Ráczné dr. Lehóczky Zsuzsanna főosztályvezető

Download Report

Transcript Ráczné dr. Lehóczky Zsuzsanna főosztályvezető

J

OGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK

,

FELADATOK

Nyíregyháza, 2011. február 15.

Ráczné dr. Lehóczky Zsuzsánna (NRSZH)

J JOGSZABÁLYOK



2010. évi CLXIX. tv. – 2011. évi költségvetés



315/2010. (XII.27.) Korm. r. - Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat



331/2010. (XII.27.) Korm. r. – Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról (NRSZH)

   korábbi ORSZI korábbi FHSZ-ból: akkreditáció, rehabilitáció, szociális feladatok betegjogi, ellátott jogi, gyermekjogi képviselői rendszer

ÓDOSÍTÓ JOGSZABÁLYOK

ÖRVÉNYEK

KORMÁNYRENDELETEK



2010. évi CLXXI. törvény

: Szt, Gyvt, családok támogatásról, fogyatékos személyek jogáról, magyar jelnyelvről, foglalkoztatás 

357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet:

       29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet – térítési díj 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet – szoc. foglalkoztatás 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet - ágazati azonosító 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet - alkalmassági vizsgálat 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet - támogató, közösségi ellátások finanszírozása 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet - nem állami és egyházi fenntartók állami normatív támogatása 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet - Szmr. (engedélyezés) 

358/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet

 a pénzbeli szociális ellátások (62/2006, 63/2006 Korm. r.)

ÓDOSÍTÓ JOGSZABÁLYOK

II.

MINISZTERI RENDELETEK

 21/2010. (XII. 30.) NEFMI r.-

36/2007. (XII. 22.) SZMM r.

(gondozási szükséglet, szociális rászorultság vizsgálata)  22/2010. (XII. 30.) NEFMI r.-

3/2008. (IV. 15.) SZMM r.

módszertani intézmények kijelölése, feladatai, a szociális működési engedélyezési eljárás szakértői díja) (szociális  24/2010. (XII. 30.) NEFMI r. a

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet

feladataival kapcsolatos egyes miniszteri r. módosítása  25/2010. (XII. 30.) NEFMI r. a

NRSZH

összefüggő egyes miniszteri r. mód.

feladatainak megállapításával  26/2010. (XII. 30.) NEFMI r. -

1/2000. (I. 7.) SzCsM

r. mód  27/2010. (XII. 30.) NEFMI r. (igénybevétel)

9/1999. (XI. 24.) SzCsM

r. mód.

EMZETI

EHABILITÁCIÓS ÉS

ZOCIÁLIS

IVATAL

Szociális feladatai:

       a szociális szolgáltatók, intézmények

működési engedélyezése, ellenőrzése

a Foglalkoztatási Hivatallal együttműködve a települési önkormányzatok szociális igazgatási feladatai

végrehajtásának koordinálása - aktív korúak

súlyos mozgáskorlátozottak

személygépkocsi, stb. magyarországi forgalomba helyezésének

előzetes engedélyezésével

, külföldről behozott a

szociális foglalkoztatással

, támogatás pályáztatása és finanszírozása a

támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások, jelzőrendszeres háti segítségnyújtás

finanszírozásával, a működését engedélyező szervek munkájának segítése céljából létrehozott

iratminták elektronikus kiadásával

, a központi szociális

információs rendszerek fejlesztésével

kapcsolatos feladatokat.

EMZETI

EHABILITÁCIÓS ÉS

ZOCIÁLIS

IVATAL

Nyilvántartási feladatai:

 az Országos Szociálpolitikai, Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék,   az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzék, a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzék   hivatásos gondnokok nyilvántartása, szociális regiszter

ELENTŐSEBB MÓDOSÍTÁSOK

(1) Pénzbeli ellátásoknál: az

aktív korúak

ellátása  Kétszintű az ellátás: rendszeres szociális segély és bérpótló juttatás  Megszűnt a

rendelkezésre állási támogatás

(mint kifejezés), bérpótló juttatásban részesül, aki nem vonható be a közfoglalkoztatásba (havi 28.500 Ft),  A közcélú foglalkoztatás szervezése

nem az önkormányzat feladata

foglalkoztatási törvény tartalmazza a közfoglalkoztatást – a (kikerült az Szt ből), feladatait a munkaügyi szervek látják el ( és hosszú ideig tartó közfoglalkoztatásra).

pályáztatás

– rövid ideig, A szociális intézmények továbbra is alkalmazhatnak közfoglalkoztatásban részesülőket, de pályázati úton kap a foglalkoztató támogatást.

