11. osztály Gazdálkodási ismeretek

Kiadás→Ráfordítás→Költség



Költség: Egy termelő által a termék előállításra, kereskedelmi forgalmára fordított élő- és holtmunka értékének pénzben kifejezett összege.



Ráfordítás: Tágabb kategória az előzőnél, ugyanis olyan eszközök felhasználását is magában foglalja, melyek a vállalkozás nyilvántartásában nem jelennek meg költségként, csak az értékcsökkenés elszámolásakor. Például: beruházási ráfordítás, autóvásárlás.



Kiadás: Pénzügyi forgalom, az értékesítéshez szükséges feltételek ellenértékeként a vállalkozás által kifizetett pénzösszeg.

A költségek csoportosítása 1

1.

2.

3.

4.

Költségnemek szerint: (a számviteli törvény bontása alapján) anyagjellegű ráfordítások: ( anyag- és eszközbeszerzések, valamint az igénybe vett szolgáltatások díjai) személyi jellegű ráfordítások: (az élőmunka felhasználásához kapcsolódó ráfordítások összessége) értékcsökkenési leírás (écs; a tárgyi eszközök, immateriális javak elhasználódásának, kopásának pénzben kifejezett értéke) egyéb: (minden olyan költség, amely nem sorolható az előző háromba)

A költségek csoportosítása 2

Műveletek szerint: a technológiai folyamat mely részében merülnek fel Kereskedelem technológiai folyamata:

áruforgalmi tevékenység

( az áru változatlan formában történő továbbadása) vesz → (készletezés) → elad 1.

2.

3.

Beszerzéshez kapcsolódó költségek Készletezéshez kapcsolódó költségek Az értékesítéshez kapcsolódó költségek

A költségek csoportosítása 3

Költséghely- költségviselő szerint: a tevékenységre, termékre történő elszámolhatóság alapján 1.

Közvetlen költségek: az adott költség közvetlenül kapcsolható egy adott termékhez (pl. ELÁBÉ) 2. Közvetett költségek: az adott költség helyhez, funkcióhoz köthető, nem bontható le egy adott termékre (pl. világítás, fűtés…)

A költségek csoportosítása 4

A forgalomhoz való viszony szerint: A forgalom változásával a költségek is változnak 1.

Állandó költségek: függetlenek a forgalomtól, mindig jelen vannak állandó mértékben (pl. bérleti díj, fűtés,…) 2. Változó költségek: a forgalom változásával együtt változnak  lineárisan változó költségek: azonos ütemű változás   progresszív költségek: a forgalomnál nagyobb mértékben változik degresszív költségek: a forgalomnál kisebb ütemben változik

Költségekre ható tényezők

      A forgalom nagysága A forgalom összetétele Az árukészlet nagysága, összetétele A hálózat nagysága A munkaszervezés A költségtényezők árának alakulása (a költségtényezők ára = költségtarifa)

A költséggazdálkodás

 Fogalma: a vállalkozás működéséhez szükséges ráfordítások biztosítása, elemzése, tervezése, nyilvántartása.

 Célja : az erőforrások felhasználásának optimalizálása  Alapelve: ésszerűség - racionalitás

A költségelemzéshez használt mutatatók 1 Abszolút mutatók

1.

A költségek dinamikája:

időbeli összehasonlítás ( azt mutatja meg, hogy egyik időszakról a másikra hogyan változtak a költségek)

V d = (tktg : bktg) · 100 (%)

2.

A költségek tervfeladat viszonyszáma:

V tf = (tervezett ktg : bktg) · 100 (%)

3.

A költség tervteljesítési viszonyszáma: 4.

A költségek dinamikája változatlan tarifákon: 5. A költségek megoszlása:

meg) ( a költségek összetételét, belső arányait mutatja

V tt = (tkgt : tervezett ktg) · 100 (%) Ktg dinamikája folyóáron : tarifaindex V m = (rktg : öktg) · 100 (%)

1.

2.

3.

4.

A költségelemzéshez használt mutatók 2 Relatív mutatók Költségszínvonal:

megmutatja, hogy az árbevétel hány százalékát fordítjuk költségekre (100 Ft bevételből mennyi a költség)

Költségfedezeti hányad:

megmutatja, hogy az árrés mekkora részét kell költségként figyelembe venni

Költségigényesség:

megmutatja, hogy 100 Ft eredmény eléréséhez mennyi költség kell

Költséghatékonyság:

megmutatja, hogy 100 Ft költség mennyi eredményt realizál K sz = (tktg : árbevétel) · 100 % K fh = (tktg : árréstömeg ) · 100 % K i = (tkgt : eredmény) · 100 % K h = (eredmény : tkgt) · 100 %

Egy komplex feladat

 

Egy áruház gazdálkodásáról az alábbi adatokat ismerjük

. Végezzük el a költségelemzést! Írjunk szöveges értékelést az áruház és a boltok gazdálkodásáról!

Bolt

A bolt B bolt Összesen

2009 13450 Költségek (eFt) Terv -3% 2010 14100 13100 26550 -5% -4% 14250 28350 Árbevétel (eFt) 2009 2010 113000 129000 91000 204000 100400 229400 Eredmény (eFt) 2009 2010 10700 12150 9850 20550 9750 21900

Az abszolút mutatók kiszámítása 1

A költségek dinamikája

A.

bolt: 13450 → 14100 (növekedés 650 eFt) V d = (14100: 13450) · 100 =

104,8 %

B. bolt: 13100 → 14250 (növekedés 1150 eFt) V d = (14250:13100) ·100 =

108,8%

Összköltség: 26550 → 28350 (növekedés 1800 eFt) V d = (28350:26550) ·100 =

106,8 %

Az abszolút mutatók kiszámítása 2

A költségek megoszlása A.

bolt: 2009. Év V m 2010. Év V m = (13450:26550) · 100 = 50,5 % = ( 14100:28350) · 100 = 49,7 % B.

bolt: 2009. Év V m =( 13100:26550) · 100 = 49,4 % 2010. Év V m = ( 14250:28350) · 100 = 50,3 %

Az abszolút mutatók kiszámítása 3

Tervfeladat viszonyszám:

A.

