Transcript Pilinszky

Kárhozat és
megváltás
Pilinszky János
költészete
(Budapest, 1921. november 25.
– Budapest, 1981. május 27.)
A huszadik század egyik legjelentősebb, katolikus
érzésű magyar költője.
Életút
• Édesapa: Pilinszky János: mérnök, jogász, első vh.
Katonája  háború után postán dolgozik 
gyomorfekélyben hal meg 1937-ben.
• Édesanya: Baritz Veronika postai dolgozó, önkéntes
ápoló
• Cukor utcai elemi iskola (1927-1931)
• Budapesti piarista gimnázium (1931-1939)
• Pázmány Péter Tudományegyetem jog  bölcsészkar
magyar-olasz-művészettörténet szakok
• 1944-ben abszolvál, diplomát nem szerez
• Első versek 1938-39-től: Napkelet, Vigilia, Élet c.
folyóiratokban
• 1941-44: Élet c. folyóirat segédszerkesztője
• 1944-től behívják katonának  Harbach,
Ravensbrück, koncentrációs táborok élménye
• 1945 őszén tér haza
• 1946-48: Újhold társszerkesztője
• Vigília és Válasz folyóiratokhoz is kötődik
• Első kötet: Trapéz és korlát – Szent István Társulat
kiadásában 1946
• E kötetért Baumgarten-díj 1947-ben
• 1947-48: ösztöndíjjal több hónap Olaszország
• 1949-től nem publikálhat
• Hallgatása alatt verses meséket ír
* A naphajú királyleány
* A madár és a leány
* Aranymadár
* Ének a kőszívű királyról
* A nap születése
* Kalandozás a tükörben
* Ég és föld gyermeke
Gyűjteményben megjelennek: Aranymadár 1957
E kötettel térhetett vissza az irodalmi közéletbe.
• 1955: Házasság: Márkus Anna festőnő
• Művészneve: Mark Anna
Néhány hónap múlva
elválnak.
• 1956: Magvető kiadó mentora
• 1957-től az Új Ember katolikus hetilap munkatársa
• 60-as évektől több külföldi út: Lengyelország, Svájc,
Belgium, Újvidék, Bécs, London, Róma, Párizs, USA
• 1975: nővére öngyilkosságot követ el.
• Pilinszky nem ír több verset.
• 70-es évek vége: ismeretség Jutta Scherrer német
vallástörténésszel – szerelem – utolsó költői korszak
• 1971: József Attila-díj
• 1980: Kossuth-díj
• 1978: Ingrid Ficheux – ismeretség – házasság
• 1981: második infarktus - váratlanul éri a halál.
• Tele volt tervekkel. A Farkasréti temetőben nyugszik.
Életében megjelent kötetei
* Halak a hálóban (1942)
* Trapéz és korlát (1946)
* Aranymadár (1957)
* Harmadnapon (1959)
* Rekviem (1964)
* Nagyvárosi ikonok (1970)
* Szálkák (1972)
* Végkifejlet (1974)
* A nap születése (1974)
* Tér és kapcsolat (1975)
* Kráter (1976)
* Beszélgetések Sheryl Suttonnal (1977)
* Válogatott művei (1978)
• „Ott van szegény Pilinszky esete, aki homoszexuális volt, mégsem volt soha
férfi partnere, mert Isten-félő emberként azt bűnnek tartotta.” – „Az utolsó
kérdés úgy szólt, hogy ha megtudná, hogy a szíve alatt hordott magzat nagy
valószínűséggel homoszexuális, megtartaná-e. Hihetetlen adatot kaptunk:
92% elvetetné, mindössze 8% tartaná meg. Leonardo, Michelangelo,
Pilinszky, Ferencsik, Mensáros ebben az esetben nem született vona meg.”
Tudósközelben: Czeizel Endre (Spiritusz)
• „Tizenéves korában azután egy másik alkati adottságával szembesült. Erről
is Ingrid Ficheux-nek vallott: sokáig gondolataiban – tehát csak a vonzalom
szintjén – a férfiak érdekelték. Hat-nyolc éven át szerelmes volt egy férfiba,
aki nem is tudott róla. Pilinszky János a legtöbb dolgot a képzeletében élte
meg, ritkán vált valóban cselekvővé. E homoerotikus vonzalom azonban
kínzó ellentétbe került vallásosságával, emiatt is bűnösnek érezte magát.
