Transcript 1. dia - vkdsz

A KOLLEKTÍV MUNKAJOG RENDSZERE
koalíciós-tarifális
versus
legális konfrontáció
versus
általában: munkáltató feletti szint
üzemi alkotmányjog
bizalomteljes
kooperáció
munkáltatói szint
A kollektív munkajog jelentősége:
- jogforrási tényező: kollektív szerződés
- kollektív önrendelkezés
- az EU munkajoga feladatokat határoz meg
- a munkajogi politika alakításában szerepe van
- formálja az egyéni/individuális munkajogot
- az üzemi megállapodás határozza meg az
üzem/munkáltató belső rendjét
CODETERMINATION BY WORKERS – WORKERS’
PARTITIPATION
EU hatásra alakult ki a munkavállalói részvétel
1998: Human Rights Act
Collective redundancies 1975
Transfer directive 1977
Trade Union Reform and Employment Rights Act 1993
Employment Rights Act 1996
A részvételi jogok főbb területei:
- csoportos létszámcsökkentés
- kivel kell konzultálnia a munkaadónak?
- a munkavállalói képviseletek jogai:
- megfelelő időben joga van tárgyalni
- minden érdemi információt meg kell kapnia
- ACAS Code of Practice
- jogorvoslat lehetősége
- unfair dismissal
- mit jelent a konzultáció?
- a munkáltató személyében bekövetkező változás
- transzfer irányelv átvétele 1981-től
- kivel kell konzultálni?
- mi a konzultáció tárgya?
- az egészség és biztonság (health and safety)
- Health and Safety at Work Act 1974
- Health and safety (Consultation with Employees)
Regulations 1996
- Safety Representatives and safety Committees Regulations
1977: függetlenek a szakszervezetektől
- belső (foglalkozáshoz kötött) nyugdíjrendszerek
- képzés
Munkavállalói részvétel a francia jogban (la
représentation collective)
Jellemzője: többlépcsős képviseleti rendszer
- délégué du personnel
- a már meglévő jogok megóvása, ellenőrzése
- II. Világháború előtt jött létre (accords Matignon 1936)
- jelentősége: a munkavállalókkal való közvetlen kapcsolattartás
- minden egyéni ügyben kezdeményezhet konzultációt
- comités d’ entreprise
- az üzemi tanácshoz hasonló szervezet: jogi személy (1945)
- alapvető különbség: a comité vezetője a vállalkozás
vezetője
- jogköre: a szociális intézmények vállalkozáson belüli
igazgatása
- minden kérdésben kérhet konzultációt (Auroux reformok)
- droit d’ alerte
A MUINKAVÁLLALÓI RÉSZVÉTEL
INTÉZMÉNYES FORMÁI – NÉMETORSZÁG
Részvétel a vállalkozásban: 1976 – Mitbestimmungsgesetz
Részvétel a munkáltató döntéseiben: 1972: Betriebsverfassungsg.
A német üzemi alkotmányjog rendszere:
- a szakszervezetek jelenléte a munkahelyeken (Zugangsrecht)
- az üzemi tanács választása, működésének időtartama (4 év)
- szervezete: elnök, választmány, feltételek biztosítása, titoktartás
- üzemi gyűlés, jelentősége, funkciója
- egyes munkavállalói rétegek képviselete
- központi üzemi tanács
- konszern üzemi tanács
A Betriebsrat jogköre:
- kiindulási alap: bizalomteljes együttműködés
- kooperáció, belső konfliktusfeloldás (Einigungsstelle)
- általános feladat: a munkavállalók panaszjoga
- részvétel szociális ügyekben:
- Mitbestimmungsrecht (ha nincs jogszabály vagy ksz.)
- önkéntes üzemi megállapodás
- a munkáltató tájékoztatási kötelessége
- részvétel személyzeti ügyekben:
- foglalkoztatás biztonsága
- kiválasztási irányelvek (Auswahlrichtlinien) : üt.
