Transcript Gabonavertikum szerepe a gazdaságunkban, agrárkutatás

Gabonavertikum szerepe a gazdaságunkban,
agrárkutatás lehetőségei a fejlesztésben
Dr. Feldman Zsolt
agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár
Vidékfejlesztési Minisztérium
2013. február 14.
I/1. Agrárgazdasági helyzetkép
- 2012. I-III. negyedévében a mezőgazdaság részesedése a GDP-ből 3,8%, teljes agrobiznisz
kb. 15%.
- A mezőgazdaság kibocsátása 2012-ben (előzetes) 2,183 Mrd. Ft-ra növekedett az előző
évben realizált 2,168 Mrd Ft-hoz képest.
A mezőgazdaság kibocsátásának értéke +1%-kal nőtt,
termelőiár-színvonal +13%,
volumen -11%.
Az állattenyésztés kibocsátásának értéke +10%-kal nőtt,
termelőiár-színvonal +10%,
volumen +2%.
A növénytermesztés kibocsátásának értéke -5%-kal csökkent,
termelőiár-színvonal +17%,
volumen -19%.
2
I/2. Agrárgazdasági helyzetkép
– Magyar export 83 %-a az EU-ba irányul – fő piacaink Németország,
Szlovákia, Románia, Olaszország, Ausztria – a teljes nemzetgazdasági
exporthoz képest a mezőgazdasági export koncentráltabban irányul az EU
tagországaiba
– Az agrárgazdaság a teljes nemzetgazdasági export közel 10%-át adja (2011
ugyanezen időszakában 7,4%)
– Export-szerkezet: 46% nyersanyag, 20% félkész termék, 34% késztermék
– Import-szerkezet: 25% nyersanyag, 29% félkész termék, 47% késztermék
3
I/3. Agrárgazdasági helyzetkép
– Dinamikus növekedés az exportban, 2004-óta több mint
kétszeresére nőtt az exportunk (2004-ben 3 Mrd €, 2011-ben 7,2
Mrd €)
– 2012-ben (január-novemberi adatok):
Export növekedés +12,5% → 7,44 Mrd € (2011 – 6,6 Mrd €)
Import növekedés -0,2% → 4,06 Mrd € (2011 – 4,07 Mrd €)
Egyenleg + 33,6 %-os növekedés → 3,38 Mrd €
4
20 000
II/1. Magyarország: a főbb termények termelésének
ingadozása az EU-csatlakozás óta
18 000
291
16 000
1 186
1 413
ezer tonna
14 000
12 000
10 000
8 000
174
800
1 052
6 007
655
283
1 108
1 190
1 468
334
1 467
1 165
1 075
5 088
4 376
1 256
1 064
5 631
498
6 000
531
970
944
1 368
989
400
4 130
4 419
1 060
1 018
4 016
527
579
3 745
3 972
3 987
8 332
4 000
9 050
8 897
8 282
6 170
2 000
1 285
996
7 528
6 985
8 089
4 537
4 027
0
20012003
2004
Kukorica
2005
2006
Búza
2007
Árpa
2008
2009
2010
Napraforgó
2011
2012
Repce
5
Forrás: KSH, NÉBIH
II/2. Magyarország: a búza és a kukorica átlaghozamának alakulása
az EU-csatlakozás óta
8,0
7,56
7,47
7,00
7,0
6,82
6,50
6,47
6,39
6,0
tonna/hektár
5,07 5,12
5,0
4,98
4,50
4,20
4,07
4,0
3,85
3,59 3,73
3,49
3,71
3,71
4,00
3,0
2,0
1,0
0,0
2001-2003
2004
2005
2006
Búza
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Kukorica
6
Forrás: KSH, NÉBIH
II/3. Növénytermesztési eredmények
Termésátlag
(tonna/ha)
Termésátlag
(5 év)
2012. évi termés (tonna)
Betakarított terület
(ha)
Őszi árpa
674 847
176 572
3,8
3,7
Őszi búza
4 008 999
1 071 756
3,7
4,05
399 829
162 661
2,5
2,2
Napraforgó
1 284 616
617 423
2,1
2,3
Kukorica
4 604 473
1 143 941
4,0
6,1
Főbb növénykultúra
Repce
7
II/4. Őszi munkák állása
Főbb növénykultúra
Vetési szándék
(ha)
Elvégzett
munka (ha)
Teljesítés (%)
Őszi káposztarepce
230 575
196 960
85
Őszi árpa
193 980
195 810
101
Őszi búza
1 099 061
1 105 948
101
34 694
35 579
103
117 980
121 077
103
Rozs
Triticale
2012. december 7-i állapot szerint
8
II/5. Őszi állapotminősítés
A vetésterület minőségi megoszlása
Növény
A jelentett
vetésterület
ha-ban
jó
közepes
gyenge
összesen
százalék
2012. december 7-i állapot
Őszi búza
1 106 088
67
25
8
100
Rozs
35 618
57
32
14
100
Őszi árpa
195 810
68
26
6
100
Triticale
121 077
61
30
9
100
Őszi káposztarepce
196 900
62
28
11
100
Összesen:
1 655 493
Forrás: NÉBIH
9
III/1. EU-27 búzamérlege
Források tendenciózus szűkülése
180
150
Készlet
Termelés
Net.exp.