Ápolási díj

összege nem az Szt-ben szabályozott, évente a költségvetési törvény tartalmazza. 2011-ben 29.500 Ft az alapösszeg

ELENTŐSEBB MÓDOSÍTÁSOK

(2)

Szociális szolgáltatások:

1. Nyilvántartási kötelezettség, adatkezelés 2. Az igénybevételi eljárás, megállapodás 3. Térítési díj szabályai 4. Egyházi fenntartó fogalma 5. Képesítési feltételek 6. Működési engedélyezés – szociális hatóság 7. Szakmai program tartalmi elemei www.nrszh.hu

„minisztériumi útmutató”

1. N YILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG Szt. 20. §-a változott – a nyilvántartás

két részből

áll

1. Adatok az ellátást igénylőről (az igény érkezésének napján

):         a kérelmező

természetes személyazonosító

adatai a kérelmező lakó- és tartózkodási helye , telefonszáma, értesítési címe a kérelmező állampolgársága, bevándorolt, letelepedett stb.

a kérelmező cselekvőképességére vonatkozó adat, a kérelmező törvényes képviselője , hozzátartozójának adatai , a kérelem előterjesztésének v. a beutaló határozat időpontja, soron kívüli ellátásra vonatkozó igény, előgondozásra vonatkozó időpontok,

2. Adatok az igénybevevőről

    (

a szolgáltatás megkezdésekor

): az ellátásban részesülő személy TAJ száma, az ellátás megkezdésének, megszüntetésének dátuma, az ellátás megszüntetésének módja, oka, a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok, (a szociális rászorultság) bentlakásos ellátás esetén a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó döntés, a férőhely elfoglalásának időpontja, közgyógyellátásban részesül-e.

YILVÁNTARTÁS VEZETÉSE

Egy nyilvántartást kell vezetni ,  Megszűnt a várakozókról vezetett nyilvántartás

(Ir. 5.sz mell)

  nem kötelező sorszámozni, befűzni, hitelesíteni elektronikusan is vezethető (fontos az adatok tárolása, a módosítások visszakereshetősége – CD-re való kiírás).

Ebbe a nyilvántartásba kell felvenni: 

A kérelmező adatait

. Ez a nyilvántartás a

korábbi várólista funkcióját

is betölti.



Az ellátást igénybevevő adatait

–

folytatva

a többi adattal az első gondozási naptól, a gondozás megszűnéséig - a szociális rászorultság fennállását csak itt rögzítjük

(Ir. 8 sz. megszűnik)

Nyilvántartás pontos vezetése és a követhetőség nagyon fontos!

Célszerű a korábbi nyilvántartásokat lezárni, és újat nyitni.

E LTÉRÉSEK A NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉBEN

Egyáltalán

nem kell vezetni

 ezt a nyilvántartást:

Családsegítésnél,

ha a szakmai tevékenység az első interjú során tett intézkedéssel lezárható,  

falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás

népkonyha, utcai szociális munka, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása

2. Csökkentett adattartalommal

: 

családsegítés

esetén (a „soron kívüli ellátás” részt nem kell vezetni), 

étkeztetés, családsegítés, idősek nappali ellátása, szenv. betegek nappali ellátása, pszichiátriai betegek nappali ellátása:

előgondozásra vonatkozóan  

nappali melegedő, éjjeli menedékhely

esetén kizárólag a kérelmező természetes személyazonosító adatokat és a TAJ számot,

nappali melegedő, éjjeli menedékhely és családsegítésnél

kell rögzíteni.

, ha az ellátásban részesülő TAJ számmal nem rendelkezik, ennek tényét

2. A

Z IGÉNYBEVÉTELI ELJÁRÁS FOLYAMATA



Kérelem

szóban, formai kötöttség nélkül írásban

az intézmény nem írhatja elő, hogyan tegye, de összeállíthat egy saját nyomtatványt) -

megszűnt a korábbi „A” lap

(ez az igénylő döntése, 

Orvosi igazolás

(R. 1.sz. mell. I. része) Korábbi „B” adatlap,

módosításra került

, ebbe beépült: jelzőrendszeresnél az egészségi állapotra vonatkozó igazolás idősotthonnál a demens állapot igazolás 

Jövedelemnyilatkozat

jövedelem (korábbi „C” adatlapok egységesítve) –

nettó

Itt kell jelezni, ha önként vállalja az intézményi td-al azonos személyi td. megfizetését = ekkor már a további részeket nem kell kitölteni, mert nincs jövedelemvizsgálat. Két részből áll: 1. táblázat: kizárólag az

ellátott jövedelme

(kérelmező személyére) 2. táblázat: kiskorú kérelme esetén kell a

családban élőkre

család 1 főre eső jövedelmét kell figyelembe venni) vonatkozó nettó jövedelem (külön-külön a családban élő közeli hozzátartozókra – így a

Z IGÉNYBEVÉTELI ELJÁRÁS FOLYAMATA

II.

– – 

Vagyonnyilatkozat

csak

tartós bentlakásos ellátás

kell, ha nem vállalja a teljes int. td. megfizetését. esetén Bővült a

pénzvagyon

nal (készpénz, bankszámla, takarékbetét szerződés) –

igazolni kell

(pl. bankszámla kivonat)

Ingatlanvagyon

(ezt rehabilitációs intézménynél, rehabilitációs lakóotthonnál

nem kell kitölteni

- tulajdoni lap másolat nincs előírva (ha kétséges, az int. vezetőnek az ingatlan nyilvántartásban kell megnézni)

Nem kell jövedelemnyilatkozat

: 1. a

térítésmentesen biztosított szolgáltatásoknál

(falug. népk. cssk, közösségi, utcai sz. munka, nappali melegedő, éj.mh.) 2. ha a

fenntartó döntése alapján térítésmentes a szolgáltatás

OVÁBBI LÉPÉSEK

kérelem nyilvántartásba

vételéről

nem kell írásbeli értesítés

- szóban is megtehető, telefonon Kivéve:

írásban kell értesíteni

, ha az nem került elfogadásra.