Mégis vállalta: »A háború előtt kívülről nézve talán betegesnek mondható
félénkségem ideig-óráig eretnek vonzalmakba sodort. Ezt se akkor, se most
nem bánom, és nem szégyellem. A háború és az utána következő kollektív
megrázkódtatás azonban – anélkül, hogy akartam volna – ismét
visszaszorított a közösbe, az élet és benne az emberiség átlagába.«”
Czeizel Endre: Pilinszky János családfájának értékelése (Kortárs)
Pilinszky költészete - általános jellemzők
• Beszédmódja, világképe, alapmagatartása sok
tekintetben különbözik a modern magyar líra
vallomásos, közvetlen élménykifejező
hagyományától.
• Versei létköltészeti indíttatásúak.
• Szövegei a személyességtől való eltávolodást jelzik.
• Költői magatartása: keresztény agnoszticizmus
• Fő élményköre: az ember magányossága, létbe
vetettsége, a háború rettenete és borzalma, az
emberi szenvedés tapasztalata
• Rendkívüli feszültségű szövegek
• Tiszta jambikus forma
• Lezárt verssorok – gondolatok és sorok vége
általában egyezik.
Trapéz és korlát 1946
• A szövegek érzelmi drámát közvetítenek.
• Alapélmény: magány, szorongás, kivetettség, megrendültség
érzése
• Emberek között nincsen kapcsolat – idegenné vált világ
• Isten távoli, idegen – magasabb rendű közönyt képvisel
• Közös és elkerülhetetlen kárhozat – megváltás keresése
felesleges – helyette: öncsalás nélküli szembenézés
• Bűn motívuma = közöny = feladás
• Kárhozat = az ember jobbra való lehetőségének elvesztése
• Üdvösség = az ezzel való szembeszegülés
• A létezés = eleve bűnösség = eleve kárhozottság
• Eszményi létforma: vágy – figyelem – várakozás
• A szövegek ok-okozati összefüggésrendszer helyett intuíción
alapszanak.
•
•
•
•
•
Költői eljárás bennük:
Megvilágosodás
Illumináció
Epifánia
Rácsodálkozás
• Elemi hatású, evidencia szerű kijelentések
• Szigorú rímek, négysoros strófák, jambikus sorok, határozott
logikai szerkezet
• Költői eszközökben szegény szövegek
Halak a hálóban /Vigilia – 1942/
• Kihagyásos szerkezetű, elliptikus, metaforikus cím  a cím
jelentését a szöveg értelmezi  konkretizálja ember és lét
viszonyára
• A vers jelképrendszere végig a cím kiinduló képével teremt
kapcsolatot.
• A létezést egy természetes állapotból való kiszakítottságként
értelmezi, ahol a kommunikáció lehetetlen, a lét megváltatlan,
Isten hallgat.
• Hal ~ keresztény jelképrendszerben Jézus  itt a pusztulásra
ítélt embert jelenti
• Víz ~ kereszténységben a keresztség szentsége, a megváltás
 a versben az elvesztett harmóniát szimbolizálja
• Halász ~ Krisztus, apostolok (Újszövetség: apostolok többsége
halász volt/ Újszöv. hallal kapcsolatos utalásrendszere)
• Csillagos ég ~ háló  abszurd rabság, a létbe vetettség kínja
Harmadnapon /kötet – 1959/
• Mindössze 34 vers – több, mint 10 év termése
• Sűrű, telített szövegek a teljes köteten át
• A versek nem ismerik a feszültségesést, a
megnyugvást.
• Múltbéli, lezárt pillanatokat rögzítenek örökös
jelenné tágítják azokat.
• Látomásszerűség
• Végítélet képei a Jelenések könyvét, Vörösmartyt
idézik.
• Lágerélmények elemi erővel hatják át a szövegeket 
általános léttapasztalattá válnak  KZ-versek
(Konzentrationslager – koncentrációs tábor)
KZ-versek
• A fasizmus embertelensége ~mindennapi élet csendes,
vértelen drámája
• A konkrét borzalom általános érvényűvé emelkedik.
