Transcript Társadalmi és szervezeti kommunikáció.

Dr. Móré Mariann
docens
DEGYFK
Népszerűsítő összefoglalás
Kommunikáció:= valamilyen kapcsolatban álló felek
egy
általuk
kialakított
jelrendszerrel
képesek
egymással valamit közölni, s ily módon befolyásolni
egymás viselkedését.
Az emberi kommunikáció
Biológiai információátadás
Társadalmi információátadás
Debreceni Egyetem
Biológiai kommunikáció
Ösztönös, tudattalan jelzések, olyanok, amelyek az
ember öntudatlan érzelmi állapotát hivatottak
kifejezni.
Az izgalom a szégyen jelei az arcon, félelem, láz.
Debreceni Egyetem
Közvetlen emberi kommunikáció
modern elmélete
 egy társadalmi szituációban történik, e szituációnak
mindig van valamilyen értelme, minősítési lehetősége
a kollektív tudatban
 a kommunikáció mindig társadalmilag adott
viszonylatban történik
 fő formája a beszéd
Debreceni Egyetem
Társadalmi kommunikáció
A társadalmi kommunikáció:

minden olyan viszonylatot magában foglal, amely az ember és
a hozzá tartozó közösségek, szociális rendszerek között
létezik.
 felöleli két ember kapcsolatát,
 a
tömegkommunikációs
eszközökön
keresztül
történő
információátadást,
 és a társadalmi intézmények között zajló információcserét.
Kommunikáció
Közlések útján történő kölcsönhatás és kölcsönös
cselekvés, amely az embernek a létre, az értékekre,
a viszonyokra vonatkozó fogalmaival kapcsolatos.
Debreceni Egyetem
Információátadás
Közlő
kódolás
Üzenet
Befogadó
dekódolás
dekódolás
Csatorna
Csatorna
kódolás
Visszacsatolás
Üzenet
Befogadó
Közlő
A közvetlen kommunikáció csatornái
 Verbális (nyelvi)
 Nonverbális
 Metakommunikáció
Debreceni Egyetem
Verbális (nyelvi) kommunikáció
 legbonyolultabb kódja a verbális információcserének van.
 hangzó formája a beszéd, írott formája a szöveg
 A nyelv nem maga a valóság, csak annak jele
Debreceni Egyetem
A nyelv feladata
 biztosítsa a társadalmi tudat folyamatosságát
 segítségével képes az emberiség tudását átörökíteni
 szolgálja az emberek kommunikációját, társadalmi
érintkezését
Debreceni Egyetem
A nyelvi kommunikáció funkciói
 Kifejező (expresszív) funkció: érzelmek, akarat, indulat
 Felszólító (konatív) funkció: cselekvésre, állásfoglalásra, érzelmi,
gondolati megnyilvánulásra
 Tájékoztató (referenciális) funkció: valóságra vonatkozó információk,
adatok, észrevételek
 Esztétikai funkció: megformált, igényes, többjelentésű, stb.
Debreceni Egyetem
Verbális kommunikáció
Alapja a nyelv, eszközei a beszéd és az írás.
A beszélt nyelv jellegzetességei:
 vokális – auditív
 irányhoz nem kötött átvitel – irányhoz kötött percepció
 idő- és térbeli korlátok
 azonnali visszacsatolás
Debreceni Egyetem
Verbális kommunikáció
Alapja a nyelv, eszközei a beszéd és az írás.
Az írott nyelv jellegzetességei:
 vizuális
 strukturáltság
 archiválhatóság
 térbeli kötetlenség
 reprodukálhatóság
 teljesebb szellemi koncentráció
Debreceni Egyetem
Nem verbális kommunikáció
 A nem verbális jelzések szerepének felismerése a XIX.
század végén kezdődött.
 Ezt a folyamatot elősegítette:
•
•
•
•
nyelvészet, nyelvtudomány fejlődése,
szemantika kialakulása
pszichoanalízis és mélypszichológiai iskolák
új technikai eszközök (fotó, film, videó) feltalálása.
Debreceni Egyetem
„A jó tanuló az első padban ül, ahol hárman ülnek: ő a középen, a jó tanuló,
Steinmann. [...) Steinmann felel. Ez különleges, ünnepélyes pillanat. A tanár
