Transcript Tervezett intézkedések

Vidékfejlesztés a fókuszban
2013. november 25. Budapest
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 bemutatása
tervezésének jelenlegi helyzete
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid
főigazgató, NAKVI
főtitkár, MNVH
A Vidékfejlesztési Program helye és szerepe a
tervezésben
Nemzeti célok/stratégiák
EU Kohéziós politika
Növekedési
Terv
EU Prioritások
EU 2020 Stratégia
Nemzeti Reform Program
CSF (Közös Stratégiai Keret)
Operatív Programok*
GINOP
VEKOP
TOP
Szakpolitikai
Stratégiák
OFTK
EFOP
Partnerségi
Megállapodás
Megyei
fejlesztési
Igények
KEHOP
IKOP
NVS
VP
KAP célkitűzések
EMVA vidékfejlesztési prioritások
Közös Agrárpolitika
* 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források
felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális
feladatok alapján
MAHOP
A Vidékfejlesztési Program prioritásai
EMVA prioritások
Prioritások tématerületei:
1. K+F+I, képzés, szaktanácsadás
2. az agrárgazdaság
életképességének és
versenyképességének fokozása
3. élelmiszerláncok szervezése,
élelmiszer-feldolgozás
4. ökoszisztémák állapotának
helyreállítása, agrárkörnyezetgazdálkodás
5. erőforrás-hatékonyság
előmozdítása
6. társadalmi befogadás
előmozdítása, vidéki gazdaság és
közösségek
Vidékfejlesztési Program 2014-2020
Kiemelt nemzeti prioritások
Kertészet és állattenyésztés:
technológia és eszköz-beszerzés,
korszerűsítés és eszközhatékonyság
Élelmiszer-feldolgozás, élelmiszerlánc:
hozzáadott érték növelése, uniós és
nemzeti minőségi rendszerek, rövid
ellátási lánc
Vízgazdálkodás:
Vízfelhasználás, öntözés
hatékonyágának javítása, vízvisszatartás
Helyi gazdaság:
Helyi gazdaságfejlesztés, gazdasági
diverzifikáció vidéki térségekben
A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program
tervezési keretei
PIB
• Dr. Fazekas Sándor, miniszter
OIB
• V. Németh Zsolt, államtitkár
• Búsi Lajos, helyettes államtitkár (IH)
• Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, projektirányító
Projektiroda
(NAKVI – VP,
MAHOP és KEHOP)
Koordinációs Csoport
EMVA Tanácsadó Testület
Munkacsoportok
• Dr. Maácz Miklós, VP programfelelős
• Dr. Czene Zsolt, főtervező
• Hódi Ágota, koordinációs vezető
Társadalmasítás:
- Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
- Miniszterelnökség
A vidékfejlesztési Program tervezésének folyamata
2012.
2013.
2014.
ÚMVP monitoring
Szervezeti struktúra kialakítása
Ex-ante értékelés
Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV)
SWOT analízis,
Helyzetértékelés
VP 1.0
VP 2.0
VP 3.0
Fejlesztési
célok, irányok
megfogalmazása
Prioritások
megfogalma
zása
Intézkedések
indikatív
tartalmának
megfogalmazása
VP 4.0
Intézkedések
Monitoring
és értékelési
terv
VP tervezés mérföldkövei és előrehaladás
2013. 07. 30.
• VP 2.0
• Első tartalmi
változat
(30%)
2013. 09. 30.
• VP 3.0
• Társadalmi és
bizottsági
egyeztetési
változat
(40%)
2013. 12. 31 –
2014. 01. 15.
• VP 4.0
• Fő
vonalaiban
teljes
változat
(80%)
2014. 02. 28.