Elutasítás esetén

meg kell jelölni a jogorvoslat benyújtásának helyét, idejét

(Szt.94/D.§ ellátási szerződés esetén helyi önk, társuláshoz, aki határozattal dönt)

Szociális rászorultság vizsgálata

: az intézmény-, szolgálatvezető végzi, nem kell 2 évente felülvizsgálni.



jelzőrendszeres hsg, támogató szolg-nál

nem kell felülvizsgálni, ha az állapot végleges, csak akkor, ha az orvosi igazolásban a körülmény határozott ideig áll fenn, a határozott idő leteltével.



jelzőrendszeres hsg-nél

egyáltalán nem kell felülvizsgálni, ha egyedül élő, 65 év feletti az ellátott, 

nem kell külön igazolást kiállítani a rászorultságról (korábbi 8. sz. mell),

tényét, vagy hiányát a nyilvántartásban kell rögzíteni (pl. Fot, de a másolatot a személyi anyagba teszi).

annak  ha

nem rászoruló

, a szolgáltató dönti el, hogy biztosít-e számára ellátást, de állami támogatást nem vehet fel.

 az új igazolások beszerzésére

60 nap

áll rendelkezésre.

LŐGONDOZÁS



Egyszerűsítés

szóban/írásban tájékoztatás

, nincs kötelező írásbeli értesítés az előgondozás időpontjáról.



Nincsenek határidők

: szakmai szempontok, igénylő állapota szerint 

Egyszerűsített

előgondozás: változatlan szabályok 

Az előgondozás két szakasza egyszerre elvégezhető:

1. üres férőhelyek, 2. soron kívüli elhelyezés, 3. átmeneti intézményben azonnali férőhelyfoglalás esetén  Az előgondozás

I. szakaszában

a megállapodás tervezetét kell átadni: - tájékoztatni a házirendről, illetve - ha indokolt, kezdeményezni az orvosi igazolásban foglaltak felülvizsgálatát 

II. szakasz

: szóbeli/írásbeli tájékoztatás - a férőhely elfoglalás kezdő időpontjáról, - az elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőkről.

LŐGONDOZÁS

SORON KÍVÜLISÉG

 Változott a 2. sz és 3. sz. előgondozási adatlap

(nem kötelező rovatok: pl . iskolai végzettség, foglalkozás)

 Rendelkezések minden esetben

intézményvezetőt

írásban más személyt is felhatalmazhat

elvégzésével (nem kell állandó személy sem).

nevesítik, de az előgondozás  -

Soron kívüli elhelyezés:

az intézményvezető dönt, megszűnik a bizottság . Az igénylő jelzi a szolgáltatás kérelmezésekor, a vezető dönt (de bekapcsolhat szakembert), és ezt rögzíti.

itt sincs írásbeliség (szóban/írásban)

Soron kívülieket a működési engedélyben szereplő

férőhelyeken felül

is fel lehet venni -> 5%-os határon belül, de: egész évben nem haladhatja meg a 100%-ot, annak helyére nem, akit már a férőhely elfoglalásról értesítettek

M EGÁLLAPODÁS (1) 

A jogviszony keletkezését megalapozza

Ezek az aktusok alapozzák meg az intézményi jogviszonyt, ekkor válik indokolttá a megállapodás megkötése Pl. bírói ítélet

Pontosítás: intézményvezető intézkedése valamint Szt. 94/D. § szerinti megállapodás helyett „ (Szt. 94.§ (1) bek)

kérelemről dönteni jogosult személy”



A megállapodás létrehozza az intézményi jogviszonyt

Az ellátott és a szolgáltató/intézmény közötti viszonyrendszert, az alapvető jogosultságokat és kötelezettségeket rögzíti

Pontosítás: 2011-től a szociális ellátást megalapozó

valamennyi körülmény esetében megállapodást

kell kötni

írásban

, az ellátás igénybevételének megkezdése előtt (eddig: „megkezdésekor”).



Nem kell megállapodás

: népkonyha, családsegítés, falu-tanyagondnok , alacsonyküszöbű ellátás, utcai sz. munka, nappali melegedő, éjjeli menedékhely, 30 napig az átmeneti szálló  A szektorok közötti különbségtétel is megszűnik - a megállapodások

tartalma egységessé

vált az állami, egyházi, nem állami fenntartónál

EGÁLLAPODÁS

(2)

Megállapodást köt:

 Állami fenntartású intézménynél az intézményvezető,  Egyházi, nem állami – a fenntartó, vagy az általa megbízott személy

A megállapodás tartalmazza:

      az ellátás kezdetének időpontját , az intézményi ellátás időtartamát (a határozott v. határozatlan időtartam), az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát, a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, ha az ellátás térítési díj-fizetési kötelezettséggel jár, egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat, az ellátás megszüntetésének módjait

- Fontos! aláírásra való jogosultság

(kiskorú esetén a szülő, törvényes képviselő, nagykorú kor. cselekvőképes, v. cselekvőképtelen személy esetén a gondnoka)

- Nem kell megküldeni

a megállapodást a fenntartónak.

3. Ö NKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS VÁLTOZÁS Szt. 115.§ (1)

„intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, támogató szolgáltatás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti állami támogatásának különbözete.”

Új szabályozás:

az intézményi térítési díj tartalmi összetevői megmaradnak, de az önköltség elemeit szabadon határozhatja meg a fenntartó, és azt év közben egyszer korrigálhatja, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. (Korábban számvitelről szóló tv.)

