Transcript Egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai

Az egyszerűsített foglalkoztatás
alapvető szabályai
1
Áttérés az alkalmi foglalkoztatásról az
egyszerűsített foglalkoztatásra
• 2010. április 1-jével hatályát vesztette az alkalmi munkavállalói könyvvel
történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített
befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (Alk.tv.).
• Helyébe lépett az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII.
törvény (Eftv.)
• 2010. augusztus 1-től hatályát veszti az Eftv., helyébe lép a 2010. évi
LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról (Efo tv.)
2
Egyszerűsített módon létesíthető
munkaviszony a 2010. évi LXXV. törvény
alapján 2010. 08. 01-től
•mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára,
vagy
•alkalmi munkára.
3
Fogalmak (1)
Mezőgazdasági
idénymunka:
a
növénytermesztési,
erdőgazdálkodási,
állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított
áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől
függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához
kötődik, illetve a megtermelt mezőgazdasági termékeknek a munkáltató saját
gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, feltéve, hogy azonos
felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy
naptári éven belül a százhúsz napot,
4
Fogalmak (2)
Turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott
kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál
végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló
munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,
kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység: az idegenvezetői
tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási
tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, az utazásszervezői
tevékenység, és az utazásközvetítői tevékenység.
Alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony,
5
A munkaviszonyok együttes időtartama
Ha a munkáltató és munkavállaló
- idénymunkára, vagy
- idénymunkára és alkalmi munkára
létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor
ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári
évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.
6
Alkalmi munkavállalók létszáma
Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az
egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb
foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak az adott
hónapot megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve* –
nem haladhatja meg
•az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató
munkáltató esetén az 1 főt,
•1 főtől 5 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 2 főt,
•6 főtől 20 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 4 főt,
•20 főnél több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói
létszám 20 százalékát.
•Napi alkalmi munkavállaló létszámkeret megállapítása
•Tárgyév napjaira egyenlőtlenül felhasználhatja
•Következő naptári évre nem vihető át
*- (3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény)
7
Garanciák a visszaélések visszaszorítása
érdekében
• Nem
létesíthető
egyszerűsített
foglalkoztatásra
munkaviszony olyan felek esetében, akik között a
szerződés megkötésekor már az Mt. szabályai szerint
létesített munkaviszony áll fenn, illetve Ktv. 1. §-ában,
valamint a Kjt. 1. § (1) bekezdésében meghatározott
munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai
ellátására.
• Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás
céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható
annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót
egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.
8
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára
létrehozott munkaviszony
• E munkaviszony a felek megállapodása alapján, a munkáltató
bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik.
• Ha a munkavállaló kéri, illetve nem elektronikus úton bevallásra
kötelezett munkáltató választása szerint, a munkaviszonyt az
egyszerűsített munkaszerződés megkötésével kell létesíteni, és azt
legkésőbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni.
• Honlapunkról is letölthető:
meghatalmazásminták
Letöltések/Adatlapok,
igazolások,
9
Egyszerűsített munkaszerződés
10
A Munka Törvénykönyvéből nem
alkalmazható szabályok
•A törvény nem az Mt.-ből alkalmazni rendelt szabályokat
sorolja fel, hanem azokat a rendelkezéseket, amelyektől el
lehet térni,
•A kivételeket megfogalmazó törvényi szabályok első
csoportja valamennyi egyszerűsített foglalkoztatás keretében
munkaviszonyban állóra vonatkozik, ezután következnek az
alkalmi munkavállalókra alkalmazandók.
11
Speciális szabályok harmadik országból
érkező munkavállalókra
•Harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt vagy letelepedett
jogállású személy kivételével – kizárólag mezőgazdasági idénymunka
keretében létesíthet munkaviszonyt e tv. alapján
•Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár
kérelmére haladéktalanul megkeresi
a) az egészségbiztosítási szervet a TAJ-szám, valamint
b) az állami adóhatóságot az adóazonosító jel
kiadása érdekében.
•Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt
közvetlenül a munkavállalónak adja ki.
•Az állami foglakoztatási szerv igazolást ad a kérelem benyújtásáról.
12
Meggyőződés a munkavállaló alkalmasságáról
A munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak
meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a
munka elvégzésére alkalmas állapotban van. (6. §)
13
Közteherfizetés az egyszerűsített foglalkoztatás
keretében alkalmazott személy után 1.
A személyi jövedelemadó és járulékfizetési kötelezettségre az SZJA tv. és a TBJ
rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi kivételekkel:
•Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden
naptári napjára munkavállalónként 500 Ft,
•Alkalmi munka esetén a közteher 1000 Ft.
•A közteher megfizetésével nem terheli:
- a munkáltatót tb járulék, szakképzési hozzájárulás, eü. hozzájárulás és
rehabilitációs hozzájárulás, Szja-ban adóelőleg-levonási kötelezettség,
- a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és
munkaerő-piaci járulékfizetési, eho fizetési és Szja előleg fizetési kötelezettség.
• Kifizetéskor igazolások kiadása: bevétel teljes összege, jogcíme
• Összesített igazolást kiadni január 31-ig nem kell! (Art. 46.§)
14
Közteherfizetés az egyszerűsített
foglalkoztatás keretében alkalmazott személy
után 2.
Ha a munkáltató nem felel meg az egyszerűsített foglalkoztatás
feltételeinek, akkor az e jogviszonyban foglalkoztatottak után
az általános szabályok szerint teljesíti közteherfizetési
kötelezettségét.
•létszám, illetve időkorlát túllépése
•köztartozás 300 ezer forint felett adott adónemekben
15
Kifizetésre kerülő nettó munkabér összege
Bér
Minimálbér bruttó
összege a 259/2009. (XII.
29.) Korm. rendelet
alapján
Garantált bérminimum
bruttó összege
havi
73 500
89500
heti
16 900
20600
napi
3380
4120
óra
423
515
16
A munkáltató nem fizet közterhet
•Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszereknek a
Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra
és családtagjaira történő alkalmazásáról szóló közösségi
rendelet, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú
szociálpolitikai,
szociális
biztonsági
egyezmény
(a
továbbiakban: egyezmény) alapján másik tagállamban, illetőleg
•egyezményben részes másik államban biztosított, és erről
igazolással rendelkezik.
•E101, május 1-től: A1
17
A jövedelem bevallása
•Jövedelem: a kifizetett (nettó) munkabér 100 %-a
•A kedvezményezett foglalkoztatásból származó jövedelemről a
természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha
-külföldi személy, vagy
-az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az
adóévben a 840 ezer forintot meghaladja, vagy
•az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az
Szja tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak
minősülő jövedelmén kívül más, az Szja.tv. szerinti adóbevallási
kötelezettség alá eső jövedelme is volt.
18
Ellátásra való jogosultság
•A 7.§ (2) bekezdés szerint (500 Ft/ 1000 Ft közteher megfizetésével)
foglalkoztatott
- nem minősül a Tbj. szerint biztosítottnak,
- nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint
álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.
•A nyugellátás számításának alapja napi
- 500 Ft közteher esetén 1370 Ft/nap,
- 1000 Ft közteher esetén 2740 Ft/nap.
•EGT államból származó külföldi személy nyugellátásra, baleseti eü.
szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.
19
Kit kell bejelenteni?
•Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony esetében minden
munkavállalót
be kell jelenteni! A bejelentés módja és
határnapja tekintetében vannak eltérések.
•Fontos!, hogy nem az Art. 16. § (4) bekezdése szerinti
bejelentésről van szó, mivel a bejelentési kötelezettséget a
biztosítottnak nem minősülő személyekkel összefüggésben is
teljesíteni kell.
•A munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a
munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni.