hozzájárulása kell
- kérdőívek, nyilvántartás, képzés
- egyéni személyzeti ügyek – felmondásvédelem
- részvétel gazdasági ügyekben: tájékoztatás
AZ OSZTRÁK MUNKAALKOTMÁNY –
ARBEITSVERFASSUNGSGESETZ (1974)
Egységes törvény: tarifális – üzemi alkotmányjogi rész
Üzemi alkotmány:
- választás: a szakszervezetek befolyása
- az üzemi tanács jogköre: hasonlít a német megoldáshoz
- az üzemi megállapodás jelentősége
Hasonlóságok és különbségek
A MUNKAVÁLLALÓI RÉSZVÉTEL NEMZETKÖZI
DIMENZIÓI
ILO 135. számú egyezménye a munkavállalók
képviselőinek védelméről és kedvezményeiről
üzemi
- kihirdetve: 2000. évi LXVII. törvény
- kik a munkavállalók képviselői (3. cikk)
- szakszervezetek és egyéb képviselők kijátszásának megakadályozása
(5. cikkely)
AZ EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS
A 94/45/EK irányelv az EUÜT-ről
- az irányelv megalkotásának okai
- a vállalkozások nemzetközivé válása
- az irányelv fogalomrendszere
- közösségi szintű vállalat, vállalatcsoport
- központi vezetés, ellenőrző vállalat
- különleges tárgyalótestület
- az eljárás megindulása
- a lehetséges megállapodás tartalma
- bizalmas információk
- a szubszidiárius előírások
2003. évi XXI. törvény
AZ EURÓPAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG –
SOCIETAS EUROPAE
2157/2001/EK rendelet az SE statútumáról
2001/86/EK irányelv a munkavállalók részvételéről
- az irányelv fogalomrendszere
- a különleges egyeztető testület létrehozása
- a megállapodás lehetséges tartalma
- az egyeztetési eljárás lefolytatása
2004. évi XLV. törvény az EU részvénytársaságról
A MUNKAVÁLLALÓI RÉSZVÉTEL A MAGYAR
JOGBAN
- a kerekasztal tárgyalások, az Mt. koncepciója
- az 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról
- az 1989. évi XXIII. törvény a pártokról
- a szakszervezetek mozgástere
- az Mt. 19. §-a és következményei
- a szakszervezet fogalma; általában a munkavállalói képviselet
- a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet
- a szakszervezet reprezentativitása és a ksz. kötési képesség
- német, angol, francia megoldások
- az Mt. 29. § következetlensége
- az Mt. 33. § és a 65. § (1) bekezdése; EBH 2004. 1148.
AZ ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁSA I.
- az Mt. 43. § (1) bekezdésének értelmezése
- „kell” választani
- a választással összefüggő munkáltatói feladatok általában
- mit jelent az „önálló telephely” fogalma
- Mt. 65. § elemzése
- üzemi tanács, központi üzemi tanács, konszern
- az Mt. 45. §-a, mint kógens szabály
- központi üzemi tanács delegálási rendje:
- kiindulási pont: minden egység képviseletét biztosítani kell
- viszonyítási pont: az üzemi megbízott, illetve a legkisebb
egység, de létszámkorlátokkal (3 – 13 fő)
HOLDING VAGY KONSZERN SZINTŰ ÜZEMI
TANÁCS
- Holding, konszern fogalma
- Az elismert vállalatcsoport
- A tényleges vállaltcsoport
- Jelentősége: - a társasági jogban
- a versenyjogban
- a számvitel jogában
- Jelentősége a munkavállalói részvételnél
- szakszervezetek, kollektív szerződés
- üzemi tanács
Ki köthet kollektív szerződést?
Mt. 31. § (1) Kollektív szerződést egyrészről
- a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet,
vagy több munkáltató,
- másrészről a szakszervezet, illetve több szakszervezet
köthet.
(2)-(4)
- miért köthetett korábban az üzemi tanács
- pozitív, negatív hatások
- jogdogmatikai, jogpolitikai megfontolások
AZ ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁSA II.
A választási bizottság
- megalakítása
- az üzemi tanács által
- üzemi tanács hiányában
- megalakításának időpontja
- tagjai – kizáró feltételek
Az aktív és a passzív választójog
- aktív választójog: munkajogviszony léte (Mt. 47. §)
- atipikus munkajogviszonyok
- a bedolgozó jogállása
- passzív választójog (Mt. 46. §)
- munkajogviszonyok minősítése
- cselekvőképesség
- kizáró okok
AZ ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁSA III.
