Transcript Ráczné dr. Lehóczky Zsuzsanna főosztályvezető
J
OGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK
,
FELADATOK
Nyíregyháza, 2011. február 15.
Ráczné dr. Lehóczky Zsuzsánna (NRSZH)
Ú
J JOGSZABÁLYOK
2010. évi CLXIX. tv. – 2011. évi költségvetés
315/2010. (XII.27.) Korm. r. - Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
331/2010. (XII.27.) Korm. r. – Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról (NRSZH)
korábbi ORSZI korábbi FHSZ-ból: akkreditáció, rehabilitáció, szociális feladatok betegjogi, ellátott jogi, gyermekjogi képviselői rendszer
2
M
ÓDOSÍTÓ JOGSZABÁLYOK
I.
T
ÖRVÉNYEK
,
KORMÁNYRENDELETEK
2010. évi CLXXI. törvény
: Szt, Gyvt, családok támogatásról, fogyatékos személyek jogáról, magyar jelnyelvről, foglalkoztatás
357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet:
29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet – térítési díj 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet – szoc. foglalkoztatás 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet - ágazati azonosító 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet - alkalmassági vizsgálat 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet - támogató, közösségi ellátások finanszírozása 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet - nem állami és egyházi fenntartók állami normatív támogatása 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet - Szmr. (engedélyezés)
358/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet
a pénzbeli szociális ellátások (62/2006, 63/2006 Korm. r.)
3
M
ÓDOSÍTÓ JOGSZABÁLYOK
II.
MINISZTERI RENDELETEK
21/2010. (XII. 30.) NEFMI r.-
36/2007. (XII. 22.) SZMM r.
(gondozási szükséglet, szociális rászorultság vizsgálata) 22/2010. (XII. 30.) NEFMI r.-
3/2008. (IV. 15.) SZMM r.
módszertani intézmények kijelölése, feladatai, a szociális működési engedélyezési eljárás szakértői díja) (szociális 24/2010. (XII. 30.) NEFMI r. a
Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet
feladataival kapcsolatos egyes miniszteri r. módosítása 25/2010. (XII. 30.) NEFMI r. a
NRSZH
összefüggő egyes miniszteri r. mód.
feladatainak megállapításával 26/2010. (XII. 30.) NEFMI r. -
1/2000. (I. 7.) SzCsM
r. mód 27/2010. (XII. 30.) NEFMI r. (igénybevétel)
9/1999. (XI. 24.) SzCsM
r. mód.
4
N
EMZETI
R
EHABILITÁCIÓS ÉS
S
ZOCIÁLIS
H
IVATAL
Szociális feladatai:
a szociális szolgáltatók, intézmények
működési engedélyezése, ellenőrzése
a Foglalkoztatási Hivatallal együttműködve a települési önkormányzatok szociális igazgatási feladatai
végrehajtásának koordinálása - aktív korúak
a
súlyos mozgáskorlátozottak
személygépkocsi, stb. magyarországi forgalomba helyezésének
előzetes engedélyezésével
, külföldről behozott a
szociális foglalkoztatással
, támogatás pályáztatása és finanszírozása a
támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások, jelzőrendszeres háti segítségnyújtás
finanszírozásával, a működését engedélyező szervek munkájának segítése céljából létrehozott
iratminták elektronikus kiadásával
, a központi szociális
információs rendszerek fejlesztésével
kapcsolatos feladatokat.
5
N
EMZETI
R
EHABILITÁCIÓS ÉS
S
ZOCIÁLIS
H
IVATAL
Nyilvántartási feladatai:
az Országos Szociálpolitikai, Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék, az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzék, a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzék hivatásos gondnokok nyilvántartása, szociális regiszter
6
J
ELENTŐSEBB MÓDOSÍTÁSOK
(1) Pénzbeli ellátásoknál: az
aktív korúak
ellátása Kétszintű az ellátás: rendszeres szociális segély és bérpótló juttatás Megszűnt a
rendelkezésre állási támogatás
(mint kifejezés), bérpótló juttatásban részesül, aki nem vonható be a közfoglalkoztatásba (havi 28.500 Ft), A közcélú foglalkoztatás szervezése
nem az önkormányzat feladata
foglalkoztatási törvény tartalmazza a közfoglalkoztatást – a (kikerült az Szt ből), feladatait a munkaügyi szervek látják el ( és hosszú ideig tartó közfoglalkoztatásra).
pályáztatás
– rövid ideig, A szociális intézmények továbbra is alkalmazhatnak közfoglalkoztatásban részesülőket, de pályázati úton kap a foglalkoztató támogatást.
Ápolási díj
összege nem az Szt-ben szabályozott, évente a költségvetési törvény tartalmazza. 2011-ben 29.500 Ft az alapösszeg
7
J
ELENTŐSEBB MÓDOSÍTÁSOK
(2)
Szociális szolgáltatások:
1. Nyilvántartási kötelezettség, adatkezelés 2. Az igénybevételi eljárás, megállapodás 3. Térítési díj szabályai 4. Egyházi fenntartó fogalma 5. Képesítési feltételek 6. Működési engedélyezés – szociális hatóság 7. Szakmai program tartalmi elemei www.nrszh.hu
„minisztériumi útmutató”
8
1. N YILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG Szt. 20. §-a változott – a nyilvántartás
két részből
áll
1. Adatok az ellátást igénylőről (az igény érkezésének napján
): a kérelmező
természetes személyazonosító
adatai a kérelmező lakó- és tartózkodási helye , telefonszáma, értesítési címe a kérelmező állampolgársága, bevándorolt, letelepedett stb.
