Transcript Mezőszentgyörgyi Dávid előadása

A Vidékfejlesztési Program 2014-2020
(előzetes társadalmasításra szánt verzió)
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid
főigazgató, NAKVI
főtitkár, MNVH
Amiről szó lesz…
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Társadalmi egyeztetés
MNVH szerepe a tervezésben
A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program megtervezése - a
projekt felépítése
A tervezés során eddig elvégzett feladatok
A Vidékfejlesztési Program stratégiai összefüggései
A Vidékfejlesztési Program prioritástengelyei
Tervezett együttműködések más Operatív Programokkal
A Vidékfejlesztési Program keretében megvalósuló speciális
fejlesztési modulok
A Vidékfejlesztési Program prioritásaihoz tervezett
forrásarányok
A jövőbeni feladatok
1. Társadalmi egyeztetés
• A miniszter és társadalmi – érdekképviseleti szervezetek között jön létre.
• Elősegíti a fokozott együttműködést a társadalom különböző csoportjait
képviselő szervezetekkel.
• Átlátható és kiszámítható viszonyokat hoz létre.
• Ki lehet stratégiai partner?
–
–
–
–
–
–
–
civil szervezetek;
egyházak;
szakmai, tudományos szervezetetek,
országos kisebbségi önkormányzatok;
érdek-képviseleti szervezetek;
köztestületek;
felsőoktatási intézmények.
2. Hogyan segíti az MNVH a tervezést?
• Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő
együttműködési hálózatba szervezése, így az érintett kormányzati,
önkormányzati és civil közreműködő, gazdálkodó és társadalmi
szervezetek, szakmai testületek, információs és együttműködési hálózatba
szervezése, tevékenységének összehangolása.
• A Vidékfejlesztési Program társadalmasításáért felel.
• Az MNVH alulról építkező szervezetrendszerében 5 szintet lehet
megkülönböztetni:
– Alapszinten a falusi, kisvárosi települési csoportok aktív tagjai,
– A második, a kistérségi, táji, járási szint
– A harmadik szinten a megyék vannak
– A negyedik szinten az MNVH szakosztályok
– Az ötödik szinten az MNVH Elnöksége és Tanácsa
• 2013. február 1-től megyei referensi hálózat
VP társadalmasítás első lépés
•
•
•
•
Letöltés, véleményezési lehetőség:
www.mnvh.eu honlapon önálló aloldal:
„Vidékfejlesztési Program társadalmi egyeztetés”
Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
Stratégiai partnerekkel való egyeztetés
Illeszkedés a Partnerségi Megállapodás és a többi
Operatív Program társadalmasításának
folyamatához(Miniszterelnökségi koordináció)
Folyamatban: vélemények feldolgozása, kezelése
3. Tervezési környezet
• Közös Stratégiai Keret: 2014-2020-as uniós források
közös stratégiai kerete
– Tematikus célkitűzések (11 cél)
– Partnerségi Megállapodás
– Vidékfejlesztést és halászatot is magába foglalja
• Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)
– Vidékfejlesztési Program (6 prioritás)
• Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)
– Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (4
prioritás)
Tervezési környezet
1600/2012. (XII. 17.) Korm. Határozat a 2014–2020 közötti európai uniós
fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének
kialakításával összefüggő aktuális feladatokról
OPERATÍV PROGRAMOK:
(1) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), EMMI;
(2) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), NGM;
(3) Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP), NFM;
(4) Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP),
NFM-VM;
(5) Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP), VM;
(6) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), NGM;
(7) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), NGM;
(8) Végrehajtási Koordinációs Operatív Program, ME;
(9) Vidékfejlesztési Program (VP), VM.
