Transcript Szabados Tímea és Wéber Andrea (EBH)
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése
Diszkrimináció, jogtudatosság, ügyfél-elégedettség a TÁMOP- program kutatásainak bemutatása
Szabados Tímea és Wéber Andrea (EBH) 2011. november 8.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu
06 40 638 638
7 társadalomtudományi kutatás
Az „Esélyegyenlőség a munka világában” című kutatás keretében a TÁMOP 2.5.2. projekttel együttműködésben megvalósuló kutatási programok már lezárultak:
1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért 2.) A munkáltatók kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében 3.) Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata 4.) A munkáltatók attitűdjeinek és a fogyatékos munkavállalók munkaerő-piaci foglalkoztatottságának, a megfelelő munkafeltételek biztosításának összefüggései
6.
7.
5.
7 társadalomtudományi kutatás
A szegregált – különös tekintettel a roma – lakókörnyezetek felszámolását célzó önkormányzati programok hatásvizsgálata, megoldási és intézkedési javaslatok megfogalmazása.
A közigazgatás és a jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása, különös tekintettel a település lakosainak roma tagjait érintő döntésekre. Országos reprezentatív – fókuszban a romák és a fogyatékos emberek és az LMBT - mintavételen alapuló közvélemény-kutatás az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének témájában.
8.
Saját kutatás- A képzéseken résztvevők körében az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság vizsgálata két hullámban.
Az EBH Ügyfélelégedettség-mérései
A 2008-2010. évi ügyfélelégedettség-mérések adatai- a már megszületett határozatok panaszosai körében végzett éves elégedettség-mérések Ügyfélelégedettség-mérés adatai az ügyfélszolgálatokon 2009. szeptember 1-től 2011. szeptember 30-ig- a megyei egyenlőbánásmód-referenseket felkereső panaszosok körében végzett folyamatos elégedettség-mérés
A mérések célja, hogy a hatóság az ügyfelek elvárásainak és igényeinek minél inkább megfeleljen az ügyintézés során.
Az 1000 fős országos reprezentatív kutatás háttere és célja
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság TÁMOP 5.5.5 projekt kutatási programjában megvalósítandó 7 kutatás egyike.
A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézete végzi a kutatást.
A kutatás célja az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság, ill. az
egyéni és társadalmi diszkriminációval kapcsolatos tapasztalatok mérése és
elemzése volt egy 1000 fős országos reprezentatív minta megkérdezésével, valamint 3x200 fős almintán (fogyatékkal élők, romák, LMBT emberek). A vizsgálat első hulláma 2010-ben készült. A kutatás második hulláma 2012-ben indul.
A személyesen megélt és a társadalomban érzékelt diszkrimináció
1.
2.
3.
A népesség 1/3-át érintette már diszkrimináció
Külön-külön vizsgálva a 19 védett tulajdonságot a legfontosabb diszkriminációs okok:
életkor, társadalmi származás, egészségi állapot
Meghatározó jelenség a halmozott diszkrimináció (a diszkrimináltak 2/3-át, a népesség 1/5-ét több védett tulajdonság miatt ért diszkrimináció.
A munkahelyen és szociális ellátásban a legjellemzőbb
Előfordult-e már Önnel, hogy az élet bármely területén hátrány érte az alábbi tulajdonságok bármelyike miatt?
(Az ‘igen’ válaszok aránya %-ban.)
életkora miatt társadalmi származása miatt egészségi állapota miatt neme miatt vagyoni helyzete miatt politikai vagy más véleménye miatt nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása m anyasága (terhessége) vagy apasága miatt f aji hovatartozása miatt bõrszíne miatt vallási vagy világi meggyõzõdése miatt családi állapota miatt anyanyelve miatt f ogyatékossága miatt állampolgársága miatt egyéb helyzete miatt nemzetisége miatt nemi identitása miatt szexuális irányultsága miatt Országos reprezentatív kutatás 1000 db kérdőív Ügyf élelégedettség-mérés 2008-2010.
15,0 8,9 8,3 7,5 6,8 5,8 5,8 5,7 5,6 5,5 5,0 4,1 2,7 2,5 1,3 5,3 7,8 32,0 18,0 22,7 27,8 24,5 28,1 17,8 18,0 19,6 11,0 16,2 19,3 21,4 17,4 15,6 1,5 1,4 239 db kérdőív 35,0 30,0 25,0 20,0 % 15,0 10,0 5,0 5,0 10,0 15,0 % 20,0 25,0 30,0 35,0
TÁMOP-5.5.5/08/1 - A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése
Országos átlagban 100 főre 54 diszkriminációs eset jut, vagyis 100 ember közül 54-en tanúi voltak diszkriminációnak az elmúlt 12 hónapban.