Szabályok:

a szolgáltatási önköltséget az előző év adatai alapján, a

tárgyév április 1-jéig

kell megállapítani. Ha a szolgáltatás az előző évben nem működött, az önköltség számításának alapjául a tárgyévre tervezett költségeket kell figyelembe venni.

A térítésmentesen biztosított szolgáltatásoknál intézményi térítési díjat nem kell megállapítani

(nem kell tájékoztatás sem)

T

ÉRÍTÉSI DÍJ MEGHATÁROZÁSA

Egységesebb és átláthatóbb módon került meghatározásra az intézményi és a személyi térítési díj számítási módja Meghatározása:

- étkeztetés esetén ellátási nap, - házi segítségnyújtás esetén gondozási óra, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén ellátási nap, - támogató szolgáltatás esetén szolgálati óra és szállítási km, - nappali ellátás esetén ellátási nap, - bentlakásos intézményi ellátás esetén ellátási nap és hónap

ÉRÍTÉSI DÍJ SZABÁLYRENDSZERE

(1) Cél:

tartós bentlakásnál a

teljes összegű intézményi t.d. megfizetése Első lépés:

tájékoztatás Szt.1 17/B.§-ról, vagyis az intézményivel azonos összegű személyi térítési díj megfizetésének lehetőségéről.

Ilyenkor a jövedelem-, vagyonvizsgálatot nem kell elvégezni.

Ha nem történik ilyen vállalás, akkor az intézményvezető elvégzi a

jövedelemvizsgálatot

, tartós bentlakásos ellátás esetében a

jövedelem és vagyonvizsgálatot.

Fő szabály: az intézményvezető

végzi el a jövedelemvizsgálatot és állapítja meg a személyi térítési díjat valamennyi ellátásban

Az ellátás megkezdését megelőzően

   megvizsgálja az igénylő: Havi jövedelmét: alapszolgáltatás+átmeneti elhelyezés Havi jövedelem + jelentős pénzvagyon: rehab.int és rehab. lakóotthon Havi jövedelem+jelentős pénzvagyon+jelentős ingatlanvagyon: ápolás-gondozást nyújtó intézmény és ápoló-g. lakóotthon

T

ÉRÍTÉSI DÍJ SZABÁLYRENDSZERE

(2)

Egyéni jövedelemszámítás

1.sz.mell. II. és III. része  

–

jövedelemnyilatkozat 9/1999. SzCsM

alapszolgáltatásoknál

a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelme alapján,

bentlakásos ellátás

esetében az egyén havi jövedelmét, pénz-, ingatlanvagyonát kell alapul venni

Családi jövedelemszámítás :

egy esetben maradt fenn: alapszolgáltatásnál kiskorú igénybe vevőnél, ahol nem a szülők, hanem a családban egy főre eső jövedelmet kell figyelembe venni.

Megszűnt:

 az étkeztetés és a házi segítségnyújtásnál a családi jövedelemszámítás   idősotthoni ellátásnál a jegyző jövedelemvizsgálata

minimális személyi térítési díj már nincs

(pl. étkezés esetén 50 Ft/nap volt),

mert ha az intézményi térítési díj számítása nem lesz pozitív szám, akkor a térítési díj nulla

ÉRÍTÉSI DÍJ SZABÁLYRENDSZERE

(3) A személyi térítési díj összegét

az intézményvezető

konkrét összegben állapítja meg

, és arról az ellátást igénylőt/ kötelezettet az ellátás igénybevételét

megelőzően írásban tájékoztatja

Értesítésben kell tájékoztatni:

 a jövedelem- és vagyonvizsgálat során megállapított jövedelemről,  a jövedelemhányadról,  a személyi td-nak azon részösszegéről, amely a jelentős pénz,- vagy ingatlanvagyonból lesz fedezve.

Felülvizsgálatról is ugyanilyen módon kell értesítésben tájékoztatni

Továbbra is megmaradt:



A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét!

 Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja.

ÉRÍTÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA

Szociális alapszolgáltatás

személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének, vagy kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelemnek a  30%-át étkeztetés, 25%-át házi segítségnyújtás,   30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás, 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,  2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén Az

intézményi ellátásért

fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének   15%-át a nappali ellátást, 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést, 60%-át az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények esetén.

Tartós bentlakásos

intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot .

A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének  50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést,  80%-át egyéb tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetén.

Jelzőrendszeres hsg., támogató szolgáltatásnál a

szociálisan nem rászorult személy

esetében a térítési díj összegét a fenntartó szabadon állapítja meg.

ÉRÍTÉSI DÍJ SZABÁLYRENDSZERE

(4)



2011. január 1-jével

megfelelő nagyságú jövedelem hiányában lehetőség van az intézményi térítési díj és a személyi térítési díj közötti különbözet megfizettetésére  Amennyiben a

tartós bentlakásos ellátásban

havi jövedelmének mértéke alacsonyabb az intézményi térítési díjnál, a rendelkezésére álló részesülő személy

jelentős pénzvagyona

, ennek hiányában

jelentős ingatlanvagyona

körébe.

is bevonhatóvá válik a személyi térítési díj  Az új szabályok mellett

megmaradnak a százalékos terhelhetőségi korlátok

is,  Legfeljebb az ellátott jövedelmének meghatározott százaléka és az intézményi térítési díj közötti különbözet lesz fedezhető a

jelentős pénzvagyonból

. Pénzvagyon hiányában az

ingatlanvagyon

is figyelembe vehető.