a kérelmező cselekvőképességére vonatkozó adat, a kérelmező törvényes képviselője , hozzátartozójának adatai , a kérelem előterjesztésének v. a beutaló határozat időpontja, soron kívüli ellátásra vonatkozó igény, előgondozásra vonatkozó időpontok,
2. Adatok az igénybevevőről
(
a szolgáltatás megkezdésekor
): az ellátásban részesülő személy TAJ száma, az ellátás megkezdésének, megszüntetésének dátuma, az ellátás megszüntetésének módja, oka, a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok, (a szociális rászorultság) bentlakásos ellátás esetén a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó döntés, a férőhely elfoglalásának időpontja, közgyógyellátásban részesül-e.
9
N
YILVÁNTARTÁS VEZETÉSE
Egy nyilvántartást kell vezetni , Megszűnt a várakozókról vezetett nyilvántartás
(Ir. 5.sz mell)
nem kötelező sorszámozni, befűzni, hitelesíteni elektronikusan is vezethető (fontos az adatok tárolása, a módosítások visszakereshetősége – CD-re való kiírás).
Ebbe a nyilvántartásba kell felvenni:
A kérelmező adatait
. Ez a nyilvántartás a
korábbi várólista funkcióját
is betölti.
Az ellátást igénybevevő adatait
–
folytatva
a többi adattal az első gondozási naptól, a gondozás megszűnéséig - a szociális rászorultság fennállását csak itt rögzítjük
(Ir. 8 sz. megszűnik)
Nyilvántartás pontos vezetése és a követhetőség nagyon fontos!
Célszerű a korábbi nyilvántartásokat lezárni, és újat nyitni.
10
E LTÉRÉSEK A NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉBEN
1.
Egyáltalán
nem kell vezetni
ezt a nyilvántartást:
Családsegítésnél,
ha a szakmai tevékenység az első interjú során tett intézkedéssel lezárható,
falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás
,
népkonyha, utcai szociális munka, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása
2. Csökkentett adattartalommal
:
családsegítés
esetén (a „soron kívüli ellátás” részt nem kell vezetni),
étkeztetés, családsegítés, idősek nappali ellátása, szenv. betegek nappali ellátása, pszichiátriai betegek nappali ellátása:
előgondozásra vonatkozóan
nappali melegedő, éjjeli menedékhely
esetén kizárólag a kérelmező természetes személyazonosító adatokat és a TAJ számot,
nappali melegedő, éjjeli menedékhely és családsegítésnél
kell rögzíteni.
, ha az ellátásban részesülő TAJ számmal nem rendelkezik, ennek tényét
11
2. A
Z IGÉNYBEVÉTELI ELJÁRÁS FOLYAMATA
I.
Kérelem
:
szóban, formai kötöttség nélkül írásban
az intézmény nem írhatja elő, hogyan tegye, de összeállíthat egy saját nyomtatványt) -
megszűnt a korábbi „A” lap
(ez az igénylő döntése,
Orvosi igazolás
(R. 1.sz. mell. I. része) Korábbi „B” adatlap,
módosításra került
, ebbe beépült: jelzőrendszeresnél az egészségi állapotra vonatkozó igazolás idősotthonnál a demens állapot igazolás
Jövedelemnyilatkozat
jövedelem (korábbi „C” adatlapok egységesítve) –
nettó
Itt kell jelezni, ha önként vállalja az intézményi td-al azonos személyi td. megfizetését = ekkor már a további részeket nem kell kitölteni, mert nincs jövedelemvizsgálat. Két részből áll: 1. táblázat: kizárólag az
ellátott jövedelme
(kérelmező személyére) 2. táblázat: kiskorú kérelme esetén kell a
családban élőkre
család 1 főre eső jövedelmét kell figyelembe venni) vonatkozó nettó jövedelem (külön-külön a családban élő közeli hozzátartozókra – így a
12
A
Z IGÉNYBEVÉTELI ELJÁRÁS FOLYAMATA
II.
– –
Vagyonnyilatkozat
csak
tartós bentlakásos ellátás
kell, ha nem vállalja a teljes int. td. megfizetését. esetén Bővült a
pénzvagyon
nal (készpénz, bankszámla, takarékbetét szerződés) –
igazolni kell
(pl. bankszámla kivonat)
Ingatlanvagyon
(ezt rehabilitációs intézménynél, rehabilitációs lakóotthonnál
nem kell kitölteni
).
- tulajdoni lap másolat nincs előírva (ha kétséges, az int. vezetőnek az ingatlan nyilvántartásban kell megnézni)
Nem kell jövedelemnyilatkozat
: 1. a
térítésmentesen biztosított szolgáltatásoknál
(falug. népk. cssk, közösségi, utcai sz. munka, nappali melegedő, éj.mh.) 2. ha a
fenntartó döntése alapján térítésmentes a szolgáltatás
13
T
OVÁBBI LÉPÉSEK
A
kérelem nyilvántartásba
vételéről
nem kell írásbeli értesítés
- szóban is megtehető, telefonon Kivéve:
írásban kell értesíteni
, ha az nem került elfogadásra.