Felhaszn.
122,0
127,5
122,0
125,5
127,5
116,5
119,5
60
125,5
90
115,2
millió tonna
120
30
13
*2
01
2/
20
/2
01
2
20
11
/2
01
1
20
10
/2
01
0
20
09
/2
00
9
20
08
/2
00
8
20
07
/2
00
7
20
06
/2
00
6
20
05
20
04
/2
00
5
0
 2012/2013: -5% termelés vs +35% export (2012/2013 I. félév)
 2013 előrejelzés: 132,2 millió tonna, durum nélkül (+8%)
10
Forrás: USDA, Stratégie Grains
III/5. EU-27: gabonaexport és -import
(2012/2013. vs 2011/2012. gazdasági évi kötések)
Export
Import
2012/2013.
2011/2012
2012/2013.
2011/2012
I-VII. hó
I-VII. hó
I-VII. hó
I-VII. hó
16,5 mio t
14,3 mio t
 10,5 mio t
8,8 mio t
Búza
 11,3 mio t
8,1 mio t
 2,6 mio t
4,3 mio t
Árpa
 3,3 mio t
2,3 mio t
0,02 mio t
0,41 mio t
Kukorica
 0,66 mio t
2,0 mio t
 6,6 mio t
3,0 mio t
Összesen
 EU-27 búzán kívüli takarmánygabona-import igénye a 2012/2013. gazdasági évben: min. 9 mio t
 HU importengedély 3. országból: 15,7 et búza, 2,9 et árpa és 7,6 et kukorica
11
Forrás: Európai Bizottság
Búza
2011/2012
Olaj- Növénymagdara olaj
Cukor
Rizs
2011/2012
Egyéb
gabona
III/2. Főbb növényi termékek globális
felhasználásának középtávon
várható alakulása
696,1
+9,0%
758,6
2021/2022
1151,2
+17,8%
1355,6
2021/2022
464,8
2011/2012
+16,7%
542,4
2021/2022
175,9
2011/2012
+15,0%
202,2
2021/2022
150,7
2011/2012
+23,6%
186,3
2021/2022
270,8
2011/2012
+15,1%
311,6
2021/2022
0
150
300
450
600
750
mio t
Forrás: USDA, Oil World, F.O.Licht, OECD-FAO (2021/2022)
900
1050
1200
1350
1500
12
III/3. Gabonapiac
legfontosabb jellemzője
 Gabona = TÖMEGÁRU (commodity), ezért
 helyettesíthető, függetlenül attól, hogy hol állították elő
 a piac nem ismeri el előállítási költségét
 a piac nem ismeri el beszerzési értékét
 Gabonafélék fizikai piaci ára a kereslet és kínálat függvénye  legalábbis többnyire
Exportőr
országok
Importőr
országok
13
III/4. Gabonafélék globális piacát befolyásoló tényezők
 Rövidebb táv









kőolaj világpiaci árának alakulása
feltörekvő országok gazdaságának teljesítménye
valutaárfolyamok erős ingadozása
világgazdasági tényezők monetáris politikája
bioüzemanyagok gyártásának, felhasználásának támogatása és szabályozása
fontosabb exportőr országok nemzetközi kereskedelmet korlátozó intézkedései
logisztikai problémák
tőkepiacok instabilitása
indexkereskedők és makroisták aktivitása a derivatív (áru)piacokon
 Hosszabb táv





globális népesség növekedési üteme
klímaváltozás, lokális időjárási szélsőségek
fokozódó globális vízhiány
termőföld korlátozott rendelkezésre állása
feltörekvő országok súlyának növekedése a
kibocsátásban és kereskedelemben
 kutatás-fejlesztés és innováció
Jack Cook, Woods Hole Oceanographic Institution, Howard Perlman, USGS
14
IV/1. A hazai agrárkutatás helyzete
 Nincs egységes agrárgazdasági tudománypolitika
 A feladatellátás decentralizáltsága, dekoncentráltsága (több
állami fenntartó – VM, MTA, MNV Zrt., felsőoktatás, sok
kisebb méretű kutatóhely)
 Többcsatornás finanszírozás: fenntartói támogatás, hazai
pályázatok (több pályázatkezelő), nemzetközi pályázatok
 Pályázati finanszírozás meghatározó szerepe
 Magas tudományos eredményesség, de kevés innovatív
„termék”
Következmény: erős ágazati kitettség a külföldi szakmai,
technológiai inputok irányában
15