A választási bizottság feladatai:
- meghatározza a választás időpontját
- meghatározza a választandó üt. létszámát
- megállapítja és közzéteszi a választásra jogosultak és a választható
munkavállalók névjegyzékét
- meghatározza a jelöltállítás határidejét
- megvizsgálja a jelölés érvényességét, közzéteszi a jelöltek listáját
- ha a jelölés érvénytelen, dönt a határidő meghosszabbításáról
- a jelölés lezárását követően elkészítteti a szavazólapokat
- összeállítja a szavazatszedő bizottságokat és megszervezi a szavazást
- megállapítja és közzéteszi a szavazás eredményét, tájékoztatja a
munkáltatót
- elkészíti és közzéteszi a választási jegyzőkönyvet
AZ ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁSA IV.
A jelöltállítás
- munkavállalók 10%-a, vagy legalább ötven munkavállaló
- a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, tagjai közül
- mit jelent a „képviselettel rendelkező” szakszervezet?
- 1/1999. Munkaügyi jogegységi határozat
- mikor érvényes a jelöltlista
A jelölés elfogadása
- munkavállalói jelölés esetén
- szakszervezeti jelölés esetén
A szavazás, az érvénytelen és az eredménytelen szavazás
Érvényes, eredményes szavazás
- ki lehet az üzemi tanács tagja
- ki lehet az üzemi tanács póttagja
- a kiesett tagok pótlásának rendje
AZ ÜZEMI TANÁCS MŰKÖDÉSE I.
Az üzemi tanács első ülése, napirendi pontok
- elnök megválasztása
- ügyrend kialakítása
Az ügyrend fontosabb tartalmi elemei
- az ülések rendszeressége
- az állandóan szinten tartandó kérdések meghatározása
- a lehetséges üzemi megállapodások tárgykörének meghatározása
- az üzemi tanács és a szakszervezet kapcsolatának kialakítása
- a központi üzemi tanács és az üt.-k kapcsolatának kialakítása
- az üzemi tanács és a munkavállalók kapcsolattartása rendjének
meghatározása
- az üzemi tanács szavazása eljárás rendjének kialakítása
- az irattározás, a jegyzőkönyvvezetés, illetve egyéb adminisztratív
feladatok meghatározása
AZ ÜZEMI TANÁCS MŰKÖDÉSE II.
Az elnök jogállása, kötelességei, jogai
A tagok jogállása, kötelességei, jogai
Az üzemi tanács képviselete
A titoktartási kötelesség
- az üzleti, üzemi titok fogalmának meghatározása
- üzemi megállapodás a titoktartás tárgyában
AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE I.
Az üzemi tanács jogállása:
- a jogi személyiség hiányának problémája
- eljárási „jogképesség”
Az üzemi megállapodás; az Mt. 64/A. §-ának elemzése
- az üzemi megállapodás lehetséges tárgyai
- az üzemi megállapodás jogi természete
- az üzemi megállapodás és a kollektív szerződés kapcsolata
Az üzemi tanács működése feltételeinek biztosítása
Az üzemi tanács tagjainak kedvezményei
Az üzemi tanács tagjainak védelme
AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE II.
Az együttdöntési jogkör
- az együttdöntési jogkör jogi természete
- az Alkotmánybíróság 124/2008. (X. 14.) AB határozata
- az együttdöntés, mint közös döntés
Az együttdöntési jogkör és a kollektív szerződés szerepe
- a Legfelsőbb Bíróság EBH 2004. 1148
- az Mt. 65. § (1) bekezdés a) pontjának módosítása
- az Mt. 65. § (1) bekezdés a) pontja és az Mt. 33. §-a
A jóléti célú pénzeszközök, illetve intézmények és ingatlanok
meghatározása
- az Mt. 142/A. § (3) bekezdéssel való összefüggése
AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE III.
A felhasználás és a hasznosítás meghatározása
- a jóléti ingatlan adásvétele
- polgári jogi (anyagi jogi problémák)
- polgári eljárásjogi problémák
- a jóléti ingatlan egyéb hasznosítási lehetőségei
A közös döntés megtagadása
- Mt. 197. § c) pont: kötelező döntőbíráskodás
- az arbitrage jogi természete
- az eljáró személy, testületi kijelölése
- az MKDSZ szerepe
- a döntés és jogkövetkezményei
AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE IV.
A munkáltató véleménykérési kötelessége:
- a munkavállalók nagyobb csoportját érintő
intézkedések tervezete
- munkavállalók nagyobb csoportja
- a munkáltatói intézkedések köre
- a munkáltató lehetséges belső szabályzatai
- munkarend, bérszabályzat, magatartási normák,
etikai kódex stb.