Elutasítás esetén
meg kell jelölni a jogorvoslat benyújtásának helyét, idejét
(Szt.94/D.§ ellátási szerződés esetén helyi önk, társuláshoz, aki határozattal dönt)
Szociális rászorultság vizsgálata
: az intézmény-, szolgálatvezető végzi, nem kell 2 évente felülvizsgálni.
jelzőrendszeres hsg, támogató szolg-nál
nem kell felülvizsgálni, ha az állapot végleges, csak akkor, ha az orvosi igazolásban a körülmény határozott ideig áll fenn, a határozott idő leteltével.
jelzőrendszeres hsg-nél
egyáltalán nem kell felülvizsgálni, ha egyedül élő, 65 év feletti az ellátott,
nem kell külön igazolást kiállítani a rászorultságról (korábbi 8. sz. mell),
tényét, vagy hiányát a nyilvántartásban kell rögzíteni (pl. Fot, de a másolatot a személyi anyagba teszi).
annak ha
nem rászoruló
, a szolgáltató dönti el, hogy biztosít-e számára ellátást, de állami támogatást nem vehet fel.
az új igazolások beszerzésére
60 nap
áll rendelkezésre.
14
E
LŐGONDOZÁS
Egyszerűsítés
:
szóban/írásban tájékoztatás
, nincs kötelező írásbeli értesítés az előgondozás időpontjáról.
Nincsenek határidők
: szakmai szempontok, igénylő állapota szerint
Egyszerűsített
előgondozás: változatlan szabályok
Az előgondozás két szakasza egyszerre elvégezhető:
1. üres férőhelyek, 2. soron kívüli elhelyezés, 3. átmeneti intézményben azonnali férőhelyfoglalás esetén Az előgondozás
I. szakaszában
a megállapodás tervezetét kell átadni: - tájékoztatni a házirendről, illetve - ha indokolt, kezdeményezni az orvosi igazolásban foglaltak felülvizsgálatát
II. szakasz
: szóbeli/írásbeli tájékoztatás - a férőhely elfoglalás kezdő időpontjáról, - az elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőkről.
15
E
LŐGONDOZÁS
,
SORON KÍVÜLISÉG
Változott a 2. sz és 3. sz. előgondozási adatlap
(nem kötelező rovatok: pl . iskolai végzettség, foglalkozás)
Rendelkezések minden esetben
intézményvezetőt
írásban más személyt is felhatalmazhat
elvégzésével (nem kell állandó személy sem).
nevesítik, de az előgondozás -
Soron kívüli elhelyezés:
az intézményvezető dönt, megszűnik a bizottság . Az igénylő jelzi a szolgáltatás kérelmezésekor, a vezető dönt (de bekapcsolhat szakembert), és ezt rögzíti.
itt sincs írásbeliség (szóban/írásban)
-
-
Soron kívülieket a működési engedélyben szereplő
férőhelyeken felül
is fel lehet venni -> 5%-os határon belül, de: egész évben nem haladhatja meg a 100%-ot, annak helyére nem, akit már a férőhely elfoglalásról értesítettek
16
M EGÁLLAPODÁS (1)
A jogviszony keletkezését megalapozza
Ezek az aktusok alapozzák meg az intézményi jogviszonyt, ekkor válik indokolttá a megállapodás megkötése Pl. bírói ítélet
Pontosítás: intézményvezető intézkedése valamint Szt. 94/D. § szerinti megállapodás helyett „ (Szt. 94.§ (1) bek)
kérelemről dönteni jogosult személy”
A megállapodás létrehozza az intézményi jogviszonyt
Az ellátott és a szolgáltató/intézmény közötti viszonyrendszert, az alapvető jogosultságokat és kötelezettségeket rögzíti
Pontosítás: 2011-től a szociális ellátást megalapozó
valamennyi körülmény esetében megállapodást
kell kötni
írásban
, az ellátás igénybevételének megkezdése előtt (eddig: „megkezdésekor”).
Nem kell megállapodás
: népkonyha, családsegítés, falu-tanyagondnok , alacsonyküszöbű ellátás, utcai sz. munka, nappali melegedő, éjjeli menedékhely, 30 napig az átmeneti szálló A szektorok közötti különbségtétel is megszűnik - a megállapodások
tartalma egységessé
vált az állami, egyházi, nem állami fenntartónál
17
M
EGÁLLAPODÁS
(2)
Megállapodást köt:
Állami fenntartású intézménynél az intézményvezető, Egyházi, nem állami – a fenntartó, vagy az általa megbízott személy
A megállapodás tartalmazza:
az ellátás kezdetének időpontját , az intézményi ellátás időtartamát (a határozott v. határozatlan időtartam), az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát, a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, ha az ellátás térítési díj-fizetési kötelezettséggel jár, egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat, az ellátás megszüntetésének módjait
- Fontos! aláírásra való jogosultság
(kiskorú esetén a szülő, törvényes képviselő, nagykorú kor. cselekvőképes, v. cselekvőképtelen személy esetén a gondnoka)
- Nem kell megküldeni
a megállapodást a fenntartónak.
18
3. Ö NKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS VÁLTOZÁS Szt. 115.§ (1)
„intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, támogató szolgáltatás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti állami támogatásának különbözete.”
Új szabályozás:
az intézményi térítési díj tartalmi összetevői megmaradnak, de az önköltség elemeit szabadon határozhatja meg a fenntartó, és azt év közben egyszer korrigálhatja, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. (Korábban számvitelről szóló tv.)
