Transcript MI AZ EMBER

AZ ANTIK (GÖRÖG) EMBERKÉP
AZ EMBER A GÖRÖGÖKNÉL, HA KIVÁLÓ,
AKKOR TALPRAESETT, LELEMÉNYES, BÁTOR,
ERŐS, SZÉP TESTŰ, ERÉNYES EMBER.
KALOKAGATHIA =
A SZÉP ÉS AZ ERKÖLCSI JÓ EGYÜTTESE
ERRŐL SZÓLNAK A MÍTOSZOK ÉS IRODALMI
MŰVEK. HOLISZTIKUS LÁTÁSMÓD
AZ ANTIK (GÖRÖG) EMBERKÉP
JÓ
HARMÓNIA
SZÉP
IGAZ
Antik (görög) emberkép I.
•
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Klasszikus kori polisz polgár képe
önmagáról
„zoon politikon” = a szabadság alapja a
törvény (nomosz)
nomosz: jog és kötelesség
alapja: a racionalitás nem a történelmi
hagyomány
szabadság és rend dialektikája
politeizmus
testkultusz (kalosz) jelentései
•
Görög tudomány és filozófia
emberképe
(Szókratész, Platón, Arisztotelész)
1. logosz + ethosz = kiváló ember
2. vita contempletíva / a bölcs az
igazságot keresi
3. igazság alapja nem a történelem,
nem a hagyomány, hanem a logikus
gondolkodás
4. egyén és a kozmosz viszonya:
arché, legfőbb jó ideája, első
mozdulatlan mozgató
↔ösztönök, akarat, vágyak
AZ ANTIK (GÖRÖG) EMBERKÉP
• Filozófia. A filozófiai gondolkodás alanya és célja az
ember, a Jó és az IGAZ.
• Az ember helye és rendeltetése a világban,az emberi
létezés értelmének kutatása.
• Eredete:az embernek metafizikailag nincs rögzített helye
az enber nyitott lény, helye a világban nem
meghatározott.
Antik (görög) emberkép II.
• Közös vonások
• nem rendelkezik szilárd történelemértelmezéssel – mítoszok,
•
•
•
•
•
•
narratív elbeszélések = történelemfilozófia hiánya
nevelés (paidea) fontossága, amely racionális és erkölcsös
lényt nevel ki.
hétköznapi élet fontossága
egyén boldogságának alapja a közösségi lét és az igazság
megismerése, nem a túlvilági életben keresendő
a közösségnek való megfelelés = dicsőség
bűnértelmezés hiánya – hübrisz megsértése, vagy a megvetés
szókratészi erények, önismeret fontossága
RENESZÁNSZ: HARMONIKUS EGYSÉG
AZ EMBER KULTÚRATEREMTŐ KÉPESSÉGEI
KÖZÖTT: MŰVÉSZETEK (SZÉP), FILOZÓFIATEOLÓGIA (A JÓ) ÉS AZ ABBÓL FAKADÓ
TUDOMÁNY (AZ IGAZ) KÖZÖTT!
ZSIDÓ-KERESZTÉNY EMBERKÉP
• A teremtett világ és benne az ember eredendően JÓ.
• Bűnbeesés: a harmonikus kapcsolat ember –Isten-világ
•
•
•
•
•
között megbomlik.
Az ember arra ítéltetik, hogy munkával éljen, s
erkölcsével közeledjen teremtőjéhez, s meghaljon.
 EGYÉNILEG MINDENKI RÉSZESE!
Tízparancsolat – a jó és a rossz közötti választás
lehetősége.
Eltévelyedés – Megtérés /kiszolgáltatottság és bizalom!/
Perlekedés Istennel – Isten meggyőzhető
Bibliai emberkép I.
• Isten – ember viszonyából értelmezhető
1. Isten kép: abszolút tekintély, vele szemben az ember
2.
3.