•A 10T1042E nyomtatványon be kell jelenteni: a munkaviszony
kezdetét és a napok számát (az APEH honlapjáról letölthető)
20
Bejelentés módjai
A bejelentés megtételéhez a munkáltatónak az Ügyfélkapun regisztráltatnia kell
magát, és – a természetes személy munkáltató kivételével – adóhatósági (180-as)
regisztrációval is rendelkeznie kell!
Az egyszerűsített
foglalkoztatás jellege
Elektronikusan,
Ügyfélkapun keresztül
10T1042E
Telefonon a
185-ös számon
azonosító jel
SMS-ben
(2010. 12. 01-től)
Mezőgazdasági idénymunka
bejelenthető
bejelenthető
bejelenthető
naponta
Turisztikai idénymunka
bejelenthető
bejelenthető
bejelenthető
naponta
Alkalmi munka
bejelenthető
bejelenthető
bejelenthető
naponta
21
Milyen adatokat kell a bejelentésben közölni?
•A munkáltató adószámát,
•a munkavállaló adóazonosító jelet és TAJ-számot,
•az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét,
•a munkaviszony napjainak számát (az SMS útján
történő bejelentés kivételével),
•külföldi személy esetében, aki másik államban
biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta, ezt a
körülményt is be kell jelenteni.
22
Változás bejelentés: visszavonás, módosítás
a 10T1042E adatlapon
A foglalkoztatás jellegének megváltozása, illetve a munkavégzés
meghiúsulása esetén:
•az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy
•a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő
napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú
munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig.
•Ezt követő bejelentés esetén a közteher fizetési kötelezettségnek eleget kell
tenni!
A változás-bejelentés bármelyik módon történhet, függetlenül az eredeti
bejelentés módjától!
23
Mely igazgatási szerv felé kell a bejelentést
megtenni?
•10T1042E jelű elektronikus űrlapon az Ügyfélkapun keresztül (hozzáférés).
•Telefon keresztül nem az APEH felé, hanem az elektronikus szolgáltató
rendszeren keresztül (működtetője a Közigazgatási és Elektronikus
Közszolgáltatások Központi Hivatala KEKKH), amely az adatokat
továbbítja.
•Az SMS-ben történő bejelentésről a később megjelenő jogszabály szerint.
•Az állami adóhatóság a hozzá érkező adatokat (elektronikus úton, központi
ügyfélszolgálattól telefonon) az Art szerint továbbítja:
–Egészségbiztosítási Pénztárhoz
–Munkaügyi Hatósághoz
–Állami Foglalkoztatási Szervhez
–nyugdíjintézet
24
Bevallás, befizetés havonta!
•A munkáltató bevallását az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint
teljesíti.
-elektronikusan, vagy
-elektronikus benyújtásra nem kötelezett esetén papír alapon:
1008E a Magyar Postán beszerezhető/letölthető
- határidő: tárgyhót követő hó 12-ig
•Ha általános szabály szerint kell a közterhet megfizetni 
elektronikusan kell a bevallást küldeni
•A közteher-fizetési kötelezettségnek tárgyhót követő hó 12-éig kell
eleget tenni.
•Mnyp-tag: 10032000-06057770
•Nem mnyp-tag: 10032000-06057763
25
1008-as bevallás
•Munkáltató adóazonosító száma
•Foglalkoztatott neve, adóazonosító jele,
nyugdíjas státusza, mnyp-azonosító kódja
•A foglalkoztatás napjaira kifizetett (nettó)
munkabér összege
•A foglalkoztatás napjainak száma
26
A foglalkoztatás további feltétele
•Az a munkáltató, aki a tárgyhónapban 300 ezer forintot, vagy ezt
meghaladó összegű adótartozást halmoz fel a törvény 8. § (2)
bekezdésében és/vagy a 8. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő adók
tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult
mindaddig, amíg adótartozását ki nem egyenlíti.
8. § (2) bekezdés: Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a
munkáltató által fizetendő közteher mértéke
- mezőgazdasági és turisztikai idénymunka a munkaviszony minden naptári napjára
munkavállalónként 500 forint,
- alkalmi munka esetén 1000 forint.
