Transcript ABC elemzés

ABC analízis
Készítette / Author: Tuska Katalin
2015.04.09.
1
Az ABC elemzés lépései
• Az elemzés célja: a lényeges dolgokat a lényegtelentől elválasztani.
• Az ABC - elemzés azon a tapasztalati tényen alapszik, mely szerint az
alkatrészféleségek
- 5%-a okozza a költségek 75%-át, („A” rész)
- 20%-a a költségek további 20%-át („B” rész)
- 75%-a okozza mindössze 5%-át („C” rész)
Ebből következik, hogy csak az első, ún. „A” részbe tartozó alkatrészek
elemzésével érdemes foglalkozni, mert itt lehet a legnagyobb eredményt
elérni. Nagyon ritkán előfordul, hogy az „A” részekkel összefüggő „B”
alkatrészféleségeket is felülvizsgáljuk, de a „C” részt szinte soha nem
elemezzük.
2015.04.09.
2
ABC elemzés a felhasznált anyagok
forgalmi értéke alapján
1.
A vizsgáltba vonandó alapanyagok meghatározása, a konkrét anyagokhoz
a konkrét fel-használt mennyiségek hozzárendelése.
2. A felhasznált mennyiségek és az egységár alapján felhasznált mennyiségek
és az egységár alapján felhasznált termék értékének kiszámítása használt
termék értékének kiszámítása. Az adott összegzés, a teljes felhasználási
érték számítása.
3. Az egyes termékeknek a felhasználás értéke szerinti sorba rendezése.
(Csökkenő sorrend!)
4. Az egyes termékek felhasználási értékének százalékos megadása az összes
felhasználási értékre vonatkoztatva.
5. Az egyes termékekre vonatkozó százalékos adatok összegzése. Az adatok
alapján az alap-anyagok A, B, CA, B, C,kategóriába történő besorolása.
2015.04.09.
3
"A" anyag
Az “A”anyagok csoportjába azokat az anyagokat
soroljuk, amelyeknek egy periódusra eső felhasználási
értéke magas és / vagy rendkívül nagy mennyiségben
használják fel azokat. Az összes anyag együttes értékének
80%-át, az összes anyag mennyiségének mintegy 10 %-át
teszi ki.
2015.04.09.
4
“B” anyag
A “B”anyagok csoportjába azokat az alapanyagokat
soroljuk, amelyeknek egy periódusra eső értéke
közepes. Az összes anyag együttes értékének 15 %-át, az
összes anyag mennyiségének mintegy 20 %-át teszi ki.
2015.04.09.
5
“C” anyag
A “C”anyagok csoportjába azokat az alapanyagokat
soroljuk,
amelyeknek
egy
periódusra
eső
felhasználási értéke alacsony, vagy ritkán kerül
felhasználásra és/vagy rendkívül kedvező az ára. Az
összes anyag együttes értékének 5 %-át, az összes
anyag mennyiségének, mintegy 70 %-át teszi ki.
2015.04.09.
6
ABC elemzés kategóriáinak érték és
mennyiségarányos felosztása
2015.04.09.
7
Az anyagfelhasználás időbeli alakulása XYZ elemzés
"X" anyag :
Az "X" kategóriába azok az alapanyagok tartoznak, amelyek felhasználása
determinisztikus, csak kisebb ingadozást mutat. Erre a kategóriára a magas
előrejelzési szint jellemző.
"Y" anyag:
Az "Y" kategóriába tartozó alapanyagok felhasználása, már erősebb mértékű
ingadozást mutat, mint az "X" kategóriába tartozó anyagok felhasználása, de az
ingadozásnak van bizonyos tendenciája. Erre a kategóriára a közepes
előrejelzési pontosság a jellemző.(Sztochasztikus, de stacioner esetek)
"Z" anyag:
A "Z" kategóriába azok az anyagok tartoznak, amelyeknek a felhasználása teljesen
rendszertelen. Ezek a sztochasztikus és nem stacioner felhasználású anyagok. Erre
a kategóriára a nagyon alacsony előrejelzési pontosság jellemző.
2015.04.09.
8
XYZ elemzés
2015.04.09.
9
Döntési-szabályozási folyamatok
a) Determinisztikus modell: Elősegítik az optimális tételnagyság
meghatározását, a diszkrét beszerzési tételek esetén és a nem egyenletes
kereslet esetén a számítást, valamint használhatók az egyenletes utánpótlás
meghatározására.
b) Sztochasztikus modell: Költség-minimalizáló modell. A felhasználás előre
nem ismert, így a készlet kitárolása a raktárból sztochasztikus úton megy
végbe.
2015.04.09.
10
Tőkebefektetés és folyamatos költségei I.
A készletezés költségei:
1. folyamatos költségek: A raktározással
anyagmozgatással kapcsolatos költségek.
és
az
2. lekötött tőke költségei: A készletezéshez szükséges tőke
megszerzésének költségei, ráfordításai ( pl. hitel, kölcsön
kamata) , saját tőke költsége.
2015.04.09.
11
Tőkebefektetés és folyamatos költségei II.
A készletezési költségek csökkenthetők:
• a termelés összetételének változtatásával,
• olcsóbb de megfelelő minőségű helyettesítő anyagok
felhasználásával,
• technológia változtatásával,
• anyagellátás folyamatosságával,
• olcsóbb beszerzési forrásokkal,
• megfelelő tárolási móddal,
• elfekvő készletek hasznosításával
2015.04.09.
12
Tőkebefektetés és folyamatos költségei III.
Saját termelésű készletek:
• Kialakításakor biztosítani kell a termelés folyamatosságát, mindig legyen
megfelelő mennyiségben, összetételben, készültségi fokon befejezetlen
termelés és félkész termék.
• A készletekben lekötött tőke ne haladja meg az optimális szintet.
• Vizsgálni és tervezni kell a saját termelésű készletek értékét. Ki kell
alakítani a készletnormákat. Ezek a normák napokban fejezik ki a tervezett
készleteket.
• A befejezetlen termelés normája a gyártás finanszírozási idő, a félkész és
késztermékek normája a tárolási idő tervezett mértékét fejezi ki.
A befejezetlen termelés esetében meg kell határozni a gyártási átfutási időt,
majd az átlagos készültségi fokot. Ez az átfutási időtartam a napi halmozott
készültségi fokok átlagát fejezi ki.
2015.04.09.
13
Tőkebefektetés és folyamatos költségei IV.
• Gyártás finanszírozási idő = gyártás átfutási idő * átlagos készültségi fok
• Saját termelésű készletek értéke = tárolási, illetve gyártás finanszírozási
idő * 1 napra jutó közvetlen önköltség
• A készletek csökkentésének esetei:
• a gyártás átfutási idő lerövidítése
• a késztermékek tárolási idejének mérséklése
• A készletek fordulatszáma = értékesítés nettó árbevétele / készletek
átlagos értéke
• A relatív készletcsökkenés (növekedés) számítása:
(Adott időszak nettó árbevétele / előző időszak fordulatszáma) - adott
időszak átlagkészlete
2015.04.09.
14
Köszönöm a figyelmet!
2015.04.09.
15