sokáig nézte a noteszt, halálos feszültség remeg az osztály felett. [...] Az egyik
lehajol a füzete fölé, mint a strucc, hogy ne lássák. A másik merően szembenéz a
tanárral, szuggerálja. A harmadik, idegember, egész elernyed és behunyja a
szemeit: hulljon le a fejére a bárd. Eglmayer az utolsó padban egészen elbújik
Deckmann háta mögé, ő nincs itt, köszönöm szépen, nem tud semmiről, őt írják
be a hiányzók közé, törüljék ki az élők sorából, őt felejtsék el, béke poraira, ő
nem akar részt venni a közélet küzdelmeiben. (...] a tanár becsukja a noteszt.
Steinmann! -mondta egész halkan és kivételesen.
Nehéz, felszabadult sóhaj. Kivételes, ünnepélyes hangulat. Steinmann gyorsan feláll - a
mellette ülő gyorsan kiugrik a padból, szerényen és udvariasan áll, míg a jó tanuló
kimászik a padból: mint egy testőr, néma és mellékes, dekoratív szereplője egy nagy
eseménynek. Maga a tanár is ünnepélyes. Oldalt ül le a székre és összetett ujjakkal
gondolkodik. A jó tanuló a táblához megy és kezébe veszi a krétát. A tanár
gondolkodik. A jó tanuló erre felkapja a spongyát és sebesen törölni kezdi a táblát:
ebben végtelen előkelőség és önérzet van, ezzel azt akarja jelezni, hogy ő ráér, hogy
neki nem kell most törni a fejét, ő nem fél, ő mindig készen van, ő addig is, míg a
felelés kezdődik, valami hasznosat akar csinálni...”
„Mikor kimondják a nevét, nem hisz a füleinek, körülnéz: hátha csoda történik, hátha
csak agyrém, nyomasztó lidércnyomás volt, hogy ez az ő neve és most felébred
ebből az álomból. Aztán egy csomó füzetet kap fel a padról. Míg végigmegy a kis
utcán, a padsorok közt ezt gondolja: »Apluszbészerámínuszbé - egyenlő
ánégyzetmínuszbénégyzet.« Ezt fogja kérdezni. Biztosan ezt fogja kérdezni. [...]
Közben megbotlik és elejti a füzeteket. Míg a földön szedeget, háta mögött felzúg
az obligát nevetés, amit ezúttal senki se tilt be: a rossz tanuló törvényen kívül áll,
rajta lehet nevetni. A tanár leül és maga elé teszi a noteszt. Ránéz. A rossz tanuló
görcsösen mondogatja magában: „ápluszbészer...” és veszi a krétát.”
A nem verbális kommunikáció kutatásáról
Buda Béla: a személyiségre utaló információk cseréje az
interakcióban elsősorban a nem verbális csatornákon
bonyolódik
Statikus jelzések: testalkat, arcberendezés, hangminőség
(nem kódolható)
Dinamikus jelzések: arckifejezések, a tekintet irányítása,
testtartás, térközszabályozás, vokális jelzések, kulturális
jelzések (részben kódolható)
Debreceni Egyetem
A nem verbális kommunikáció
kutatásáról
Az üzeneteknek egy kommunikáció során a következő
összetevői vannak:
 7% verbálisjelek, szavak
 38% paraverbálisjelek (pl. hangminőség)
 55% non-verbálisjelek
Debreceni Egyetem
A nem verbális jelzések feladata
 A társas helyzet kezelése
 Énmegjelenítés
 Az érzelmi állapotok közlése
 Az attitűdök kommunikációja
 Csatorna ellenőrzés
Debreceni Egyetem
A nem verbális jelzések feladata
A társas helyzet kezelése: Az érintkezések kezdeményezését
és befejezését is általában nem verbális jelzésekkel oldjuk
meg.
Az én bemutatása: Barátságosak, kedvesek, intelligensek
vagyunk. Egyéb személyes jelzők: státusz, szexuális
nyitottság, gazdagság.
Debreceni Egyetem
A nem verbális jelzések feladata
Érzelmi állapotok kommunikációja:
 Norma: ki, kinek, milyen körülmények között, milyen
érzelmekről
Az attitűdök kommunikációja:

