Transcript Az absztrakt film stílusának jellemzői

A korai avantgárd és a film
Dadaista, futurista és szürrealista
művészek filmjei
• Felismerhető tárgyak absztrakt minősége
= stilizáció eredménye
Az avantgárd irányzatok – a stílusra hívják
fel a figyelmet, a stílus meghatározó a
formák absztrakt elrendezésében
Man Ray: Fekete és fehér
Man Ray, Noire et Blanche,
1926;
E.L.T.Mesens, Masque
servant à injurier les esthètes
(Mask to Injure Aesthetes),
1929;
Roland Penrose, Paul Eluard
and E.L.T. Mensen having a
conversation wearing masks,
1936
Dadaizmus
• A dada és az absztrakt tendenciák a 10-es
években és a 20-as évek elején hasonló
koncepciók mentén alakultak
• Szoros együttműködés
• Figuratív műv. elvetése
• Man Ray: Return to Reason (1923) –
dada-absztrakcionista tendencia
Marcel Duchamp és Man Ray a
Felvonásközben
Felvonásköz (1924, René Clair)
https://www.youtube.com/watch?v=mpr8mX
cX80Q
Vagy
http://www.ubu.com/film/clair_entracte.html
Mechanikus balett (1924)
Fernand Léger
Kubista/konstruktivista festő
A gépész (1920)
A város (1919)
A moziról
• „A mozi 30 éves, fiatal, modern, szabad,
és hagyományok nélküli.”
• „A mozi egykorú a géppel. A színház
egykorú a lóval.”
• „A filmre adaptált színház középszerű.”
A moziról
• „Tudtátok mit jelent egy láb, mielőtt cipőbe
bújtatva egy asztal alatt láttátok a
vásznon? Olyan megrendítő mint egy arc.
A mozi előtt a részletek, töredékek
személyisége ismeretlen volt.”
• „A mozi személyiséggel ruházza fel a
töredéket, keretbe foglalja.(...) Egy
inggomb kivetítve, százszorosára nagyítva
olyanná válik mint egy sugárzó bolygó.”
• „A tárgyak mozgatása képlékennyé,
alakíthatóvá teszi őket.”
• Az alkotásnak olyan eseménnyé kell
válnia, amelyben nem azt keresed, hogy
az mit jelenít meg, hogy az minek a
reprezentációja.
• Milyen stilisztikai eszközökkel éri el a
formák absztrakcióját?
• Egyes beállításokon belül? Keretezés?
• A montázs hogyan hoz létre absztrakt
kapcsolódásokat? Formák kontinuitása
vagy diszkontinuitása?
•
•
•
•
•
•
Felvezető képsor címmel
A film ritmikus elemeinek a bemutatása
Tárgyak prizmatikus láttatása
Ritmikus mozgások
Emberi alakok és gépek összehasonlítása
Képközi feliratok és képek ritmikus
váltakozása
• Főként kör alakú tárgyak mozgása
• Tárgyak gyors tánca
• Visszatérés a Charlot-figurához és a
kezdeti szegmens elemeihez
Szürrealizmus
– filmkép látszólagos valósághűsége,
mimikri jellege
– ezt nem a valóság illúziójának
megteremtésére kell használni
- illuzorikus volta révén a legalkalmasabb a
meghökkentésre
- Paul Eluard: „Elragadónak találom annak
a tükörnek a valóságát, mely nem tükrözi
képmásomat.”
Man Ray munkássága
René Magritte:
Not to be
Reproduced
(1937)
• Ez az illuzórikus jelleg teszi a filmképet
hatásosabbá a nyelvnél
• Éppen ezért nem kell a figurativitásról
lemondani – újra kell értelmezni a tárgyak
térbeli és időbeli viszonyait (Magritte)
• A szürrealista film az elbeszélőfilm
konvencióit használja – sűrítés és elválasztás
• Az elbeszélőfilm szabályai elrejteni próbálják
műviségüket – éppen ezért alkalmasak a
valóságfeletti tartalmak hatásos kifejezésére
• Példa: a tükör használata Luis Buñuel:
Aranykor c. filmjében
R. Magritte: Listening Room
Belga szürrealisták/avantgárd
művészek
• Charles Dekeukeleire
Combat de boxe (1927)
• Henri Storck
Pour vos beaux yeux (1929)