4.
az alávetettség pozíciójában
Emberkép: esendő, véges, bűnös, megújulásra kész,
Istennel győztes (Dávid és Góliát)
történetiség /Szent Ágoston: Vallomások
bűn radikális értelmezése – eredendő bűn – megváltás
lehetősége
A bibliai ember II.
• lényege: akarat (nem a racionális műveltség eszméje) a jó és rossz
cselekedetek kiváltója.
• jóság = Isten iránti engedelmesség
• rossz = elfordulás Istentől, ember önértelmezése Istentől függetlenül
• más típusú erények: jog, igazságosság, engedelmesség, könyörületesség,
alázat, szeretet
• erények alapja: isteni tekintély és a történelmi hagyomány
• szabadság = bűntől való megszabadulás
Alapproblémák az isten és ember viszonyából következően
• hit és tudás viszonya
• akarat szabadsága – predesztináció periférikus jellegű tanítás
• közösség = kiválasztódás, vagy univerzalizmus
KERESZTÉNYSÉG
• Jób története: az ember esendő – neki, de Istennek is
•
•
•
•
szüksége van arra, hogy az Isten emberré legyen.
Krisztus
A szabályok követéséből és a parancsból a megtérésre és
a szeretetre kerül a hangsúly.
Az ember önmagát képtelen megjobbítani és megváltani.
Történetiség: a történelemnek van célja. Az elhívás
mindenkinek szól, a megtérés egyéni döntés és
kegyelem. A történelem vége a második eljövetel.
(Messiás-várás: a zsidó és a kersztény hagyomány ebben
egy,
AZ EMBER
A PSZICHOLÓGIA SZEMSZÖGÉBŐL
• I. PSZICHOANALITIKUS NÉZŐPONT
• II. BIOLÓGIAI, TÍPUS- ÉS VONÁSELMÉLETI
NÉZŐPONT
• III. BEHAVIORISTA (VISELKEDÉS-LÉLEKTANI,
TANULÁSELMÉLETI NÉZŐPONT)
• IV. KOGNITÍV (GONDOLKODÁSKÖZPONTÚ
NÉZŐPONT)
• IV. FENOMENOLÓGIAI, HUMANISZTIKUS
NÉZŐPONT
KOGNITÍV
KOGNITÍV
MEGKÖZELÍTÉS
MEGKÖZELÍTÉS
FENOMENOLÓGIAI
MEGKÖZELÍTÉS
Ψ
PSZICHOLÓGIA
BEHAVIORISTA
BIOLÓGIAI
MEGKÖZELÍTÉS
MEGKÖZELÍTÉS
PSZICHOANALITIKUS
MEGKÖZELÍTÉS
I. AZ EMBER A
PSZICHOANALÍZIS NÉZŐPONTJÁBÓL
Sigmund Freud
Az Ego és a Superego nagyobb része, az Id egésze a
tudattalanba merül.
Jung személyiségelmélete
A kollektív tudattalan: kívül esik a személyes lét szerzeményein, ősi emberi
tapasztalatokat, az állati lét, az élet eseményeinek kódját tartalmazza az
idegrendszeri strukturában.
Itt vannak az ősképek, archetípusok (apa, anya, Magna Mater,
Öreg Bölcs, gyermek, férfi, nő, hős…)
Veszélyhelyzetekre utal: varázsló, boszorkány, sárkány, szörnyeteg,
tűzvész…képei
A fejlődés ősképei: mitikus hegy, forrás, szivárvány, fényesség, a Nap útja..
Belső rendeződési folyamat: négyszög, kör, kereszt, spirál..
A kollektív tudattalan feladata az örökké megismétlődő lelki, fiziológiai vagy
fizikai feltételekre való reagálás.
Az ősképek formáló, szabályozó elvek, annyi van, ahány alapélmény létezik.
