Transcript Foto suli 1 - T
Rónaháty Sándor
Ajánlás:
Az automatika önálló képalkotás komplex ismereteket igénylő tevékenység. Ha az átlagtól eltérő képet, vagy képsort szeretnénk rögzíteni, szükségünk van a már elsajátított komplex tudás felhasználására, mert az – ma már a gyártók egyre inkább beépítik az automatikus rendszereket a eszközök tervezése és gyártása során – csupán átlagrendszerekre épül, épülhet.
különböző rögzítő hordozó Az ismeretek
tartalom.
könnyebb elsajátításának érdekében az előbb említett komplexitást célszerű alapvetően négy részre bontani. A négy rész további bontása pedig a következő képen alakul: álló és mozgókép, fotó, videó, audio és a mindenkori értéket
Megismerkedünk
a kamerák felépítésével, működtetésével, karbantartásával, a kamera kiválasztásának szempontjaival,
a videózás szaknyelvével, a kamera kezelésével, a videofilm készítésének rejtelmeivel,
a fény és műfény szerepével a filmkészítésben.
Természetesen későbbiekben mindez további bontásra kerül majd, pl.; analóg, digitális, papírkép, dia, negatív, színes vagy fekete-fehér, stb.
Ezek mindezt után joggal merülhet fel az a kérdés, hogy szükséges-e mindenkinek elsajátítania? A válasz az, hogy nem feltétlenül. Ha valaki csupán emlékképek készítésére szeretne vállalkozni, abban az esetben ismeretekre van pl.; elég, ha csak annyit tud, hogy hol illik belenézni az adott, természetesen csupán csak minimális szüksége. A mai csúcstechnika mellett, jó sok pénzért megvásárolt eszközbe. A gyártó már jó előre gondoskodott a sikerélményről.
Valószínűbb azonban, hogy az érdeklődőbbek szeretnék megismerni a dolgok mibenlétét és hogyanját valamilyen szinten ki-ki kíváncsiságának megfelelően.
Megismerkedünk
a kamerák felépítésével, működtetésével, karbantartásával, a kamera kiválasztásának szempontjaival, a videózás szaknyelvével, a kamera kezelésével, a videofilm készítésének rejtelmeivel, a fény és műfény szerepével a filmkészítésben. -
Gyakoroljuk
a kamera kezelését, helyzetgyakorlatokat, élő szituációkat rögzítünk és elemzünk.
Ismereteket nyújtunk
a képről, mint a vizuális nyelv kifejezőeszközéről, az álló és mozgó képek sajátosságairól, a forgatókönyv készítéséről, a szerkesztés és vágás munkálatairól, valamint áttekintjük a film történetét 1895-től az 1970-es évek végéig.
Ehhez kívánok segítséget nyújtani a következőkben.
Rónaháty Sándor
Camera Obscura
Szilágyi Gábor : A fotóművészet története
A fényrajztól a holográfiáig (1982)
" Korábban is sokan és sokféle módon kísérelték meg a látszólag lehetetlent, amely valójában csak az adott korszak tudományos felkészültsége , lehetőségei folytán tűnt annak. Igen korán megfigyelték, ugyanis azt, hogyha egy apró lyukat fúrnak egy szoba falába, a sötét szobában a lyukkal ellentétes, szemben lévő oldalon megjelenik a Bacon, aki külvilág fordított ( " feje tetejére állított " ) képe. Mikor a lyukatmegnagyobbították, a kép megmaradt ugyan, de életlenné vált. A sötét szoba vagy sötét kamra - camera obscura - jelenségre először valószínűleg a kínaiak figyeltek fel, i.e. IV. században. Az első írásos forrás Ibn Al-Hathaimtólszármazik, aki hasznos mivoltáról anapfogyatkozások megfigyelése során győződött meg.
Valószínűleg e forrásból ismerkedett meg a jelenséggel Robert Perspectiva mint és De multiplicatione specierum ( mindkettő kb. 1267 ) című műveiben tesz említést róla. Leonardo da Vinci kétszer is részletes leírását adja jegyzeteiben, amelyek azonban csak több két évszázaddal halála után váltak ismertekké.
( Venturi: Essai sur le oeuvres physico mathématiques de Leonardo da Vinci.
Paris, 1797. ) Az első azonban, aki e jelenségben a művészek számára a rajzolásban,festésben kiaknázható lehetőséget megsejtette, Giovanni Battista della Porta III.
nápolyi tudós volt. Magiae naturalis ( 1588 ) című műve könyvének II. fejezetében azt tanácsolja, hogy a gondosan elsötétített kamra falába kúp formájú lyukat vágjanak. A kúp alapja kifelé, a csúcsa befelé irányuljon, a szemben lévő falra pedig fehér papírt vagy vásznat helyezzenek.