Szabályok:
a szolgáltatási önköltséget az előző év adatai alapján, a
tárgyév április 1-jéig
kell megállapítani. Ha a szolgáltatás az előző évben nem működött, az önköltség számításának alapjául a tárgyévre tervezett költségeket kell figyelembe venni.
A térítésmentesen biztosított szolgáltatásoknál intézményi térítési díjat nem kell megállapítani
(nem kell tájékoztatás sem)
19
T
ÉRÍTÉSI DÍJ MEGHATÁROZÁSA
Egységesebb és átláthatóbb módon került meghatározásra az intézményi és a személyi térítési díj számítási módja Meghatározása:
- étkeztetés esetén ellátási nap, - házi segítségnyújtás esetén gondozási óra, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén ellátási nap, - támogató szolgáltatás esetén szolgálati óra és szállítási km, - nappali ellátás esetén ellátási nap, - bentlakásos intézményi ellátás esetén ellátási nap és hónap
20
T
ÉRÍTÉSI DÍJ SZABÁLYRENDSZERE
(1) Cél:
tartós bentlakásnál a
teljes összegű intézményi t.d. megfizetése Első lépés:
tájékoztatás Szt.1 17/B.§-ról, vagyis az intézményivel azonos összegű személyi térítési díj megfizetésének lehetőségéről.
Ilyenkor a jövedelem-, vagyonvizsgálatot nem kell elvégezni.
Ha nem történik ilyen vállalás, akkor az intézményvezető elvégzi a
jövedelemvizsgálatot
, tartós bentlakásos ellátás esetében a
jövedelem és vagyonvizsgálatot.
Fő szabály: az intézményvezető
végzi el a jövedelemvizsgálatot és állapítja meg a személyi térítési díjat valamennyi ellátásban
Az ellátás megkezdését megelőzően
megvizsgálja az igénylő: Havi jövedelmét: alapszolgáltatás+átmeneti elhelyezés Havi jövedelem + jelentős pénzvagyon: rehab.int és rehab. lakóotthon Havi jövedelem+jelentős pénzvagyon+jelentős ingatlanvagyon: ápolás-gondozást nyújtó intézmény és ápoló-g. lakóotthon
21
T
ÉRÍTÉSI DÍJ SZABÁLYRENDSZERE
(2)
Egyéni jövedelemszámítás
1.sz.mell. II. és III. része
–
jövedelemnyilatkozat 9/1999. SzCsM
alapszolgáltatásoknál
a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelme alapján,
bentlakásos ellátás
esetében az egyén havi jövedelmét, pénz-, ingatlanvagyonát kell alapul venni
Családi jövedelemszámítás :
egy esetben maradt fenn: alapszolgáltatásnál kiskorú igénybe vevőnél, ahol nem a szülők, hanem a családban egy főre eső jövedelmet kell figyelembe venni.
Megszűnt:
az étkeztetés és a házi segítségnyújtásnál a családi jövedelemszámítás idősotthoni ellátásnál a jegyző jövedelemvizsgálata
minimális személyi térítési díj már nincs
(pl. étkezés esetén 50 Ft/nap volt),
mert ha az intézményi térítési díj számítása nem lesz pozitív szám, akkor a térítési díj nulla
.
22
T
ÉRÍTÉSI DÍJ SZABÁLYRENDSZERE
(3) A személyi térítési díj összegét
az intézményvezető
konkrét összegben állapítja meg
, és arról az ellátást igénylőt/ kötelezettet az ellátás igénybevételét
megelőzően írásban tájékoztatja
.
Értesítésben kell tájékoztatni:
a jövedelem- és vagyonvizsgálat során megállapított jövedelemről, a jövedelemhányadról, a személyi td-nak azon részösszegéről, amely a jelentős pénz,- vagy ingatlanvagyonból lesz fedezve.
Felülvizsgálatról is ugyanilyen módon kell értesítésben tájékoztatni
.
Továbbra is megmaradt:
A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét!
Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja.
23
T
ÉRÍTÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA
Szociális alapszolgáltatás
személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének, vagy kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelemnek a 30%-át étkeztetés, 25%-át házi segítségnyújtás, 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás, 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás, 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén Az
intézményi ellátásért
fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 15%-át a nappali ellátást, 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést, 60%-át az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények esetén.
Tartós bentlakásos
intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot .
A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést, 80%-át egyéb tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetén.
Jelzőrendszeres hsg., támogató szolgáltatásnál a
szociálisan nem rászorult személy
esetében a térítési díj összegét a fenntartó szabadon állapítja meg.
24
T
ÉRÍTÉSI DÍJ SZABÁLYRENDSZERE
(4)
2011. január 1-jével
megfelelő nagyságú jövedelem hiányában lehetőség van az intézményi térítési díj és a személyi térítési díj közötti különbözet megfizettetésére Amennyiben a
tartós bentlakásos ellátásban
havi jövedelmének mértéke alacsonyabb az intézményi térítési díjnál, a rendelkezésére álló részesülő személy
jelentős pénzvagyona
, ennek hiányában
jelentős ingatlanvagyona
körébe.
is bevonhatóvá válik a személyi térítési díj Az új szabályok mellett
megmaradnak a százalékos terhelhetőségi korlátok
is, Legfeljebb az ellátott jövedelmének meghatározott százaléka és az intézményi térítési díj közötti különbözet lesz fedezhető a
jelentős pénzvagyonból
. Pénzvagyon hiányában az
ingatlanvagyon
is figyelembe vehető.
