Transcript beszerzes

A beszerzés-ellátás logisztikája
beszerzés - készletezés
Az ellátási (beszerzési) logisztika a
beszerzéssel együttműködve azért felelős,
hogy a vállalatnál a termeléshez szükséges
alap-, segéd- és üzemanyagok, alkatrészek
a megfelelő időpontban, a megfelelő
mennyiségben és minőségben rendelkezésre
álljanak.
A beszerzés főbb feladatai:
• beszerzés tervezése (beszerzési tervek készítése);
• ár és költségelemzés;
• beszerzési piackutatás, a beszállítók kiválasztása,
értékelése;
• beszerzéssel kapcsolatos ártárgyalások,
szerződéskötések, az ügyvitel lebonyolítása;
• közreműködés a beszerzéssel, az anyagellátással
kapcsolatos stratégiai szintű döntések meghozatalában
vagy az anyagellátási stratégia megválasztásában.
A legmegfelelőbb beszállító kiválasztását előre definiált
követelményrendszer alapján végezhetjük el.
A követelményrendszerben olyan kritériumokat rögzíthetünk,
mint pl.:
• ár és árkondíció,
• minőségi kritériumok,
• szállítási idővel kapcsolatos kritériumok,
• kapcsolódó szolgáltatások kritériumai (pl.: garanciális feltételek),
• környezetvédelmi kritériumok,
• kooperációs készség,
• innovációs képesség, stb.
Az ellátási (beszerzési) logisztika főbb feladatai taktikai
(tervezési, irányítási) szinten:
• a beszállítási megrendelések hosszú,közép és rövidtávú
tervezése meghatározott anyagszükségleti tervek,
valamint az alapanyag-raktári készletgazdálkodás
által meghatározott adatok alapján;
• a beszállítók és a felhasználó vállalat közötti
anyagáramlás (röviden: beszállítás) megszerzése,
előkészítése.
Az ezzel kapcsolatos feladatok:
• a szállítási mód (pl.: közút, vasút) eldöntése;
• közúti szállítás esetén a saját járművel vagy fuvarozó
vállalattal való szállítás közötti döntés;
• a fuvarozó (szállítmányozó) megválasztása, a fuvarozási
(szállítmányozási) keretszerződések megkötése;
• a szállításhoz alkalmazandó egységrakomány-képző
eszközök (szállítási segédeszközök) megválasztása;
• járműrakodás megszervezése és előkészítése (rakodási mód,
a rakodógépek, rögzítési mód megválasztása, rakodási terv
elkészítése);
Az anyagfelhasználás elemzése
Mennyiségi kapcsolat - ABC elemzés
A vizsgálati szempontok lehetnek:
• a beszerzett anyagok mennyisége és értéke;
• a felhasznált anyagok mennyisége és értéke;
• az összes rendelések mennyisége és értéke;
• a beszállító által számlázott termékek mennyisége és értéke
• a beszállítók száma és azok által beszállított áruk forgalmi
értéke;
• stb.
Az ABC elemzés lépései
- a felhasznált anyagok forgalmi értéke alapján az alábbiak:
1. A vizsgálatba bevonandó alapanyagok meghatározása,
a konkrét anyagokhoz a konkrét felhasznált mennyiségek
hozzárendelése.
2. A felhasznált mennyiségek és az egységár alapján felhasznált
termék értékének kiszámítása. Az adott összegzés, a teljes felhasználási érték számítása.
3. Az egyes termékeknek a felhasználás értéke szerinti sorba
rendezése. (Csökkenő sorrend!)
4. Az egyes termékek felhasználási értékének százalékos
megadása az összes felhasználási értékre vonatkoztatva.
5. Az egyes termékekre vonatkozó százalékos adatok
összegzése. Az adatok alapján az alapanyagok A, B, C
kategóriába történő besorolása.
“A” anyag:
Az “A” anyagok csoportjába azokat az anyagokat soroljuk, amelyeknek egy
periódusra eső felhasználási értéke magas és / vagy rendkívül nagy
mennyiségben használják fel azokat. Az összes anyag együttes
értékének 80 %-át, az összes anyag mennyiségének
mintegy 10 %-át teszi ki.