ideiglenesek és a pillanattal változnak
Debreceni Egyetem
A nem verbális jelzések feladata
Csatornaellenőrzés: ki beszéljen, mennyi ideig, és ki
legyen a következő megszólaló.
Debreceni Egyetem
Nem verbális kommunikáció jelrendszere
Csoportosítás:
Örökölt (ontogenetikus) jelek (a világ minden táján azonos):
öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés
Ösztönösen megtanult (filogenetikus) jelek (az adott kultúrától
függenek): a fejbólintás, a fügemutatás
Egyezményes (konvencionális) jelek (tudatosan tanult):
a siketnémák abc-je, a vakok írása.
Debreceni Egyetem
Nem verbális kommunikáció
A nem verbális kommunikáció eszközei:
Mimika
Tekintet
Vokális kommunikáció
Mozgásos kommunikáció
Gesztusok
Térköz
Kulturális szignálok
Írásjelek
Debreceni Egyetem
A nem verbális jelek a beszédben
 Vokális jelek: hangnem, hanghordozás
 a hang jól tükrözi a belső feszültséget, izgalmat
 a hangsúly elhelyezése, tartása
 a mondat dallamváltozása,
 a szavak közötti szünet (politikai beszéd, igehirdetés)
Debreceni Egyetem
A nem verbális jelek a beszédben
Következtetések a hangból:
 nem / ffi, nő/
 életkor
 a beszélő természete, karaktere
 hová valósi /tájszólás/
 milyen társadalmi rétegbe tartozik
 mennyire művelt,
 mennyire értelmes valaki
Debreceni Egyetem
A nem verbális jelek a beszédben
Paralingvisztikai jelzések (nyelv mellé rendelt):
 a beszéd sebessége, a hangmagasság, a ritmus, a hangerő
és a beszédtempó
 akcentus, a hang tónusa
 olyan hangadások, amelyek önmagukban képesek egy
üzenetet közvetíteni (sírás, ásítás, nevetés, fütty, hangos
lélegzés)
Tekintet
Visszajelentés a visszajelentésről (a másik mit észlel, mit
vesz észre)

Normatív szabályozás alatt áll

Többnyire öntudatlan

Kifejez szimpátiát, szeretetet
Debreceni Egyetem
Tekintet
Mimika
Az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon,az arc izmainak
mozgása által.
Felismerése:

