Transcript Dolgozat 3 . Kutatási módszerek és értékelés az

Kutatási módszerek és értékelés az
egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam










A prezentáció felépítése
Elmélet és gyakorlat
1. rész
Kutatási koncepció (Vázlat)
2. rész
- Kutatás (általános séma)
- Értékelés, elemzés (általános séma)
- Egészséghatás vizsgálat (EHV)
3. rész
Gyakorlati példa / A pozitív mentális egészség
támogatása csecsemő-, kisgyermek- és
iskolás korban
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam
1. rész: Kutatási koncepció /Vázlat/
A szociológia módszertana
Az adatgyűjtésnél és az elemzésnél is figyelemmel kell
lenni a vizsgált téma, probléma történetileg kialakult
sajátosságaira.
Különböző eszközök felhasználásával információk,
adatok összegyűjtése
/ezek révén minél jobban megismerni az emberek
viselkedésének törvényszerűségeit./
Legkézenfekvőbb módszer: a tapasztalat, a
megfigyelés. /Számos előnye és hátránya lehet./
Fontos eleme az összehasonlítás, melyből felvetődik a
következő kérdés: melyek e különbségek okai?
Felderítő kutatások,leíró kutatások, magyarázó
kutatások.
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam






A kutatás menete
A kutatási probléma meghatározása.
/Pontosan definiálni kell, hogy a vizsgálni kívánt
társadalmi jelenség mely aspektusával foglalkozunk./
Elemzési egységek és az időfaktor kiválasztása.
/Egyes ember, csoportok, szervezetek/
Korábbi eredmények áttekintése
A hipotézis megfogalmazása
/Ez a mi előzetes elképzelésünk, a kutatás ezt
megerősítheti, vagy akár meg is cáfolhatja./
Konceptualizálás és operacionalizálás
/Pontosítani a fogalmakat és az ezek mérésére
szolgáló technikákat./
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam

A kutatási módszerek kiválasztása

/Kérdőíves adatfelvétel (survey), ill. interjú/




Mintavétel /A teljes populációból egyenlő esélyt kell biztosítani,
hogy a mintába bekerüljön./ A valószínűségen alapuló
mintavétel típusai: egyszerű véletlen mintavétel, rétegzett
mintavétel, többlépcsős csoportos mintavétel.
Adatgyűjtés. A kutatás egyik legfontosabb szakasza. Fontos,
hogy az adatgyűjtés megfelelő legyen, a kapott információk
mennyiségileg és minőségileg is megfeleljenek a kutatás
céljaira.
Elemzés és értékelés. /Az adatokat elemezhető formába kell
hozni kódolással, majd számítógépes felhasználásra alkalmas
formában történő rögzítéssel. Érvényesség !/
Az eredmények közlése.
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam
Az információkereső és –gyűjtő módszerek





Megfigyelés, kísérlet, tartalomelemzés, interjúk,
/célzott, mély, személyes, csoportos/ kérdőívek
/survey/
A kérdőívek összeállítása és a kérdések
megfogalmazása, a szerkezete,
típusa: önkitöltős - kérdezőbiztos.
Az információt feldolgozó módszerek közül az
egyváltozós és a többváltozós elemzési eljárások
segítenek az eredmények feldolgozásakor.
Felhasznált irodalom: Bőhm A.- Kulcsár L.: Társadalmi alapismeretek /EKTF
Líceum Kiadó, Eger, 1997
PTE-ETK előadás jegyzetek (Kutatás módszertan alapjai – Dr.Jeges Sára)
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam

2. rész: Kutatás (általános séma)

Kutatási módszerek:

-


A vizsgálatok főbb típusai
Probléma megfogalmazó vagy felderítő célú
Leíró jellegű
Magyarázó jellegű
A módszerválasztás kritériumai
- megbízhatóság
- érvényesség
- kutatás célja
- viselkedés (probléma) aspektusai
Adatgyűjtési módszerek I.
- kvalitatív
- kvantitatív
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam


Adatgyűjtési módszerek II.
- Dokumentum-elemzés
 kvantitatív
 tartalomelemzés
- Megfigyelés
 stukturálatlan (résztvevő(k) megfigyelése
 stukturált
Adatgyűjtési módszerek III.
- Kísérlet
- Kérdezés
 kérdőíves lekérdezés
 interjú-készítés
 fókuszcsoportos beszélgetés
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam
