• VP 5.0
• Teljes
változat
(100%)
2014. 2-3negyedév
• VP
véglegesítés
és elfogadás
A Vidékfejlesztési Programot meghatározó
irányelvek
2007-2013 közötti költségvetési időszak
2014-2020 közötti költségvetési időszak
Támogatási tengelyek:
Prioritások – 6 db / Fókuszterületek -18 db
Prioritások tématerületei:
1. K+F+I
2. az agrárgazdaság életképességének
és versenyképességének fokozása
3. élelmiszerláncok szervezése
4. ökoszisztémák állapotának
helyreállítása
5. erőforrás-hatékonyság előmozdítása
6. társadalmi befogadás előmozdítása
I. tengely - A mezőgazdasági és
erdészeti ágazatok
versenyképességének javítása
II. tengely - A környezet és a vidék
fejlesztése
III. tengely - A vidéki élet minősége és
a vidéki gazdaság diverzifikálása
IV. tengely – LEADER
Forrás: kb. 1370 milliárd forint
Forrás: hasonló nagyságrend
Tervezett forrásarányok
Vidékfejlesztési Program prioritásai
Tervezett forrásarány
(OP-n belül)
1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az
erdészetben és a vidéki térségekben
3% (~39 Mrd Ft)
2. A mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség
fokozása valamennyi régióban és a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa
esetében, valamint az innovatív gazdálkodási technológiák és a fenntartható
erdőgazdálkodás előmozdítása
42% (~546 Mrd Ft)
3. Az élelmiszerlánc szervezésének – többek között a mezőgazdasági termékek
feldolgozásának és forgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén
alkalmazott kockázatkezelésnek – az előmozdítása
3% (~39 Mrd Ft)
4. A mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának
helyreállítása, megőrzése és javítása
26% (~338 Mrd Ft)
5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az
éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő
elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti
ágazatban
5% (~65 Mrd Ft)
6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a
gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben
17% (~221 Mrd Ft)
„Igények” a VP részéről a többi OP felé
GINOP:
• Az élelmiszeripari beruházások támogatása és pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés biztosítása a
mezőgazdasági, halászati és akvakultúra tevékenységet folytató vállalkozásoknak
• A klaszterek, a mikrovállalkozások, a társadalmi vállalkozások (szociális szövetkezetek) és a turizmus
támogatása a vidéki térségekben is
• Kutatás, képzés és szakképzés, valamint a foglalkoztatást célzó beavatkozások támogatása
• IKT és e-kormányzási projektek indítása
KEHOP:
• integrált vízgazdálkodási beavatkozások, különös tekintettel a vízvisszatartásra és belvizek kezelésére
irányuló beavatkozások támogatása
• az agrárgazdaságban és erdészetben keletkező biomasszát is hasznosító megújuló energiatermelő és
szolgáltató rendszerek támogatása
EFOP
• Az IKSZT-k és társadalmi vállalkozások humán erőforrás biztosítása a hátrányos helyzetű vidéki
térségekben, illetve e-kormányzati projektek indítása
TOP/VEKOP (városok és városokat is magukba foglaló vidéki térségek 109,30 Mrd Ft – 5. priorítás)
• a helyi gazdaságfejlesztést, helyi termékek előállítását, piacra jutását szolgáló gazdasági
együttműködési és infrastrukturális beavatkozások támogatása, különösen a REL-nél
• a helyi társadalom életminőségét javító, közösséget fejlesztő
beavatkozások támogatása a vidéki térségekben
• településfejlesztés, örökségvédelem és az elérrhetőséget
javító beruházások támogatása a vidéki térségekben
Vidékfejlesztési célok és OP kapcsolódások
Vidékfejlesztési
Program
VP
EMVA
Mezőgazdaság,
erdészet,
agrárkörnyezetgazdálkodá
s,
élelmiszerfeldolgozás,
élelmiszerlánc; vidéki
gazdaság,
vidéki
települések,
közösségek
Élelmiszeripar, mikrovállalkozások, kis- és
középvállalkozások, innovatív pénzügyi eszközök, klaszterek,
társadalmi gazdaság, foglalkoztatás, szakképzés, kutatásfejlesztés és innováció, infokommunikációs technológiák,
agrár-szakigazgatás szolgáltatás fejlesztése (e-közigazgatás),
országos turisztikai potenciál,közösségvezérelt helyi
fejlesztések (CLLD) (feltételes)
Többfunkciós közösségi szolgáltató terek, társadalmi
gazdaság, agrár-szakigazgatás szolgáltatás-fejlesztése (eközigazgatás), közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD)
(feltételes)
Megújuló energia (első sorban lokális nyersanyagra épülő és
helyi többségi közösségi tulajdonú), vízgazdálkodási
beruházások a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás
érdekében
Gazdaságfejlesztési és
Innovációs
Operatív Program
GINOP
ERFA, ESZA
Emberi Erőforrás
Fejlesztési
Operatív Program
EFOP
ESZA
Környezet- és
Energiahatékonysági
Operatív Program
KEHOP
KA, ERFA
Vidékfejlesztési célok és OP kapcsolódások
Vidékfejlesztési
Program
VP
EMVA
Mezőgazdaság,
erdészet,
agrárkörnyezetgazdálkodá
s,
élelmiszerfeldolgozás,
élelmiszerlánc; vidéki
gazdaság,
vidéki
települések,
közösségek
Helyi termékek előállítása és piacra jutása, helyi
gazdaságfejlesztési infrastruktúra, szociális, gyermekjóléti,
közösségi szolgáltatások, településfejlesztés, elérhetőség,
térségi turisztikai potenciál, közösségvezérelt helyi fejlesztések
(CLLD)
Terület- és
Településfejlesztési
Operatív Program
TOP
ERFA, ESZA
Fenti támogatási területek a Közép-Magyarországi régió
területén, átfogóan gazdaság- és vállalkozásfejlesztés,
infrastruktúra, társadalmi szolgáltatások, településfejlesztés,
elérhetőség, térségi turisztikai potenciál, közösségvezérelt helyi
fejlesztések (CLLD).