Kivételt

jelentenek a

rehabilitációs intézmények és a rehabilitációs célú lakóotthonok

, itt ingatlanvagyon nem kerül figyelembe vételre, mivel az ellátottak intézményi elhelyezése várhatóan nem végleges.

ÉRÍTÉSI DÍJ SZABÁLYRENDSZERE

(5)

 Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla

pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egy évi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.

(Szt. 117.§ (6) bek) Pl. 100.000 Ft intézményi térítési díj esetében 1.200.000 Ft feletti rész 

Jelentős ingatlanvagyon

nak

az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni.

(Szt. 117.§ (7) bek) Szt. 117.§ (5) bek: Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a

jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét … a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal

megegyező összeg.

Pl. 28.500 x 40 = 1.140.000 Ft-ot meghaladó rész 96-od része

T

ÉRÍTÉSI DÍJJAL KAPCSOLATOS EGYÉB VÁLTOZÁSOK



Szt. 119/A.§ (2) bek:

ellátott

írásbeli

kezdeményezésére

ellátotti igények megvalósítása

kapcsán az ellátottak vállalhatnak bizonyos költségeket.

Pl. szoba átalakítás

- jogviszony öt éven belüli megszűnése esetén az arányos részét vissza kell fizetni 

Megszűnt a

kötelező

elő-takarékossági

rendszer, de lehet 

Kerekítés

általános szabályok szerint (2008.évi III. tv.) 5 ill.10 Ft 

Távollét szabályai változnak

: - 2011. január 1-től a

rendszeres hétvégi távollétre

szabályait kell alkalmazni is a távollét általános - A jelenléti napok számát úgy kell meghatározni, hogy

30 napból

levonjuk a távollét napjainak számát  Hsg.: a

gondozási naplót nem kell havonta összesíteni

 Változott a

térítési díj törzslap :

nyilván kell tartani a pénzvagyont terhelő összeget

ZENVEDÉLYBETEGEK ALAPSZOLGÁLTATÁSA

 Szenvedélybetegek részére

alapszolgáltatási formákban a

megállapodás megkötésére

vonatkozó szabályok módosultak - 2011.01.01-től a

16. életévüket betöltött segítséget kereső kiskorú

személyek önállóan

igénybevételére. is megállapodást köthetnek a közösségi alapellátás és a szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása - 2010. 12.31.-ig a csak a szülő vagy törvényes képviselője tudtával, mivel a megállapodás érvényességéhez a szülő/törvényes képviselő kellett A fenti módosítással egyidejűleg végrehajtási rendeleti szinten előkészítésre kerül az a szabályozás, mely szerint a

megállapodás kerül megkötésre

szolgáltatásba való bevonása jelenik meg mint cél.

kiskorú önálló igénylése esetében a gyermekjóléti szolgálattal háromoldalú

, amellyel a szolgáltatás igénybevételét követő meghatározott időn belül a szülő

EHABILITÁCIÓS ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT

Új szabály:

a kábítószerfüggő szenvedélybetegek, a hajléktalan személyek esetében a rehabilitációs intézménybe való bekerülésnek

nem feltétele rehabilitációs alkalmassági vizsgálat

A vonatkozó jogszabályok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyeknek az intézménybe kerülő személyeknek meg kell felelniük.  

A drog-rehabilitációs

tevékenységét. intézmények mindegyike krónikus rehabilitációs egészségügyi intézmény is egyben, így az egészségügyi ellátások minimumfeltételei (magasabb orvosi és szakápolói létszám) és protokolljai szerint is végzi

A hajléktalan személyek rehabilitációs

részvételre alkalmasak és képesek. intézményeibe olyan személyek érkeznek – főleg más hajléktalan-ellátó intézményekből –, akik a rehabilitációs programban való

Ö

NKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK SZABÁLYAI Probléma:

A gyakorlatban a társulások esetében problémás a

döntéshozatali folyamat:

a társulás

nem hozhat rendeletet

, viszont a helyi önkormányzat ilyen esetekben

nem dönthet önállóan

.   

Megoldás:

Társulási megállapodásban kijelölt helyi önkormányzat rendeletet alkot: a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról. A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás más helyi önkormányzattal kötött

megállapodás útján is biztosíthatja

. Kiegészítésre került azzal, hogy: a helyi önkormányzat, illetve a társulás nem csak más helyi önkormányzattal, hanem más társulással is köthet megállapodást, a társulási tanács a felsoroltakról határozatot hoz.