Operatív programok indikatív forrásallokációja
Javasolt forrásallokáció
(a rendelkezésre álló források %-ában)
OPERATÍV PROGRAM
Gazdaságfejlesztési és Innovatív Operatív Program (GINOP)
ERFA, ESZA
39,40 %
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)
ERFA, ESZA
16,15 %
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)
ERFA, ESZA
Központi és területi gazdaságfejlesztés összesen
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP)
ESZA, ERFA
10,94 %
Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP)
Kohéziós Alap, ERFA
14,77 %
Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP)
Kohéziós Alap, ERFA
Végrehajtási Koordinációs Operatív Program
Kohéziós Alap
= 59,10 %
13,69 %
1,50 %
Összesen
Vidékfejlesztési Program
EMVA
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP)
ETHA
3,55 %
= 100, 00 %
Külön számított
Külön számított
3. A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program
megtervezése - a projekt felépítése
1600/2012. (XII. 17.) Korm. Határozat a 2014–2020 közötti európai uniós
fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének
kialakításával összefüggő aktuális feladatokról alapján az alábbi operatív
programok tartoznak a VM-hez
1.
2.
3.
Vidékfejlesztési Program (VP)
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP)
Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) - a
Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal közös tervezés
A vidékfejlesztési miniszter 5/B/2013. (III. 26.) utasítása
3. A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program
megtervezése
2012. január 1.
2013. január 1.
2014. I. félév
ÚMVP monitoring
Szervezeti struktúra kialakítása
Ex-ante értékelés
SWOT elemzés
Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV)
A vidékfejlesztési miniszter 5/B/2013. (III. 26.) utasítása szerint
3. Munkacsoportok
A Munkacsoport az adott szakterületen tevékenykedő kormányzati- és tudományos
szervezetekből, szakmai- és társadalmi érdekképviseleti szövetségekből, valamint szakértőkből
létrehozott önálló munkaegység, célja szakmai segítséget nyújtani a 2014-2020-as
programalkotási folyamathoz. A tagok kiválasztásánál során fő szempont volt, hogy minél
szélesebb szakmai bázis vegyen részt a Programok kidolgozásában.
A Projekt szervezetén belül az alábbi munkacsoportok működnek:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Környezetminőség és természeti erőforrások munkacsoport;
Erdészeti munkacsoport;
Agrárgazdasági munkacsoport;
Élelmiszer-feldolgozás fejlesztési munkacsoport;
Helyi közösségek és társadalmi kohézió munkacsoport;
K+F és innováció, tudásátadás, képzés munkacsoport;
Halgazdálkodási munkacsoport;
Tematikus alprogramokért felelős munkacsoport;
Általános tervezésért felelős munkacsoport.
3. A munkacsoportok szervezeti felépítése
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Munkacsoport vezető: a munkacsoport vezetőjét az Operatív Irányító Bizottság választja ki és az
OIB elnöke nevezi ki.
Munkacsoport titkára: a Projektiroda munkatársa.
a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkárságai, illetve illetékes főosztályai által delegált
személyek;
a Halászati Operatív Program Irányító Hatóság (HOP IH) által delegált személy;
a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által delegált személy;
a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által delegált személy;
a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által delegált személy;
a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) által delegált
személy;
a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) által delegált személy;
az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által delegált személy;
a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által delegált személy;
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által delegált személy;
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által delegált személy;
a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) által delegált személy;
az Operatív Irányító Bizottság (OIB) által kijelölt szakértők .
4. A tervezés során eddig elvégzett feladatok
1113/2013. (III. 8.) Korm. Határozat a Partnerségi Megállapodás, az operatív programok,
valamint a Stratégiai Környezeti Vizsgálati Jelentés társadalmi egyeztetésének módjáról,
prioritásairól és menetrendjéről
1143/2013. (III. 21.) Korm. Határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési
források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól
Tervezési lépés
Dátum
Tervezési tartalom
VP 2.0 verzió - előkészítés
2013. 07. 31.
Operatív Program 1.0 verziója társadalmasításra
Operatív Program 1.0. verzió
2013.04.18.
VP társadalmasítási verzió továbbfejlesztése
(helyzetértékelés, struktúra)
Előzetes társadalmasításra szánt verzió
2013.04.05.
OP első tervezete
Operatív Program 0.3. verzió
2013.03.31.