- a munkáltató átszervezésébe tartozó tényállások köre
- a munkáltató szervezetének átalakítása a munkáltató
személyében bekövetkező változás nélkül
- szervezeti egység önálló szervezetté alakítása
- a privatizáció (lásd külön)
- korszerűsítés, különösen a teljesítménykövetelmény
változására
AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE V.
- a személyügyi nyilvántartás rendszere
- adatlapok tartalmának kialakítása, személyes adatok
védelme
- a személyügyi nyilvántartás kezelése
- a személyügyi terv
- kapcsolódása a foglalkoztatáshoz, a képzéshez
- a képzési terv
- a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevétele
- korengedményes nyugdíjazás
- rehabilitáció
- éves szabadságolási terv
- kapcsolata a munkáltató gazdasági tervével
- összefüggése a munkarenddel
- Mt. 134. §: a szabadság kiadásának rendje
AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE VI.
- új munkaszervezési módszerek,
teljesítménykövetelmény
- kapcsolata a csoportos létszámcsökkentéssel
- Mt. 143. §. a teljesítménykövetelmény megállapítása
- Mt. 143/A. § a teljesítménykövetelmény korrekciója
- pályázatok
AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE VII.
-a munkáltató tájékoztatási kötelessége
- az Mt. 65. § (4) és az Mt. 21. § (2) bekezdésének kapcsolata
- a szakszervezetek és az üzemi tanács együttműködése
- a tájékoztatási kötelesség tárgya
- a munkáltató gazdasági helyzete
- a munkáltató tevékenységi körének módosítása
- a munkáltató jövőbeli beruházásai
- bérek, keresetek alakulása, likviditás
- a foglalkoztatás jellemzői, a munkaerő felhasználása
- a távmunka helyzete
- a munkaerő-kölcsönzés helyzete
- az üzemi megállapodás jelentősége ebben a körben
A MUNKÁLTATÓ KÖTELESSÉGSZEGÉSÉNEK
JOGKÖVETKEZMÉNYEI
- az üzemi tanács döntési mechanizmusa az Mt. 65. §-ában
meghatározott esetekben
- eljárási rend, határidők
-az Mt. 67. § és a szakszervezet kifogáshoz való jogának
kapcsolata (Mt. 23. §)
- párhuzamos jogok és kötelességek – eltérő jogkövetkezmények
- az üzemi tanács jogorvoslati lehetősége
- az üzemi tanács, mint perbeli fél (Pp. 351. §)
- mit kérhet keresetében az üzemi tanács?
- mit jelent a munkáltatói intézkedés érvénytelensége?
- mit jelent mondez ingatlan adásvétele esetén?
AZ ÜT. FELADATAI ÉS MŰKÖDÉSE A
MUNKÁLTATÓ SZEMÉLYÉBEN BEKÖVETKEZŐ
VÁLTOZÁS ESETÉN I.
- a munkáltató személyében bekövetkező változás
fogalma
- a munkáltató tájékoztatási kötelessége (Mt. 85/B. §)
- az üt. és a szakszervezetek együttműködése
- a tájékoztatási kötelesség tartalma
- a tájékoztatási kötelesség teljesítésének határideje
- a munkáltató konzultációs kötelessége
- a jogi, a gazdasági, és szociális jogkövetkezmények
- e kötelességek megsértésének jogkövetkezményei
AZ ÜT. FELADATAI ÉS MŰKÖDÉSE A
MUNKÁLTATÓ SZEMÉLYÉBEN
BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁS ESETÉN II.
- az ideiglenes üzemi tanács intézménye
- az ideiglenes üzemi tanács megalakítása, szervezési elvek
- az ideiglenes üzemi tanács működésére vonatkozó szabályok
- a jogutódlással érintett munkavállalók képviselete
- a lehetséges tényállások; tényállás üzemi megbízott esetén
- az üt. létszámának változása, jogkövetkezményei
AZ ÜZEMI TANÁCS MEGSZŰNÉSE
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnése
- az érintett telephely megszűnése
- az üzemi tanács visszahívása
- a visszahívás intézménye – lehetséges okok
- a visszahívásra irányuló szavazás
- a visszahívásra irányuló indítvány érvényessége
- a visszahívásra irányuló szavazás érvényessége
AZ ÜZEMI TANÁCS TAGJA MEGBÍZATÁSÁNAK
MEGSZŰNÉSE
- lemondás, visszahívás, cselekvőképesség elvesztése
- munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá
- munkáltató (vezető) közeli hozzátartozójává válik