Minél közelebb van a papírvagy a vászon a lyukhoz, annál kisebbek, minél távolabb, annál nagyobbak lesznek a tükröződő tárgyak és alakok. Majd felfedi fadobozokat féltve őrzött titkát, miszerint ha a nyílásba domború lencsét vagy homorú tükröt helyezünk, fényben gazdagabb, élesebb képet nyerünk. Valójában Girolamo Cardano, milánói fizika- és matematikatanár nevéhez fűződik a domború lencse bevezetése ( 1550 ).A későbbiek során kialakították a sötétkamra hordozható változatát (hordszék formájában), lekicsinyített mását, amelyet egy asztalra helyeztek és bebújható, sátor formájúvá alakítottak. A lencséket és tükröket - vagy prizmákat - a sátor csúcsában helyezték el, és a képet az asztal lapjára vetítették. Később újabb, tökéletesített változat váltotta fel az eddigieket. A kis, hordozható elöl mozgatható lencsével szerelték fel, amely a képet a doboz hátsó falára rögzített csiszolt üvegfelületre vetítette ki. A döntő újítást a XVII.
században hajtották végre.
1685-ben Johann Zahn a lencse Ez a modell a XVIII.
mögé 45fokosszögben tükröt épített be, amely a képet a doboz tetején vízszintesen elhelyezett matt üvegfelületre vetítette. A tejüvegre rajzpapírt helyeztek, és a képet átrajzolták rá.
század folyamán rendkívüli népszerűségre tett szert. Figyelemre méltó, hogy bizonyos XIX.
módosításoktól eltekintve, amelyeket csak a század közepén hajtottak végre - ebből az 1685-ös modellből alakult ki a mai fényképezőgép. "
A kamera felépítése:
Optikai egység
Képjel feldolgozó egység
Hangjel feldolgozó egység
Rögzítő egység (kamkorder esetén)
Segédberendezések
1, Az optikai egység:
A k.l.f. optikai emberi szemet egységek –objektívek- az működtetőmechanizmusokkal hasonlatosak.
Ismerkedjünk meg tehát egy egészséges emberi szem objektívek, alapfelépítésével.
Végül hasonlítsuk össze a természet, másrészt az ember –vázlatos-működésével, majd az által alkotott mechanikusrendszereket.
A szem:
A pupillán keresztül a szembe jutó fénysugarakat a szaruhártya és a szemlencse megtöri, és az ideghártyára vetíti, ahol fordított állású kép jelenik meg. Ideghártya-pálcikák, csapok fényérzékeny sejteken keresztül a fény idegingerületté alakul át. Itt vannak a látó idegek, melyek az ily módon átalakított és felfogott jeleket az agyhoz továbbítják, ahol az előbb említett jelek egyenes állású képként rögzülnek.
A látható tartomány:
gamma sugarak röntgen sugarak infravörös fény
A szem:
Képalkotás:
Az objektív
B C A rekesznyíláson keresztüljutó fénysugarakat az optikai lencse megtöri, és a „filmsíkra” vetíti, fordított állású kép formájában. Most tegyük meg az összehasonlítást egy sematikus rajz segítségével:
A:
szemlencse-- objektív
B:
pupilla --------rekesz
C:
retina--------- filmsík Az emberi szemről, és az objektívről leírtak csupán egy leegyszerűsített vázlatul szolgálnak az egyszerű értelmezés érdekében.
Az objektív felépítése:
Az objektív a felvevőgépek legfontosabb Természetesen egy objektív fényereje része.
változtatható.
A változtatás eszköze: v.
Írisz rendszerű
REKESZ BLENDE
.
, A felvételek megvilágítási ideje viszonylag rövid, ezért, a NAGY fényerejű használatára törekedni. (F=1,4 v. F=1,9 lehet objektívek célszerű még F=2 esetleg F=2,2)
PI:
az f / 11kétszer annyi fényt enged át a rekeszen, mint az f / 16 Ily módon a fényerő jelentősen csökkenthető, vagy növelhető.
Ha figyelmesen megvizsgáljuk a számokat, (F=1:1,4 ------F=1:16 ) könnyen felismerhetünk egy törvényszerűséget: a számjegyek arányában az objektíven keresztüljutó fény mennyisége
FORDÍTOTTAN
Praktikusan tehát egy nagy fényerejű objektív teljes nyílása igen kicsi számot jelöl.
arányosan növekszik, ill. csökken.
Megvilágítási idő:
Az időtartam, amely során a fény exponálja a filmet.
Ezt a feladatot a fényképezőgép zárszerkezete biztosítja, amely az objektív és a film síkja között helyezkedik el. ( A képen egy kompurzár látható.)
Objektív
Gyújtótávolság:
Gyújtótávolság
Gyújtótávolság = Tárgylencse átló mm-ben megadva Rögzített gyújtótávolságok. A gyújtótávolságtól függ a látószög.