Célok, prioritástengelyek, előzetes intézkedés
tartalom
Célok, prioritástengelyek, előzetes intézkedés
tartalom
Operatív Program 0.3. verzió
2013.03.21.
Operatív Program 0.2. verzió
2013.02.13.
OP sablon 1-3. fejezetek COM sablonban
Operatív Program 0.1. verzió
2013.01.31.
Fő irányok, célok, prioritástengelyek
Operatív Program 0.0. verzió
2013.01.07.
Tervezett prioritástengelyek és intézkedések
5. A Vidékfejlesztési Program stratégiai összefüggései
1. pillér
agrártámogatásai
Nemzeti Vidékstratégia
céljai
EMVA prioritások:
6 prioritás
Partnerségi
Megállapodás
/Országos Fejlesztési és
Területfejlesztési
Koncepció céljai
11 tematikus
célkitűzés
Közös
Agrárpolitika
(KAP) céljai
EU 2020 céljai
Közös Stratégiai
Keret (KSK) céljai
A Vidékfejlesztési Program beavatkozásai a kormányzati tervek szerint szorosan kapcsolódnak a többi
Operatív Program intézkedéseihez, a vidékfejlesztés szempontját érvényesítve azokkal szinergiában
valósulnak meg, mind a központi intézkedéseket, mind a helyi és térségi programokat tekintve.
Fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritások
1114/2013 (III.8.) Korm. Határozat
Partnerségi Megállapodás
Átfogó cél: Fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a
foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés
1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és
nemzetközi szerepvállalásuk fokozása;
2. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási,
oktatási, társadalmi befogadási szakpolitikák által, tekintettel a
területi különbségekre);
3. Energia- és erőforrás hatékonyság növelése;
4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése,
valamint a Jó Állam;
5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések
megvalósítása.
Európai Unió által meghatározott 11 tematikus
célkitűzés (KSK)
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése.
Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák
használatának és minőségének javítása.
A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA), a halászati és akvakultúraágazat (az ETHA estében) versenyképességének javítása.
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden
ágazatban.
Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés- és kezelés előmozdítása.
A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása.
A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati
infrastruktúrában.
A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése.
A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem.
Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás.
Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.
Magyarország 2014-2020-as uniós forrásfelhasználásnak célrendszere:
a nemzeti és a közösségi célkitűzések kapcsolata, valamint az operatív programok
struktúrája
6. A Vidékfejlesztési Program (EMVA) prioritásai
és fókuszterületei
1. A tudásátadás és az
innováció előmozdítása a
mezőgazdáságban,
az
erdészetben és a vidéki
térségekben
1.a Az innovációnak és
a tudásbázis
gyarapításának az
ösztönzése a vidéki
térségekben.
1.b A kapcsolatok
erősítése a
mezőgazdaság és az
erdészet, valamint a
kutatás és az innováció
között.
1.c Az egész életen át
tartó tanulás és a
szakképzés
előmozdítása a
mezőgazdasági és az
erdészeti ágazatban.
2.
A
versenyképesség
fokozása a mezőgazdasági
termelés
valamennyi
típusa esetében és a
mezőgazdasági
üzemek
életképességének javítása
2.a .a
Szerkezetátalakítás
megkönnyítése a
jelentős strukturális
problémákkal küzdő
mezőgazdasági
üzemekben,
nevezetesen a csekély
piaci jelenléttel
rendelkező üzemekben,
bizonyos ágazatokban
működő piacorientált
üzemekben és azon
üzemekben, amelyek
esetében a
mezőgazdasági
tevékenységek
diverzifikálására van
szükség.
2.a.b. A
szerkezetátalakítás
megkönnyítése az
élelmiszer-feldolgozás
területén
2.b A generációs
megújulás előmozdítása
a mezőgazdasági
ágazatban.
3.