SZOCIÁLIS IGAZGATÁSI BÍRSÁG Szabályainak törvényi szinten történő megállapítása

Differenciálódnak a bírság összegek:

   általános szabály: 200 ezer Ft-ig (halmozottan, ismételten) a működési engedély nélkül > 500 ezer Ft-ig, jelentési kötelezettség elmulasztása > 50 ezer Ft-ig

A módosítás 2011. január 15-én lépett hatályba

F

ALU ÉS TANYAGONDNOKI ELLÁTÁS

Változott a lakosságszám mértéke:

Falugondnok

: hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető (10%-kal eltérhet a lakosságszám - 660 fő)

Tanyagondnok:

legalább hetven és legfeljebb négyszáz fős külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen engedélyezhető.  Új szabály,

ha a szolgáltatás létesítését követően a külterületi vagy egyéb belterületi lakott hely lakosságszáma 10%-ot meg nem haladó mértékben emelkedik négyszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető

- 440fő  Az ellátást igénybevevőkkel

nem kell megállapodást

kötni 

Tevékenységnaplót

kell vezetni (alkalmazása kötelező) –

1/2000. (I.7.) SZCsM r. 8. számú melléklete A fenntartó dönthet úgy, hogy nem kell az ellátottak által a naplót aláírni – írásban kell rendelkeznie erről

T

OVÁBBI MÓDOSÍTÁSOK

1. (S

. )

A korlátozó intézkedésre vonatkozó szabályok módosítása [Szt. 94/G. §]

 Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelzése szerint

nem egyértelmű

a korlátozó intézkedésekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása, illetve az Szt. és az Eü. törvény viszonya.

A módosítással kikerülnek a törvényi szabályokból az egészségügyről szóló törvényben is szabályozott kérdéskörök.

A közfeladatot ellátó személyek körének pontosítása [Szt. 94/L. §]

 Bővül a közfeladatot ellátó személyek köre az intézményi ellátás keretében foglalkoztatott

ápoló , az intézményvezető ápoló, a gondozó és a szociális, mentálhigiénés munkatárs, továbbá a falu- és tanyagondnok személyével

. - magasabb szintű védelem

Érdekképviseleti fórum [Szt. 99§]

 kizárólag

tartós bentlakásos

intézményekben  átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeknél nem kötelező – nem életszerű

T

OVÁBBI MÓDOSÍTÁSOK

2. (S

. )

Szociális szakvizsga [Szt. 92/I.§)

 Korábban törvényi és a rendelet szabályok között általános hivatkozás kerül rögzítésre.

ellenmondás volt

, erre tekintettel törvényi szinten mindössze a miniszteri rendeletekre vonatkozó ( a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet egyértelműen határozza meg,

ki tehet szakvizsgát

, az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet pedig tartalmazza a

szakvizsgára kötelezettek körét

)

Bázisszállás

 2011. január 1-től

megszűnt

Oka: hajléktalan ellátó intézményeknek a téli időszakban lehetősége van a

férőhelyszám ideiglenes növelésére

, emiatt a eredeti céllal létrehozott bázisszállás további fenntartása nem indokolt Bevezetése óta (2008.év január 1-től) nem hoztak létre ilyet

ENDELETI SZINTŰ TOVÁBBI MÓDOSÍTÁSOK

Gyógyszer,gyógyászati segédeszköz [1/2000. SzCsM r. 52/A.§]

- intézmény által viselt gyógyszerek költségeiről való tájékoztatás megszűnt

Támogató szolgálat gépkocsi [1/2000. SzCsM r. 39/C.§ (2)]

- Pontosítás: legalább egy gépjárműnek kell megfelelni a speciális kritériumnak

Betegség típusonkénti gondozási egység

- megszűnt

Hozzátartozó értesítése elhalálozás esetén [1/2000. SzCsM r. 62.§ (1) c./] -

Pontosítás: tv-es képviselő, közeli hozzátartozó helyett a

nyilvántartásban rögzített hozzátartozó

ENDELETI SZINTŰ TOVÁBBI MÓDOSÍTÁSOK



Tárgyi feltételek enyhítése [1/2000. SzCsM r. 42.§]

Fő szabály: max.4 ellátott/szoba; 6 m 2 /ellátott -

kivételesen indokolt helyzetben

fel lehet venni ellátottat,

illetve

soron kívüli elhelyezés

esetén 1./ biztosítani kell a 6 m 2 /ellátott alapterületet, 2./ napi szinten 105%, éves szinten 100% (60 napon túl műk. mód) 

Fogyatékos személyek nappali intézmény ellátotti kör [1/2000. r 81.§]

Nem gondozható: - 3 éven aluli, - veszélyeztető magatartást tanúsít - orvosi ellátást, állandó ápolást igényel -

Új:

az a gyermek, aki gyógypedagógiai nevelésre, oktatásra alkalmas, így felvétele megfelelő nevelési, oktatási intézménybe biztosítható Kivétel: tanítási szünet ideje

R

ENDELETI SZINTŰ TOVÁBBI MÓDOSÍTÁSOK

3.



Gondozási felülvizsgálat [92/2008. (IV.23.) 5.§ (3)]

- nem kötelező a felülvizsgálat, csak kérésre kell lefolytatni - Ki kezdeményezheti: ellátott mellett a közeli hozzátartozó is 

Gondozási szükséglet megalapozó egyéb körülmény [36/2007. (XII.27.) SZMM r. 4.§ (1)]

- Önmagában megalapozza a gondozási szükségletet, ha az ellátást igénykő

egyedül él és a 80. életévet

betöltötte

4. E

GYHÁZI FENNTARTÓ FOGALMA Szt. 4. §. (1) bek. mb) pont-

szűkül az egyházi fenntartó fogalma

2011. július 1-től

kizárólag a Kormánnyal a szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött egyházak tartoznak az egyházi fenntartók közé (az így egyházi kiegészítő támogatásban is). Ezek az alábbiak:  Magyarországi Református Egyház,   Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Baptista Egyház,   Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Magyar Katolikus Egyház Újra felállításra kerül az

