A gazdasági élet problémái

I. Munkanélküliség

Mukanélküliség

• Munkanélküliség: ha a nemzetgazdaságban aktív lakosság > foglalkoztatottak • Önkéntes vagy kényszerű • A modellekben eltér  Neoklasszikus: alapvetően önkéntes (súrlódásos)  Keynesiánus: alapvetően kényszerű (konjunkturális strukturális)

Munkanélküliség a neoklasszikus modellben • • • • • A túl magas reálbérszinttel magyarázzák.

Ha a reálbér egyensúlyi szinten van, akkor a munkakínálat megegyezik a munkakereslettel, egyensúlyban van a piac.

Ha a reálbér nő, akkor a munkakereslet kisebb, mint a munkakínálat = munkanélküliség De az egyensúlytalanság az árszínvonal alkalmazkodása révén megszűnne!

Ha a piacok tökéletesek, hogyan jöhet létre tartós munkanélküliség? + Ellentmond a tényeknek!

Munkanélküliség a neoklasszikus modellben • • • • •

Külső okok

Ez azért maradhat fent tartósan, mert az árak merevek.

Miért merevek?

A neoklasszikus modell csak az önkéntes munkanélküliekre tudnak magyarázatot adni (1-2). A kényszerű munkanélküliséget csak a gazdaságon kívüli okokra tudják visszavezetni (3-4).

Különböző magyarázatok:

• • • •

Különböző magyarázatok

Keresési modell: a munkavállalók nem rendelkeznek megfelelő információval, hosszabb ideig ragaszkodnak a magasabb bérhez.

Implicit szerződések: a munkavállalók az alacsonyabb, de biztosabb munkahelyeket részesítik előnyben, konjunktúra idején viszont ragaszkodnak a magasabb bérekhez.

Hatékony bérek modellje: a munkáltató nem tudja teljes mértékben ellenőrizni az alkalmazottait, ezért a tényleges kiemelkedő munkát kiemelkedő bérezéssel jutalmazza.

A szakszervezetek: vannak olyan rétegek, amelyek a választásoknál nagyobb szerepet játszik, ezért a vezetőségnek jobban kell képviselniük ezen rétegeknek az érdekeit (bennfentesek kívülállók).

Munkanélküliség a neoklasszikus modellben • • • • • A klasszikus munkanélküliség: munkapiaci túlkínálatot és árupiaci túlkeresletet jelent.

Általános egyensúlyi modell (Malinvaud) Ha bér valamiért emelkedik és rögzül = munkapiaci

túlkínálat.

A foglalkoztatást a kereslet határozza meg, ami az egyensúlyinál alacsonyabb foglalkoztatást = kisebb árupiaci kínálat = árupiaci túlkereslet

Előbb utóbb megszűnik magától.

Valamiért a Reálbér nő

Munkanélküliség a neoklasszikus modellben

P (W/P) 1 (W/P) e AS 0 AS 1 Kínálat visszaesik Y W/P Foglalkoztatás csökken N S N D N Y(K 0 ,L)

Mukanélküliség a keynesiánus modellben • • • Az árupiaci kereslet elégtelensége az ok Ha adott P mellett az összkereslet kisebb, mint a teljes foglalkoztatás melletti kibocsátás, akkor a termelés ehhez a kereslethez igazodik, ami munkanélküliséget eredményez Gazdaságpolitika kezelheti

Mukanélküliség a keynesiánus modellben • • • • Kezdetben: Adott P*, ekkor árupiaci kereslet: Y 0 Ez adott technológia mellett N 0 munkával elégíthető ki Ekkor a munkanélküliség: N S -N 0 Változatlan P mellett, ha nő az árupiaci kereslet (Y N S -N 1 1 -re), akkor a munkanélküliség: • Gazdaságpolitika!

N N S N 1 N 0 P 0 P 1 P P* N D N S N Y 0 Y 1 AD’ AD Y N(Y) Y

•

Munkanélküliség

Árupiaci kereslet növelésének módjai: – Költségvetési politika (G, TR, T) – Monetáris politika (forgalomban lévő pénzmennyiség növelése)

Munkanélküliség csökkentése állami megrendeléssel

– G nő → AD jobbra tolódik → vállalati szektorban N D nő → kínálat nő – A munkahelyteremtő program ára: • Felborul a pénzpiaci egyensúly • Kamatláb nő kiszorítás • Az árszínvonal növekszik

Munkanélküliség csökkentése állami megrendeléssel i LM IS IS’ P Y N P 0 N D P N N S P 0 P 1 P’ P N 1 N 0 AD’ AD Y N(Y) Y 0 Y 1 Y

Munkanélküliség csökkentése monetáris expanzióval i LM LM’

Y nő, P nő, viszont i csökken

IS P Y N P 0 N D P N N S P 0 P 1 P’ P N 1 N 0 AD’ AD Y N(Y) Y 0 Y 1 Y

•

Megszüntethető?

A munkanélküliséget elméletileg teljesen meg is lehet szüntetni a fenti módszerekkel • De két korlátozó feltétel:  a bizonytalan várakozásokat: fiskális és monetáris politika korlátai • •  a minimálbérek magas szintjét.

Utóbbinál: ha a minimális reálbér magasabb a teljes foglalkoztatást jelentő egyensúlyi reálbérnél (P’-nél : az ehhez tartozó reálbér már magasabb a minimálbérnél).

Túlkínálat van, és kényszerű munkanélküliség

Láttuk,hogy a kereslet növelésének hatásra Y növekedésével N is nő • • • Így a munkanélküliség csökken, amíg el nem érjük a „teljes foglalkoztatást”, illetve potenciális jövedelmet.

Mekkora a munkanélküliség a potenciális jövedelemnél?

Ha ez előtt vagyunk mi a kapcsolat a munkanélküliség változása és a jövedelem változása között (rugalmasság)?

Okun-törvény

• • • • • Statisztikailag vizsgálta az USA-ra A potenciális jövedelemnél 4% a munkanélküliség A munkanélküliség jövedelemrugalmassága 3,2 = A jövedelemnek 3,2%-kal kell növekednie, hogy a munkanélküliség 1%-kal csökkenjen. Képletben: Y p  Y t ,  ( u t  4 )] • Koronként és országonként változó!