Az
élelmiszerlánc
szervezésének
és
a
kockázatkezelésnek
a
mezőgazdaság
terén
történő előmozdítása
3.a Az elsődleges
termelők megfelelőbb
integrálása az
élelmiszerláncba a
minőségrendszerek, a
helyi piacokon és a
rövid ellátási láncokon
keresztül folytatott
promóció, a termelői
csoportok és a
szakmaközi szervezetek
révén.
3.b A mezőgazdasági
üzemekben
megvalósuló
kockázatkezelés
támogatása.
4. A mezőgazdaságtól és
az
erdészettől
függő
ökoszisztémák állapotának
helyreállítása, megőrzése
és javítása
4.a A biológiai
sokféleségnek többek
között a Natura 2000
területeken és a jelentős
természeti értéket
képviselő gazdálkodás
tekintetében történő
helyreállítása és
megőrzése, valamint az
európai tájak
állapotának
helyreállítása és
megőrzése.
4.b A vízgazdálkodás
javítása.
4.c A talajgazdálkodás
javítása.
5. Az erőforrás-hatékonyság
előmozdítása, valamint az
alacsony
széndioxid
kibocsátású
és
az
éghajlatváltozás
hatásaihoz
alkalmazkodni képes gazdaság
irányába történő elmozdulás
támogatása a mezőgazdasági,
az élelmiszer-ipari és az
erdészeti ágazatban
5.a A mezőgazdaság
általi vízfelhasználás
hatékonyságának
fokozása.
5.b A mezőgazdaság és
az élelmiszer-feldolgozó
iparág általi
energiafelhasználás
hatékonyságának
fokozása.
5.c A megújuló
energiaforrások, a
melléktermékek, a
hulladékok, a
maradékok és más, nem
élelmiszer jellegű
nyersanyagok
biogazdasági célokra
történő szállításának és
felhasználásának
megkönnyítése.
5.d A mezőgazdaságból
származó dinitrogénoxid- és metánkibocsátás
csökkentése.
5.e A szénmegkötés
előmozdítása a
mezőgazdaságban és az
erdészetben.
6. A társadalmi befogadás
előmozdítása, a szegénység
csökkentése és a gazdasági
fejlődés támogatása a
vidéki térségekben
6.a Segítségnyújtás a
diverzifikáláshoz, új
kisvállalkozások
alapításához és a
munkahelyteremtéshez.
6.b A helyi fejlesztés
előmozdítása a vidéki
térségekben.
6.c Az információs és
kommunikációs
technológiák
hozzáférhetőbbé tétele,
használatának
előmozdítása, és
minőségének javítása a
vidéki térségekben.
Vidékfejlesztési Program (2014-2020)
indikatív forrásarányok
Bizottság által rögzített EMVA keretösszeg 2014-2020 2011-es árfolyamon: 3071millió euró
EMVA társfinanszírozás 2014-2020 folyó áron: mintegy 3,5455 Mrd Euró (mintegy 1000 Mrd Ft)
Hazai társfinanszírozással (25%) együttesen: mintegy 1266 Mrd Ft
Tervezett forrásarány
VP (EMVA) PRIORITÁS
(a rendelkezésre álló források %-ában)
1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az
erdészetben és a vidéki térségekben;
3%
2. A versenyképesség fokozása az agrárgazdasági termelés valamennyi
típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása
42 %
3. Az élelmiszerlánc és a nem élelmiszer jellegű termékek lánca
tekintetében e láncok szervezésének és a kockázatkezelésnek az
előmozdítása a mezőgazdaság terén;
4. A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának
helyreállítása, megőrzése és javítása;
5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony
széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni
képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a
mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban;
6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a
gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben
Technikai segítségnyújtás
3%
26 %
5%
17 %
4%
Vidékfejlesztési Program prioritásainak kapcsolata
2. PRIORITÁS: A gazdaságok
életképességének és versenyképességének
fokozása a mezőgazdasági termelés
valamennyi típusa és valamennyi régió
esetében, az innovatív mezőgazdasági