Az egészségfelmérésekbe tartozó információk
A népesség jellemzésének fő szempontjai:
• nagyság;
• kor és nem szerinti összetétel;
• alapvető statisztikai adatok;
• egészségi állapot;
• egyenlőtlenségek (sérülékeny vagy hátrányos helyzetű csoportok
azonosítása);
• életvitel;
• életkörülmények;
• társadalmi-gazdasági körülmények;
• fizikai környezet;
• fizikai és társas infrastruktúra;
• népegészségügyi szolgáltatások és stratégiák
(beleértve a szolgáltatások hozzáférhetőségét és minőségét).
Részletek: City Health Profiles: how to report on health in your city.
Copenhagen, WHO Regional Office for Europe, 1994.
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam








A kutatási folyamat lépései
1. A probléma meghatározása
2. A szakirodalom áttekintése (kritikus értékelés)
3. A hipotézis megfogalmazása
4. A kutatási terv kidolgozása
5. A kutatás elvégzése
6. Az eredmények értékelése
7. A kutatási eredmények közlése
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam

Beavatkozások (program)
tervezése

MEGVALÓSÍTÁS
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam









Az egészségvédelmi kezdeményezések értékelésének
kerete
1. lépés: A program leírása
2. lépés: A problémák és a kérdések megfogalmazása
3. lépés: Az adatgyűjtési folyamat megtervezése
4. lépés: Adatgyűjtés
5. lépés: Az adatok elemzése és értékelése
6. lépés: Az ajánlások megfogalmazása
7. lépés: Az értékelés eredményeinek elterjesztése
8. lépés: Cselekvés
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam



-
- Értékelés, elemzés (általános séma)
Elemzés: - mi alapján született a döntés?
 vezetők
 belső tartalékok
Területei, feladatai:
Egyes tevékenységek elemzése
Erőforrások kapacitás kihasználásának elemzése
Hibák okainak feltárása
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam

Módszerei:
- Deduktív  levezető módszer
Az egészet részekre bontja és ok-okozati összefüggéseket keres és
vizsgál

( Megjegyzés:Az ábrát „Barba papa” rugalmasságúnak kell képzelni)
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam

- Induktív
Egy részjelenségből következtet az egészre
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam











Fajtái:
(1., időtartam szerint)
- előkalkulációs elemzés (vezetői döntés előkészítés)
- operatív elemzés (a végrehajtás szakaszában történő elemzés,
monitoring)
- utókalkulációs elemzés (a végrehajtás után, hibák feltárása,
okok keresése
(2., terjedelme szerint)
- átfogó (egy programot teljes egészében elemez, meta-analízis)
- részleges (részegységek, tevékenységek elemzése)
(3., dinamikáját tekintve)
- statikus (álló: adott időpontban ilyen az állapota, „ez van”
- dinamikus (mozgó: változást fejez ki)
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam












Folyamata:
- adatok gyűjtése, rendszerezése, csoportosítása
- mutatószámrendszer
- elemzés, értékelés
- javaslatok
Információ az értékeléshez, elemzéshez:
Beszámolók, szakmai és laikus vélemények*
Statisztikák, jogszabályok, kutatási eredmények, szakirodalom,
szakcikkek, tapasztalat
* információt nyújt:
a résztvevőknek, a támogatóknak, színtér és szektor szereplőknek,
intézményeknek
 aktív
 passzív (legközelebb aktív lehet!)
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam

- Egészséghatás vizsgálat (EHV)
Mire hat?
Egyén – társadalom
Színterek – szektorok
(országok)
•
•
•
•
•
Döntéshozás befolyásolása
Szakpolitikák befolyásolása
Egészséghatékonyság
Költséghatékonyság
gazdasághatékonyság
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam
Értékrendszer:
Demokrácia, egyenlőség, fenntartható fejlődés, információk etikus
felhasználása, tudományos eredmények megalapozottságára 
a legnagyobb következetességgel

Kulcsfontosságú, hogy magára nézve mindenki felvállalja!
Működési elv:
Partnerség
Közösségi részvétel
Elszámoltathatóság
Független elemzés és értékelés
A munka etikai felügyelete
Átláthatóság
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam



Környezeti-hatásvizsgálat (KHV)
Stratégiai-hatásvizsgálat (SHV)
Egészséghatás-vizsgálat (EHV)
- előrenéző
- jelenbeli
- visszatekintő
EHV – szintje I.:
1. Felmérés
EH további vizsgálata szükséges
EH további vizsgálata nem szükséges, mivel a H-ok jól ismertek
EH további vizsgálata nem szükséges, mivel a H. elhanyagolható
2. Egyeztetés
Feladatközök kiosztása
Jól tervezett, értékhű legyen
Módszertan, szerepei és felelősei világosan láthatók legyenek
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam
3. Kiértékelés
-
-
Lehetőségek értékelése: pozitív? – negatív?
Eredmények szignifikanciája?
Olyan járható utak, melyek a pozitív eredményeket növeli, a
negatívakat csökkenti.
Bizonyítékgyűjtés – értékelés
4. Beszámoló
-
Rögzítés
EHV eredményeinek és bizonyítékainak közvetítése
Terjesztése
(egyeztetések, részbeszámolók)
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam
5. Döntéshozatal
-
Szükséges változások (pos. növelés, neg. csökk.)
Mindenki bevonása
Elfogadás? Elutasítás? Megváltoztatás?
6. Monitorozás és értékelés
-
-
A folyamat értékelésére javaslatok
Ellenőrzés (foly.)
Bizonyítékalap kiépítése
EHV előrejelzés tesztelése
Káros hatások kiszűrése
Korrigálás
Eredmények megosztása
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam

-
•
•
•
•
1-6. Kiértékelése
Gyors / részvételen alapuló – részvétel nélküli /
Közbenső
Átfogó
Csinálva tanulni!
Tanulj másoktól!
Ültesd át az EHV-t a gyakorlatba!
Azonosítsd az EHV építőköveit városodban (településeden,
térségedben)!
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam


-














II. szint
Egyeztetés
EHV-hoz szükséges ismeretek: szakértői, kutatói, menedzseri
Az EHV potenciális érintettjei
Az érintett népesség közösségeinek képviselői;
• szomszédos közösségek képviselői;
• a szakpolitika, program, projekt támogatói;
• szakértők, akiknek a szakterülete fontos a politika, program, projekt
szempontjából;
• a közszféra idetartozó dolgozói, ideértve a szolgáltató személyzetet,
például:
beteglátogatók, orvosok, szociális munkások, közösségfejlesztési
szakértők,
rendőrök, tanárok stb.;
• az idetartozó magánszervezetek képviselői;
• az üzleti, kereskedelmi szféra képviselői;
• a politika, program vagy projekt végrehajtásában részt vevő
döntéshozók;
• helyi választott politikusok (ha döntéshozóként nem szerepelnek).
Forrás: Ison, Erica. Resource for Health Impact Assessment: The Main Resource,
Volumes I-II. (http://www.londonshealth.gov.uk/allpubs.htm#hia). London: NHS Executive,
2000 (accessed 16 Feb. 04).
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam

-
- KOMMUNIKÁCIÓ
A legszélesebb körben, minden elérhető eszközt
megragadva!
III. szint: hogyan lássunk munkához?
KIÉRTÉKELÉS
-
 IV. szint: Előterjesztés (elemzés)
Helyzetelemzés (A népesség jellemző fő szempontjai)
Egészségi hatások azonosítása
Egészségi hatások jellemzése
Bizonyítékok gyűjtése
- kvantitatív - kvalitatív
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam
















Az előterjesztések elemzésének fő szempontjai:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
tartalom;
értékek;
célok, célkitűzések;
politikai kontextus;
más szakpolitikákkal való kapcsolat;
prioritások, súlypontok;
célcsoportok, közösségek, népesség;
eredmények;
tervezett eredmények;
adott tényezők;
a hatékony végrehajtást akadályozó tényezők;
a politika és az EHV értékei közt feszülő lehetséges ellentétek.
Forrás: ISON, E. Resource for Health Impact Assessment: The Main Resource,
Volumes I-II. (http://www.londonshealth.gov.uk/allpubs.htm#hia). London:
NHS Executive, 2000 (accessed 16 Feb. 04).
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam

V. szint: Döntéshozatal

VI. szint: Monitorozás és értékelés



- a folyamat értékelése
- EHV hatékonyságának értékelése
- Az egészséget érintő végeredmények értékelése
*****
1.
2.
3.
4.
5.
Tervezze meg az értékelést!
Azonosítsa az értékelés kérdéseit, és a kutatási eszközöket!
Állítsa fel a vezetést!
Tervezze meg a terjesztést!
Vegye számba a forrásokat, a költségeket és az
eredményeket!
Felhasznált irodalom: - Az egészségfejlesztési módszertani füzetek kiadványsorozat kötetei: OEFI, Budapest,
2007/ 6. Kutatás-monitorozás, értékelés az egészségfejlesztésben / 7. Az egészséghatás vizsgálat / Dr.
Kishegyi Júlia, Dr. Makara Péter, Dr. Vokó Zoltán
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1.
évfolyam


-
-
-
-
-
-
3. rész: Gyakorlati példa
A pozitív mentális egészség
fejlesztése csecsemő-,
kisgyermek- és iskolás
korúaknál
Kik az egészségfejlesztés alanyai?
Univerzális megközelítés: szélesebb
csoport –előnyei, hátrányai
Szelektív megközelítés: feltételezhető a
mentális probléma
Indukált megközelítés: akiknél
szubklinikus jelei mutatkoznak
Milyen színtéren történik az
egészségfejlesztés?
Család, óvoda, iskola, munkahely,
egészségügy, közösségek
Milyen problémakörrel foglalkozik?
Pl. alkoholprevenció
Depresszióprevenció
Öngyilkosságprevenció
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam
CÉL:

A pozitív mentális egészség fejlesztése

A társas érzelmi intelligencia fejlesztése csecsemő-, kisgyermekés iskolás korúaknál
 A pozitív mentális egészség hangsúlyozása azoknak a
pszichológiai és társas erőforrásoknak a fejlesztését emeli ki
amelyek:
- hozzájárulnak a stresszel való megküzdéshez
- a jobb alkalmazkodáshoz
- a produktivitáshoz
- a személyes és társadalmi jólléthez
- a személyek optimális működéséhez
Szoros kapcsolatban áll a pozitív pszichológia mozgalommal,
amely a poz. érzelmeket, személyiségjellemzőket (erősségek, és
személyes értékek) és a poz. intézményeket (iskolák, óvodák,
munkahely, közszolgáltatások) vizsgálják.

Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam
 ami elvezet a személyek, csoportok és intézmények optimális működéséhez és
fejlődéséhez.

A poz. mentális egészség összetevői: (Keyes, 2007)

- pozitív érzelmek: - pozitív affektusok
- az élettel való elégedettség
- pozitív pszichés működés: (pl. pszichológiai jóllét)
- önelfogadás
- a személyes növekedés keresése
- életcélok
- környezeti hatóképesség
- autonómia
- pozitív kapcsolatok másokkal
- pozitív társas funkcionálás
- mások elfogadása
- társas kapcsolatok kialakítása
- hozzájárulás a közösség és mások jóllétéhez
- érdeklődés a társadalmi és közösségi élet iránt
- társas integráció
Ártó tényezők: felgyorsult élettempó, demokratizálódási folyamatok, információ
robbanás
Támogató tényezők: társas és érzelmi készségeket és képességeket, kompetenciákat és
társas és érzelmi intelligenciát növelő tevékenységek

Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam



-
-
 fokozza a stresszel szembeni pszichés ellenálló képességet
 Hozzájárul a megelőzéshez (problémakör) erőszak, drog…
Több kontextusban:
Családi környezetben
Iskolában (egyéb intézményben)
Szabadidőben
Csecsemő és kisgyermekkorban:
biztonságos kötődés az alapja a társas és érzelmi intelligenciának.
Meleg családi légkör
Anya – gyerek érzelmi egymásra hangolódása is alapfeltétel
Meleg, biztonságos légkör  amely biztosítja a negatív érzelmek
kimutatását is
Befolyásolja a szülői nevelői stílus is