Versenyképes
KözépMagyarország
Operatív Program
VEKOP
ERFA, ESZA
Rövid ellátási lánc (halászati ágazati szereplői),
közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD)
Magyar
Halgazdálkodási
Operatív Program
MAHOP
ETHA
Új fejlesztési eszközök a 2014-2020 közötti
időszakban
CLLD (Community-led Local Development )
Közösségvezérelt Helyi Fejlesztés
• a helyi fejlesztés az EU 2014-2020 integrált területfejlesztési politikájának kulcspillére
• multi-funding = több alapos tervezés  hatékonyság növelése, egyszerűsítés, integrált
szemléletű, szektorokon átnyúló fejlesztési elképzelések megjelenése
• LEADER koncepció kiterjesztése
• Helyi Akciócsoportok (HACS)
Tematikus Alprogramok
• az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró területek sajátos szükségleteivel
foglalkozik
• az alprogramok hatálya alá tartozó műveletek esetében magasabb támogatási
mértéket írható elő (+10% )
• Tervezett alprogramok:
• Rövid ellátási lánc tematikus alprogram
• Fiatal gazdálkodók tematikus alprogram
Európai Innovációs Partnerség (EIP)
• Hálózati tevékenység - operatív csoportoknak, tanácsadási szolgáltatásoknak és
kutatóknak a hálózatba szervezése, amelyek, illetve akik részt vesznek a mezőgazdasági
innovációt célzó tevékenységek végrehajtásában
Szakágazatok fejlesztési szükségletei
K+F+I, képzés, szaktanácsadás, átfogóan valamennyi prioritásra, szakterületre
1. A K+F aktivitás és adaptáció illetve az innovációs teljesítmény növelése az
agrárágazathoz kötődő vállalkozásokban, kiemelten KKV-kban, a „Jó gyakorlatok”
terjedésének elősegítése.
2. Kapcsolatok, együttműködések erősítése az agrárgazdaság szereplői, a kutatás és az
innováció, valamint az élelmiszerlánc egyes szereplői között.
3. Termelői és szolgáltatói oldal szakmai felkészültségének javítása, szakmai
továbbképzési rendszer megújítása strukturálása és megerősítése, tekintettel a
szakágazati igényekre.
4. A szaktanácsadási rendszer igény alapú, szakágazati célcsoportokra koncentráló
működésének megvalósítása, strukturálása és megerősítése.
5. Agrár-tudásközpontok megerősítése a vidéki területeken, az érintettek mind
teljesebb körű bevonásával.
6. Az információs és kommunikációs technológia elérhetőségének és használatának
növelése.
7. Fogyasztói tudatosság, környezettudatosság növelése.
Tervezett intézkedések - 1. prioritás
A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban,
az erdészetben és a vidéki térségekben
1. Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek
1.1 Mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari és vidékfejlesztési szakmai képzések
1.2 Bemutató üzemi programok
1.3 Tájékoztatási szolgáltatás
2. Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások
2.1 Mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari szaktanácsadás
2.2 Szaktanácsadók továbbképzése
2.3 Csoportos szaktanácsadás
3. Együttműködés
Az agrárgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP
operatív csoportjainak létrehozása és működtetése.
Szakágazatok fejlesztési szükségletei
Agrárgazdaság
1. Technológiai fejlesztés a kertészeti és állattenyésztési ágazatokban.
2. A meglévő vizilétesítmények vízfelhasználás hatékonyságának javítása, korszerűsítése, az
öntözőberendezések felújítása, valamint a szántóföldi melioráció ösztönzése.
