Prof. Dr. Benedek Pál, DSc - Nyugat

Download Report

Transcript Prof. Dr. Benedek Pál, DSc - Nyugat

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

A szőlőtermesztés és a természetvédelem összhangja a Soproni borvidéken, hatása a biodiverzitás alakulására

Prof. Dr. Benedek Pál, DSc

Nyugat magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

A biodiverzitás fogalma:

A biodiverzitás(magyarul biológiai sokféleség) az élőlények minden öröklött változatosságát jelenti, nemcsak a belüli variabilitást és az élőlény együttesek változatosságát is.

A biológiai sokféleség tehát magában foglalja a fajokon belüli, a fajok közötti sokféleséget és maguknak az ökológiai rendszereknek a sokféleségét is Tehát beszélhetünk Föld fajainak sokféleségét, hanem a fajon bármilyen eredetű élőlények közötti változatoságot jelenti, fajdiverzitásról fajon belüli diverzitásról biocönózisok, ökoszisztémék diverzitásáról Amelyek lehetnek természetes eredetűek (evolúció) és emberi tevékenység eredménye is (pl. fajták, agroökoszisztémák)

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

A biodiverzitás alakulása az evolúció során

• az élet megjelenése (600 M éve?) óta folyamatos növekedés • öt nagy és öt kisebb kihalási hullám • nagy kihalások: 1. ordovícium (500 M), 2. devon (345), 3. perm (250), 4 triász/jura (180), 5. kréta/tercier (65)

5 2 1 4 3

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

A Földön élő fajok száma

Baktériumok Vírusok Gerincesek ▼ Egyéb Növények Puhatestűek Rákok „Protozoa” Gombák Hengeresférgek Pókszabásúak „ Algák” Rovarok • ma: 1,6 M leírt recens faj, 300 000 fosszilis faj • de elképzelhető akár 50-100 M faj is)

szárazföldi algák, zuzmók, tengeri gerinctelenek

rendkívül sok ismeretlen faj lehet baktériumok, fonálférgek, gomák: 1-2 % bővülés/év

rovarok: lehet akár 3-5 M faj is (sibling species)

bővülés még a magasabb rendűeknél is jellemző,főkén trópusi övezetekben (madarak,emlősök) • új, változatos leírási módszerek • eddig nem vizsgált területek és „új” társulások tanulmányozása • DNS módszerek fajok azonosítására

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

Biodiverzitás Magyarországon

A Magyarországon élő állat- és növényfajok száma:

Algák Gombák Zuzmók Mohák Harasztok Edényes növények Ízeltlábúak Egyéb gerinctelenek 4.000

2.500

800 600 60 2.200

35.000

3.000

A hazai flóra és fauna viszonylag jól feltárt,

de vannak hiányos csoportok: Plecoptera, Diptera, Trichoptera, Ephemeroptera, Acari

Gerincesek

Összesen

560

Kb. 50.000

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

A természetes élőhelyek csökkenése

• •

• Európában a területnek csak 15%-a van természetes állapotban (különösen veszélyeztetettek: erdőterületek, vizes élőhelyek) A természetes élőhelyek csökkenésének okai: Mezőgazdasági termeléshez földterület kell

• •

Települések bővülése Utak, vasutak létesítése Ipari létesítmények -

A mezőgazdaság és a természetes élőhelyek csökkenése

A mezőgazdasági termesztéssel természetes ökoszisztémék helyén mesterséges agroökoszisztémákat létesítünk, tehát meszüntetjük a természetes ököszisztémát, és helyette létesítünk mesterségeset A szőlőterületek hazánkban zömmel 150-200 m közötti tengerszint feletti magasságban vannak, jellemzően tölgyerdők helyén

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

A mezőgazdaság és a biodiverzizás

• • •

A mezőgazdálkodás a természetes ökoszisztémák pusztulásával jár,

ami az adott területen a biodiverzitás csökkenését okozza

A élőhelyek rombolása miatt ökológiailag érzékeny területeken hozzájárulhat egyes, szűk ökológiai valenciájú fajok kihalásához Viszont ugyanakkor növeli is a biodiverzitást, mert

új életközösségek létrejöttéhez biztosít új növényi táplálékforrást, ezek tagjait kártevőknek és azok hasznos, természetes ellenségeiknek nevezzük, de számos lebontó szervezet is csatlakozik a közösséghez nemesítési, tenyésztési módszerekkel korábban nem létezett új változatokat, fajtákat (esetenként fajokat) hoz létre véletlenül vagy tudatosan fajok betelepítését vagy behurcolását segíti elő, ami az adott területen a biodiverzitás bővülését eredményezi