Kivételt
jelentenek a
rehabilitációs intézmények és a rehabilitációs célú lakóotthonok
, itt ingatlanvagyon nem kerül figyelembe vételre, mivel az ellátottak intézményi elhelyezése várhatóan nem végleges.
25
T
ÉRÍTÉSI DÍJ SZABÁLYRENDSZERE
(5)
Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla
pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egy évi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.
(Szt. 117.§ (6) bek) Pl. 100.000 Ft intézményi térítési díj esetében 1.200.000 Ft feletti rész
Jelentős ingatlanvagyon
nak
az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni.
(Szt. 117.§ (7) bek) Szt. 117.§ (5) bek: Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a
jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét … a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal
megegyező összeg.
26
Pl. 28.500 x 40 = 1.140.000 Ft-ot meghaladó rész 96-od része
T
ÉRÍTÉSI DÍJJAL KAPCSOLATOS EGYÉB VÁLTOZÁSOK
Szt. 119/A.§ (2) bek:
ellátott
írásbeli
kezdeményezésére
ellátotti igények megvalósítása
kapcsán az ellátottak vállalhatnak bizonyos költségeket.
Pl. szoba átalakítás
- jogviszony öt éven belüli megszűnése esetén az arányos részét vissza kell fizetni
Megszűnt a
kötelező
elő-takarékossági
rendszer, de lehet
Kerekítés
általános szabályok szerint (2008.évi III. tv.) 5 ill.10 Ft
Távollét szabályai változnak
: - 2011. január 1-től a
rendszeres hétvégi távollétre
szabályait kell alkalmazni is a távollét általános - A jelenléti napok számát úgy kell meghatározni, hogy
30 napból
levonjuk a távollét napjainak számát Hsg.: a
gondozási naplót nem kell havonta összesíteni
Változott a
térítési díj törzslap :
nyilván kell tartani a pénzvagyont terhelő összeget
27
S
ZENVEDÉLYBETEGEK ALAPSZOLGÁLTATÁSA
Szenvedélybetegek részére
alapszolgáltatási formákban a
megállapodás megkötésére
vonatkozó szabályok módosultak - 2011.01.01-től a
16. életévüket betöltött segítséget kereső kiskorú
személyek önállóan
igénybevételére. is megállapodást köthetnek a közösségi alapellátás és a szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása - 2010. 12.31.-ig a csak a szülő vagy törvényes képviselője tudtával, mivel a megállapodás érvényességéhez a szülő/törvényes képviselő kellett A fenti módosítással egyidejűleg végrehajtási rendeleti szinten előkészítésre kerül az a szabályozás, mely szerint a
megállapodás kerül megkötésre
szolgáltatásba való bevonása jelenik meg mint cél.
kiskorú önálló igénylése esetében a gyermekjóléti szolgálattal háromoldalú
, amellyel a szolgáltatás igénybevételét követő meghatározott időn belül a szülő
28
R
EHABILITÁCIÓS ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT
Új szabály:
a kábítószerfüggő szenvedélybetegek, a hajléktalan személyek esetében a rehabilitációs intézménybe való bekerülésnek
nem feltétele rehabilitációs alkalmassági vizsgálat
.
A vonatkozó jogszabályok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyeknek az intézménybe kerülő személyeknek meg kell felelniük.
A drog-rehabilitációs
tevékenységét. intézmények mindegyike krónikus rehabilitációs egészségügyi intézmény is egyben, így az egészségügyi ellátások minimumfeltételei (magasabb orvosi és szakápolói létszám) és protokolljai szerint is végzi
A hajléktalan személyek rehabilitációs
részvételre alkalmasak és képesek. intézményeibe olyan személyek érkeznek – főleg más hajléktalan-ellátó intézményekből –, akik a rehabilitációs programban való
29
Ö
NKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK SZABÁLYAI Probléma:
A gyakorlatban a társulások esetében problémás a
döntéshozatali folyamat:
a társulás
nem hozhat rendeletet
, viszont a helyi önkormányzat ilyen esetekben
nem dönthet önállóan
.
Megoldás:
Társulási megállapodásban kijelölt helyi önkormányzat rendeletet alkot: a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról. A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás más helyi önkormányzattal kötött
megállapodás útján is biztosíthatja
. Kiegészítésre került azzal, hogy: a helyi önkormányzat, illetve a társulás nem csak más helyi önkormányzattal, hanem más társulással is köthet megállapodást, a társulási tanács a felsoroltakról határozatot hoz.
30
A
SZOCIÁLIS IGAZGATÁSI BÍRSÁG Szabályainak törvényi szinten történő megállapítása
Differenciálódnak a bírság összegek:
általános szabály: 200 ezer Ft-ig (halmozottan, ismételten) a működési engedély nélkül > 500 ezer Ft-ig, jelentési kötelezettség elmulasztása > 50 ezer Ft-ig
A módosítás 2011. január 15-én lépett hatályba
.
