Transcript Magyar Egyház történelem

oktatási segédlet
Várnai Péter
2010. október
 Március:
Serédi
Jusztinián bíboros
hirtelen halála.
 Április: Boldog Apor Vilmos győri
püspököt a reá bízott nők
védelme miatt szovjet katonák
lelövik.
 Augusztus:
Mindszenty József
esztergomi érsek
kinevezése.
Február: Magyarország köztársaság,
ezzel megszűnik az Egyház közjogi
szerepe.
 52 gimnázium, 20 gazdasági
középiskola, 35 tanítóképző és közel
3.000 iskola van a Katolikus Egyház
fenntartásában.
 Július: Rajk László kommunista
belügyminiszter hazug gyilkossági
váddal feloszlatja valamennyi
egyesületet: összesen 1513 katolikus
szervezetet. (Rajkot 1949-ben elvtársai

kivégzik.)
 február
21-én XII. Piusz pápa a római Szent
Péter Bazilikában bíborossá kreálta
Mindszenty Józsefet. „Az új kardinálisok
közül Te leszel az első, akinek vállalnod kell
a bíbor színnel jelzett vértanúságot.”
 Április:
Ledöntik
Prohászka Ottokár püspök
budapesti szobrát.
 Esztergomban, 6.000
zarándokkal kezdik a
"Boldogasszony Évet„
 Október: Mindszenty
bíboros pásztorlevelet
bocsát ki a szlovákiai
deportálások és a
németek kitelepítése
ellen.
 Egész
évben hadjárat a prímás ellen.
 Június: Az egyházi iskolák államosítása.
 November: Letartóztatják Zakar Andrást, a
prímás titkárát.
 December 26. Mindszenty József bíborost
Esztergomból elhurcolják és az Andrássy út
60-ban megkezdik kínvallatását.
 Február
3: Mindszenty bíborost
életfogytiglani börtönre
ítélik. Vád: hazaárulás,
kémkedés, valutaspekuláció.
 Szeptember: eltörlik az iskolai
hitoktatást. Minden
intézményben az ateista
ideológiát kötelező oktatni.
(Megverik a pásztort és
szétszéled a nyáj.)
Június - október: 413 házból
11.800 fő szerzetest
deportálnak. Az intézményeket
kifosztják. A szerzetesek
működési engedélyét
„megvonják”.
 Augusztus: Papi békemozgalmat hoznak létre szovjet
mintára.
 Szeptember: az Egyház
visszakap 8 (nyolc) gimnáziumot
(72 volt), engedélyeznek 4
rendet (59 volt). Grősz József
érsek elfogadja, majd börtönbe
vetik.

A
kommunista rendszer által szervezett
mozgalom. Egyik eszköze az egyházak
megtörésének.
 Az 1950. augusztus 1-én egy „békegyűlésen”
Kádár János irányításával szovjet mintára
hozták létre. Módszerei: a diktatúra a
kulcspozíciókba saját embereit ültette. A
papságot megosztotta. A rendszer
ellenségeinek tekintett papokat pedig
zaklatta és megfélemlítette.
Kérdés: „Békemű” avagy „Mű béke” ?
 Magyarországon
évtizedekig működött.
Voltak akik csak a látszat kedvéért
működtek együtt és keveset ártottak. Mások
aktív segítséget nyújtottak a vallásgyakorlás
és az Egyház üldözésében. Sokan okoztak
paptársaiknak súlyos károkat.
 Sokakat kínzással, lelki terrorizálással
kényszerítettek.
 A mozgalom alapító vezetője Beresztóczy
Miklós kanonok lett, akit előtte megkínoztak.
 Lelkileg megtört és zsarolt Horváth Richárd
nagyon messze ment el az együttműködésben
az Egyház üldözőivel.
 Felállítják
az Állami Egyházügyi Hivatalt, az
Egyház megsemmisítése és felszámolása
céljából (1956-ig, majd 1989-ig működik)
 A püspököket parlamenti esküre kényszerítik
a Magyar Népköztársaság alkotmányára. („A
szerzetesek kérdése csak vagonkérdés”.)
 Kommunista
kormánybiztosok (bajszos
püspök), napi felügyeletet gyakorolnak és
békepapokat helyeztetnek a püspöki
irodákba.
 A püspökök (hamisított) körlevelekben
békekölcsön jegyzésére buzdítják a híveket.
A
budapesti Regnum
Marianum templomot
városrendezési
okokra hivatkozva
felrobbantják. (a
helyén máig sem
épült semmi)
 Hamisított
püspökkari körlevelek jelentek
meg az aratásra, TSZ szervezésre és
vasgyűjtésre bíztatva.
 A Katolikus Papok Országos Békebizottsága
csatlakozik a Hazafias Népfronthoz. (működik
a diktatúra és hazudik rendületlenül.)
 Engedélyezik Grósz József érsek
börtönbüntetésének megszakítását.
 Politikai határozat: mindent lehet az Egyház
fizikai megsemmisítésére.
Október: XII. Piusz pápa körlevelet
ad ki a magyarországi eseményekkel
kapcsolatban. Kifejezi rokonszenvét
a magyar nép iránt.
 Mindszenty bíboros kiszabadul
felsőpetényi fogságából.
Felfüggeszti a békemozgalom 11
vezetőjét.
 Rádióbeszédet mond és az
eseményeket szabadságharcnak
minősíti.
 A budapesti amerikai követségen kér
és kap menedékjogot.