Rudolf-féle képek

Film: az emóció felismerése a vizuális információk folyamatára
támaszkodik

Piktografikus eljárás : a szemek pontja, a szemöldök és a száj vonalai
Piktografikus eljárás
Mimika
 A megnyilvánulások egy kis része tudatos
 Legismertebb: összevont szemöldök, szigorú tekintet
(bírálatot, megítélést, nemtetszést jelent)
 Tudatos manipulációja is lehetséges (például a színészi
munkában)
 Rezzenéstelen arc
Debreceni Egyetem
Szemjelzések
 izgalom: a pupilla a normális nagyság négyszeresére tágulhat
 düh, elutasítás: a pupilla összeszűkül (kígyószem)
 a csecsemők és a kisgyerekek szembogara nagyobb a felnőttekénél, és a
pupillájuk állandóan tágul felnőttek jelenlétében, így magár irányítja a
figyelmet
Debreceni Egyetem
Nézésmódok
 Hivatalos nézés: háromszög a másik fél homlokán
 Bizalmas nézés: háromszög a szemvonaltól az állig
 Oldalpillantás: érdeklődés, gyanakvás
 Szemzár-gesztus: kirekesztés
 Tekintet irányítása: pálca és két kéz
Debreceni Egyetem
Gesztusszótár
Fej
 Bólintás: egyetértés, bátorítás
 Fejrázás: ellenérzés, nemtetszés
 Fej félredöntése: érdeklődés
 Fej leeresztése: depresszió, behódolás, elmélkedés
 Fejrángatás: hiúság, szexuális felhívás
 Fejtámasztás: fáradtság, unalom
Debreceni Egyetem
Gesztusszótár
Száj
 Nyitott száj: meglepetés, sokk
 Kéz a száj előtt: hazugság
 Ujjak a szájban: bizonytalanság, idegesség
 Szájnedvesítés: szexuális érdeklődés, bujaság
Debreceni Egyetem
Gesztusszótár
Áll
 Áll simogatása: mély gondolkodás, csodálat
 Áll dörzsölgetése: kétségek
 Álltámasztás: mély gondolkodás
 Állkapocs előreállása: agresszió, védekezés
 Állkapocs nyakba húzása: szűkszavúság, önbizalomhiány
Debreceni Egyetem
Gesztusszótár
Haj
 Haj hátravetése vagy érintése: hiúság, tollászkodás, szexuális
felhívás
 Homlokba hulló haj hátrasöprése: szexuális felhívás vagy idegesség
 Hajcsavargatás: idegesség
 Haj rágcsálása: idegesség vagy koncentráció
Debreceni Egyetem
Gesztusszótár
Karok és kezek
 Karba tett kezek: védekezés, bizonytalanság
 Összeszorított ököl: ellenségeskedés, agresszió
 Hátratett kezek: lazaság, magabiztosság, hatalom
 Kezek a fej mögött: magabiztonság, arrogancia
 Összekulcsolt kezek: idegesség, bizonytalanság
 Csípőre tett kezek: düh, hiúság, szexuális kihívás
 Nyitott tenyerek: nyitottság, őszinteség
Debreceni Egyetem
Fiziognómia
 Az ember külseje
jelleme
 Ókor: jóslás, orvostudomány, asztrológia
 Középkor: mitológia, képzőművészet
 A XVIII. századtól: evolúciós és fajelméletek,
kriminalisztika, pszichológia
Debreceni Egyetem
Fiziognómia
 Hippokratész (kb. Kr. e. 460 - 377): négy elem /tűz, levegő, víz és
föld/ az emberi testben négy életadó folyadék formájában
nyilvánul meg.
 Négy fő típust képviselő ember létezik:
 Szangvinikus,
 Kolerikus,
 Flegmatikus
 Melankolikus.

Debreceni Egyetem
Fiziognómia
Della Porta
 1586: De humana physiognomia
 Ha a lélek megváltoztat egy szokást, akkor a test is
megváltozik és fordítva
 A test részeit (fej, nyak, törzs, végtagok) az állatok
megfelelő testrészeivel veti össze.

Della Porta
 Disznó: puhány, hanyag
önző, oktalanul támadó
 Szamár: alantas lelkű
türelmes, hitvány, lusta
 Sasorr: uralkodásra termett,
testében és lelkében erős
 Herder (1772): „ A nyelv eredete”: a nyelv az arc és test
beszédéből alakult ki

Lombroso (1835-1909):

„ A bűnöző ember”
 Hermann Ottó (1835-1914): „A magyar nép arcza és jelleme”
 Ma: az arc vonásainak és jellemző jegyeinek alapszintű
értelmezése
Szemek
 Macskaszem: kevés kritikai érzékkel
rendelkezik
optimista, szeretné a dolgokat szebbnek látni,
mint amilyenek
Erős érzelmi beállítottságú
Szem külső sarka alacsonyabban: erős kritikai
érzék, hajlamos a búskomorságra, titoktartó
Szemek
 Kicsi szem:

az irigység és az önfejűség jelének tartják.
 precíz, céltudatos, és óriási önbizalma van. Intelligens, emiatt nagy karriert futhat be
 Nagy szem:
 szexisnek, erotikusnak és feltűnő jelenségnek tartják.
 Őszinte és intelligens ember, aki általában szeret a társaság középpontjában lenni.
 Egymáshoz közel ülő szemek:
 megnyerő modorú, de számító személy lehet.
 Észjárása gyors, és könnyen a maga hasznára fordítja a helyzetet. .
 Egymástól távol ülő szemek:
 Rendkívül hiszékeny, emiatt sok csalódás érheti.
 Nyílt, őszinte és bátor személy. Párkapcsolatában boldogság vár rá.
Fülek
 Kicsi fülcimpa: hajlamos a fösvénységre, rendszertelenül
dolgozik
 Hosszan lenyúló fülcimpa: tulajdonosát könnyű tévutakra
vinni
 Elálló fül: makacs, éles elméjű ember Fejhez tapadó fül:
biztonságra törekszik, érzékeny és szenvedélyes.
 Kicsi fül: nem fogad el mástól segítséget, keményen
megdolgozik mindenért
Szemöldök