technológiák és a fenntartható
erdőgazdálkodás elősegítése
6. PRIORITÁS: A társadalmi befogadás
előmozdítása, a szegénység csökkentése és a
gazdasági fejlődés támogatása a vidéki
térségekben
3.PRIORITÁS: Az élelmiszerláncok
szervezése, ideértve a mezőgazdasági
termékek feldolgozását és értékesítését,
állatjólét, kockázatkezelés a
mezőgazdaság terén történő előmozdítása
1. PRIORITÁS: A
tudásátadás és az
innováció előmozdítása
a mezőgazdaságban, az
erdészetben és a vidéki
térségekben
5. PRIORITÁS: Az erőforrás-hatékonyság
előmozdítása, valamint a
karbonszegény és az éghajlatváltozás
hatásaival szemben ellenállóképes
gazdaság irányába történő elmozdulás
támogatása a mezőgazdasági, az
élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban
4.PRIORITÁS: A mezőgazdasággal és az
erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák
állapotának helyreállítása, megőrzése és
javítása
VP SWOT ELEMZÉS
Három fő elvárás: teljesség, megalapozottság, logikai összhang
Erősségek (20)
Gyengeségek (45)
Lehetőségek (35)
Veszélyek (17)
•
A SWOT elemzés adja a Vidékfejlesztési Program helyzetértékelését.
•
Fontos a környezetvédelem, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és ahhoz
való alkalmazkodás, valamint az innováció átfogó célok figyelembevétele.
•
Minden erősség és gyengeség megalapozást kontextus indikátorral, minden
lehetőséget és veszélyt trendekkel kell alátámasztani.
6. A Vidékfejlesztési Program prioritásai
1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban,
az erdészetben és a vidéki térségekben
A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul:
1. K + F szintje alacsony, nem igény orientált, területileg centralizált.
2. Alacsony innováció és tudástranszfer, különösen a KKV-k szintjén.
3. Hazai agrárvállalatok, élelmiszeripari és erdészeti vállalkozások K+F+I
aktivitása alacsony, jellemzően nem tartanak fenn kutatórészlegeket, az állami
szerepvállalás csökken.
4. A hazai, iskolarendszerű (agrár) felsőoktatás, szakképzés egyre kevésbé igény-,
ill. szükséglet és gyakorlat orientált.
5. Szakképzettség
hiánya.
Gazdálkodók
alacsony
iskolázottsága,
környezetgazdálkodási szaktudásának hiánya, hiányzó információk.
6. A Vidékfejlesztési Program prioritásai
2. A versenyképesség fokozása az agrárgazdasági termelés valamennyi típusa
esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása
A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul:
1.
A mezőgazdaság kibocsátásán belül arányeltolódás a szántóföldi növénytermesztés
irányába. Kihasználatlan potenciálok a kertészet területén. A legelőterületre alapozott
állattenyésztés a potenciáltól elmarad. Alacsonyfokú diverzifikáció.
2.
Forráseloszlás-koncentráció, valamint a kedvezőtlen makrogazdasági környezet miatt
műszaki-technológiai lemaradás, tőkehiány az állattenyésztési és kertészeti ágazatokban.
3.
Az állattenyésztő ágazatokra jellemző kétpólusú üzemi szerkezet, valamint az ágazat
szereplői közötti jövedelempozíciós különbségek erősödése.
4.
A feldolgozás versenyképességi és szerkezeti problémái (amortizáció szintje alatti
befektetés, műszaki-technológiai lemaradás,,elmaradott marketing).
5.
Alacsony szintű horizontális és vertikális együttműködések.
6.
Gazdatársadalom elöregedése, fiatal gazdálkodók alacsony aránya.
6. A Vidékfejlesztési Program prioritásai
3. Az élelmiszerlánc és a nem élelmiszer jellegű termékek lánca tekintetében e
láncok szervezésének és a kockázatkezelésnek az előmozdítása a mezőgazdaság
terén
A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul:
1.