3. Az agrárgazdaságban a vertikális és horizontális együttműködésék szintjének növelése, a
termelői együttműködések ösztönzése, termékpálya-rendszerek kialakítása.
4. Az állatállomány és az állattartó gazdaságok számának fenntartható pályára állítása, európai
léptékű fogyasztói és adófizetői igényeket tükröző állatjóléti többlet-vállalások, ahol szükséges
gazdálkodási mód váltás.
5. A kockázatkezelési, növény biztosítási rendszerben való részvétel arányának növelése, az ágazat
kiegyensúlyozott jövedelemtermelő képességének megteremtése. Kockázat-csökkentő
beruházások számának növelése, ágazatspecifikus kockázatkezelési eszközök elterjesztése,
valamint a telepi víztározás, vízvisszatartás és csatornarendszer fejlesztése.
6. A mezőgazdaság energiafelhasználás hatékonyságának javítása a mezőgazdasági épületek
energiahatékonyságával, valamint az alkalmazott géppark és technológiák energiaracionalizálásával.
7. Gazdálkodó tulajdonában lévő, kisebb kapacitású, helyi nyersanyagbázisra épülő és helyi
igényeket kiszolgáló, kis szállítási igényű biomasszaerőművek, illetve állattenyésztő telepek
esetében biogázerőművek, valamint a talaj szervesanyag-utánpótlását is biztosító
komposztkazánok fenntarthatósági és energiahatékonysági követelményeket teljesítő
támogatása.
Szakágazatok fejlesztési szükségletei
Erdészet (környezet- és vízgazdálkodási területekkel)
1. Fenntartható erdőgazdálkodási módokra való áttérés ösztönzése az erdők feltártsága, erdészeti
utak fejlesztése által.
2. Az erdőgazdálkodás biológiai alapjainak fenntartható módon történő folyamatos biztosítása, az
erdei biodiverzitás célzott védelme és fejlesztése, kiemelten a védett és magas természetességű
erdőkben.
3. Erdészeti potenciál megőrzése és helyreállítása az erdészeti vízgazdálkodás fejlesztése által.
4. Az erdő-potenciál megőrzése és helyreállítása a talaj- és erózióvédelmet szolgáló erdőgazdálkodási
módok ösztönzése révén.
5. Erdőgazdálkodási funkciók fenntartható fejlesztése, erdei haszonvételek körének és hozzáadott
értékének bővítése: agrár-erdészeti rendszerek és lokális biomassza energetikai hasznosítás által
(„bio-gazdaság”).
6. Az ország erdőborítottságának és fásított területeinek növelése.
7. Az erdők közjóléti és turisztikai potenciáljának, ökológiai értékének erősítése.
Tervezett intézkedések - 2. prioritás
A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági
termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági
technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése
Tervezet intézkedésiek struktúrája:
I. Kertészeti és állattenyésztési intézkedések:
1.
2.
3.
4.
5.
Kertészet technológia és eszközfejlesztése
Építéssel nem járó kertészeti eszköz beszerzés
Ültetvény-korszerűsítés
Állattenyésztés hatékonyságának javítása
Szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása
II. Vízgazdálkodással kapcsolatos intézkedések:
1. Vízrendezés és az öntözés hatékonyságának javítása
III. Erdészettel kapcsolatos intézkedések:
1. Fenntartható erdőgazdálkodási módokra való áttérés ösztönzése az erdők
feltártsága, erdészeti utak fejlesztése által
Tervezett intézkedések - 2. prioritás
A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági
termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági
technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése
Támogatás formája, tervezett eszközök
 vissza nem térítendő támogatás (VNT)
 kedvezményes hitel formájában, hitelalapból nyújtott visszatérítendő
támogatás(pénzügyi eszköz)
 Kamattámogatás
+
elérhetővé kívánunk tenni a tisztán nemzeti forrásból működtetett
kedvezményes és kamattámogatott hitelkonstrukciókat és a kedvezményes
kezességvállalást
Szakágazatok fejlesztési szükségletei
Mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelése, az élelmiszerlánc erősítése
1. Élelmiszer-feldolgozó KKV-k versenyképességét célzó fejlesztések: magasabb hozzáadott értékű
termékek előállítása versenyképesebb termékstruktúra kialakítása, szerkezetátalakítás, piacra
jutást célzó fejlesztések.