Alacsonyan lévő szemöldök:
Könnyen és gyorsan köt barátságot
 Szereti a fizikai kontaktus
Magasan lévő szemöldök:
formális gondolkodású
távolságtartó
Orr
 A feltűrt orr: nyitott,
naiv, befolyásolható
 Lefelé hajló: szkeptikus,
hideg fejjel mérlegel
Száj
 Telt alsó ajak: nagyvonalú,
impulzív, alacsony versenyszellem
 Keskeny felső ajak: szűkszavú,
érzelmeit ritkán mutatja,
egyértelmű utasítást ad
Száj
A száj és ott közt kis távolság:
sokat jelent a külső, kreatív,
fél a kritikától
A száj és az orr közt nagy távolság:
szarkasztikus, lepörög róla a bírálat,
a kényelmes ruhát szereti
Homlok
 Hátrafelé hajlik: objektív,
gyorsan dönt, a lassúság ingerli
Függőleges homlok: lépésről
lépésre halad, nyomás alatt leblokkol
időben érkezik
Mozgásos (akciós) kommunikációs
csatornák
 Kommunikáció a gesztusok révén
 Kommunikáció a testtartás révén
 A térközszabályozás kommunikációs csatornája
Debreceni Egyetem
Kommunikáció gesztusok révén
Gesztusviccek:
Az indián és a rendőr találkozik. Az indián a mutatóujjával a rendőrre mutat. Erre
a rendőr a mutatóujjával és a középső ujjával az indián arca felé bök. Erre
válaszolva az indián két tenyerét rézsút egymásnak fordítja. Mire a rendőr
legyint.
Mi történt?
A rendőr értelmezésében:
Odajön hozzám egy hülye indián, s mutatja, hogy kiszúrja a szememet. Erre
visszamutatok, hogy kiszúrom én neked mind a két szemedet! Erre kérlelt,
hogy hagyjam békén. Legyintettem, hogy menjen.
Az indián értelmezésében:
Találkoztam egy fura öltözetű emberrel. Kérdem tőle, hogy ki vagy. Erre mutatja:
kecske. Kérdem: hegyi? Nem, vízi.
A kéz gesztusai
 hívás, elutasítás, tiltakozás, könyörgés, köszönés
 ha szólni akarunk,
 ha folytatni, gyorsítani vagy megszakítani akarjuk a
beszédet
Debreceni Egyetem
A gesztusok és a zavar
 Akaratlan kézmozgások: kézremegés, apró ismétlődő
mozdulatok, a saját test - főleg az arc és a másik kéz megfogása.
 A száj őrzése: A kéz eltakarja a szájat, a hüvelykujj az
archoz nyomódik
Debreceni Egyetem
A gesztusok és a zavar
 Az orrérintés gesztusa
 Szemdörzsölés
Debreceni Egyetem
Kommunikáció a testtartás révén
 a kommunikáló felek érzelmi állapota
 viszony, álláspont, szubjektív értékelés
 elvárt testtartások
Debreceni Egyetem
védekező és dölyfös
zárt boka: várakozó álláspontra
helyezkedik
zsebből kilógó hüvelykujj: fölény,
felsőbbrendűség érzését mutatja
törzsével hátradől: dac, kihívás.
Védekező
Zárt testtartást vesz fel
Keze és karja háta mögött kulcsolódik
össze
Látszik rajta, hogy frusztrálja, hogy így
kell tartania a kezét
Nem nyitott a tárgyalásra.
Védekező
Az összekulcsolt kezek védekezést mutatnak
Egyenesen áll, de az ívelt hát és a kiugró
mellkas kihívást, dacot jelentenek
Az egyik lába elöl helyezkedik el, ami
megmutatja az agresszivitást
(magabiztos/öntelt).
Védekező
Összekulcsolt kezét karba fonva a mellkas
felső részén tartja
Ez azt mutatja, hogy valamit elfojt magában
(pl.: méreg)
Mindkét lába együttesen azt jelzi, hogy
tartani akarja a tárgyalási pozícióját.
Készen áll
Kezét csípőre rakja
Brit stílus
Nyitottság
Kezeivel magabiztosságot sugall
Kihúzza magát, ugyanakkor előre
haladó pozíciót vesz fel
Tekintély
Kezét hátul összekulcsolja:
tekintélyparancsoló
Láb kis terpeszben, nyitott, de
magabiztos tárgyalófél.
Vegyes testtartás
= vegyes üzenet
Egyik keze csípőjén = készen áll
Másik kéz zsebre dugva = valamit rejteget
A térközszabályozás
kommunikációs csatornája
 Az a távolság, amelyet az emberek az interakciók során
egymástól felvesznek.
 Különböző kultúrákban mások a proxemikus normák.
Debreceni Egyetem
A kulturális szignálok kommunikatív
jelentősége
A különböző tárgyak, díszítések kulturális jelentőséget kaptak
 A résztvevőknek meg kell határozniuk, "interpretálniuk" kell egymás
viszonyát.
 A kulturális szignálok alapján a kommunikáció automatikusan
valamilyen viszonylatba rendeződik.
Debreceni Egyetem
A kulturális szignálok
kommunikatív jelentősége
 ruha
 hajviselet
 a test különböző díszei
 a jelvények vagy a jelvény-értékű tárgyak
 a közlekedési táblák
 az üzletek cégérei
Debreceni Egyetem
Kronémika
 A kommunikációs folyamat időviszonyait vizsgálja.
 A beszélgetés résztvevői az egyes beszélgetési szakaszokra (üdvözlés,
közlés, búcsú) mennyi időt fordítanak.
 A csend szerepe.
Debreceni Egyetem
A nem verbális jelek az írásban
 Az írás tagoltsága
 Margó
 Bekezdés
 Sorok
 Szótávolság
 Javítások
Debreceni Egyetem
Metakommunikáció
 minden tartalmi - úgynevezett direkt - kommunikációt kísér
valamilyen relációs kommunikáció, amely nem szándékos, nem
akaratlagos
 A kommunikációról szóló közlés mindig magasabb elvontsági szintet
jelent, ezért a tudományelméletben szokásos "meta" előtag
 A metakommunikáció főleg a nem verbális csatornákat veszi igénybe
 a közlő viszonya a közlést befogadóhoz.
Metakommunikáció
 a személyiség állapotának hű tükre,
 csupán tompítható néhány kulturális gyakorlat révén
(királyi ház)
 tompíthatja az öltözködés is
Debreceni Egyetem
Társadalmi kommunikáció
 A társadalmi kommunikáció minden olyan
viszonylatot magában foglal, amely az ember és a
hozzá tartozó közösségek, szociális rendszerek között
létezik. Felöleli két ember kapcsolatát, a
tömegkommunikációs eszközökön keresztül történő
információátadást, és a társadalmi intézmények között
zajló információcserét
A kommunikáció általános sémája
ADÓ → KÓDOLÁS → CSATORNA → DEKÓDOLÁS →VEVŐ
Az újságírók vagy a műsorkészítők tartósan az adó
szerepét veszik fel, és a lakosság, a közönség tartósan