A diszkrimináció és az egyenlő bánásmód fontosságának megítélése
Ön személyesen mennyire tartja fontosnak a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdését?
- 1000 fős országos reprezentatív minta
Nagyon fontos Fontos Közömbös Nem fontos 1,5 Egyáltalán nem fontos 0,7 13,7 Nem tudja 1,1 0,0 10,0 33,9 20,0 49,2 30,0 % 40,0 50,0 60,0
Jogorvoslati lehetőségek ismertsége Van-e jogorvoslati lehetőség az egyenlő bánásmód megsértése esetén a következő helyzetekben? (az 'igen' válaszok aránya %-ban) -1000 fős országos reprezentatív minta
A foglalkoztatásnál A szociális és egészségügyi ellátásban Az oktatás és képzés területén Az áruk és szolgáltatások igénybevételénél A lakhatásban 0,0 63,3 63,2 71,5 70,4 20,0 52,5 40,0 % 60,0 80,0
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény és az EBH ismertsége a diszkriminációt elszenvedettek körében, az egyes válaszreakciók szerint (%)
Magyarországon létezik-e olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt?
Igen 60,8% 20,3% Nem tudja 18,9% Nem
Alapsokaság: országos reprezentatív minta + alminták
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény és az EBH ismertsége a diszkriminációt elszenvedettek körében, az egyes válaszreakciók szerint (%)
Hallott-e az EBH-ról?
Igen Nem tudja 34,1% 0,7% 65,2% Nem Alapsokaság: országos reprezentatív minta + alminták
Miért nem jelentette diszkriminációs tapasztalatát? (%) - 1000 fős országos reprezentatív minta
Nem tudnak segíteni rajta Félt, hogy rosszabb helyzetbe kerül Nem tud kihez fordulni Nem tudta, hogy büntethetõ Nem súlyos az eset Félt a megaláztatástól 6,5 Szégyellte 4,0 0,0 11,2 10,9 21,8 18,5 10,0 20,0 57,1 30,0 % 40,0 50,0 60,0
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításával kapcsolatos törvény ismertsége
A 2003-ban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításról elfogadott törvényről az országos minta 58,8
százaléka gondolta azt, hogy létezik.
A törvényről legnagyobb arányban a felsőfokú
végzettségűek 77%-a értesült, de középfokú végzettséggel
rendelkezők, a vállalkozók és a tanulók, illetve a 40-49 éves korosztály körében is eléri vagy megközelíti a 70%-ot arányuk. A törvényről legkevésbé az alacsonyan iskolázott, idős, és a munkaerőpiac perifériáján lévő megkérdezettek hallottak.
Jogtudatosság a diszkriminációval kapcsolatban
A diszkriminációs történetek többnyire rejtve maradnak:
válaszolóinknak kétharmada-háromnegyede legfeljebb a családi, szűk ismeretségi körben számolt be az esetről 24 százalék senkinek sem beszélt diszkriminációs tapasztalatáról a minta 8 százaléka fordult hatóságokhoz, és szinte senki nem fordult valamelyik illetékes hatósághoz.
A minta negyede próbált csak tájékozódni lehetőségeiről. Az aktívak többnyire ugyancsak a családon és az ismeretségi körön keresztül igyekeztek tájékozódni.
Ezek után érthető, hogy viszonylag kevesen voltak olyanok, akik egyáltalán jelentették, vagy értelmét látták jelenteni, ha hátrányos
megkülönböztetés érte őket.
A válaszadók alig tizede fordult valamely személyhez vagy intézményhez diszkriminációs tapasztalatával kapcsolatban.
Bejelentené-e a jövőben, ha diszkrimináció érné? (%) - 1000 fős országos reprezentatív minta
Igen 47,7% 22,5% Nem tudja 29,8% Nem
Jogtudatosság
Az egyenlő bánásmódról szóló törvényt nagyobb arányban ismeri a lakosság mint az EBH-t (59 és 30 százalék).
A diszkriminációs történetek többnyire rejtve maradnak A válaszadók alig tizede fordult valamely személyhez vagy intézményhez diszkriminációs tapasztalatával kapcsolatban.