31
F
ALU ÉS TANYAGONDNOKI ELLÁTÁS
Változott a lakosságszám mértéke:
Falugondnok
: hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető (10%-kal eltérhet a lakosságszám - 660 fő)
Tanyagondnok:
legalább hetven és legfeljebb négyszáz fős külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen engedélyezhető. Új szabály,
ha a szolgáltatás létesítését követően a külterületi vagy egyéb belterületi lakott hely lakosságszáma 10%-ot meg nem haladó mértékben emelkedik négyszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető
- 440fő Az ellátást igénybevevőkkel
nem kell megállapodást
kötni
Tevékenységnaplót
kell vezetni (alkalmazása kötelező) –
1/2000. (I.7.) SZCsM r. 8. számú melléklete A fenntartó dönthet úgy, hogy nem kell az ellátottak által a naplót aláírni – írásban kell rendelkeznie erről
32
T
OVÁBBI MÓDOSÍTÁSOK
1. (S
ZT
. )
A korlátozó intézkedésre vonatkozó szabályok módosítása [Szt. 94/G. §]
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelzése szerint
nem egyértelmű
a korlátozó intézkedésekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása, illetve az Szt. és az Eü. törvény viszonya.
A módosítással kikerülnek a törvényi szabályokból az egészségügyről szóló törvényben is szabályozott kérdéskörök.
A közfeladatot ellátó személyek körének pontosítása [Szt. 94/L. §]
Bővül a közfeladatot ellátó személyek köre az intézményi ellátás keretében foglalkoztatott
ápoló , az intézményvezető ápoló, a gondozó és a szociális, mentálhigiénés munkatárs, továbbá a falu- és tanyagondnok személyével
. - magasabb szintű védelem
Érdekképviseleti fórum [Szt. 99§]
kizárólag
tartós bentlakásos
intézményekben átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeknél nem kötelező – nem életszerű
33
T
OVÁBBI MÓDOSÍTÁSOK
2. (S
ZT
. )
Szociális szakvizsga [Szt. 92/I.§)
Korábban törvényi és a rendelet szabályok között általános hivatkozás kerül rögzítésre.
ellenmondás volt
, erre tekintettel törvényi szinten mindössze a miniszteri rendeletekre vonatkozó ( a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet egyértelműen határozza meg,
ki tehet szakvizsgát
, az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet pedig tartalmazza a
szakvizsgára kötelezettek körét
)
Bázisszállás
2011. január 1-től
megszűnt
Oka: hajléktalan ellátó intézményeknek a téli időszakban lehetősége van a
férőhelyszám ideiglenes növelésére
, emiatt a eredeti céllal létrehozott bázisszállás további fenntartása nem indokolt Bevezetése óta (2008.év január 1-től) nem hoztak létre ilyet
34
R
ENDELETI SZINTŰ TOVÁBBI MÓDOSÍTÁSOK
1
.
Gyógyszer,gyógyászati segédeszköz [1/2000. SzCsM r. 52/A.§]
- intézmény által viselt gyógyszerek költségeiről való tájékoztatás megszűnt
Támogató szolgálat gépkocsi [1/2000. SzCsM r. 39/C.§ (2)]
- Pontosítás: legalább egy gépjárműnek kell megfelelni a speciális kritériumnak
Betegség típusonkénti gondozási egység
- megszűnt
Hozzátartozó értesítése elhalálozás esetén [1/2000. SzCsM r. 62.§ (1) c./] -
Pontosítás: tv-es képviselő, közeli hozzátartozó helyett a
nyilvántartásban rögzített hozzátartozó
35
R
ENDELETI SZINTŰ TOVÁBBI MÓDOSÍTÁSOK
2.
Tárgyi feltételek enyhítése [1/2000. SzCsM r. 42.§]
Fő szabály: max.4 ellátott/szoba; 6 m 2 /ellátott -
kivételesen indokolt helyzetben
fel lehet venni ellátottat,
de
illetve
soron kívüli elhelyezés
esetén 1./ biztosítani kell a 6 m 2 /ellátott alapterületet, 2./ napi szinten 105%, éves szinten 100% (60 napon túl műk. mód)
Fogyatékos személyek nappali intézmény ellátotti kör [1/2000. r 81.§]
Nem gondozható: - 3 éven aluli, - veszélyeztető magatartást tanúsít - orvosi ellátást, állandó ápolást igényel -
Új:
az a gyermek, aki gyógypedagógiai nevelésre, oktatásra alkalmas, így felvétele megfelelő nevelési, oktatási intézménybe biztosítható Kivétel: tanítási szünet ideje
36
R
ENDELETI SZINTŰ TOVÁBBI MÓDOSÍTÁSOK
3.