és lényegileg a vevő szerepébe kerül
Tömegkommunikáció és szociálpszichológia
(társadalomlélektan)
A tömegkommunikáció:
egyének közvetítésével megvalósuló
információmozgás társadalmi struktúrák között,
melyben a közlemény adója, legyen az egyén vagy
intézmény, tartósan a beszélő szerepét ölti magára
időben és (vagy) térben távoli befogadók halmazához
képest
Tömegkommunikáció és szociológia
(társadalomkutatás)
 A tömegkommunikáció feltétele:
 az ipari forradalom
 a tömegtermelés
 urbanizáció
 A középkor tömegei csak korlátozottan voltak
alkalmasak a tömegkommunikáció befogadói
szerepére ( írástudatlanság).
Tömegkommunikáció és szociológia
A tömegkommunikáció ipari jellegű
információtermelési folyamat:
A befogadói oldalon az ipari forradalom által létrehozott,
bizonyos elemi vagy középszinten iskolázott tömegek
foglalnak helyet.
A gyártó oldalon az üzenetek szervezett, iparszerű
előállítása folyik, a modern gazdaság piackutató és
marketingmódszereivel részint megfigyelve, részint
megteremtve a befogadói igényeket, melyeket a termék
majd ki fog elégíteni.
A tömegkommunikáció szociológiai szemlélete
 tömegtársadalom, urbanizáció, iskolázottság,
 ipari folyamatként szervezett szerkesztőségi munka,
 ipari folyamatként szervezett gyártás technológia (nyomda,
stúdió),
 piackutatás és marketing, szervezett terjesztés és szocializáció
(rászoktatás a termékre),
 különféle finanszírozási konstrukciók együttélése (reklám,
előfizetés stb.),
 a tömegkommunikáció a politikai, kulturális és gazdasági
hatalmi struktúrák metszetében helyezkedik el; egyikben sem
LASSWELL (1948)
Csupán öt kérdésre kell válaszolnunk ahhoz, hogy
bármely kommunikációs aktust leírhassunk:
 Ki üzen? : az intézményesített információ kibocsátásában
az alkotó elemzése
 Mit üzen?: a kibocsátott információk tartalomelemzése
 Milyen csatornák felhasználásával?: a
tömegkommunikációs eszköz elemzése
 Kinek üzen?: az üzenettel megcélzott közönség elemzése
 Milyen hatással?: az üzenet közönségre gyakorolt
hatásának elemzése
További kérdések (Gálik 2000)
 Miért üzen?: a tömegkommunikáció politikai
elemzése
 Hogyan üzen?: a tömegkommunikációs eszköz
működésének elemzése
 Ki szól vissza?: a visszacsatolás folyamatainak
elemzése
A társadalmi kommunikáció folyamatának négy
szintje (Gerbner 1978)
1)
Személyen belüli kommunikáció (maga a gondolkodás,
a kísérő mozdulatok, hangok, amelyek megelőzik
beszédünket)
2)
Személyek közötti kommunikáció (kevés számú ember közti
kommunikáció, akár szemtől szembe, akár közvetítő eszköz
révén)
3)
Csoportkommunikáció (több ember vesz részt a
kommunikációs folyamatban)
4)
Tömegkommunikáció (egy központi szereplő, a kommunikátor,
technikai eszköz segítségével emberek nagy csoportjával)
McQUAIL (2003)
A tömegkommunikáció a társadalmi kommunikációk
csúcsán helyezkedik el
A kommunikációs folyamat két alapmodellje:
Publicitás modell : a tömegkommunikáció
a bemutatás és odafigyelés folyamata (az üzenetet
kibocsátó megpróbálja elérni, hogy a közönség
odafigyeljen az üzenetre)
Befogadási modell: a közölt üzenetek nyitottak, a
címzettek ugyanazt az információt különbözőképpen
értelmezik
a kontextus, ill. saját kulturális hátterük alapján.
A tömegkommunikáció funkciói
 tájékoztatás-tájékozódás (hírek, adatok képek, tények
összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, terjesztése)
 vita-eszmecsere (közérdekű kérdésekben a
megegyezéshez szükséges vélemények összegyűjtése és
nyilvánosságra hozatala)
 szocializáció (részvétel a társadalmi normák,
magatartásminták, értékek és ismeretek létrehozásában)
 kultúra-oktatás (kulturális és művészi ismeretek
terjesztése)
 szervezés-mozgósítás (rendkívüli állapot esetén)
A tömegkommunikáció folyamata
 A tömegkommunikációs folyamatok többnyire
a mindennapi kommunikáció jellegzetességeit mutatják,
a társadalom kommunikációs rendszerén belül
a közvélemény - formálódás, a divat,
a propaganda jelenségeivel kerülnek egy osztályba
 A kifejezésben szereplő „tömeg”, mint a nemzetet alkotó
emberek összessége jelenik meg,
A „tömeg” kifejezés kettős jelentése
 A kommunikációnak ez a formája nagyszámú emberhez,
tömeghez juttat el üzeneteket
 A szétsugárzott üzenetek a fogyasztási cikkekhez
hasonlóan tömegcikk jellegűek. Tudatosan megépített,
professzionális hálózatokon, és személyek
közreműködésével jutnak el a címzettekhez
az információk, amelyek a valóságot nemcsak tükrözik,
hanem konstruálják is.
A tömegkommunikáció jellegzetességei
 Ugyanazon közleményekkel, üzenetekkel látja el a
legkülönbözőbb embereket →csoporttá alakítja
őket, s mintegy termeli, előállítja a maga
közönségét.
 A feladó centrális helyzetben van a címzettekhez
képest (valamilyen hatalmi helyzetet is élvez)
a tömegesség pedig ezt a kommunikációs formát a
társadalmi feszültségszabályozó szerep
lehetőségével ruházza fel.
A tömegkommunikáció társadalmi funkciói
 tájékoztatás
 a politikai hatalom kontrollálása
 érték- és normahordozás
 szórakoztatás
Tömegkommunikációs eszközök
 A tömegkommunikáció termékei, szolgáltatásai
sajátos árucikként jelennek meg a kereskedelmi
piacokon, melyeket a kereslet és a kínálat törvényei
szabályoznak.
 Ezeket a termékeket a tömegkommunikáció közvetítő
eszközök – a média segítségével jutatja el a társadalom
tagjaihoz.
Tömegkommunikációs eszköz
 Sajtó, rádió, televízió?
 Ipari televízió?
 Az üzenetet nyilvánosan közölje, olyan időben,
hogy a lehető legtöbb emberhez jusson el, igen
gyorsan és egyidejűleg.
A média fejlődése