“B” anyag
A “B” anyagok csoportjába azokat az alapanyagokat soroljuk, amelyeknek egy
periódusra eső értéke közepes.
Az összes anyag együttes értékének 15 %-át, az összes
anyag mennyiségének mintegy 20 %-át teszi ki.
“C” anyag:
A “C” anyagok csoportjába azokat az alapanyagokat soroljuk, amelyeknek egy
periódusra eső felhasználási értéke alacsony, vagy ritkán kerül
felhasználásra
és/vagy rendkívül kedvező az ára. Az összes anyag
együttes értékének 5 %-át, az összes anyag mennyiségének,
mintegy 70 %-át teszi ki.
Az ABC elemzés kategóriáinak érték és mennyiségarányos
felosztása
értékarényos rész
%
A
80
10
15
20
B
5
anyagcsoport
70
C
%
mennyiségarányos rész
Egy ABC elemzés eredményének függvénye
Az anyagfelhasználás időbeli alakulása - XYZ elemzés
“X” anyag:
“Z” anyag:
Az “X” kategóriába azok az alapanyagok tartoznak,
amelyek felhasználása determinisztikus, csak kisebb
ingadozást mutat. Erre a kategóriára a magas
előrejelzési szint jellemző.
A “Z” kategóriába
azok az anyagok
tartoznak,
amelyeknek a
felhasználása teljesen
rendszertelen.
Ezek a sztochasztikus
és nem stacioner
felhasználású
anyagok. Erre a
kategóriára a nagyon
alacsony
előrejelzési szint a
jellemző.
“Y” anyag:
Az “Y” kategóriába tartozó alapanyagok felhasználása,
már erősebb mértékű ingadozást mutat, mint az “X”
kategóriába tartozó anyagok felhasználása,
de az ingadozásnak van bizonyos tendenciája.
Pl.: folyamatosan növekszik, vagy folyamatosan
csökken, esetleg szezonális jellegű a felhasználás
Erre a kategóriára a közepes előrejelzési pontosság a
jellemző. (Sztochasztikus, de stacioner esetek.)
Példa az ABC és az XYZ elemzés alapján
elkészített csoportképzésre:
X
Y
Z
A
magas felhasználási
érték, magas előrejelezhetőség, állandó
felhasználás
magas felhasználási
érték, közepes előrejelezhetőség, részben
állandó felhasználás
magas felhasználási
érték, alacsony előrejelezhetőség,
véletlenszerű
felhasználás
B
C
közepes felhasználási
alacsony felhasználási
érték, magas
érték, magas előrejelezelőrejelezhetőség,
hetőség, állandó
állandó felhasználás
felhasználás
alacsony felhasználási
közepes felhasználási
érték, közepes előrejelezérték, közepes
hetőség, részben állandó
előrejelezhetőség,
felhasználás
részben állandó
felhasználás
Közepes felhasználási
alacsony felhasználási
érték, alacsony
érték, alacsony előrejelezelőrejelezhetőség,
hetőség, véletlenszerű
véletlenszerű felhasználás
felhasználás
A táblázat kiemelt cellái azt jelzik, hogy azok
az esetek különösen illeszkednek a JIT termeléshez.
A kihelyezés (outsoursing)
A kihelyezés dilemmái:
Lényeg:
egy felhasználó a számára szükséges termékeket,
szolgáltatásokat vagy szakértelmet egy másik
(jogilag elkülönült) gazdálkodó egységtől vásárolja
meg.
Előnyei:
• költségcsökkentés;
• hatékonyság-növelés;
• rugalmatlan rendszer rugalmassá válik;
• csak a teljesített szolgáltatásokért kell fizetni;
• pénzügyi erőforrásainkat nem kell szállító- és
• rakodóeszközökre, raktárak építésére fordítanunk;
• stb.
• mi a kockázata ?
• kinek adjuk át a
tevékenységet ?