• Emberiség aktuális katasztrófája ~ általános érvényű
szenvedéstörténet
• Isten pillanatnyi megnyilvánulásait kell tetten érni.
• A láger jelképes tere és közege ~ emberiség méretű dráma
színhelye
• A láger foglyainak szenvedései ~ Krisztus
szenvedéstörténetének tömegméretű megismétlődése
• A háború élménye nem hordja magában a majdani béke
lehetőségét, a feloldást  a háború nem egyszeri borzalom 
a mindenkori ember valós arcát mutatta meg
Harmadnapon
/vers – 1958/
• XX. sz.-i lágertémát a megváltástörténet tartományába
emelő vers
• A szószerkezetek kettős értelműek:
• Másodlagos jelentésük kiemeli a konkrét tapasztalati
élményt a reális világból, s a feltámadástörténet
összefüggésrendszerébe illesztik.
• A modern pusztulás a krisztusi passió tömegméretű
megismétlődésévé válik.
• Ugyanakkor az ember megválthatóságának
megerősített ígéretévé is.
• Bibliai utalások, kettős jelentésű képek:
• hamuszín egek: → halottégetés, robbantás füstje
→ az ég elsötétülése Jézus halálakor
• Ravensbrück: → egy női koncentrációs tábor volt itt
→ olajfák hegye/ Golgota
• ravensbrücki fák: → a tábor látképe
→ élet, keresztfa
• hitvány zsoldosok: → a tábor őrei
→ a római katonák
• A megváltás ígéretét erősítő természeti mozzanatok:
- fa – életjelkép
- gyökér – életjelkép
- fény – életjelkép
- szél – megtisztulás-jelkép
- „fölzúgnak”, „fölzeng” – himnikus hangképletek
• A versbeszéd minden személyességet mellőz.
• Tárgyilagos, archaizáló kifejezésmód, biblikus pátosz
• Sor eleji ismétlések (anafora)
• Végig kijelentő modalitású mondatok
• Misefordulatot idéző latin nyelvű zárlat
• Verscím és verszárlat tökéletes keretbe zárják a
szöveget.
Apokrif
Apokrif
• (apokripha): görög kifejezés jelentése: „elrejtett”.
• Apokrifek: bibliai könyvekhez hasonló zsidó és keresztény
iratok, amelyeket szerzőjük ugyanolyan isteni
kinyilatkoztatásként, szent iratként tárt a nyilvánosság elé, de
amelyek ennek ellenére nem szerepelnek a mai Biblia könyvei
között.
• Először azokra a könyvekre használták ezt a szót, amelyeket
eltitkoltak a nagyközönség előtt, csak a beavatottak
olvashatták.
• A katolikusok a bibliai korban keletkezett kánonba fel nem vett
iratokat nevezik apokrifeknek.
• Ami nem került be a kánonba, azt nem lehetett nyilvánosan
olvasni. Másolásukat megtiltották, ezért kevés maradt belőlük
az utókornak.
Keletkezési körülmények
• 1954 decemberében keletkezik.
• 1956-ban jelenik meg a Csillag c. folyóiratban.
• Harmadnapon c. kötetben szerepel.
• P.J. életművének legkiemelkedőbb alkotása.
• A XX.sz.-i magyar líra egyik legnagyobb verse.
• Összetett jelentéstartalmú, nehezen értelmezhető.
Vezérmotívumok
Fa
Csend
Árnyék
Éjszaka
Mozgás, vonulás
Megmerevedés, megdermedés
Kiüresedés
Pusztulás, széthullás
Nemlét
HIÁNY
Árvaság
Perspektívaváltások
•
•
•
•
•
•
•
Tárgyilagos közlés
Megállapítás
Elbeszélés
Leírás
Vallomásos odafordulás
Valakihez beszélés
Monologizáló magánbeszéd
Forma és nyelvhasználat
• Formailag három, számmal is elkülönített egység.
• 3-as szám: legfontosabb szent szám, jelöli:
– Ég és Föld egyesüléséből létrehozott embert
– A teljessé lett isteni megnyilvánulást (Atya,Fiú, Szentlélek)
– A tökéletesség rendjét
• Az egységeken belüli részek tagoltak, de nem szabályos
strófákba rendezettek  a széttartás, a diszharmónia
képzetét keltik.