Primer média: az első és legrégebbi szakaszba az
információtovábbítás összes hordozója (eszköz
és hírnök) tartozik, amely és aki a könyvnyomtatás
előtt működött

Másodlagos vagy nyomtatott média:
a könyvnyomtatás rendszeresítésétől, vagyis
a tizenötödik század utolsó harmadától tartott
a tizenkilencedik-huszadik század fordulójáig
A média fejlődése

Harmadlagos vagy analóg média: a tizenkilencedik
században a távíróval és a távirattal kezdődött,
a rádióval, majd a televízióval folytatódott

Negyedleges média: a számítógép egyre szélesebb körű
alkalmazásával fejlődött digitális médiává
A társadalom és a média közötti kapcsolat
 A média a társadalmi változások oka vagy okozója?
 „Médiaközpontú” szemlélet: a médiumok
a társadalmi változások elsődleges mozgatói
 „Társadalomközpontú” szemlélet: a médiumokat
a társadalmi változások alakítják.
Van-e és mekkora hatása a médiának?
Orson Welles rádiójátéka 1938. október 30.
 a dátum jelentősége
 a marslakók leszálltak New Jersey-ben
 az emberek az utcákra rohantak
 többen állították, hogy látták az idegeneket
Van-e és mekkora hatása a médiának?
 az időjárás-jelentésnek megfelelően öltözködünk,
 egy reklám miatt veszünk meg valamit,
 számtalan módon reagálunk a médiahírekre,
 az erőszakos cselekmények vagy öngyilkosságok mintha
médiabeli ábrázolásukat másolnák
A hatáselméletek fő csoportjai
 Nagyon erős hatások modellje, lövedékelmélet :
az első világháborút követő időszakban úgy tekintettek a
propagandaüzenetekre, mint információs lövedékekre,
melyek a passzív tömegekre záporoznak.
Ezek az üzenetek behatolnak az emberekbe és
hatásokat váltanak ki.
A hatáselméletek fő csoportjai
 Minimális hatás-elmélet: a szimpatikus értékekre
odafigyelünk, a nem szimpatikust észre sem vesszük
 Moderált hatások modelljei: szociálpszichológiai
vizsgálatok mutatták ki a televízió és az ifjúkori erőszak
közötti szignifikációt
LAZARSFELD (1948)
A negyvenes évek az elnökválasztási kampánya: a
felmérések szerint a rádió és a sajtó nem befolyásolta az
emberek politikai választását
Véleményformálók: nagy befolyást tudtak gyakorolni
társaik szavazási szándékára
Kétszakaszos kommunikációáramlás elmélete:
az üzenetek a tömegkommunikációból először
a véleményformálókhoz áramlanak, s tőlük kerülnek
tovább a lakosság kevésbé aktív csoportjaihoz.
ARONSON (hetvenes-nyolcvanas évek)
 A média erősen befolyásolja az emberek világképét,
gondolkodását
 A reklámok hatásosságának kutatása
 A televízió által közvetített erőszak gyermekekre
gyakorolt hatásainak vizsgálata.
TERESTYÉNI (2002 )
 A tömegkommunikációs eszközöknek fontos,
de nem kizárólagos szerepet tulajdonít a társadalmi
tematizáció folyamatában
 Hozzájárulnak a közgondolkodás témaszerkezetének
alakításához
 Társadalmi, politikai kulturális stb. kérdéseknek és
problémáknak egy bizonyos rangsorát, fontossági
sorrendjét állítják fel
GERBNER (2002)
Kik mesélik a történeteket?
 Oralitás korszaka: család, egyház ( ókortól nyomdászatig)
 Nyomtatás: könyvek, írott sajtó
 Televízió: a 20. század második felétől a legfontosabb eszköze lett a
kultúra formálásának és fenntartásának.
 Televízió:helyettesíti a személyes tapasztalatot és a világ
megismerésének más eszközeit
 Televízió: a gyerekek számára a valóság megtapasztalásának elsődleges
forrása
GERBNER (2002)
Mesefunkciók és a televízió:
1. megmutatják miként működnek a dolgok (oksági
viszonyok feltárása)
2. leírják azt, hogy mi micsoda a világban (hírek,
tudósítások, dokumentumok, tárgyi tudás)
3. megtanítanak arra, hogy miként is kell bánnunk a
dolgokkal. (értékek és választások irányítása,
reklám)
GERBNER (2002)
Kultivációs elmélet:
 a televízió szerepe a mindennapi életben:
helyettesíti a személyes tapasztalatot és a világ
megismerésének más eszközeit
 gyerekek számára a televízió a valóság
megtapasztalásának elsődleges forrása
A hatáselméletek fő csoportjai
Napirend-meghatározó hatás:
a tömegkommunikáció nem azt szabja meg,
hogy az emberek mit gondolnak, hanem azt, hogy miről
gondolnak valamit
Napirend-meghatározó hatás
 A médiumok rangsort, napirendet állítanak fel
az aktuális közügyekről, és ezen keresztül járulnak
hozzá
az egyének napirendjének alakulásához.
 A hírek szelektálása nem egyéni érdekektől
és szándékoktól függ elsősorban, hanem a
hírszerkesztést jellemző szakmai-, gyakorlati-, szervezési
kritériumoktól, értékektől.
 A valóság a hírek folyamatában nemcsak szándékos
manipuláció révén torzulhat, hanem akaratlanul,
a hírszerkesztés szakmai módszertanából eredően is.
A média elkerülhetetlen hatása
 A média részese a társadalmi és kulturális
eseményeknek, hozzájárul a közgondolkodás
témaszerkezetének alakításához
 A médiumok a hírek, események kiválasztásának,
tálalásának módjával bizonyos társadalmi, politikai,
kulturális kérdések fontosságának képzetét keltik a
közönségben.
A média elkerülhetetlen hatása
 A hatás erőssége, tartóssága szorosan összefügg azzal a
társadalmi-szociális közeggel, amelyben a befogadó
néző, hallgató olvasó él.
 Azok a tömegkommunikációs tartalmak, amelyek
ellentmondanak az egyének mindennapi
tapasztalatainak és szociális attitűdjeinek, értékeinek,
világképének csak csekély mértékben vagy egyáltalán
nem képesek befolyásolni
a véleményeket
A média elkerülhetetlen hatása
 A kibocsátott információmennyiség a befogadó
közönség kulturális környezetének állandó és szerves
összetevőjévé válik.
 Ebből, a részben a tömegkommunikáció által előállított
és fenntartott kulturális környezetből
az egyén nem vonhatja ki magát, s bár nem kell, hogy
elfogadja a tartalmakat, vagy magáévá tegye azt,
attitűdjeit, véleményeit mégis azokhoz méri.
A média elkerülhetetlen hatása
 A kibocsátott információmennyiség a befogadó
közönség kulturális környezetének állandó és szerves
összetevőjévé válik.
 Ebből, a részben a tömegkommunikáció által előállított
és fenntartott kulturális környezetből
az egyén nem vonhatja ki magát, s bár nem kell, hogy
elfogadja a tartalmakat, vagy magáévá tegye azt,
attitűdjeit, véleményeit mégis azokhoz méri.
Információ
 A hírt hordozó jelek tartalmi jelentése. A felhasználó
számára mozgásba lévő új ismeret
 A hír akkor bír információ tartalommal, ha a hír
fogadóban cselekvési ingert indukál (nem biztos, hogy
a cselekvés végre is hajtódik).
 A hír akkor bír információ tartalommal, ha a hír
fogadóban az adott jelenséggel kapcsolatban
valamilyen bizonytalanságot megszüntet, vagy
mérsékel.
Az információ:
 tájékoztat,
 döntési helyzetbe hoz,
 cselekvésre kényszerít.
Más értelmezés: adat vagy információ?
Adat:
 számszerű érték, mely nem feltétlenül nyújt
hasznosságot.
 Tények, értelmezhető formában való közlése.
 Hasznos, ha olyan kész termékké alakul át, mely
fontossággal és meghatározott céllal bír.
Információ