Az élelmiszer-termékek globális árérzékenysége és az árak hullámzása miatti hazai termelői és
feldolgozói vállalkozások piaci kitettsége.
2.
Alacsony termelői és termék-előállítói szervezettség az élelmiszerláncban.
3.
A kiskereskedelmi láncok koncentrációjának és piacbefolyásoló képességének növekedése.
4.
Kevés számú és alacsony szintű horizontális és vertikális vállalati együttműködések.
5.
Helyi és közvetlen értékesítés alacsony aránya.
6.
Kisebb gazdaságokban és feldolgozó vállalkozásokban a korszerű vállalkozási és általános
gazdaságvezetési ismeretek és szemlélet hiánya, különösen a kockázatkezelés terén.
7.
A növekvő piaci kockázatok kezelésére (kockázatok csökkentésére) pénzügyi eszközök
kidolgozása.
8.
A mezőgazdasági termelés kiegyensúlyozott jövedelemviszonyait veszélyeztető klimatikus
kockázatok miatti hozamingadozás csökkentése.
6. A Vidékfejlesztési Program prioritásai
4. A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának
helyreállítása, megőrzése és javítása
A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul:
1.
Kedvezőtlen irányú vízgazdálkodási gyakorlat, vízkészletekkel való nem megfelelő
vízgazdálkodás, tájgazdálkodási keretbe helyezett vízgazdálkodás hiánya.
2.
Diffúz tápanyagoktól és vegyszerektől terhelt felszíni vizek.
3.
Kedvezőtlen talajhasználat, a talaj megújuló képességét meghaladó mértékű használata,
leromlása. A talajvédelmi intézkedések aránya nem elégséges.
4.
Kedvezőtlen faj és korösszetételű erdők, valamint a klímaváltozásnak való nagyfokú kitettség.
5.
A természeti értékek megőrzése szempontjából fontos területek, élőhelyek megőrzése
jelentős részben aktív kezelést igényel. A természeti területek aránya és a biológiai sokféleség
lecsökkent, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyengültek. Idegenhonos, inváziós fajok
terjedése.
6.
Alacsony szintű fogyasztói egészség-és környezettudatosság.
6. A Vidékfejlesztési Program prioritásai
5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid
kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság
irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari
és az erdészeti ágazatban
A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul:
1. Klímaváltozásnak való nagyfokú kitettség, klímaváltozáshoz történő adaptáció, illetve
mitigáció alacsony foka, valamint annak ösztönzésének elmaradása.
2. Elavult telepi öntözési infrastruktúra.
3. Fosszilis energiafüggőség és alacsony energiahatékonyság. (mezőgazdasági termelő épületek)
4. Erőforrás-gazdálkodás nem kielégítő: elavult technológiák, állat elhelyezési és trágyakezelési
problémák.
5. A helyi megújuló energiaforrások, erdei biomassza, a melléktermékek, nem élelmiszer jellegű
nyersanyagok energiacélú felhasználási aránya alacsony.
6.
Erőforrás-hatékonyság gyengeségei az élelmiszeriparban
vízfelhasználás fenntarthatósága és hatékonysága).
(alapanyag-
energia-
és
6. A Vidékfejlesztési Program prioritásai
6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a
gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben
A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul:
1.
Kedvezőtlen szocio-demográfiai és egyéb kapcsolódó térségi trendek:
Fiatalok elvándorlása; elöregedés; romló egészségi állapot; újratermelődő mélyszegénység; növekvő helyi
szolgáltatáshiány; kulturális örökség eróziója; szétesett helyi közösségek.
2.
Vidéki helyi gazdaság gyenge, kezdetleges és szervezetlen:
Fejletlen és gyenge KKV szektor; helyi termelés-fogyasztási kapcsolatok hiánya; helyi termékek hiánya; innováció
hiánya; együttműködések hiánya, gyenge hálózatosodás; turisztikai potenciál gyenge kihasználtsága; helyi agrobiodiverzitás kihasználtsága minimális.