A diszkrimináció áldozatai többnyire nem bíznak a segítségben vagy félnek attól, hogy a helyzetük rosszabbá válik Leginkább jogtudatosak az LMBT alminta tagjai voltak A kérdőív hatására egy jövőbeli diszkrimináció esetén válaszolóink sokkal öntudatosabbnak mutatkoztak, mint ahogy az eddigiekben vélekedtek és cselekedtek.
A nagyobb nyilvánosságot hatékony eszköznek tartanák.
Mindössze 5,5%-a zárkózik el teljesen a pozitív diszkriminációtól, azaz egyetlen esetben sem tartja indokoltnak a megerősítő intézkedés alkalmazását. Akik társadalmi okokat feltételeznek a hátrányos helyzet kialakulása hátterében, azok nagyobb valószínűséggel értenek egyet a pozitív diszkriminációs eszközök alkalmazásával. Akik maguk is nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a különböző hátrányoknak (nők, alacsony iskolai végzettségűek, rosszabb anyagi viszonyok között élők), inkább mutatják a szociális érzékenység jeleit, mint a társadalmi pozíciójuk alapján jobb helyzetű társaik.
Szenzitív kérdések a népszámlálás során
Egyetért-e Ön azzal, hogy a népszámlálás során önkéntes alapon rákérdezzenek az alábbi tulajdonságokra, ha ez segítene a diszkrimináció felszámolásában?
(az 'igen' válaszok aránya %-ban) - 1000 fős országos reprezentatív minta
Roma származás 39,8% 24,8% 35,5% Fogyatékosság Szexuális irányultság
Szenzitív kérdések a kutatások során
Egyetért-e Ön azzal, hogy a népszámlálás során önkéntes alapon rákérdezzenek az alábbi tulajdonságokra, ha ez segítene a diszkrimináció felszámolásában?
(az 'igen' válaszok aránya %-ban) - 1000 fős országos reprezentatív minta
Roma származás 37,5% 27,9% 34,6% Fogyatékosság Szexuális irányultság
A magyar lakosság és az EBH-hoz forduló panaszosok
lakóhelye
(%)
Országos reprezentatív kutatás Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010.
község 33,0 18,3 város megyeszékhely 31,3 39,4 18,2 14,7 Budapest 40,0 30,0 17,5 27,5 20,0 % 10,0 1000 db kérdõív 10,0 239 db kérdõív 20,0 % 30,0 40,0
A magyar lakosság és az EBH-hoz forduló panaszosok
iskolai végzettsége
(%)
Országos reprezentatív kutatás Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010.
befejezetlen nyolc osztály befejezett általános iskola szakmunkásképzõ, szakiskola befejezetlen középiskola érettségi, befejezett középiskola érettségire épülõ, középfokú technikum felsõfokra akkreditált szakképzés, felsõfokú techn befejezetlen felsõfokú tanintézet (fõiskola, egyet fõiskolai diploma egyetemi diploma felsõfokú végzettség, tudományos fokozattal egyéb 29,2 17,2 21,5 8,3 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 % 1000 db kérdõív 1,8 4,1 2,6 1,8 5,7 8,3 1,3 5,5 16,5 19,3 8,0 4,9 0,8 6,0 0,5 17,9 15,1 % 239 db kérdõív
Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyintézés színvonalával? (%) Átlag: 6,18 Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010. - 239 fő
% 30 25 20 15 10 14,2 5 0 teljesen elégedetlen1 1,7 2 6,4 3 3,9 4 4,7 5 7,3 6 6,9 7 7,7 10,7 8 9 27,5 9teljesen elégedett
Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyének kimenetelével? (%) Átlag: 4,86 Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010. – 239 fő
% 35 30 25 20 15 10 31,5 5 0 teljesen elégedetlen1 5,5 2 3,8 3 3,4 4 3 29,8 5 8,1 6 2,6 7 4,3 8 5,1 3 9teljesen elégedett
Ha ismételten hátrányos megkülönböztetés érné, meglévő tapasztalatai alapján ismételten felkeresné-e az EBH-t?
Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010. – 239 fő
igen 58,3% nem 33,2%
Ajánlaná-e, ajánlotta-e szívesen az EBH-t ismerőseinek, ha őket bármilyen hátrányos megkülönböztetés éri?
Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010. – 239 fő
igen 68,5% 31,5% nem