B.

Bolt : -3% →100 – 3 V tf = 97% ; 13450 · 0,97 = 13044 eFt Bolt: -5%→ 100 – 5 V tf Összesen: -4% → 100 – 4 V tf = 95% ; 13100 · 0,95 = 12445 eFt = 96% ; 26650 · 0,96 = 25584 eFt

Tervteljesítési viszonyszám:

  Bolt: V tt Bolt: V tt = (14100: 13044)·100 = 108,1% = (14250 : 12445)·100 = 114,5% Összesen: V tt = (28350:25584)·100 = 110,8%

Az adatok táblázatba foglalása

Bolt A bolt B bolt Összesen V d (%) 104,8 108,8 106,8 V m (%) 2009 2010 50,5 49,4 100 49,7 50,3 100 V tf (%) 97 95 96 V tt (%) 108,1 114,5 110,8

Szöveges értékelés

   A költségek 4%-os csökkenését tervezték, de ez nem valósult meg.

A költségek dinamikája azt mutatja, hogy a költségek összességében 6,8%-kal nőttek, tervezett értékhez képest pedig 10,8%-kal növekedtek.

Az összköltség alakulásában a nagyobb hányadot 2009-ben az A bolt, 2010 évben pedig a B bolt képviselet. A két bolt közötti különbség nem jelentős, mivel majdnem fele fele arányban „osztoznak” az összköltségen.

Relatív mutatók kiszámítása 1

Költségszínvonal (a költségek az árbevétel százalékában) 2009. év:

A.

B.

bolt: (13450:113000) ·100 = 11,9 % Bolt: (13100:91000) · 100 = 14,4 % Összesen: (26650:204000) · 100 = 13,1 %

2010. év:

A.

bolt: (14100 : 129000) · 100 = 10,9 % B.

Bolt: (14250 : 100400) · 100 = 14,2 % Összesen: ( 28350 : 229400) · 100 = 12,4 %

Relatív mutatók kiszámítása 2

Költségfedezeti hányad ( a költségek az árréstömeg százalékában; Árréstömeg = költségek+eredmény)

2009. év:

A.

B.

bolt: (13450: (13450+10700)) ·100 = 55,7 % Bolt: (13100: (13100+9850)) · 100 = 57,0 % Összesen: (26650:(26650+20550)) · 100 = 56,5 %

2010. év:

A.

bolt: (14100 : (14100+12150)) · 100 = 53,7 % B.

Bolt: (14250 : (14250+9750)) · 100 = 59,4 % Összesen: ( 28350 : (28350+21900)) · 100 = 56,4 %

Relatív mutatók kiszámítása 3

Költségigényesség

(költség az eredmény százalékában)

2009. év:

A.

bolt: (13450:10700) ·100 = 125,7 % B.

Bolt: (13100:9850) · 100 = 133,0 % Összesen: (26650:20550) · 100 = 129,7 %

2010. év:

A.

bolt: (14100 : 12150) · 100 = 116,0 % B.

Bolt: (14250 : 9750) · 100 = 146,2 % Összesen: ( 28350 : 21900) · 100 = 129,5 %

Relatív mutatók kiszámítása 4

Költséghatékonyság

( az eredmény hány százaléka a költség)

2009. év:

A.

B.

bolt: (10700:13450) ·100 = 79,6 % Bolt: (9850:13100) · 100 = 75,2 % Összesen: (20550:26650) · 100 = 77,1 %

2010. év:

A.

bolt: (12150:14100) · 100 = 86,1 % B.

Bolt: (9750:14250) · 100 = 68,4 % Összesen: ( 21900:28350) · 100 = 77,2 %

A kapott eredmények táblázatba foglalása

bolt A bolt B bolt Ösz szesn Költségszín vonal (%) 2009 2010 11,9 10,9 14,4 14,2 13,1 12,4 Költségfede zeti hányad 2009 2010 55,7 53,7 Költségigé nyesség 2009 2010 125,7 116,0 Költséghaté konyság 2009 2010 79,6 86,1 57,0 59,4 133,0 146,2 75,2 68,4 56,5 56,4 129,7 129,5 77,1 77,2

Szöveges elemzés

 A költségszínvonal 13,1%-ról 12,4 %-ra csökkent, ami 0,7%-os javulást jelent. 100 Ft árbevételből 12,4 Ft a költség.

 A költségfedezeti hányad lényegében szinten maradt, 0,1%-os csökkenése nem mondható jelentősnek. A mutató azt mondja meg, hogy 100 Ft árrésből 56,5 Ft a költség, ez az arány a kereskedelemben jónak mondható.

 Ha a költségeket az eredmény százalékában vizsgáljuk (költségigényesség), a mutató 100 fölött van, ami azt jelenti, hogy 100 Ft eredményt 129,5 Ft ráfordítással lehet elérni. Ez az arány is szinten maradt.

 A költséghatékonyság azt mutatja meg, 100 Ft eredményből 77,2 Ft a költség és 22,8 Ft a tiszta eredmény. Ez a mutató sem változott, 0,1%-os növekedése nem jelentős.