3. A fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés gyenge:
Teljes fosszilis energiafüggőség; természeti erőforrások degradációja (helytelen, lefolyásgyorsító vízgazdálkodás,
talajpusztulás, biológiai sokféleség csökkenése); pazarló gazdálkodás (energia, ivóvíz, élelmiszer, hulladékok).
4. Jelentős és tovább növekvő területi fejlettségi különbségek a vidéki térségek rovására.
5. Vidéken élők által elérhető jövedelemforrások jövedelmezőségi szintje alacsony, szegénység.
6. Vidéki munkanélküliség, az aktív korú inaktívak koncentrációja a vidéki területeken.
7. Helyi infrastruktúra gyengesége. Szolgáltatáshiány a vidéki területeken.
8.
IKT kapacitás és használat alacsony szintű. Az IKT működtetéséhez, használatához szükséges
megfelelő humánerőforrás hiánya.
A Vidékfejlesztési Program keretében
tervezett tematikus alprogramok
Tematikus alprogramok
1. Fiatal gazdálkodók tematikus alprogram
Vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatás olyan fiatal mezőgazdasági
termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodásba mezőgazdasági üzemben.
Gazdaságátadás ösztönzése olyan idős gazdálkodók esetében, akik átadják gazdaságukat fiatal
termelőknek. Beruházások és szaktanácsadási-képzési tevékenységek igénybe vétele esetén
speciális szabályok kidolgozása a fiatal gazdálkodókra (pl. támogatásintenzitás);
farmgyakornoki program támogatása; bemutató gazdaságok támogatása. Inkubátorházak,
mezőgazdasági vállalkozások elindításának segítése.
2. Rövid ellátási lánc tematikus alprogram
A tematikus alprogram a rövid ellátási láncok kialakítását, szervezését, promócióját és a
termelői részvétel elősegítését tűzi ki célul. A „rövid ellátási lánc” az együttműködés, a helyi
gazdasági fejlesztés, valamint a termelők és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi
kapcsolatok iránt elkötelezett, kevés számú gazdasági szereplő által alkotott ellátási lánc. A
következő években kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy a helyi – többek között a saját termelésű
– élelmiszerek arányának növelésére.
Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD)
indikatív tartalma
1492/2013. (VII. 29.) Korm. Hat.- a CLLD alkalmazásának módjáról, szükséges feltételekről
EMVA források minimum 5%-a
Többalapos (EMVA, ERFA, ESZA, ETHA) lehetőség; Vidéki térségek, város-vidék együttműködés
Kedvezőtlen szocio-demográfiai és
egyéb kapcsolódó térségi trendek
terén:
1. helyi szociális munka megerősítése;
Vidéki helyi gazdaság
megerősítése terén:
1.
2. gyermekek iskolai / iskolán kívüli
nevelésének fejlesztése, valamint
élethosszig tartó tanulása;
vállalkozás fejlesztés (mikro és
kisvállalkozások létrehozásának
segítése – inkubáció és hasonló
szolgáltatások);
3. szociális (munkaerőpiaci
reintegrációt szolgáló) foglalkoztatás;
2.
4.
települési szolgáltatások fejlesztése;
5.
fiatalok helyben tartását segítő
fejlesztések;
3. helyi, KKV-k szintjén megjelenő
innováció segítése (innovációs
„bróker” tevékenység, pilot
projektek, stb.);
6.
betelepülést segítő fejlesztések;
7.
közösségfejlesztés, hazai és
nemzetközi kapcsolatok fejlesztése;
8. közösségi terek fejlesztése
9. kulturális örökség megőrzés és
hasznosítás;
10. leszakadó térségek lakosságának eü-i
helyzetének javítása.
helyi termék infrastruktúra
fejlesztése;
4. helyi termelés-fogyasztási
rendszerek létrehozása,
megerősítése;
5. együttműködések, hálózatosodás
(klaszterek) segítése;
6.
turizmus fejlesztése;
7. helyi agro-biodiverzitás
potenciáljának kiaknázása, háztáji
integrációs rendszerek.