Jung „kristályosodási” hasonlata
II. BIOLÓGIAI NÉZŐPONT,
TÍPUSTANOK ÉS VONÁSELMÉLETEK
A típustanokról
• A legrégebbi pszichológiai elméletek: már az
ókortól (pl.: India, ie. 3000, ajurvédikus típusok:
vata-pita-kapha)
• A sokféleség visszavezetése néhány sajátosságra
• Közel áll a „naiv pszichológiához”
• A típusok éles határokkal rendelkeznek,
diszkrét kategóriákat alkotnak
Hippokratész (kb. i. e. 460–377)
• Az egyes megbetegedéseket bizonyos testnedvek
( nyálka, fekete, sárga epe) túlsúlyával magyarázták
• A testnedvek, mint a szervezet fő
alapelemei
Galénosz (kb. i. sz. 130–200)
• A testnedvek kapcsolatban állnak a négy
őselemmel: vér mérséklete (tempera-mentum)
Elemek
Tulajdonságok
Testnedvek
Temperamentum
Levegő
Meleg, nedves
Vér
Szangvinikus
Föld
Hideg, száraz
Fekete epe
Melankolikus
Tűz
Meleg, száraz
Sárga epe
Kolerikus
Víz
Hideg, nedves
Nyálka
Flegmatikus
A szangvinikus típus
• Kapcsolat a vérrel, a melegséggel
•
•
•
•
•
és a levegővel
Életkedv
Húsos, egészséges arcszín
Gyors mozgás és felfogás
Érzelmei szalmaláng jellegűek
Kedélyes, barátságos
A kolerikus típus
• Kapcsolat az epével, a
•
•
•
•
szárazsággal és a tűzzel
Tetterős, határozott testartású
Arcszíne sárgás, epés, tekintete
nyílt
Gyors, de tartós érzelmi reakciók
Indulatai elragadják
A melankolikus típus
• Kapcsolat a fekete epével, a
•
•
•
•
nedvességgel és a földdel
Arckifejezése gondterhelt, külseje
törékeny
Érzelmei lassan fejlődnek ki, de
tartósak
Főként negatív érzések jellemzik
Határozatlan, nehezen dönt
A flegmatikus típus
• Kapcsolat a nyálkával, a
•
•
•
•
•
hidegséggel és a vízzel
Megjelenése, tekintete, beszéde
jellegtelen
Mozgása lomha
Érzelmei lassan fejlődnek ki
Egykedvű, nyugodt
Nehezen felingerelhető
C. G. Jung típustana
• Általános beállítottsági típusok:
extravertált és introvertált típus –
tárgyhoz való viszony
• Funkciótípusok:
Karl Gustav Jung
1875 - 1967
A vonáselméletek
• Az emberek inkább mennyiségileg, mint
•
•
•
•
minőségileg különböznek egymástól
A személyiségvonások kontinuum mentén
szerveződnek
A személyiség különféle vonások egyedi
mintázatából áll (egyediség)
A viselkedés, gondolkodás, érzelmi reakciók időbeli
állandóságot mutatnak (konzisztencia), ?
A vonás: létező jelenség /nyelvi címke ?
Az extra- és introverzió természete a típustan szerint
Introverzió
Extraverzió
Az extra- és introverzó természete a vonáselmélet szerint
Extravertált
Introvertált
„Ambivertált”
SZEMÉLYISÉG
Lelki sajátosságok összessége
Személyiség típusok:
Kretschmer: testalkat és személyiség
Piknikus
Atlétikus
Aszténiás
Atlétikus
Aszténiás
Hans J. Eysenck típustana
(1916-1997)
• 2 szupervonás: a személyiség mögöttes
dimenziója (kontinuum)
• Extraverzió - introverzió: társaságkedvelés,
izgalomkeresés, élénkség, cselekvőkészség, dominancia
• Érzelmi labilitás-stabilitás: a személy milyen gyakran
„borul ki”, válik szorongóvá
• EPQ
Extroverzió-introverzió
• Extrovertáltak: szociábilisak, szeretik a társas
összejöveteleket, sok barátjuk van és szükségük van
az izgalomra; szenzációkeresők és kockázatvállalók,
lendületes, aktív emberek.
