1.
 Környezeti fenntarthatóságot szolgáló fejlesztések:

•


Megújuló energiák és energiahatékonyság
Természeti erőforrások fenntartható használata: közvetlen kibocsátá-scsökkentés, fosszilis energiaforrásoktól
való függetlenedés, lokálisan is elérhető források
Felkészülés az éghajlatváltozás kihívásaira
Környezeti monitoring rendszerek
 Foglalkoztatottság
•
A foglalkoztatottság növelésével mind a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatósági célok is
elősegíthetőek
 Tudás alapú társadalom
•
Köz- és felsőoktatás szakképzési rendszer fejlesztése, innováció térnyerésének támogatása – emberi erőforrások
fenntarthatósága és fejlesztése ;
 Versenyképes gazdaság - tudásgazdaság
•
Magas hozzáadott értékű iparágak térnyerésének támogatása, gazdasági innováció erősítése, - tudás intenzív
iparágak jellemzően alacsony környezeti terheléssel járnak, üzleti fenntarthatóság mellett a környezeti
fenntarthatóságot növelik.
 Vállalkozásfejlesztés – duális gazdaságszerkezet oldása
•
Helyi gazdaság fejlesztése
11
2/2.
 Élhető vidék – területi kiegyensúlyozottság
•
•
•
•
Helyi, térségi fejlesztések fontossága
A helyi gazdasági rendszerek helyreállítása
Felelős területi szereplők (a térségileg decentralizált fejlesztési csomagok tervezésének felelősei)
Térségileg decentralizált fejlesztések
 Szolidáris társadalom
•
•
Társadalmi befogadás szempontjainak megjelenítése
Valós térségi decentralizáció a közfejlesztésekben
12
Indikatív
forrásallokáció
Tematikus célkitűzés
a források %-ában
(1) A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése
(2) Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák
használatának és minőségének javítása
9,67%
4,30%
(3) A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása
15,46%
(4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden
ágazatban
11,34%
(5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és -kezelés előmozdítása
4,50%
(6) Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (és a városi
környezet fejlesztése)
(7) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati
infrastruktúrákban
8,37%
12,12%
(8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése
16,04%
(9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
8,76%
(10) Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás
6,00%
(11) Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás
0,44%
3%
Technikai segítségnyújtás
Összes
100%
Megjegyzések: A táblázatban szereplő allokációs arányok és indikatív összegek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA)13
által társfinanszírozott operatív programokra együttesen rendelkezésre álló (teljesítménytartalékot és hazai társfinanszírozást is tartalmazó) forráshoz viszonyítva értendők. A forrásokat
kiegészítik a vidékfejlesztés alap forrásai, további központi tervezésű, Uniós szintű eszközök, mint pl. a YEI (ifjúsági munkanélküliség csökkentésére, CEF (közlekedés).
2/2.
Bálint Eszter
főosztályvezető
Nemzetgazdasági Minisztérium
[email protected]
14