2. Az élelmiszer-feldolgozásban használt inputok (első sorban energia- víz, nyersanyag) hatékonyságjavítását célzó beruházások által a gazdálkodás és az élelmezésbiztonság fenntartható fejlesztése
érdekében.
3.
Együttműködések erősítése:
 Új részvétel támogatása EU minőségi rendszerekben;
 Új részvétel támogatása nemzeti minőségi rendszerekben;
 Új részvétel támogatása önkéntes mezőgazdasági terméktanúsítási rendszerekben.
Tervezett intézkedések - 3. prioritás
Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozást és
értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása
Kiemelt figyelmet kíván fordítani az élelmiszer- feldolgozás során hozzáadott érték
növelésére, valamint az Európai Uniós és a nemzeti minőségi és kockázatkezelési
rendszerekben való részvétel előmozdítására
Tervezett intézkedések struktúrája:
1. Élelmiszeripari üzemek szerkezetátalakításának előmozdítása
2. Mezőgazdasági termékek magasabb hozzáadott értéket célzó feldolgozásához
kapcsolódó beruházások támogatása
3. Innovációs Együttműködés (Operatív Csoportok) keretében szükséges speciális vagy
kísérleti projekt beruházások
4. A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási termékek és az élelmiszerek
minőségrendszereinek fejlesztése
5. Termelői, vállalati együttműködések ösztönzése
6. Mezőgazdasági kockázatkezelés
7. Állatjóléti intézkedés
8. Termelői csoportok létrehozása
Szakágazatok fejlesztési szükségletei
Agrár-környezetgazdálkodás, természetmegőrzés, környezet- és vízgazdálkodás
1. A mezőgazdasághoz kötődő fajok természeti helyzetének javítása (a fajok és élőhelyek igényeit
figyelembevevő földhasználat).
2. A zöld infrastruktúra fejlesztése, az ökológiai hálózat koherenciájának javítása.
3. Extenzív gazdálkodás ösztönzése, az extenzív termelésben rejlő lehetőségek jobb kihasználása.
4. A környezetbarát technológiák alkalmazásának növelése, a környezettudatos gazdálkodás
fejlesztése.
5. Ökológiai gazdálkodás fenntartása és fejlesztése.
6. A mezőgazdasági genetikai alapok megőrzése (a tájfajták, a védett őshonos és veszélyeztetett
mezőgazdasági állatfajták megőrzése).
7. A klímaváltozáshoz alkalmazkodó, vízvisszatartáson alapuló vízgazdálkodás fejlesztése.
8. A talajok termékenységének megőrzése, a degradációs folyamatok megelőzése, illetve mérséklése,
a talajkímélő gazdálkodás ösztönzése.
9. Okszerű növényvédőszer és tápanyag használat ösztönzése.
10. Mezőgazdasági területek művelésben tartásának ösztönzése.
11. Környezetbarát technológiák fejlesztése, öko-innováció ösztönzése.
Tervezett intézkedések - 4. prioritás
A mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állapotának
helyreállítása, megőrzése és javítása
Tervezett intézkedések struktúrája
1. Környezetvédelemhez és a magas természeti értéket képviselő terület közjóléti
értékének növeléséhez kapcsolódó nem termelő beruházások.
2. Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben.
3. Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések.
4. Ökológiai gazdálkodás
5. Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések.
6. Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező
területek számára teljesített kifizetések
7. Együttműködés - környezetvédelmi projektekre és alkalmazott környezetvédelmi
gyakorlatokra irányuló kollektív megközelítések; az éghajlatváltozás mérséklése vagy
az ahhoz való alkalmazkodás céljából végrehajtott közös fellépések
8. Az erdőgazdálkodás biológiai alapjainak megőrzése, a klímaváltozás hatásainak
csökkentése és alkalmazkodás
9. Fenntartható erdőgazdálkodási rendszerek fejlesztése
Tervezett intézkedések - 5. prioritás
Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az
éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás
támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban
Tervezett intézkedések struktúrája
1. Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések
2. Erőforrás hatékonyságot célzó beruházások és együttműködések
3. Erdőgazdálkodási funkciók fenntartható fejlesztése, erdei haszonvételek
körének és hozzáadott értékének bővítése első sorban lokális biomassza
energetikai hasznosítás által („bio-gazdaság”)
Szakágazatok fejlesztési szükségletei
Vidékfejlesztés, vidéki közösségek és gazdaság
1. Többfunkciós, vidéki tudásátadást biztosító módszertani és szolgáltató terek létrehozása és
működtetése.