• Introvertáltak: csendesek, jobban szeretnek
olvasni, mint emberek közé járni; kevés, de
közeli barátaik vannak, és általában kerülik az
izgalmas dolgokat.
Emocionális labilitás v. neuroticizmus
• Az instabil személyek: kiegyensúlyozatlanok, érzelmeik
múlóak, változékonyak, gyakran szorongással
küszködnek.
• A stabil személyek: kiegyensúlyozottak, optimisták,
érzelmeik tartósak. Nyugodt személyek, fegyelmezettek,
munkájukat gondosan végzik.
Pszichoticizmus
• Magas pontszám: agresszív és ellenséges viselkedés,
érzelmileg hidegnek tűnnek, empátiás készségük
hiányzik; impulzívak és egocentrikusak. Általában nem
konvencionálisak, szeretik a furcsa, szokatlan embereket
és dolgokat.
A szupervonások és a klasszikus típustan összefüggései
A személyiség struktúrája Eysenck szerint
Típus
(fikció)
Vonások
Szokások
Specifikus
reakciók
Integrációs folyamatok: a Big Five - modell
• Kialakuló egyetértés: 5 magasabb rendű faktor létezése a
személyiség szerkezetében
• Vita arról, hogy mi legyen az öt faktor elnevezése
• A szavak többszörös jelentése
• Az elnevezés függ a használt mérési mutatóktól
Az öt fő személyiségfaktor
• Extraverzió: magabiztosság, expresszivitás, dominancia,
•
•
•
•
társaságkedvelés - HATALOM
Barátságosság: melegség, érzelmi támogatás, együttműködés
–SZERETET
Lelkiismeretesség: célokért való küzdelem, előrelátás,
felelősség - ERKÖLCS
Emocionalitás: kiegyensúlyozottság, szorongás - EQ
Intellektus: felfogás, képzelet, érdeklődés, kreativitás -IQ
III. A SZEMÉLYISÉG BEHAVIORISTA
(TANULÁSELMÉLETI) SZEMSZÖGÉBŐL
• KONDICIONÁLÁS: inger-válasz-semleges inger –
feltételes válasz. Diszkrimináció - generalizáció, kioltás
 Jutalom és büntetés. Következetesség –
következetlenség (érvénytelenítés)
• MÉRÉS: fiziológiai mérés
• TERÁPIA: viselkedésmódosítás, viselkedésterépia (pl.
fóbiák esetén szisztematikus deszenzitizáció)
IV. A SZEMÉLYISÉG A KOGNITÍV
ÖNSZABÁLYOZÁS SZEMSZÖGÉBŐL
• Sémák – szervezett struktúrák
• Énsémák, énkomplexitás. Kognitív triász: az énnel, a
világgal és a jövővel kapcsolatos gondolatok.
• Automatikus gondolatok
• 1. Kompetenciák, 2. Kódolási stratégiák (nem az
esemény számít, hanem az, hogy értelmezzük a
helyzetet.), 3. Elvárások (viselkedés-következmény
elvárás), 4. Szubjektív érték, 5. Tervek, önszabályozó
rendszerek.
V. A FENOMENOLÓGIA SZEMPONTJA
• Nem a tudattalanra, nem is tanultra, hanem az ember
•
•
•
•
lehetőségeire, teljességére és a jövőre teszi a hangsúlyt!
Önmegvalósítás, összhang/ kongruencia (gondolatok,
érzések, cselekedetek)
Feltétel nélküli pozitív értékelés
Aktuális énkép – Ideális énkép
Maslow-féle motívumhierarchia
• Csúcsélmény (Flow) – Csíkszentmihályi Mihály
• Egzisztenciális dilemma: a személy igazán abban a
viszonyban jellemezhető pontosan, ahogy az
elkerülhetetlen halál tudatához és a szorongáshoz
viszonyul. Nemlétezés (semmi) vagy bátorság a
létezéshez (felelősség).  Az életnek csak akkor van
jelentése, ha mi magunk adunk neki.