Egyházi Fenntartók Tanácsa

- miniszter véleményező, javaslattevő, tanácsadó szerve – összetétele, megalakítása miniszteri rendeletben lesz szabályozva

5. K

ÉPESÍTÉSI FELTÉTELEK

 2011. január 1-től módosult az 1/2000. (I.7.) SZCsM rendelet képesítési előírásait tartalmazó 3. sz. melléklet Indok: OKJ valamint a felsőoktatási rendszerhez való igazódás  Új elem: megjelölésre kerül a felsőfokú illetve az OKJ képesítési

igény %-ban

-> ahol nem éri el a 100%-ot, ott az intézményvezető dönt milyen képesítésű szakember vesz fel  Kiegészítő szabályok: -

azonosító szám megjelölése

, összhangban az OKJ-s jogszabállyal -

megengedő rendelkezés

: diakónus, okleveles teológus, okleveles pasztorális tanácsadó szakképzettség elfogadható intézményvezetői ill. mentálhigiénés munkakörökben

K

ÉPESÍTÉS HATÁLYAI

 Rendezésre kerül a korábbi jsz-ok szerinti képesítéssel rendelkezők:

a./ teljes mentestés

, aki 2010.12.31-én 3. sz. mell. szerinti egyetemi, főiskolai végzettséggel ill. OKJ-s képzettséggel rendelkeznek, függetlenül attól, hogy 2010.12.31-én rendelkeztek-e foglalkoztatási jogviszonnyal

Pl. felsőfokú szociális szervező

b./

fenti személyi körön kívül esők

közül

mentesülnek

azok is, akik 2010.12.31-én szociális intézménynél, szolgáltatónál foglalkoztatásban álltak, 2010.12.31-én szakképzettnek minősültek > addig,

ameddig nem váltanak munkahelyet

Pl. házi szociális gondozó

Ha váltanak, akkor

10 éves határidő Kivétel:

öregségi nyugdíj előtt legfeljebb 10 évvel állók

6. M

ŰKÖDÉSI ENGEDÉLYEZÉS VÁLTOZÁSA

Jelenleg: 281 városi jegyző, 20 szociális és gyámhivatal  2010. szeptember 1-től ismét

megyei közigazgatási hivatalok

 (főváros + 19 megye) 2011. január 1-től

kormányhivatalok szakigazgatási szervei

: szociális és gyámhivatalok Szt. módosítás:

2011. július 1-től az SZGYH feladatköre - valamennyi

bővül: szociális szolgáltatás működési engedélyezésében és ellenőrzésében

első fokon eljárnak

Városi jegyzőnek az iratokat

2011. aug. 31

.-ig kell megküldenie az SZGYH-nak, aki: - a működési engedély módosítása során, a következő eljárással egyidejűleg, de - legkésőbb 2012. 12.31-éig az iratok alapján és a helyszínen ellenőrzi az átvett szolgáltatókat, intézményeket.

Minden további jogkövetkezményt foganatosíthat (engedélyt visszavon, újat ad ki) 41

SZGYH

SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

,

FELADATAI Szakigazgatási szerv

, szakmai feladatait a

NEFMI irányítja

Élén:

hivatalvezető

(főosztályvezetői besorolással) 1. Szociális és Ellenőrzési Osztály 2. Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztály

Feladatai: Gyermekvédelem, gyámügyi igazgatás

: - jegyzők, városi gyámhivatalok szakmai irányítása, felügyelet, ellenőrzése - működési engedélyezés (elsőfokú valamint másodfokú hatáskör) - képzések szervezése (ágazati képzések ill. hivatásos gondnokoknak) - koordinációs feladatok, nyilvántartás vezetése

Szociális igazgatás

: - jegyzők szakmai irányítása, felügyelete, ellenőrzése - működési engedélyezés (elsőfokú valamint másodfokú hatáskör) - városi jegyzők műk. engedélyezési tevékenységének ellenőrzése (4 év) - felügyeli az önk-ok ellátási kötelezettségeit (kötelező feladatok, Sztk) - nyilvántartások vezetése, képzések

MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY KIADÁSA

ZMR

.) A működést engedélyező szerv a működési engedélyt kiadja, ha

a./ intézmény

megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek

, és   b./ az egyházi, nem állami fenntartó a kérelem benyújtásának időpontjában

köztartozásmentes adózónak

szolgáló ingatlan minősül, továbbá c./ a nem állami fenntartású tartós bentlakásos intézmény elhelyezésére a fenntartó

kizárólagos, haszonélvezettel nem terhelt tulajdonában

van, v.

olyan helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv kizárólagos tulajdonában, illetve vagyonkezelésében van, amellyel a fenntartó a szociális intézmény által nyújtott tartós bentlakásos intézményi ellátásokra

legalább a férőhelyek fele tekintetében ellátási szerződést kötött.

Formanyomtatványok ( www.afsz.hu

)

fenntartók menüpont elektronikus elérhetősége:

www.szmm.gov.hu

, www.munka.hu

szociális hatóságok, szolgáltatást

A tanúsítványt

minden esetben kap a szolgáltató, intézmény, ezt jól látható helyen ki kell függesztenie (2010. december 31-ig volt a határidő)

Működési engedély nélkül működő szolgáltatások:

(

www.afsz.hu

) www.munka.hu

szociális, gyermekvédelem menüpont!