az adatokon végrehajtott emberi értelmezés
értéke, ami újdonságot tartalmaz, és valami
előnyt jelent másokhoz képest
értéke nagyban személyfüggő
értéke függ az információ mennyiségétől és
minőségétől, fontosságától és aktualitásától.
Információs rendszerek
 számítógépes rendszerek, melyek kommunikációs
igényeket elégítenek ki
 A Vezetői Információs Rendszer (Manegement
Information System, MIS)
 Irodai Információs Rendszer (Operations Information
System, OIS)
Vezetői Információs Rendszerek
 Döntéstámogató Rendszerek (Decision Support
Systems, DSS): döntési modellek, specializált
adatbázisok
 Végrehajtói Információs Rendszerek (Executive
Information Systems, EIS): problémát azonosít, és
alternatívákat kínál
 On- line Elemző Feldolgozás (On-line Analytical
Processing, OLAP):múlt a jelen és a jövő
Összefoglalva:
Információs rendszernek: egy szervezetet átfogó
 adatok és adatfeldolgozások,
 adattárolási módok,
 adatokat hordozó bizonylatok és azok áramlásának útjait,
 az adatkezelésre vonatkozó szabályok,
 adatkezelési és feldolgozási módszerek,
 működtetés technikai feltételei (eszközrendszerek)
integrált egységét nevezzük .
Az információs rendszer tervezése,
működtetése:
 hírek, adatok keletkezése
 Mozgatása, tárolása,
 mozgatás útvonala,
 feldolgozása,
 felhasználó ismerete,
 felhasználói tudásbázis kialakítása
Információval, információs rendszerrel szemben
támasztott követelmények:





redundancia mentesség
deformációnak való ellenálló képesség
azsuritás
teljesség
objektivitás
Követelmények:
Redudancia mentesség := adat többszöröződés, az
információt a szükségesnél több jellel fejezzük ki,
 terjengőség
 számszerűsíthető redundancia
 párhuzamosság
Követelmények:
Deformációnak való ellenálló képesség: adatáramlás
során a hírtartalom torzulhat.
 Tartalmi torzulás, amely keletkezhet:
• észlelésnél,
• hírképzésnél,
• tartalmi kódolás és dekódolásnál,
• hír értelmezésénél
Követelmények
 Technikai torzulás: információ tartalommal bíró jelek
sérülése. A rendszerben alkalmazott technika
hibájából következik be.
Követelmények
Azsuritás: az információ keletkezésének,
felhasználásának időbeli követelménye
 a működtetésben a hír keletkezése, a beavatkozás
szükségességének időbeni megjelenése független a
felhasználó akaratától.
Követelmények:
Teljesség:
 a legvitatottabb követelmény
 informatikusok: egy döntés meghozatalához
minden információra szükség van
 gazdasági szakemberek: a jó döntési találat
eléréséhez nincs szükség minden információra.
Vezetői információs taktikák
Egy vezetőnek három feladata van:
 Információgyűjtés: felkutatni és begyűjteni az
információt, beszámolót és jelentést, személyes
kapcsolatok fenntartása
 Információ szétosztás: információval ellátni a
szervezet dolgozóit, jelentések emlékeztetők
küldése, telefon
 Szóvivő: információval ellátni a nyilvánosságot
beszédeken, jelentéseken keresztül
Vezetői információs taktikák
 Információ visszatartás: a vezetői hatalom
fenntartásának, biztosításának egyik lehetséges
útja. Biztosítja a vezető elsődleges szerepét a
szervezeti struktúrában
 „Gumicsont”: a figyelem elterelése, olyan
információt nyújt, amely kapcsolatban van az
adott helyzettel, de nem egészen pontos, vagy
helyes. A beosztottak elrágódhatnak rajta, a vezető
szabad kezet kaphat adott terve, feladata
megvalósításához.
Vezetői információs taktikák
 „Forró krumpli”: a beosztottak eszköze a vezetővel
szemben. A beosztottak olyan híreket (álhíreket)
juttatnak a vezetőnek, amelyet az fontosnak ítél meg,
ezáltal elfoglalja őt. Mivel így nem megfelelően
koncentrál, a dolgozó szabadabb légkörben végezheti
tevékenységét.
Vezetői információs taktikák
 „Csöpögtetés”: manipulációra ad lehetőséget. A
vezető részinformációkat nyújt a beosztottaknak,
éppen annyit amennyi a feladat elvégzéséhez még
elégséges, emiatt nem képes önálló
feladatmegoldásra, önálló döntéshozatalra.
Állandóan rászorul a mindentudó,
nélkülözhetetlen vezetőre. A módszer zsarnoki,
mert a vezető egyre nagyobb hatalomra tesz szert a
beosztott felett. A munkahelyi légkör megromlik, a
szervezet reagáló képessége lelassul.
Vezetői információs taktikák
 Elárasztás: akkora információt zúdít a vezető a
beosztottakra, hogy azok képtelenek különbséget
tenni a fontos és kevésbé fontos elemek között,
felismerni az összefüggéseket és megoldásokat a
vezető közreműködése nélkül. Ez egyben igazolja a
vezető rátermettségét, nélkülözhetetlenségét is.
Vezetői információs taktikák
 Időzítés:
• túl későn adott információ: kényszerítés, kénytelenek
elfogadni a vezető által javasolt megoldást, mert nincs
idő az átgondolásra.
• túl korán adott információ: tompítás, később lehet rá
hivatkozni
Köszönöm a figyelmet!