• a partnerrel közösen új
gazdálkodó egységet
hozunk
létre;
•egy, a piacon működő
szervezettel kötünk
szerződést;
•van-e más megoldás ?
•mit hozzunk be ?
(avagy: insourcing).
A készletgazdálkodás feladata:
az igények szerint lebonyolítandó forgalomban
a gazdasági szempontok alapján optimalizált
készlet meghatározása és annak dinamikus
szinten-tartása.
A készletek időbeni változásának alapesetei:
a
Készlet
• szakaszos beállítás - folyamatos kiszállítás;
Raktár
Idő
b
• folyamatos beszállítás - szakaszos kiszállítás;
Készlet
Raktár
Idő
c
Készlet
Raktár
• szakaszos beszállítás - szakaszos kiszállítás;
Idő
d
• folyamatos beszállítás - folyamatos kiszállítás.
Készlet
Raktár
Idő
A szakaszos be- és kiszállítás lehet:
• állandó időperiódusú és állandó tételnagyságú;
• állandó időperiódusú és változó tételnagyságú;
• változó időperiódusú és állandó tételnagyságú;
• változó időperiódusú és változó tételnagyságú.
A nyitókészlet (Qny) a készletpolitika kialakítását
képező időszak indulásakor, a zárókészlet (Qz) az
időszak lezárásakor rendelkezésre álló árukészlet.
A raktározási gyakorlatban az időszaki leltárok
során felvett készletek is az előző időszak záró- ill.
következő időszak nyitókészleteként kezelik.
A jelentésköteles készlet (Qj) a megrendeléstől a
rendelt tétel leszállításáig eltelt (utánpótlási) idő alatti
szükséglet. Ha a raktárkészlet a jelentésköteles készlet
szintjére csökkent, a következő tétel rendelését kell adni.
A rendelési tételnagyság (q) az esetenként
megrendelt árumennyiség.
A biztonsági készlet (Qb) tartalékolt árumennyiség,
amely a kereslet véletlen ingadozásait vagy előre
nem látható pótlási akadályokat egyenlíti ki.
A maximális készlet (Qm) a rendelési tételnagyság
és a biztonsági készlet összege:
Qmax = q + Qb
Az időegységre vonatkoztatott szükséglet (B) lehet:
• determinisztikus;
• sztochasztikus;
• idényjellegű (szezonális);
• ismeretlen.
Az utánpótlási idő (tp) a megrendeléstől a q mennyiség
leszállításáig eltelt idő.
A rendeltetési időköz (t) a rendelési tételnagyság és a
szükséglet hányadosa:
t=q/B
A forgási idő (tf) a készlet cserélődő részének
kiszállítása alatt eltelt idő.
Tiszta készletezési rendszer
A tiszta készletezési rendszer az egyes termékeket
egymástól függetlenül kezeli. Jól alkalmazható kisés nagykereskedelmi vállalkozásoknál, ill. egyszerű
termelési folyamatokhoz.
Termelési- készletezési rendszer:
Ez a tevékenységek kölcsönhatására épít.
A termelési tevékenységek részterületei
a rendelkezésre álló korlátos erőforrásokért
versenyeznek.
Az erőforrások allokálása eldönti a termelést,
s ez a készletezést.
A döntés meghozatala során ugyanakkor mind
a termelési, mind a készletezési kérdéskört
együttesen kezeli.
Elosztási – készletezési rendszer
Itt a hangsúly a fogyasztói igények maradéktalan
kielégítésén van. Alapvető célja a térben és időben
elkülönült igények és a raktározási, készletezési
lehetőségek összehangolása. Mindenekelőtt arra
keres választ, hogy hol készletezzünk és mennyit
(stratégiai kérdéskör) ill. az egyes fogyasztói
igényeket honnan elégítsük ki (operativ válasz).
Tipikus készletezési stratégiák
• a rendelés időpontjára vonatkozóan a rendelés feladható:
• meghatározott időpontokban (rögzített időközönként);
• a készletszint meghatározott minimális vagy jelzőszint
alá való csökkenésekor.
