Dr. Földvári Aladár életútja és munkássága
Download
Report
Transcript Dr. Földvári Aladár életútja és munkássága
Dr. Földvári Aladár életútja
és munkássága
Nádasi Endre MF08-MF
Papp Simon Tudományos Diákköri Verseny
Miskolc, 2010. május 17.
Tartalomjegyzék
Pályakezdés
Budapesti Műszaki Egyetem
Spanyolországi ösztöndíj
Magyar Királyi Földtani Intézet
Debreceni Kossuth Lajos
Tudományegyetem
Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem
Földvári Aladár
(1906-1973)
1906. január 5.
Budapesten született
Itt végzi elemi és
középiskoláit
Az iskolai
futballválogatott tagja
Pályakezdő évek
Természetrajz-kémia tanári szak
„A Törökbálint és Érd közé eső terület
geológiája”
Egyetemi évei alatt megírja doktori
disszertációját
Geológus doktori diploma, 1929.
Budapesti Műszaki Egyetem
1929-1938
1929-től tanársegédi állás
Vendl Aladár professzor mellett
Alkotó tudóssá érlelődés időszaka
Elméleti és gyakorlati
ismereteinek elmélyítése,
kiszélesítése
1937-ben kaolinkutatást végzett a
Sima, Erdőbénye és Szegilong
közötti területen
Vendl Aladár
Spanyolországi tanulmányút
1935-1936
Terepi geológusmunkája
elismeréseként 1941ben a madridi
tudományos akadémia
levelező tagjává
választják
Magyar Királyi Földtani Intézet
1938-1949
Mangántelepek kutatása
Rozlozsnik Pál-féle irányvonal
Velencei-hegység: molibdén- és
fluorkutatások, ritkaelem-vizsgálatok
Elkezd foglalkozni a radioaktív anyagok
kutatásával
Budapesti tudományegyetem
1943-1948
Magántanári előadásokat tart Üledékes
kőzetek címmel
A bauxitkutató
Magyar Bauxit és Vasércbánya szakértője
Bauxitszakértő-kutatásirányító-értékelő feladatkör
Fúrások helyének kijelölése, azok leírása, értékelése
Az uránérckutató
1947-ben két hordozható GM-számláló
érkezik a Debreceni Atommagkutató
Intézetbe
Szalay Sándor fizikus
Földvári Aladár geológus
Vogl Mária geokémikus
1950-től üledékes kőzetek kutatása
Az első urán anomália felfedezése Magyarországon mecseki
szenekben 1950-ben
Személyes tragédia
1947-ben kutató munkája közben gyermekbénulásos
fertőzést kapott, egyik lába megbénult
Hatalmas akaraterejének köszönhetően sikerül
javulást elérnie
Ám a rendszeres terepmunkára egy jó darabig
alkalmatlanná válik
„terepi geológus”
Debreceni évek
1949-1966
1951: Kossuth-díj
1952: föld- és ásványtani tudományok
doktora
Kiváló gyűjteményi és kiállítási anyag
Szalay Sándorral sugárzóanyag-kutatás
Uránérckutatásban 1952-ig vesz részt
Tevékenykedik a Nemzetközi Atomenergia
Bizottságban
Kutatóállomás létesítése Erdőbényén,
Sárospatakon
Egyedülálló múzeumi anyag
Rövid megbeszélés a terepen munkatársával. Dr. Kulcsár
Lászlóval 1963-ban
Geológusok pihenője" az ó-Vár É-i peremén 1964-ben
Miskolci évek
1966-1973
Oktatói felfogása: szemléltetés minden
lehetséges módja
Abaújkéri kutatóállomás
1971-től mint professor emeritus
1972-ben a Magyarhoni Társulat tiszteleti
tagjává választotta
Dr. Földvári Aladár és Dr. Boldizsár Tibor professzorok szakmai
eszmecseréje
1973.Július 20.
Kaukázusi terepgyakorlat IV. éves
geológusmérnök-hallgatóknak
Ordzsonikidze
Cej-gleccser
Az 1977, évi cseretermelési gyakorlat résztvevői ideiglenesen
megjelölték Földvári professzor elhunytának helyét. Azóta már
végleges, kétnyelvű fölirattal ellátott króm-nikkel tábla került a
gránittömbre
Dr. Földvári Aladár síremléke az erdőbényai andezit
lakkolitjából készült
A síron „Kővirág" az
erdőbényai lakkolít egy
geodájában (kalcit,
szferosziderít, manganit)
Precíz munka
Dr. Földvári Aladár kitüntetései
Az esztramosi Földvári Aladár-barlang
Bejárata az Aggteleki Nemzeti Park területéhez tartozó Esztramos
felhagyott kőfejtőjében, a felső, 312 m-es bányaszinten található. Az
Aggteleki- és Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a
Világörökség része. A bányaművelés során 1964-ben megnyílt
barlang sorsa sokáig vitatott volt, de egy 50x150 m alapterületű
védőpillér kijelölése – a bányászat folytatása mellett –
fennmaradását lehetővé tette
Középső triász korú, világosszürke mészkő
190 m hosszú bralang
INGENIUM CUNCTAS NOBILE VINCIT OPES
A jól művelt elme túltesz a kincshegyeken
Köszönöm a figyelmet!