Z ELLÁTÁSI TERÜLET FONTOSSÁGA

Tartalmilag más az ellátási terület az alapszolgáltatások és a bentlakást nyújtó ellátások esetében.

- alapszolgáltatások esetében az ellátás igénybevételének a helyét is jelöli. Szmr.:

Az alapszolgáltatás ellátási területe - a falugondnoki és a tanyagondnoki szolgáltatás, valamint a nappali ellátás kivételével - legfeljebb



a fővárosra és két - vele szomszédos - kistérségre, vagy



négy szomszédos - a fővároson kívüli – kistérségre terjedhet ki, amelyet az ellátást nyújtó székhely és a telephelyek engedélyezése során külön-külön kell vizsgálni.

Ellátási területként

szolgáltató, intézmény a biztosított feltételek alapján az alapszolgáltatást nyújtani tudja.

csak olyan terület határozható meg, ahol a szociális Szmr.:

Alapszolgáltatás nyújtása esetén a székhelynek, illetve telephelynek, nyitva álló helyiségeknek, jelzőrendszeres hsg. esetén a szakmai központoknak az alapszolgáltatás ellátási területén, vagy - fővárosban nyújtott utcai szociális munka esetén - a fővárosban kell lennie.

MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY MÓDOSÍTÁSA

Két esetkör:

1./ Az ok bekövetkezésétől számított

egy hónapon

belül (Szmr. 7.§ (2) a)

Részletes felsorolás:

- fenntartó adataiban való változás, - intézmény név,adószám, székhely, telephely változása, - közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás, - ellátási szerződés adataiban való változás, - be nem töltött férőhelyek megszüntetése, hsg esetén ellátható személyek számának, jelző hsg esetén kihelyezett készülékek számának csökkenés, ha intézményi jogviszony megszüntetésével nem jár 2./

Módosítást megelőzően

naptári negyedévente 1x

(minden, ami nem tartozik az 1. pontban) Főszabály: Fenntartóváltozás naptári évente 1x (régi és új fenntartónak együttesen kell kérnie.)

Módosítási kérelemhez csak a változással összefüggő adatokat kell csatolni, az engedélyező hatóság is csak ezt vizsgálja.

B

EJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

Bejelentési kötelezettség: -

változást követő

15 napon belül Esetei:

 a nappali vagy bentlakásos intézményi ellátásba a szociális intézmény elhelyezésére korábban nem szolgáló

épületet (épületrészt) vont be

, vagy épületet (épületrészt) vont ki,   a nappali vagy bentlakásos intézmény épületén

építési engedély-köteles építést, bővítést vagy átalakítást

végeztetett, az engedélyezés alapjául szolgáló

teszik szükségessé

egyéb lényeges körülményben

változás következett be, így különösen, ha a szociális szolgáltató, intézmény, telephely vezetője megváltozik, vagy a szakmai program, illetve ellátási szerződés lényeges eleme megváltozik,

feltéve, hogy a változások a működési engedély módosítását nem

További eset: működési engedély visszavonására irányuló kérelmet alapszolgáltatás esetén legalább 2 hónappal a megszűnés előtt be kell jelenteni (hatóság+ ellátott/törvényes képviselő) - Szmr. 8.§ (3) bek.

2011.

ÉVI VÁLTOZÁSOK

A kormányhivatalok

nevei változtak

megalakulása miatt a

szakigazgatási szervek

(Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Hivatal –étkeztetés esetén, kistérségi népegészségügyi intézet közeü-i körülmények)

Ket.

határidő változásai: munkanap helyett

naptári napok

(Pl. 22 munkanap helyett 30 nap)

Ellenőrzés:

  módszertani intézmény szakvéleménye 30 napon belül az ellátottjogi képviselőtől adat, tájékoztatás kérhető   legalább 15 napos, de legfeljebb 4 hónapos határidő megjelölésével kell felszólítani a fenntartót a hiányosságok, vagy a jogsértés megszüntetésére ha a NRSZH ellenőriz, a működést engedélyező szerv a soron következő ellenőrzést a Hivatal ellenőrzésétől számított 2 éven belül kell lefolytatni.

7. S

ZAKMAI PROGRAM

Célja:

meghatározza a jogszabályok, és egyedi sajátosságok alapján a szolgáltató/intézmény szakmai tevékenységét.

Lényeg:

a megvalósítás (tervezés, előkészítés nem releváns)

Fontos

a dolgozókkal, ellátottakkal való megismertetés Tartalmi előírásai szűkültek 2011. évtől  a szolgáltatás célja, feladata: tevékenységek leírása megvalósítani kíván program konkrét bemutatása, létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatás elemek,       más intézményekkel történő együttműködés az ellátandó célcsoport jellemzői a feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége, gondozási, fejlesztési feladatok az ellátás igénybevételének módja, a tájékoztatás helyi módja, jogok védelme

Ellátási típusoknál (falugondnok, támogató sz.) hatályon kívül helyezték a speciális szabályokat.

A

SZAKMAI PROGRAM MELLÉKLETEI



megállapodások tervezete

ellátások) (kivéve népkonyha, családsegítés, utcai szociális munka, alacsonyküszöbű ellátás, általában a hajléktalan-



szakosított ellátás esetén

a házirend

tervezete, már működő intézmény esetén a házirend



a

szervezeti és működési szabályzat

, illetve annak tervezete Nem kell csatolni a szolgáltatás bevételeinek, kiadásainak alakulását

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!