Gondozási felülvizsgálat [92/2008. (IV.23.) 5.§ (3)]
- nem kötelező a felülvizsgálat, csak kérésre kell lefolytatni - Ki kezdeményezheti: ellátott mellett a közeli hozzátartozó is
Gondozási szükséglet megalapozó egyéb körülmény [36/2007. (XII.27.) SZMM r. 4.§ (1)]
- Önmagában megalapozza a gondozási szükségletet, ha az ellátást igénykő
egyedül él és a 80. életévet
betöltötte
37
4. E
GYHÁZI FENNTARTÓ FOGALMA Szt. 4. §. (1) bek. mb) pont-
szűkül az egyházi fenntartó fogalma
2011. július 1-től
kizárólag a Kormánnyal a szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött egyházak tartoznak az egyházi fenntartók közé (az így egyházi kiegészítő támogatásban is). Ezek az alábbiak: Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Baptista Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Magyar Katolikus Egyház Újra felállításra kerül az
Egyházi Fenntartók Tanácsa
- miniszter véleményező, javaslattevő, tanácsadó szerve – összetétele, megalakítása miniszteri rendeletben lesz szabályozva
38
5. K
ÉPESÍTÉSI FELTÉTELEK
2011. január 1-től módosult az 1/2000. (I.7.) SZCsM rendelet képesítési előírásait tartalmazó 3. sz. melléklet Indok: OKJ valamint a felsőoktatási rendszerhez való igazódás Új elem: megjelölésre kerül a felsőfokú illetve az OKJ képesítési
igény %-ban
-> ahol nem éri el a 100%-ot, ott az intézményvezető dönt milyen képesítésű szakember vesz fel Kiegészítő szabályok: -
azonosító szám megjelölése
, összhangban az OKJ-s jogszabállyal -
megengedő rendelkezés
: diakónus, okleveles teológus, okleveles pasztorális tanácsadó szakképzettség elfogadható intézményvezetői ill. mentálhigiénés munkakörökben
39
K
ÉPESÍTÉS HATÁLYAI
Rendezésre kerül a korábbi jsz-ok szerinti képesítéssel rendelkezők:
a./ teljes mentestés
, aki 2010.12.31-én 3. sz. mell. szerinti egyetemi, főiskolai végzettséggel ill. OKJ-s képzettséggel rendelkeznek, függetlenül attól, hogy 2010.12.31-én rendelkeztek-e foglalkoztatási jogviszonnyal
Pl. felsőfokú szociális szervező
b./
A
fenti személyi körön kívül esők
közül
mentesülnek
azok is, akik 2010.12.31-én szociális intézménynél, szolgáltatónál foglalkoztatásban álltak, 2010.12.31-én szakképzettnek minősültek > addig,
ameddig nem váltanak munkahelyet
Pl. házi szociális gondozó
Ha váltanak, akkor
10 éves határidő Kivétel:
öregségi nyugdíj előtt legfeljebb 10 évvel állók
40
6. M
ŰKÖDÉSI ENGEDÉLYEZÉS VÁLTOZÁSA
Jelenleg: 281 városi jegyző, 20 szociális és gyámhivatal 2010. szeptember 1-től ismét
megyei közigazgatási hivatalok
(főváros + 19 megye) 2011. január 1-től
kormányhivatalok szakigazgatási szervei
: szociális és gyámhivatalok Szt. módosítás:
2011. július 1-től az SZGYH feladatköre - valamennyi
bővül: szociális szolgáltatás működési engedélyezésében és ellenőrzésében
első fokon eljárnak
.
Városi jegyzőnek az iratokat
2011. aug. 31
.-ig kell megküldenie az SZGYH-nak, aki: - a működési engedély módosítása során, a következő eljárással egyidejűleg, de - legkésőbb 2012. 12.31-éig az iratok alapján és a helyszínen ellenőrzi az átvett szolgáltatókat, intézményeket.
Minden további jogkövetkezményt foganatosíthat (engedélyt visszavon, újat ad ki) 41
SZGYH
SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
,
FELADATAI Szakigazgatási szerv
, szakmai feladatait a
NEFMI irányítja
Élén:
hivatalvezető
(főosztályvezetői besorolással) 1. Szociális és Ellenőrzési Osztály 2. Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztály
Feladatai: Gyermekvédelem, gyámügyi igazgatás
: - jegyzők, városi gyámhivatalok szakmai irányítása, felügyelet, ellenőrzése - működési engedélyezés (elsőfokú valamint másodfokú hatáskör) - képzések szervezése (ágazati képzések ill. hivatásos gondnokoknak) - koordinációs feladatok, nyilvántartás vezetése
Szociális igazgatás
: - jegyzők szakmai irányítása, felügyelete, ellenőrzése - működési engedélyezés (elsőfokú valamint másodfokú hatáskör) - városi jegyzők műk. engedélyezési tevékenységének ellenőrzése (4 év) - felügyeli az önk-ok ellátási kötelezettségeit (kötelező feladatok, Sztk) - nyilvántartások vezetése, képzések
42
A
MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY KIADÁSA
(S
ZMR
.) A működést engedélyező szerv a működési engedélyt kiadja, ha
a./ intézmény
megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek
, és b./ az egyházi, nem állami fenntartó a kérelem benyújtásának időpontjában
köztartozásmentes adózónak
szolgáló ingatlan minősül, továbbá c./ a nem állami fenntartású tartós bentlakásos intézmény elhelyezésére a fenntartó
kizárólagos, haszonélvezettel nem terhelt tulajdonában
van, v.
olyan helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv kizárólagos tulajdonában, illetve vagyonkezelésében van, amellyel a fenntartó a szociális intézmény által nyújtott tartós bentlakásos intézményi ellátásokra
legalább a férőhelyek fele tekintetében ellátási szerződést kötött.
Formanyomtatványok ( www.afsz.hu
)
fenntartók menüpont elektronikus elérhetősége:
www.szmm.gov.hu
, www.munka.hu
szociális hatóságok, szolgáltatást
A tanúsítványt
minden esetben kap a szolgáltató, intézmény, ezt jól látható helyen ki kell függesztenie (2010. december 31-ig volt a határidő)
Működési engedély nélkül működő szolgáltatások:
(
www.afsz.hu
) www.munka.hu
szociális, gyermekvédelem menüpont!
43
A
Z ELLÁTÁSI TERÜLET FONTOSSÁGA
Tartalmilag más az ellátási terület az alapszolgáltatások és a bentlakást nyújtó ellátások esetében.