A látószög normál film esetében (lejka 24X35) a következő képen alakulhat: a.) nagylátószög (rövid gyu. táv.) 5,9 – kb. 40 mm ig b.) normál 40 – kb. 60 mm ig c.)teleobjektív (hosszú gyu. táv.) 60 mm felett Gyújtópont
Változtatható gyújtótávolság sematikus rajza Rekesz (köztes tag) Frontlencse Kép v. tárgylencse
Gyújtótávolság a gyakorlatban
A rövid vagy hosszú gyújtótávolságú objektívek között egy érdekes jelenséget figyelhetünk meg.
Rövid gyújtótávolság esetén a hátér „leválik” az előtérről.
Hosszú gyújtótávolság használatakor ennek ellenkezőjét figyelhetjük meg („feltapad” a háttér).
Természetesen a vario objektívek azt az átmenetet tudják biztosítani, miszerint a nagylátószög (rövid gyu.táv.) és a teleobjektív (hosszú gyu.táv.) közötti folyamatossággal a háttér „eltolható” vagy közel hozható az előtérhez képest Ez a jelenség igazán akkor figyelhető meg, amennyiben az előtérben elhelyeztünk egy, vagy több tárgyat, vagy szereplőt.
A változtatható gyújtótávolságú objektíveket
ZOOM
(zum) vagy vario objektíveknek nevezzük. A zoom objektíven a gyári jelzés a következő lehet :
D W Zoom =
digitális….
–wide =
nagylátószög. (
Wide
= vájt )
T -tel =
teleobjektív Az objektívekhez használt csiszolt lencsék un. optikai fehér üvegből v. műanyagból készülnek. Ennek ellenére, mint minden áttetsző tárgy a fény egy részét átereszti, más részét visszaveri.
Ezért a jobb fényáteresztő képesség érdekében a lencséket bevonattal látják el.
Jelzése:
T v. M v. C v. MC.
Mélységélesség:
K is mélységélesség - az élesség hangsúlyozottan a témán van - alkalmas a figyelem, témára irányítására - ami szszükséges: nagy rekesznyílás rövidebb megvilágítási idõ hosszabb gyujtótávolság N agy mélységélesség - nagy élességtartományt tesz lehetõvé - tájkép fotózásánál hasznos - ami szükséges: kis rekesznyílás hosszabb megvilágítási idõ rövidebb gyújtótávolság Ha szűkítjük a rekesznyílást, megnő a mélységélesség (fordított arányosság)
Fénymérés:
A fény mennyisége mérhető. Mértékegysége:
LUX
A lehető legjobb eredményt a fénymérés adja.
TTL
rendszerű (
TTL
=
T
hroungh –
T
he –
L
ens )
Objektíven keresztüli mérés
A spotmérés
: A képmező közepére összpontosít. Az értékeket rögzíti, és teljes képmezőn alkalmazza A fotós újra komponálhatja a képet.
Átlagmérés:
Az egész képmező fényességének átlagát méri. A fényviszonyok pontos meghatározását biztosítja a legtöbb fotózási helyzetben.
Nem megfelelő a nagyon kontrasztos képeknél.
Középre súlyozott Átlagmérés
:
Átlagméréssel a képmező közepére helyezi a fő hangsúlyt Rendkívül jó eredmények, ha a téma a képmező közepén található.
Vakuzási módok:
Derítő vakuzás: Csökkenti az árnyékokat ellenfényben. Éjszakai vakuzás:
A
vaku és a hosszú expozíciós idő kombinációja révén, a téma élőterének és a háttérnek is megfelelő lesz az expozíciója.
A teljesítményt a kulcsszámmal (GN) fejezzük ki Nagyobb kulcsszám (GN) = megnövekedtet megvilágítási tartomány.
Keresőtípusok:
Tükörreflexes (SLR) Az objektíven keresztül mutatja a valós képet.
Optikai keresők:
Az objektív és a kereső különböző helyerő érzékeli a képet.
Parallaxis:
Közeli témánál a kereső és az objektív más képkivágást mutat.
Az optikai valós kép a keresőn.
Színes technika:
Színes filmek esetén három emulziós réteg jelenlétéről beszélünk.
Az alapszínek (
R
,
G
és
B
) megfelelő mennyiségű hozzáadásával hozza létre a színeket
Pl.
így müködnek a televíziók és a monitorok ADDITÍV SZÍNKEVERÉS ( RGB )
R
=25
G
=25
azonos színtelítettség 0= fehér
B
=25
SZUBTRAKTÍV SZÍNKEVERÉS ( CMYK)
Azonos színtelítettség = fehér . A vörös , a zöld és a kék színek kivonásával alkotja meg a színeket a ( Cyan ), a (
M
agenta ) és a (
Y
ellow) színekből (nyomtatásnál: a fekete is (blac
K
)