8. § (3) bekezdés a) pont: A 8. § (1) és (2) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével
nem terhel a
- munkáltatót társadalombiztosítási járulék,
- szakképzési hozzájárulás,
- egészségügyi hozzájárulás és
- rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség
- levont személyi jövedelemadó
•Amíg az állapot fennállt általános szabály szerint kell megfizetni az
szja-t és a tb-t
27
Átmeneti rendelkezések
•2010-ben az e törvény hatálybalépéséig az alkalmi munkavállalói könyvvel
történő foglalkoztatásban és egyszerűsített foglalkoztatásban eltöltött napok
számát az e törvény szerinti időtartamok számításánál nem kell figyelembe
venni.
•A 840.000 Ft-ot 3x lehet figyelembe venni!
•A START kártya kiváltásánál nem számít „munkaviszonynak” az
egyszerűsített foglalkoztatásban töltött idő a tanulói, hallgatói jogviszony,
illetve az iskolai szünet időtartama alatt, illetve a tanulói és hallgatói
jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel, valamint 2010.
április 1-jét követően az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi
munkára létesített jogviszony esetén (az idénymunka kizáró ok).
•Költségelszámolás: a napi minimálbér kétszerese (6.760,- Ft) vehető
figyelembe.
•Az előző tv. alapján létesített jogviszony 2010. 07. 31-én megszűnik.
28
Áttérés az alkalmi foglalkoztatásról az
egyszerűsített foglalkoztatásra
•A munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére szolgáló
közteherjegyek feleslegessé váltak.
•A fel nem használt közteherjegyek forgalomból történő
kivonásával,
értékének
megtérítésével,
valamint
a
közteherjegyek selejtezésével kapcsolatos eljárási és elszámolási
szabályokról szóló 8/2010. (III. 18.) PM rendelet alapján a fel
nem használt közteherjegyek értékének visszatérítése az APEH
feladata.
•Leadási határidő: 2010. szeptember 30.
29
Megjelent rendeletek
•218/2010. (VII.23.) Korm. rendelet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló
2009. évi CLII. törvény növénytermesztési idénymunkára vonatkozó egyes
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 88/2010. (III.26.) Korm. rendelet
módosításáról:
14.§ A munkáltatóval szemben a jelenléti ív vezetésével kapcsolatos szabályok
megsértése miatt 2010. június 30-a után jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha
jelenléti ív vezetési kötelezettségét – a 8-12§-ban foglaltaktól eltérően – az Eftv.
2. mellékletében foglaltak szerinti tartalmú, szigorú számadású nyomtatványnak
nem minősülő okiraton teljesíti.
• A nemzetgazdasági miniszter 3/2010. (VII. 30.) NGM rendelete az
egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem és közteher
bejelentésére, befizetésére vonatkozó eljárási szabályokról
• A Kormány 223/2010. (VII. 30.) Korm. rendelete az egyszerűsített
foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény végrehajtásáról
30
Az adórendszeren kívüli keresettel járó
foglalkoztatás
31
Az adórendszeren kívüli keresettel járó
foglalkoztatás
• A természetes személyek között háztartási munkára létesített
jogviszonyra irányul.
• Háztartási munka: a kizárólag természetes személy és
háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli
hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását
szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítás, főzés, mosás,
vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítás, otthoni gondozás és
ápolás, házvezetés, kertgondozás.
32
Nem tekinthető háztartási munkának
•a háztartási munka fogalmánál meghatározott munkák elvégeztetése,
ha az azt elvégző személy ilyen tevékenységet folytató egyéni
vállalkozó vagy egyéni cég, illetve ilyen tevékenységet folytató
társas vállalkozás tagja, munkavállalója, feltéve, hogy a
tevékenységet e minőségével összefüggésben végzi,
• ha a háztartási alkalmazott által nyújtott szolgáltatás ellenértékeként
a természetes személy foglalkoztató – akár közvetve – mástól
juttatásban részesül,
• ha az a természetes személy foglalkoztató, vagy a háztartásában vele
együtt élő személyek, illetve közeli hozzátartozóik üzletszerű
tevékenységével összefüggő célt szolgál.