• Mozgalmas részek váltakoznak súlyos, kimerevített
állóképekkel  meg-meginduló, majd megakasztott lendület
• Nyelvhasználat: hétköznapihoz közelálló, kevéssé retorizált
• Mégis emelkedett hangnem
• Régies, archaizáló kifejezések és szórend  ünnepélyesség
•  szakrális szövegekhez való kapcsolódás
Bibliához kapcsoltság
• Már a cím is a Biblia összefüggésrendszeréhez
kapcsolja a szöveget.
• Cím jelölheti a szöveg üzenetének a keresztény
világmagyarázat általi hagyományozottságát de az
attól való elkülönbözést is.
• A jövendölésszerű elemek összekapcsolódnak a
megváltástörténet utolsó pontjával, Jézus
magárahagyottságának, az emberi szenvedésnek
motívumkörével, és a Biblia apokaliptikus szövegeivel.
• A megváltatlan modern ember létélménye: rettenetre,
feloldozatlanságra ítéltetett, elvesztette Istent, de
nélküle nem képes létezni.
• apokalipszis: → A Bibliában erkölcsi alapú ítélkezés (jókrosszak, büntetés - megdicsőülés), valami új kezdete,
pillanatszerű
→ Itt nincs erkölcsi ítélkezés, folyamatos, és nem pillanatszerű
• tékozló fiú:→ az apa a Mennyei Atyát jelképezi, a feltétel
nélküli megbocsájtást (egyébként is gyakori motívum P.J.-nál)
→ a szülők nyomorultak, esetlenek  hazatérés nem oldoz fel
• Bábel: → az emberek nyelvének összezavarodása
→Isten és ember kommunikációjának lehetetlensége;
elvesztettük Istent, nincs vele kapcsolatunk  CSEND, HIÁNY
• fa- motívum: → tudás fája, föld és ég összekötője, örök élet
fája, keresztfa
→ ember és fa párhuzama; lét, szenvedés
→ „lázas fácskák”: élet mellett elkötelezett vallomás
• Paradicsom: “ Valamikor a paradicsom állt itt./ Félálomban
újuló fájdalom:/ hallani óriás fáit! ”  HIÁNY
A hiány misztériuma
• P.J. verse: apokaliptikus vonások (főleg az első részben)  de
HIÁNYzik a jövendölés  a jövendölő sorsa kerül előtérbe
• HIÁNYzik a bűnök büntetésének, és a jó megdicsőülésének
mozzanata  üresség, állandóság, időtlenség
• HIÁNYoznak az előzmények  „mert”, „ezért” felütés  valami
UTÁN és valami MIATT történik a beszéd
• HIÁNYzik az ember, a rokonság, közelség, társ  otthagyott
kerti szék, nyugágy  „én” és „te” kapcsolatának HIÁNYa
• HIÁNYzik a megszólaló én maga  már csak árnyéka van 
már csak arca van  arca helyett ránc  könny helyett árkok  tárgyiasult „én”
Négysoros
• A Harmadnapon c. kötet tipikus formája a négysoros vers.
• A lírai kifejezés a minimumra csökken  4db kijelentő mondat 
mondathatárok és sorhatárok egybeesnek.
• A hallgatás legalább akkora szereppel bír, mint a közlés.
• Az első két sorban nincs ige  időtlenség,örökérvényűség
• A harmadik sorban az igével együtt megjelenik az idő és a személyesség, a
magányosság oka  E/2, cselekvés hiányát jelző cselekedet, múlt időben
• A negyedik sor igéje általános alanyhoz társul, jelen idő, szenvedő alany
• Bibliai motívumok:
• szeg: szenvedés, Jézus ( alvás  halállal rokon állapot) Krisztus hiánya
• A negyedik sor általános alanya, de tárgya is Jézusra enged asszociálni.
• Egyéb motívumok:
•
- homok: időszimbólum (és a vers hangulatával társítva eszünkbe
juthat József A.: Reménytelenül)
- hideg, éjjel: félelem, sötétség, vakság, elhagyatottság jelölői
•
- plakát: a jelen, a nagyváros megidézése
• A modern ember magányosság- és hiánytapasztalatát a Jézusi
szenvedéstörténethez kapcsolja az utolsó sor
•  modern Golgota magányos éjszakája