A fenntarthatósági, klíma
adaptációs szempontoknak
való megfelelés terén:
1. helyi energiastratégiák
(takarékossági potenciálok és
a megújuló energiaforrások
használati lehetőségeinek
felmérése);
2. lakossági és vállalkozói
energiaracionalizálás;
3. megújuló energia
(elsősorban biomassza alapú)
előállítás;
4. vízvisszatartó vízgazdálkodás
kialakítása;
5. anti-eróziós művelésmódok
és tájhasználati
beavatkozások;
6. élőhelyek rehabilitációja,
létrehozása és fejlesztése.
Területi és helyi fejlesztésekkel való szinergia
• Közösségvezérelt helyi fejlesztési programok (CLLD)
keretében megvalósuló szinergia
– Többalapos finanszírozás lehetősége
• A következő programozási időszakban a NUTS3 szintű
megyék jelentik a területileg decentralizált fejlesztések
legfontosabb platformját.
- megyei fejlesztési koncepciók és programokkal való
vidékfejlesztési (VP) szinergia
• Integrált Területi Beruházások (ITI) eszköz a térségi és
várostérségi programokra (akár több OP, több alap)
3. A Vidékfejlesztési Program
stratégiai összefüggései
Tervezett szinergia a többi operatív programmal (egyeztetések alatt!)
GINOP keretében támogatott (egyeztetés alatt, feltételes):
1. Mikro-, kis- és közép vállalkozások fejlesztése, kivéve a mezőgazdasági vállalkozások és
diverzifikáció;
2. Szociális gazdaság, foglalkoztatás
3. Turizmusfejlesztés (30 millió Ft feletti fejlesztések);
4. Nagy értékű élelmiszeripari beruházások;
5. IKT fejlesztések, kivéve agrárvállalkozások informatikai fejlesztései;
6. K+F alapkutatások, kutatóhelyek
7. Szakképzés
TOP (egyeztetés alatt, feltételes):
1. Helyi gazdaságfejlesztés helyi (CLLD) és megyei programcsomagokban
2. Térségi programok
KEHOP (egyeztetés alatt, feltételes):
1. Energetikai fejlesztések, megújuló energia;
2. Mezőgazdasági üzemen kívüli vízgazdálkodási/öntözési beruházások.
EFOP ((egyeztetés alatt, feltételes):
1. Társadalmi felzárkózás, szegénység kezelése CLLD keretében;
2. agrár-szakigazgatás fejlesztések.
10. A jövőbeni feladatok
A VP tervezésben aktuálisan négy fő tervezési mérföldkövet határozunk meg:
2013. 06. 30.
• VP első
tartalmi
változat
• Fejlesztési igények
megfogalmazása
• Intézkedési
tartalmak vázlatos
kidolgozása
• Fókuszterületek,
prioritások
tartalma koherencia,
stratégiai fejezetek
vázlatos
kidolgozása
2013. 09 30.
• VP-társadalmi
2013. 12. 31.
és
bizottsági
egyeztetésre
menő változat
• Fejlesztési igények
részletes
kidolgozása
• Intézkedéstartalma
k részletes
kidolgozása
• Stratégiai fejezet
részletes
kidolgozása
• Intézkedésszintű
forrásallokáció,
indikátorok
• Általános fejezetek
kidolgozása
• VP bizottsági és
Kormány elfogadásra
előkészített változat
• Intézkedéstartalmak
végleges kidolgozása
• Stratégiai fejezet
végleges kidolgozása,
fókuszterületek és
prioritások
pozicionálása
• Végleges
forrásallokáció,
indikátor értékek
• Általános fejezetek
végeleges kidolgozása
• Társadalmi egyeztetés
• Bizottsági egyeztetés
2014. 1. félév
• VP végleges
változat
• VP Bizottsági
egyeztetés
• Egyeztetéstől
függően
szükséges
módosítások
• VP Bizottsági
elfogadás
• VP Kormány
elfogadás
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!