• a rendelt tétel nagyságára vonatkozóan feladható:
• rögzített, állandó tételnagysággal;
• változó tételnagysággal, amit általában úgy határoznak
meg, hogy a beérkező utánpótlás éppen elérje a
lehetséges maximális készletszintet.
A készletezési stratégiák a lehetséges változatok
kombinációi. Szokásosan három alapkategóriát
különböztetünk meg, amennyiben a készletgazdálkodás
alapfeltételeire fennállnak a következők:
• a készletellenőrzés időszakos;
• a kereslet nagysága (de legalább annak valószínűségi
eloszlása) a készletellenőrzési időszakra ( ) ismert;
• a kereslet a készletellenőrzési idő során folyamatosnak
tekinthető;
• az utánpótlás beérkezésekor az előző időszakban
bekövetkezett esetleges hiányt azonnal felszámoljuk;
• a beérkezés determinisztikus és szakaszos.
S
q1
q2
q3

t
T
t
t
t,S stratégia: ti állandó, qi változó
S
q
q
q
s

t1
T
t2
t3
s,q stratégia: ti változó, qi állandó
S
q1
q3
q2
s

t1
T
t2
t3
S,s stratégia: ti és qi változó
(Chikán: Inventory models, Akadémiai Kiadó, Bp., 1990)
A készletezés költségeit a vizsgálatokhoz a
következőképpen szokásos csoportosítani:
• a készlettartás költségei (a készletek tárolásával,
kezelésével, stb. kapcsolatos kiadások, vagyis a
készletek, mint fizikai tárgyak állapotának megőrzése
érdekében felmerült költségek, valamint a termékek
értékjellegéhez kapcsolódó költségek tartoznak ide);
• a készletpótlás költségei (a készletek létrehozásásnak,
szállításának, rendelésének, stb. költségeit soroljuk e
csoportba);
• a hiányköltségek (ezek alapvetően lehetnek konkrét
veszteségek, ill. a hiány miatt elveszett lehetőségek).
1. Készlettartási költségek
A készlettartási költségeket két nagy alcsoportra osztjuk,
tekintettel arra, hogy a készletek egyrészt fizikai tárgyak,
másrészt azok értéket képviselnek.
• A készletek fizikai jellegéhez kapcsolódó költségek:
• raktárak, tárolóterületek fenntartási, üzemeltetési
költségei és ezek értékcsökkenése;
• a tárolással kapcsolatos anyagmozgatás ráfordításai
(ki- és betárolás, komissiózás stb.);
• tárolási veszteségek (beszáradás, minőségromlás stb.);
• raktári adminisztráció költségei.
• A készletek érték jellegéhez kapcsolódó költségek:
• a készletekbe fektetett tőke jövedelmezőségi normája;
• a készletezési rendszer tárgyi eszközei (épületek, gépek
stb.) által lekötött tőke jövedelmezőségi normája;
• készletek avulási, értékcsökkenési vesztesége;
• biztosítási kiadások.
2. A készletpótlás költségei
• Beszerzési költségek:
• vételár;
• esetleges vám- és adóterhek.
• Lebonyolítási költségek:
• rendelés, utánpótlás adminisztrációs költségei;
• árutovábbítási költségek (szállítás, rakodás);
• árukezelési kökltségek (átvétel, minőség-ellenőrzés,
reklamáció, stb.).
3. A hiány költségei
• a termelést akadályozó készlethiány költségei
(belső készlethiány-költségek):
• tárgyi eszközök (gépek) kihasználatlansága;
• a munkaerő kihasználatlansága, ill. a ténylegesen
felmerülő túlóraköltségek;
• a termelés átszervezéséből adódó költségek.
• a vállalat piaci helyzetét befolyásoló, ill. ennek
kiküszöbölését célzó tevékenységek költségei
(külső készlethiány-költségek):
• elmaradó vagy később jelentkező nyereség;
• rendkívüli utánpótlás többletköltsége;
• kötbér költségek.
Összes költség
Költségek
Készlettartási
költségek
Rendelési
költségek
qopt
Rendelési tételnagyság
Optimális rendelési tételnagyság meghatározásának elve