Transcript Munkanélküliség

MAKROÖKONÓMIA
GTK Gazdálkodási és menedzsment,
Kereskedelem és marketing
(BA Levelező)
2010.
Egyensúlytalanság a
munkapiacon
Tananyag:
Makroökonómia (Oktatási segédlet)
2 kötet: 22-31.old.
Munkanélküliség
Munkanélküliség több, mint egyszerű
erőforrás-kihasználatlanság:
– életminőséget érint,
– társadalmi probléma,
– politikai tényező,
– a gazdaságpolitika fontos eleme.
Munkanélküliség
Kit tekintünk munkanélkülinek?
– Központi Statisztikai Hivatal (KSH) :
reprezentatív munkaerő felmérés alapján
megkérdezéssel
– Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani
Központ : regisztráció alapján
Munkanélküliség
KSH : reprezentatív munkaerő-felmérés
• Reprezentatív felvétel, az International Labour
Office (ILO) ajánlásai alapján a 15-74 éves
népesség gazdasági aktivitását vizsgálja.
• Az 1992 óta végzett felvétel negyedévente
mintegy 33 ezer háztartás ill. 66 ezer személy
adatait tartalmazza. A közölt éves adatok a
negyedéves felvételből származó becslések
átlagai.
Munkanélküliség
Foglalkoztatott: az a személy, aki
alkalmazottként, szövetkezeti vagy társas
vállalkozás tagjaként, egyéni
vállalkozóként, segítő családtagként a
megfigyelt héten legalább 1 órányi,
jövedelmet biztosító munkát végzett
(lehet akár regisztrált munkanélküli is!), ill.
rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan
átmenetileg (betegség, szabadság, stb.)
távol volt.
Munkanélküliség
Munkanélküli: aki
– az adott héten nem dolgozott és
– nincs olyan munkája, amelyből átmenetileg
távol volt,
– a kikérdezést megelőző 4 héten aktívan
keresett munkát,
– két héten belül munkába tudott volna állni, ha
talált volna állást.
Munkanélküliség
aktívak
Aktivitási arány 
100
munkaképes
Mérése:
Abszolút szám: főben
Relatív szám: %-ban
munkanélküli
Munkanélkü liségi ráta 
100
aktív
Munkanélküliség
Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani
Központ mérése:
Regisztrált munkanélküli:
a nyilvántartott álláskeresők közül az, aki
-
munkaviszonnyal nem rendelkezik,
nem nyugdíjas, nem tanuló,
foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül,
munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és
egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll.
Munkanélküliség
regisztrált munkanélküliek száma  aktívan
állást kereső munkanélküliek száma különbség:
passzív munkanélküliek
Passzív munkanélküli:
aki szeretne munkát, de kedvezőtlennek ítélve
elhelyezkedési esélyeit, meg sem kísérli az
álláskeresést
Munkanélküliség
• Megvalósítható-e a teljes
foglalkoztatottság? a szabad piacon
alapuló gazdaságok természetes velejárója
a munkanélküliség.
• A munkanélküliség természetes rátája:
az az átlagos szint, amely körül a
munkanélküliség évről évre ingadozik (a
hosszú távon érvényesülő
munkanélküliségi ráta)
Munkanélküliség
Abbahagyja a
keresést
Új munkaerő
Új állást
keres
Megszűnik a
munkahelye
Munkanélküli
Nyugállományba
vonul
Állást talál
Mivel magyarázható az állandóan
fennálló munkanélküliség
• Időtényező: álláskeresés időigénye (
frikciós munkanélküliség)
• Átképzés időigénye (strukturális
munkanélküliség)
• Reálbér-rugalmatlanság (várakozási
munkanélküliség)
Mivel magyarázható az állandóan
fennálló munkanélküliség
• Frikciós munkanélküliség: ok: a megfelelő
munkahely kereséséhez idő szükséges,
Információáramlás nem tökéletes
• Strukturális munkanélküliség: a munkaerő
kereslet és kínálat szerkezete eltér
• Várakozási munkanélküliség: az adott
(magas) reálbér mellett a munkaerő kínálata
meghaladja a keresletet, várni kell a
felszabaduló munkahelyre.
•
Mivel magyarázható az állandóan
fennálló munkanélküliség
Reálbér-rugalmatlanság:
• a bérek tartósan az egyensúlyi reálbér
felett maradnak  a munka kereslete
tartósan kisebb, mint a kínálata
• minimálbér: (pl.:USA az átlagbér 30-40
%-a ) előny: a túl alacsony bérek ellen hat,
hátrány: csökkenti a foglalkoztatottságot
Mivel magyarázható az állandóan
fennálló munkanélküliség
• szakszervezetek: bérmegegyezés:
politikai alku – nem piaci döntés
• hatékony bérek: tapasztalat: magasabb
bérek növelik a munka termelékenységét
(+ lojalitás)
• Magas közterhek
Munkanélküliség orvoslása
• Neoklasszikus irányzat: munkakereslet
növekedése reálbérek csökkenése,
adócsökkentés,
• Keynesi irányzat: összkereslet növelése
Okun törvénye
Yt  1  Yt
3(ut  ut  1) 
Y'
Ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta 1%-kal
csökkenjen, a jövedelemnek a potenciális jövedelemhez
képest 3%-kal kell növekednie.
Y’ = potenciális jövedelem
Yt = tárgyévi jövedelem
U = munkanélküliségi ráta
3. 2. Munkanélküliség
(a modul vége)
Visszatérés a követelményekhez!!
- Munkanélküli fogalma (KSH, Munkaügyi
Központ szerint)
- Kényszerű munkanélküli
- Önkéntes munkanélküli
- Munkanélküliségi típusok
- Frikciós munkanélküli
- Strukturális munkanélküli
- Konjunkturális munkanélküli
3. 2. Munkanélküliség
(a modul vége)
-
Passzív munkanélküli
Munkanélküliségi ráta
Munkanélküliség természetes rátája
Tartós munkanélküliség okai
Okun törvénye
Munkapiac: Számítási feladatok
Megnevezés
Egy gazdaság adatai:
•
munkanélküliségi ráta
14% a t0 időszakban
•
t1 időszakban a
foglalkoztatottak száma
200 e. fővel nő,
•
a háztartásbeli nők közül
100 e. fő megjelenik a
munkapiacon
T0
időpont
Népesség
Munkaképes
6
Nem munkaképes
4
Aktiv
5
Inaktív
Foglalkoztatott
4,2
Önkéntes munkanélk.
0,1
Kényszerű munkanélk.
T1
időpont
Munkapiac: Számítási feladatok 1. feladat
Megnevezés
Népesség
Munkaképes
Nem munkaképes
Aktiv (+ 100 ezer)
Inaktív (-100 ezer)
Foglalkoztatott (+ 200 ezer)
Önkéntes munkanélküli
Kényszerű munkanélküli (-100
e)
T0 időpont
t1 időpont
10
6
4
10
6
4
5
5,1
0,9
4,4
1
4,2
0,1
0,7
0,1
0,6
Melyik munkapiaci kategóriába tartoznak
az alábbi személyek?
• Tizenéves, aki első állását keresi
• Autóipari szakmunkás, aki nem talál a
szakmájában állást
• GYES-en lévő személy
• Az a feleség, akit a férj eltart
• Az a személyi, aki felmondott, mert a
főnök zaklatta, de még nem talált állást