Vezető egyházi szolgálatok betöltéséhez az ateista
állam engedélye szükséges.
 A Szentszék megtiltja a papok politikai
szerepvállalását. Három engedetlen papot a pápa
kiközösít. (Az MSZMP KB fröcsög a méregtől.)
 Politikai okok miatt a KPI-ből kizárnak 73 kispapot.
 Folyamatos papi bebörtönzések.
 A Papi Békemozgalom békegyűléseken rongálja az
Egyház tekintélyét.
 Politikai döntés: az Egyház működésének
akadályozása.

 Az
Állami Egyházügyi Hivatal az állam
diktatórikus intézménye az egyházak fölött.
1951-ben hozták létre. 1989-ben jogutód
nélkül megszűnt.
 Célja az egyházak ellenőrzése, akadályozása,
adminisztratív eszközökkel való üldözése.
 Áthelyezés, építési engedély, útlevél, könyv,
 A pártállami diktatúra egyik jellemző szerve.
 Együttműködők: BM, BM III. csf., KüM, IM,
tanácsi apparátus (egyházügyi titkár).
 1956.
november 4 -1971. szeptember 28.
Belső száműzetés az USA nagykövetségén.
 1958: MSZMP KB határozat: „Mindszenty
semmiféle egyházi funkciót nem végezhet.”
 1971: VI. Pál pápa kérésére elhagyja
Magyarországot.
 1974: A pápa megfosztja esztergomi érseki
székétől.
 1975: Mariazellben temetik el.
 1991: Végső nyughelyére, az Esztergomi
Bazilikába kerül.





Boldog Apor Vilmos győri püspök. Nők
védelmében lép fel és szovjet katona
megölte 1945 áprilisában.
Mindszenty József bíboros. Életfogytiglanra
ítélve. Börtönben 1948-1955. Internálva
1956 októberig. Belső száműzetésben 1971ig. Számkivetésben 1975-ig.
Grősz József kalocsai érsek. 15 év börtönre
ítélve. Börtönben 1951-1955. Internálva
1956. Amnesztiával szabadult.
Zadravecz István tábori püspök. Börtönben
1945-1947. Internálva 1950. Kitelepítve
1951-1954. Házi őrizetben 1965-ig
Boldog Meszlényi Zoltán esztergomi
segédpüspök. Kistarcsára internálva 19501952. Megfagyott a zárkában.
 Pétery
József váci püspök. Házi
őrizetben 1952. Hejcére internálva
1953-1956 és 1957-1964.
 Badalik Bertalan veszprémi püspök.
Házi őrizetben 1952. Hejcére
internálva 1957-1964.
 Hamvas Endre csanádi püspök.
Internálva 1952 és 1955 (?)
 Shvoy Lajos székesfehérvári püspök.
1952 házi őrizetben.
 Bárd János kalocsai segédpüspök.
1950 püspökké szentelve majd
„akadályoztatva”. 1951-1983 a
kalocsai érseki palotában „lakik”.
 Endrey
Mihály egri segédpüspök.
Internálva Vámosmikolára 1958-1964
 Szabó Imre esztergomi segédpüspök.
Kitelepítve 1958-1963. „Kiesett” az
érsekség első emeleti ablakából 1963.
 Kisberk Imre székesfehérvári
segédpüspök. Kitelepítve 1951-1956.
Felfüggesztve a szolgálatból 1956-1958.
 Belon Gellért pécsi püspök. Püspökké
kinevezve 1959. Püspökké szentelve
1982. Közben 23 éven át
„akadályoztatva.”.
Bebörtönöztek, vagy internáltak: 14 püspököt (a
püspökök 2/3 -a), 1300 papot (a papság ¼-e) és
2400 szerzetest (a szerzetesek ¼-e)
 Államosítottak 636 szerzetesek tulajdonában
lévő intézményt, iskolát, rendházat, valamint
egyházmegyei tulajdonból 20 nyomdát, 46 kiadót
 Feloszlattak 59 szerzetesrendet és deportáltak,
11.800 szerzetest
 Betiltottak 60 újságot és folyóiratot
 Betiltott egyesületek: KALOT 100 ezer fő,
KALÁSZ 33 ezer fő, KIOE 30 ezer fő, CREDO
férfiegyesület 60 ezer fő, EMERICANA
egyetemista egyesület 10 ezer fő