2. Helyi szükségletekre alapozott vállalkozásfejlesztés, gazdasági diverzifikáció.
3. Népességmegtartást és helyi gazdaságfejlesztést, valamint környezeti terhelés csökkentését
szolgáló kisléptékű infrastruktúra fejlesztések, alapvető szolgáltatások.
4. Belső, térségi együttműködésen alapuló turisztikai fejlesztések.
5. A helyi közösségi rendszerek működésének biztosítása (LEADER).
Tervezett intézkedések - 6. prioritás
A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés
támogatása a vidéki térségekben
Tervezett intézkedések struktúrája
1.
Központi meghirdetéssel tervezett intézkedések (tervek szerint első 2 év):
1. Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése
2. Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése
3. Mezőgazdasági tevékenység diverzifikációja
2.
CLLD keretében tervezett intézkedések (tervek szerint 3. évtől):
1. Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése
2. Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése
3. Mezőgazdasági tevékenység diverzifikációja
Aktuális tervezési feladatok:
• Vidéki térségek definíciója
• Intézkedések kidolgozása, OP egyeztetések
Vidéki térségek (6-os prioritás és CLLD)
A Vidékfejlesztési Program keretében
megvalósuló speciális fejlesztési modulok
I.
Közösség vezérelt helyi fejlesztések
(CLLD)
Helyi
közösség
részvételével
megvalósuló, a LEADER alapelvekre
épülő fejlesztési programok.
Fejlesztési elemek:
– Kedvezőtlen szocio-demográfiai és egyéb
kapcsolódó térségi trendek.
– Vidéki helyi gazdaság megerősítése.
– Fenntarthatósági, klíma adaptációs
szempontoknak való megfelelés.
Finanszírozás: multi-fund EMVA/ETHA/ERFA/ESZA?
II. Tematikus alprogramok
– Fiatal gazda tematikus alprogram
Induló támogatás +
 dedikált támogatások a beruházások
esetében,
 kockázatkezelési és pénzügyi eszközök
kialakítása;
 mentorálás/képzés/pályázat kezelési
együttműködések;
 gyakornoki program.
– Rövid ellátási lánc tematikus alprogram
 a REL-t szervezők szintjének fejlesztése;
 a REL-ben értékesítő termelők fejlesztése,
 A REL rendszer átlátható és fenntartható
működését támogató országos hatáskörű
szerveztek fejlesztése.
Beavatkozási logika
CLLD (Community-led Local Development )
Közösségvezérelt Helyi Fejlesztés
CLLD, a jelenlegi LEADER koncepció kiterjesztése
Integrált megközelítés
Hálózatépítés
A helyi akciócsoportok
közötti hálózatok
A stratégia több szektorra kiterjedő tervezése és végrehajtása,
a helyi gazdaság különböző ágazatainak szereplői és
projektjei közötti kölcsönhatáson alapulva
Területalapú
megközelítés
Innovativitás
Innovatív megközelítések
végrehajtása
LEADER
Együttműködésre
irányuló projektek
(CLLD)
Jól azonosított, szubregionális
vidéki területekre irányuló
területalapú, helyi fejlesztési
stratégiák
Partnerség
Alulról felfelé építkezés
A helyi akciócsoportok helyi fejlesztési stratégiák kidolgozására és
megvalósítására vonatkozó döntéshozatali hatáskörével
Helyi köz-és magánszférabeli
partnerségek,
vagyis helyi akciócsoportok
Európai innovációs Partnerség (EIP)
Kapcsolódó tématerületek:
1. nagyobb mértékű mezőgazdasági
termelékenység, gazdasági életképesség,
fenntarthatóság, termelés és erőforráshatékonyság
2. a bioalapú gazdaságot támogató innováció;
3. biológiai sokféleség, ökoszisztémaszolgáltatások, talajműködés és fenntartható
vízgazdálkodás
4. innovatív termékek és az integrált ellátási
láncra irányuló szolgáltatások
5. új termék- és piaci lehetőségek feltárása az
elsődleges termelők számára
6. élelmiszer-minőség, élelmiszer-biztonság és
egészséges étkezés
7. a betakarítás utáni veszteségek és az
élelmiszer-pazarlás csökkentése
Forrás: European Commission
A Vidékfejlesztési Program 1.0 változatának
társadalmasítása
• mnvh.eu honlapon egy önálló aloldal „Vidékfejlesztési Program társadalmi
egyeztetés” néven, ahol 2013. augusztus 31-ig volt lehetőség az előzetes
társadalmasításra, szakmai egyeztetésre bocsátott tervezethez kapcsolódó
véleményezésre.