Fontos a későbbi érzelemszabályozó képesség szempontjából
Kritikus pont! Figyelem a negatív érzelmi állapotra  megnyugtatás!
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam
Kedvező:
-
-
-
-
-
-
Azokat az érzelem megnyilvánulásokat korlátozni, amelyekkel
másokat bántana
Ne korlátozza a sérülékenységet sugalló érzelmek kimutatását (pl.
félelem, szorongás)
Szülő – gyerek közötti érzelmekkel kapcsolatos beszélgetések, az
érzelmek tudatosságának fejlesztésében és az empátia
fejlesztésében kulcsszerepet játszanak.
Fontos az érzelmek megnevezése  érzelmi válasz okának
megnevezése, következménye
A felnőttnek segíteni kell letisztázni és megérteni a gyermek érzelmi
tapasztalatait.
Fontos, hogy a szülők beszéljenek az érzelemszabályozás
szükségességéről is. (Saarni, 2005)
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam
Iskoláskorban
-
-
A társas és érzelmi intelligencia fejlesztése elősegíti:
A jobb tanulmányi előmenetelt
Az állampolgári tudatosságot és részvételt
Csökkenti annak valószínüségét, hogy a diákok olyan maladaptív és
veszélyes viselkedésbe kezdjenek, mint az erőszak elkövetés, drog, a
korai és nem biztonságos szexuális aktivitás (Graczik és mtsai, 2000)
A társas és érzelmi intelligencia fejleszthető:
Az érzelmekkel kapcsolatos tudás növelésével
Érzelmi és társas készségek tanításával
Minden szociális tekintély taníthatja!
- tanárok, nevelők
- szülők
- kortársak
- média
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam









Támogató környezet kialakítása:
- a társas és érzelmi intelligencia fejlődését a támogató iskolai
és osztálylégkör alapozza meg
Kedvező környezet: ahol a diákok kölcsönösen támogatják
egymást
Segítőkészek
Tekintettel vannak egymásra
Szociális felelősséget mutatnak egymás iránt
A tanárok minden egyes diákot az egyéni teljesítőképessége
birtokában támogatnak
Az egyéni normaorientáció értelmében állítanak fel velük
szemben követelményeket
Fontos a személyes kapcsolat  kölcsönös bizalom! – mely
minden érzelmi és társas készség fejlesztésének
alapkövetelménye (Jerusalem és Klein-HeBling,2002)
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam














A társas és érzelmi intelligencia támogatásának módszerei:
Csecsemő- és kisgyermekkorban
- szülői képességek tanítása
- szocio-emocionális kommunikáció
- pozitív érzelmek megosztásának gyakorlása
A szülői képességek fejlesztésének célja:
- növelni az érzelmi melegséget
- a gondozók, nevelők válaszkészségét és érzékenységét
- az érzelmek fontosságának tudatosítását
Eszközök:
- védőnői családlátogatások, tanácsadások
- csecsemőgondozók, óvónők képzése
- pozitív szülői viselkedéstréning kidolgozása a modern tudományos eredmények
és szemléletek tükrében
Ismeretterjesztő anyagok anyáknak, nevelőknek és pedagógusoknak az érzelmi
fejlődésről, a társas és érzelmi készségek támogatását szolgáló családi
környezetről
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam

Iskoláskorban:

- átfogó stratégiát igényel







Részei:
- képzések
- tréningek a tanárok számára a proaktív és interaktív és a
kooperációra épülő tanítási formák bevezetésére
- szülők képzése a gyerek viselkedésének hatékonyabb
kezelésére
- a tanulás elősegítésére, támogató otthoni környezet
kialakítására
- A gyerekek személyközi problémamegoldó képességének, az
érzelmekről és azok szabályozásáról való életkornak megfelelő
ismereteinek fejlesztése
- Barátságos iskolai és társas légkör kialakítása, ahol az
iskolához való kötődés megerősödhet
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam






A társas és érzelmi intelligencia fejlesztésének
stratégiái:
- A társas és érzelmi kompetencia fejlesztésének módszerei
önálló tárgyként való beépítése a védőnők, óvónők és
pedagógusok képzésébe
- A szülők képzése a szülői készségek fejlesztését illetően, a
képzés feltételeinek megteremtése, programok kidolgozása
óvodáknak, iskoláknak
- Az iskola és a szülők közötti kapcsolat megerősítése
- A pedagógusok által, a szülőknek tartott foglalkozások
kialakítása
- Nemzetközileg ismert iskolai programok adaptálása és
hatásvizsgálata a társas és érzelmi intelligencia fejlesztésére
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam



Várható hatás:
 CSÖKKENŐ PROBLÉMAKÖR
 melyet egy újabb egészséghatás-vizsgálat
igazolhat, tehát, kezdjünk mindent az elejéről!
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam


Köszönöm a figyelmet!
Felhasznált irodalom: Mentális egészségfejlesztési stratégia – pozitív
egészségfejlesztés és primer prevenció / Módszertani sorozatfüzetek
/Budapest, OEFI, 2007)

PTE ETK órai jegyzetek 2005, 2012 / Dr. Tigyiné Dr. Pusztafalvi
Henriette