IV/2. CÉLOK
Középtávú célkitűzések
 Kutatási eredmények gyakorlatba történő átültetésének
elősegítése;
 Humánerő és eszközhatékonyság javítása;
 Kutatói utánpótlás biztosítása;
 Közhasznúság és átláthatóság követelményének érvényesítése;
 Kutatóhelyek szakmai és gazdálkodási tevékenységének
dinamizálása;
Elérendő eredmény: a hazai ágazati KFI szükségletek hatékony és
magas szintű kiszolgálása
16
IV/3. CÉLOK
Közös Agrárpolitika 2014-2020 EMVA
Prioritás a tudástranszfer és innováció előmozdítása a
mezőgazdaságban
• az innovációval kapcsolatos projektekre a maximum EMVA
társfinanszírozása 100%.
• Az EMVA források legalább 25 %-át az éghajlatváltozás mérséklésével
és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint a földgazdálkodással
kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani az agrár-környezetvédelmi,
az éghajlathoz, az ökológiai termeléshez, valamint a hátrányos
természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező
területekhez kapcsolódó intézkedések keretében.
17
IV/4. CÉLOK
Közös Agrárpolitika 2014-2020 EMVA prioritás
Tudás transzfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban
Innováció átfogó célkitűzés lesz
Európai Innovációs Partnerségi (EIP) Hálózat a mezőgazdasági termelékenység és
fenntarthatóság támogatása érdekében kerül felállításra, amelynek tagjai működési csoportok,
szaktanácsadási szolgálatok és kutatók lesznek.
Feladata:
a) információnyújtás kulcsszereplőknek;
b) párbeszédek szervezése program szinten működési csoportok felállításának elősegítése
fényében;
c) az EIP számára releváns kutatási eredmények és információk áttekintése és jelentése;
d) összegyűjti, rendezi és elterjeszti az innovációval kapcsolatos jó gyakorlatokat;
e) konferenciákat és műhelymunkákat szervez és információt terjeszt.
Innovációs díj (helyi együttműködések) bevezetése, amely legfeljebb 100 ezer eurós díjat
jelent olyan innovatív projekteknek és összefogásoknak, amelyek az Európa 2020 prioritások
valamelyikéhez hozzájárulnak.
18
IV/5. BEAVATKOZÁSOK
Szabályozási és irányítási feladatok
 Integrált intézményi struktúra kialakítása megfelelő szakmai
önállósággal és gazdálkodási mozgástér biztosításával;
 Vidékfejlesztési Minisztérium KFI irányító szerepének
megerősítése;
 Kiszámítható, feladatalapú KFI finanszírozás megteremtése;
 Alkalmazott kutatói életpályamodell bevezetése;
 Az ágazat gazdasági szereplőire alapozott szakmai javaslattevő
fórumok létrehozása.
Együttes eszközrendszer: a hazai állami agrárgazdasági KFI komplex
újjászervezése
19
IV/6. Agrárkutatás lehetőségei Gabonavertikum





Hozamok stabilizálása (1,7% éves átlagos termelésnövekedés kell)
Precíziós gazdálkodás (öntözés, talajerő…)
Logisztika
Termesztési technológia és genetikai potenciál összhangja
Gabonafajták köztermesztésbe való beállítása (alkalmazkodási
képesség feltételének erősítése, új kártevők klímaváltozás miatt)
 Célirányos kutatások és tudástranszfer az állattenyésztés felé, ami
- segíti a takarmány-alapanyag kiválasztást,
- kielégíti az élettani igényeket,
- segíti a melléktermék-felhasználásra vonatkozó ismeretet;
• Speciális ipari igények figyelembevétele.
20
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
21