33
Fogalmak
Háztartási alkalmazott: a háztartási munkát végző természetes
személy, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként
vagy társas vállalkozóként végzi.
•Foglalkoztató: az a természetes személy, aki a háztartási
alkalmazott munkáltatója, illetve megbízója, megrendelője.
•Adórendszeren kívüli kereset: az olyan járandóság, amelyet a
fent
meghatározott
foglalkoztató
háztartási
munka
ellenértékeként a háztartási alkalmazott részére juttat.
34
Adó- és járulékfizetési kötelezettség
•A foglalkoztató az általa háztartási munkára meghatározott tevékenység
végzésére foglalkoztatott háztartási alkalmazott után adó és járulék fizetésére
akkor nem kötelezett, ha bejelentési kötelezettségét a foglalkoztatást
megelőzően teljesítette. Amennyiben tehát a természetes személy munkáltató a
háztartási alkalmazottját még a foglalkoztatás megkezdése előtt bejelenti, adó és
járulékfizetési kötelezettség nem terheli.
• Az adórendszeren kívüli kereset a háztartási alkalmazott tekintetében adó- és
járulékfizetési kötelezettséget még abban az esetben sem keletkeztet, ha a
foglalkoztató a háztartási alkalmazottat érintő bejelentési kötelezettsége
teljesítését elmulasztotta, tehát a munkáltató mulasztása nem jelenti azt, hogy a
fizetési kötelezettséget a háztartási alkalmazottnak kell teljesíteni.
35
Bejelentési kötelezettség (1)
A bejelentéshez szükséges adatok
A háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató az
állami adóhatóságnak havonta a munkavégzés megkezdése előtt
köteles bejelenteni a következő adatokat:
- a foglalkoztató adóazonosító jelét,
- a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és
társadalombiztosítási azonosító jelét,
- a tényleges foglalkoztatás kezdő napját.
36
Bejelentési kötelezettség (2)
A bejelentés módja
A foglalkoztatónak választási lehetősége van, hogy a bejelentési
kötelezettségét melyik formában teljesítse.
A bejelentési kötelezettség teljesíthető:
a) elektronikus úton, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren
keresztül (ügyfélkapu),
b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon,
c) 2010. december 1-jétől rövid szöveges üzenet (SMS) útján.
Fontos! A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő
benyújtására nincs lehetőség.
37
A bejelentés teljesítése, módosítása,
visszavonása (1)
• A bejelentés a teljesítés napját magában foglaló hónap utolsó
napjáig terjedő időre vonatkozik. Ugyanazon foglalkoztatott
következő hónapban történő ismételt foglalkoztatása esetén a
bejelentést újra teljesíteni kell.
• Az adóhatóság felé teljesített bejelentést módosítani és
visszavonni is lehet a bejelentő vagy a háztartási alkalmazott
adatainak
téves
közlése,
illetve
a
munkavégzés
meghiúsulása esetén, melynek megtételére a bejelentést
követő 24 órán belül van lehetőség.
38
A bejelentés teljesítése, módosítása,
visszavonása (2)
• A bejelentés megtételére, módosítására és visszavonására
elektronikus úton történt bejelentés esetén a 10T1043H jelű
bejelentő és változásbejelentő lap szolgál.
• Az elektronikus adatlapot számítógépen kell kitölteni, és az
ügyfélkapun keresztül kell elküldeni az állami adóhatóság
részére. Az elektronikus adatlap kizárólag az APEH
honlapjáról (http://www.apeh.hu) tölthető le.
A változás bejelentés módosítása bármilyen módon történhet, függetlenül az
eredeti bejelentés módjától!
39
Regisztrációs díjfizetési kötelezettség (1)
•A foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció
céljából teljesített bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként
havonta 1000 forint összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség
terheli.
A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapon
belül hány napon történt a foglalkoztatás.
•A regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való
jogosultságot nem keletkeztet és a háztartási munkára alkalmazott
személy a Tbj. vonatkozásában nem minősül biztosítottnak.
E jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosultnak sem minősül a
háztartási alkalmazott.
40
Regisztrációs díjfizetési kötelezettség (2)
A foglalkoztató a havi 1000 forint összegű regisztrációs díjat az állami
adóhatóság számlájára történő
•készpénzfizetéssel (csekken), vagy
•az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain bankkártyával, vagy
•ha pénzforgalmi számlával rendelkezik, átutalással
a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hó 12. napjáig fizeti
meg.
41
Bevallás
Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási
kötelezettség
•sem a foglalkoztatót,
•sem a foglalkoztatottat nem terheli.
A háztartási munka végzése esetén
•a foglalkoztatónak nem kell „8-as” bevallást benyújtani, illetve
•a magánszemélynek sem kell az „53-as” bevallásban ezen
keresetről számot adni.
42
Szankciók
•Ha a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díjfizetési kötelezettségét
és/vagy bejelentési kötelezettségét teljesíteni, a mulasztással érintett
hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege
után az Szja. tv. és a Tb. tv. általános szabályai szerint kell adó- és
járulékfizetési kötelezettségét teljesíteni.
•Ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, a
magánszemélyt terhelő közterhek megfizetésére is ő köteles.
•A foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújtható.
43
Igazolás kiadása (1)
•A háztartási alkalmazott az őt megillető adórendszeren
kívüli bevétel összegéről a bevétel megszerzése időpontjában
igazolást kérhet a foglalkoztatótól.
•Amennyiben a háztartási alkalmazottat ugyanaz a foglalkoztató
egy adott hónapban több napon is foglalkoztatja, a háztartási
alkalmazott az igazolást az adott hónapban az utolsó
munkavégzéssel töltött napon kérheti.
•A háztartási alkalmazott kérésére a foglalkoztató az igazolást
havonta köteles kiállítani és kiadni.
44
Igazolás kiadása (2)
A foglalkoztató által kiadott igazolásnak tartalmaznia kell:
•a foglalkoztató adóazonosító jelét,
•a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és
társadalombiztosítási azonosító jelét,
•a tényleges foglalkoztatás kezdő napját,
•a háztartási alkalmazott részére teljesített kifizetés összegét,
• a kifizetés időpontját,
•a hónap során munkavégzéssel töltött napok felsorolását,
•a foglalkoztatás helyének címét,
•a foglalkoztató és a háztartási alkalmazott aláírását.
A foglalkoztató által kiadott igazolás bélyegzőlenyomat nélkül is
érvényes.
45
Átmeneti rendelkezések (1)
•A háztartási alkalmazott foglalkoztatásával kapcsolatos
bejelentési szabályokat 2010. augusztus 15-étől,
•a regisztrációs díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseket pedig
2010. szeptember 15-étől kell alkalmazni.
•Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján
háztartási munkára létrejött munkaviszonyhoz kapcsolódó
közteherfizetésre vonatkozó rendelkezéseit 2010. augusztus
14. napjáig kell alkalmazni.
46
Átmeneti rendelkezések (2)
A 2010. augusztus 15. napján, illetve azt követő 45 napon belül
háztartási munkára létrejött foglalkoztatásra az általános
szabályok
szerinti
bejelentési,
bevallási
és
befizetési
kötelezettségek nem vonatkoznak.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az a munkáltató, aki 2010.
augusztus 15-én vagy azt követően augusztus 31-éig bármely
napon háztartási alkalmazottat alkalmaz, köteles a bejelentési
kötelezettségnek eleget tenni, de a regisztrációs díjfizetési
kötelezettséget csak 2010. szeptember 15-étől kell teljesíteni.
Az első regisztrációs díjfizetési kötelezettségnek először 2010.
október 12-én kell eleget tenni.
47
Adatszolgáltatás
Az állami adóhatóság – elektronikus úton – hivatalból
haladéktalanul átadja a foglalkoztató által hozzá bejelentett
adatokat:
• a munkaügyi hatóság, valamint
•a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére.
48
Köszönöm a figyelmet!
49