1949. február Mindszenty József
bíboros: életfogyt., 11 társa 3-15 év
 1951 július Grősz József kalocsai
érsek: 15 év és 30 pap: 3-15 év + egy
kivégzés
 1952 december Bulányi György
piarista: életfogyt., 10 társa: 7-15 év
 1953 április Major Kálmán veszprémi
spirituális: 9 év, 5 kispap: 6-6 év
 1953 május Zana Albert szalézi atya
és 3 társa kötél, 13 fiatal 8-15 év
 1956 február Vácz Jenő sj.: 10 év és 5
jezsuita: 7-10 év

 1957
december a Központi
Szeminárium 8 kispapja: 6-10 év
 1961 május 70 pap és 50 világi
keresztény: 2-12 év.
 1965 május 30 pap: 3-8 év
 1971 május 4 regnumi pap és 2
világi vezető: 1-1,5 év
 1972-ben 4 domonkos pap: 3-3 év
 Kiss
Szaléz ofm, 1946. október
 Papp Ervin kispap, 1950. május
 Vezér Ferenc pálos, 1951. augusztus
 Zana Albert szalézi, 1953. május
 Sándor István szalézi, 1953. május
 Turchányi
Egon érseki titkár, 1957
börtönben
 Brenner János káplán, 1957
orgyilkosság áldozata
 Kenyeres Lajos plébános, 1957
orgyilkosság áldozata
 Kovács Ferenc káplán, 1958
börtönben agyonverték
 Somogyvári Hetény ofm, 1961
börtönben agyonverték
 Szabó László káplán, 1966
orgyilkosság áldozata
 Lénárd
Ödön piarista 19 év 3 hónap
 Tabódy István szfv. em. 19 év
 Szigeti Imre domonkos 14 év
1962 és 65 között a II. Vatikáni Zsinat
résztvevőit a BM, az ÁEH és a KüM is
megfigyeli-lehallgatja. A zsinati könyv 10
év késéssel jelenhet csak meg.
 1964. szeptember: „Részleges
megállapodás” aláírásával engedélyezik a
püspöki székek betöltését. Az
adminisztratív egyházüldözés „jogi
keretek” között folyik tovább.
 1977: VI. Pál pápa fogadja Kádár Jánost.
 Nagymarosi Ifjúsági Találkozó.
(titkosrendőri felügyelet mellett)

 1980.
május: II. János Pál pápa ellen
merényletet követ el a KGB
bérgyilkosa.
 1980. október: A római Magyarok
Nagyasszonya kápolna felszentelése.
 1982. II. János Pál pápa sürgeti a
szerzetesrendek újraéledését.
 1986. szeptember: Budapestre
látogat Boldog Kalkuttai Teréz anya.
 1988. március: Szendy József
püspök nyíltan követeli az Egyház
szabadságát.
 1988:
Katolikus Ifjúsági
Vezetőképző indul.
 1988: Megalakul a
Cserkészszövetség és a Máltai
Szeretetszolgálat.
 1989: A lelkiségi mozgalmak és a
MKPK találkozója.
 1989 május: Taizé-i Találkozó
Pécsett.
 1989. augusztus: Működhetnek a
szerzetesrendek.
 Törvény
a vallásszabadságról.
 Apostoli nuncius érkezik Budapestre.
 Katolikus műsorokat sugároz a MTV.
 Megsemmisítik a Mindszenty bíboros
elleni 1949-ben hozott ítéletet.
1991. augusztus:
II. János Pál pápa
látogatása Magyarországon.