Több mint 70 db hozzászólás, javaslat érkezett
különböző szakmai-, és civil szervezetektől, magánszemélyektől, őstermelőktől
• Társadalmasítási fórumok:
– 2013. augusztus 7. – Tényő;
– 2013. augusztus 8. – Kunszállás;
– 2013. augusztus 13. – Pázmánd.
• A társadalmasítás megyei szintű folyamatában az MNVH megyei referensi
hálózat is részt vett.
A Vidékfejlesztési Program társadalmasítása
Koordináció: Miniszterelnökség
Elérhetőség: NFÜ honlapja - http://www.nfu.hu/forum_pate/29
Vélemények feldolgozása: a Miniszterelnökség koordinálásával a szakminisztériumok és a
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kollégái
• az operatív programokat több szakaszban kerülnek társadalmi egyeztetésre;
• az operatív programokkal kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat az adott operatív
programhoz kapcsolódó internetes fórumokon lehet jelezni;
Kapcsolódó tervezési feladatok
Partnerségi Megállapodás vidékfejlesztési tartalmának tervezése
Tervezésért felelős: NGM
Közreműködik: VM
Tervezett benyújtás: 2013. december vége
•
11 tematikus célkitűzés szerinti struktúrában
•
Vidéki térségekre vonatkozó helyzetelemzés, adatok
•
Mezőgazdaságra, erdészetre, agrár-környezetre, élelmiszer-feldolgozásra,
élelmiszerláncra vonatkozó helyzetelemzés, adatok
•
EMVA forrásból fenti területeken vállalt célkitűzések és eredmények
•
Tematikus célkitűzésekhez való EMVA hozzájárulás, kapcsolódás a többi alaphoz
•
Közösség által irányított helyi fejlesztésekben való szerepvállalás
•
Vidéki térségek a területi tartalomban, térségi programokban, térségi kohézióban
•
Intézményrendszer, eljárásrend leírása
Kapcsolódó tervezési feladatok
Operatív Programokkal való szinergia, kapcsolódás
Tervezésért felelős: Tárcák, NTH
Tervezett zárás: 2014. első negyedév
•
OP egyeztetések: kapcsolódó fejlesztések, lehatárolások
•
Kiemelt témakörök:
– Terület- és Településfejlesztési OP: CLLD, város-vidék kapcsolatok, REL városi
infrastrukturális lába, települési infrastruktúra, megújuló energia
– Emberi Erőforrás OP: vidéki szegénység, hátrányos helyzetű térségek fejlesztése
– Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP: élelmiszer-feldolgozás, mikrovállalkozások,
szociális gazdaság
– Környezet- és Energiahatékonysági OP: vízgazdálkodás, megújuló energia
•
Megyei programokkal való kapcsolat, összehangolás, egyeztetések
Korábbi intézményi döntések 1.
(2012. december, 2013. április)
1600/2012. és 1217/2013. Korm. határozat: Koncepció
• Erős központi koordináció minden alapra kiterjedően
• Irányító Hatóságok átalakítása:
− 2014. januártól a szaktárcák irányítása alatt
− a jelenlegi IH-k bázisán
• 2007-2013-as programidőszak kifutó programjainak
zökkenőmentes zárása és a kifizetések teljes körű
abszorpciója prioritás
Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.
Korábbi intézményi döntések 2.
(2013. augusztus)
1545/2013. Korm. határozat:
Az intézményrendszer felállításának módja
• A közreműködő szervezetek a miniszterek irányítása alá
kerülnek
• A regionális fejlesztési ügynökségek a megyei
önkormányzatok irányítása alá kerülnek
• Karrier Program kidolgozása a humánkapacitások
megtartása és továbbfejlesztése érdekében
Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.