- alapszolgáltatások esetében az ellátás igénybevételének a helyét is jelöli. Szmr.:
Az alapszolgáltatás ellátási területe - a falugondnoki és a tanyagondnoki szolgáltatás, valamint a nappali ellátás kivételével - legfeljebb
a fővárosra és két - vele szomszédos - kistérségre, vagy
négy szomszédos - a fővároson kívüli – kistérségre terjedhet ki, amelyet az ellátást nyújtó székhely és a telephelyek engedélyezése során külön-külön kell vizsgálni.
Ellátási területként
szolgáltató, intézmény a biztosított feltételek alapján az alapszolgáltatást nyújtani tudja.
csak olyan terület határozható meg, ahol a szociális Szmr.:
Alapszolgáltatás nyújtása esetén a székhelynek, illetve telephelynek, nyitva álló helyiségeknek, jelzőrendszeres hsg. esetén a szakmai központoknak az alapszolgáltatás ellátási területén, vagy - fővárosban nyújtott utcai szociális munka esetén - a fővárosban kell lennie.
44
A
MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY MÓDOSÍTÁSA
Két esetkör:
1./ Az ok bekövetkezésétől számított
egy hónapon
belül (Szmr. 7.§ (2) a)
Részletes felsorolás:
- fenntartó adataiban való változás, - intézmény név,adószám, székhely, telephely változása, - közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás, - ellátási szerződés adataiban való változás, - be nem töltött férőhelyek megszüntetése, hsg esetén ellátható személyek számának, jelző hsg esetén kihelyezett készülékek számának csökkenés, ha intézményi jogviszony megszüntetésével nem jár 2./
Módosítást megelőzően
-
naptári negyedévente 1x
(minden, ami nem tartozik az 1. pontban) Főszabály: Fenntartóváltozás naptári évente 1x (régi és új fenntartónak együttesen kell kérnie.)
Módosítási kérelemhez csak a változással összefüggő adatokat kell csatolni, az engedélyező hatóság is csak ezt vizsgálja.
45
B
EJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
Bejelentési kötelezettség: -
változást követő
15 napon belül Esetei:
a nappali vagy bentlakásos intézményi ellátásba a szociális intézmény elhelyezésére korábban nem szolgáló
épületet (épületrészt) vont be
, vagy épületet (épületrészt) vont ki, a nappali vagy bentlakásos intézmény épületén
építési engedély-köteles építést, bővítést vagy átalakítást
végeztetett, az engedélyezés alapjául szolgáló
teszik szükségessé
egyéb lényeges körülményben
változás következett be, így különösen, ha a szociális szolgáltató, intézmény, telephely vezetője megváltozik, vagy a szakmai program, illetve ellátási szerződés lényeges eleme megváltozik,
feltéve, hogy a változások a működési engedély módosítását nem
További eset: működési engedély visszavonására irányuló kérelmet alapszolgáltatás esetén legalább 2 hónappal a megszűnés előtt be kell jelenteni (hatóság+ ellátott/törvényes képviselő) - Szmr. 8.§ (3) bek.
46
2011.
ÉVI VÁLTOZÁSOK
A kormányhivatalok
nevei változtak
megalakulása miatt a
szakigazgatási szervek
(Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Hivatal –étkeztetés esetén, kistérségi népegészségügyi intézet közeü-i körülmények)
Ket.
határidő változásai: munkanap helyett
naptári napok
(Pl. 22 munkanap helyett 30 nap)
Ellenőrzés:
módszertani intézmény szakvéleménye 30 napon belül az ellátottjogi képviselőtől adat, tájékoztatás kérhető legalább 15 napos, de legfeljebb 4 hónapos határidő megjelölésével kell felszólítani a fenntartót a hiányosságok, vagy a jogsértés megszüntetésére ha a NRSZH ellenőriz, a működést engedélyező szerv a soron következő ellenőrzést a Hivatal ellenőrzésétől számított 2 éven belül kell lefolytatni.
47
7. S
ZAKMAI PROGRAM
Célja:
meghatározza a jogszabályok, és egyedi sajátosságok alapján a szolgáltató/intézmény szakmai tevékenységét.
Lényeg:
a megvalósítás (tervezés, előkészítés nem releváns)
Fontos
a dolgozókkal, ellátottakkal való megismertetés Tartalmi előírásai szűkültek 2011. évtől a szolgáltatás célja, feladata: tevékenységek leírása megvalósítani kíván program konkrét bemutatása, létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatás elemek, más intézményekkel történő együttműködés az ellátandó célcsoport jellemzői a feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége, gondozási, fejlesztési feladatok az ellátás igénybevételének módja, a tájékoztatás helyi módja, jogok védelme
Ellátási típusoknál (falugondnok, támogató sz.) hatályon kívül helyezték a speciális szabályokat.
48
A
SZAKMAI PROGRAM MELLÉKLETEI
megállapodások tervezete
ellátások) (kivéve népkonyha, családsegítés, utcai szociális munka, alacsonyküszöbű ellátás, általában a hajléktalan-
szakosított ellátás esetén
a házirend
tervezete, már működő intézmény esetén a házirend
a
szervezeti és működési szabályzat
, illetve annak tervezete Nem kell csatolni a szolgáltatás bevételeinek, kiadásainak alakulását
49
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
50