Legutóbbi intézményi döntések
A Kormány 2013. október 30-ai döntése:
• Az egyes OP-k irányító hatóságai a tevékenység fókuszát adó
területért felelős szaktárcához kerülnek áthelyezésre - helyettes
államtitkári irányítás alatt
• Összeférhetetlenség elkerülése: az IH vezetők (helyettes
államtitkárok) függetlenségét biztosítja, hogy a miniszternek
közvetlenül alárendelve fogják ellátni feladataikat
• a központi koordináció a Miniszterelnökség szervezeti
keretein belül kerül kialakításra 2014. január 1-től
• A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2014. január 1-jével
megszűnik
2014-2020-as programozási időszak
Nemzeti Fejlesztési
Kormánybizottság
Folyamatos működés biztosított
„Jogutódlás”=humánkapacitás+bérszínvonal
Miniszterelnökség
Központi Koordinációs
Egységek
Szakminisztériumok
Irányító Hatóságok +
Közreműködő Szervezetek
Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.
A központi koordináció kialakításának
alapelvei
• A 2007-2013-as intézményrendszer eredményeinek továbbvitele
– Magas szintű standardizáció
– Teljes körű, valósidejű nyomon követhetőség
• A 2007-2013-as intézményrendszer gyengeségeinek javítása
– A szakpolitikai tervezés és végrehajtás egy kézbe kerül
– A szakpolitikai végrehajtás és az operatív programok
végrehajtásának felelőssége szintén egy kézbe kerül
• Az egységesítés erősítése érdekében a központi koordináció a
Miniszterelnökség szervezeti keretei között kerül kialakításra
Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.
A központi koordináció feladatai a Kormány 2013.
október 30-ai döntésének megfelelően (1.)
•
•
•
•
•
•
a) Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság titkársági feladatainak ellátása,
b) a normatív jellegű agrártámogatások kivételével az európai uniós források
felhasználása tekintetében a fejlesztéspolitikai intézményrendszerre – beleértve
valamennyi irányító hatóság munkáját – vonatkozóan az egységes eljárásrendi
keretek kialakítása (jogalkotás és szabályozás) az érintett minisztériumok
bevonásával, valamint az egységes végrehajtási gyakorlat (értelmezési
kérdések) és szabályosság kialakítása,
c) a támogatási konstrukciók megjelentetés előtti jóváhagyása,
d) az irányító hatóságok döntéseivel szemben biztosított egységes jogorvoslati
rendszer működtetése,
e) egységes informatikai és monitoring rendszer kialakítása és működtetése,
f) egységes költségvetési fejezet menedzsment biztosítása,
Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.
A központi koordináció feladatai a Kormány 2013.
október 30-ai döntésének megfelelően (2.)
•
•
•
•
•
•
•
g) projekt és program értékelési rendszer központi kialakítása és
működtetése,
h) az európai uniós források felhasználásához kötődő partnerségi egyeztetési
folyamatok és kommunikációs tevékenységek egységes koordinálása,
i) egységes humánerőforrás menedzsment (különösen a javadalmazási, a
motivációs és képzési rendszer) kialakítása és működtetése,
j) az európai uniós forrásokból megvalósuló közbeszerzési eljárások
ellenőrzése,
k) a Koordinációs Operatív Program működtetése,
l) az egyes operatív programok végrehajtására vonatkozó ellenőrzések,
auditok koordinációja,
m) európai uniós és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás,
Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.
A közreműködő szervezetek átalakításának alapelvei
• A 2014-2020-as időszak közreműködő szervezetei a korábbi
időszak KSZ-einek bázisán kerülnek kialakításra
• A KSZ-ek továbbra is állami tulajdonban álló gazdasági
szervezetek lesznek, amelyek kijelöléssel látják el feladataikat
• A KSZ-ek tulajdonosi jogait a tevékenység fókuszát adó
operatív programért felelős miniszter gyakorolja
• Főszabályként egy OP végrehajtására egy KSZ kerül kijelölésre
oly módon, hogy a rugalmas kapacitásgazdálkodás
biztosítható legyen
Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.
Az erős központi koordináció garanciái
Az alapok közti koordináció további eszközei:
• Döntési szint: NFK biztosítja az összehangolást
• Operatív szint: Partnerségi Megállapodás Monitoring Bizottság
• Szakértői szint: „Menedzsment Bizottság” – a különböző OPból/alapból finanszírozott fejlesztések összehangolása
• Integrált fejlesztési eszközök központi koordinációja
• Egységes képzési rendszer
• Egységes projekttámogatási rendszer
• Egységes program és projektértékelési rendszer
• Horizontális elvek egységes kezelése
Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid
főigazgató, NAKVI
főtitkár, MNVH