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

A szőlőfajok (Vitis nemzetség) diverzitása

Muscardina alnemzetség (3 amerikai, trópusi faj) Euvitis alnemzetség (kb. 70 faj) európai fajok V. sylvestris (ligeti szőlő): a kerti szőlő őse V. vinifera (kerti szőlő) észak-amerikai fajok (ezek hasonlítanak legjobban a V. vinifera fajhoz)

- keleti csoport

V. labrusca (rókaszőlő) V. aestivalis (nyári szőlő) V. lincecumii (tölgyfa szőlő) V. bicolor

középső csoport

V. riparia V. cordifolia V. Berlanderi (spanyol szőlő) V. candicans V. rupestris észak-amerikai fajok

középső csoport

V. cinerea V. rubra V. monticola

- nyugati csoport

V. californica V. arizonica kelet ázsiai fajok

hidegtűrő fajok

V. amurensis V. coignetiae V. Thunbergii

-

trópusi fajok (2 faj)

-

egyéb fajok (8 faj)

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

A kerti szőlő (Vitis vinifera) diverzitása

szőlőfajták száma több tízezer, ebből a termesztésben lévő fajták száma több ezer

A szőlőfajták rendszerezése származás és morfológiai bélyegek alapján

Nyugati fajták (V. vinifera convar. occidentalis):

pl. Szürkebarát, Rajnai rizling, Sauvignon, Merlot, Chardonnay

francia változat-alcsoport (subconvar. gallica) (provar.: 2, subprovar.: 6) ibériai változat-alcsoport (subconvar. iberica) (provar.: 2, subprovarietas nincs)

Pontusi fajták (V. vinifera convar. pontica):

pl. Ezerjó, Furmint, Kadarka, Chasselas, Kékfrankos

grúziai változat-alcsoport (subconvar. georgica) (provarietasok nincsenek) - kelet mediterrán változat-alcsoport (subconvar balcanica) (provar.: 4, subprovar.: 13)

Keleti fajták (V. vinifera convar. orientalis):

pl. Afuz Ali, Kecskecsöcsűek, Damaszkuszi

kaszpi változat-alcsoport (subconvar. caspica) (provar.: 3, subprovar.: 2) előázsiai változat-alcsoport (subconvar. antasiatica) (provar.: 2, subprovarietas nincs)

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

Szőlőfajták diverzitása a Soproni borvidéken

A Soproni borvidéken telepített szőlők kb. 75%-a kékszőlő, ennek 70%-a Kékfrankos (szőlőültetvények területe a borvidéken: 1.800 ha)

Telepítésre engedélyezett borszőlő fajták

Kék fajták:

Kékfrankos , Zweigelt , Cabernet sauvignon , Cabernet franc , Merlot , Pinot noir , Siraz (syrah)

Fehér fajták:

Zöld veltelini , Chardonnay , Sauvignon blanc , Zenit , Irsai Olivér

"Kiegészítő fajták„

Korai piros veltelini , Királyleányka , Pinot blanc , Tramini , Furmint , Turán

"Ültetvényes fajták"

Kék fajták:

Portugieser , Rubintos , Blauburger , Piros veltelini , Medina , Néró , Blauer , Frühburgunder , Kadarka

Fehér fajták:

Olaszrizling , Rizlingszilváni , Szürkebarát , Zengő , Zala gyöngye , Cserszegi fűszeres , Ezerfürtű , Rajnai rizling , Sárga muskotály , Semillon , Nektár , Domina , Bianca

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

A szőlő károsítók biodiverzitása (1)

A szőlő vírus okozta betegségei:

SZŐLŐ LEROMLÁS: a) Szőlő páfránylevelűség - Grapevine fanleaf virus (GFLV) Sárga mozaik törzs - Grapevine fanleaf virus yellow mosaic strain (GFLV-YM) Érmenti szalagosodás törzs - Grapevine fanleaf virus vein banding strain (GFLV-VB) b) Szőlő tőkesatnyulás T - Tomato black ring vírus (TBRV) c) Szőlő tőkesatnyulás A - Arabis mosaic virus A. (ArMV) d) Szőlő krómmozaik - Grapevine chrome mosaic virus (GCMV) e) Szőlő bolgár látens foltosság - Grapevine Bulgarian latent virus (GBLV) f) Szőlő vonalas és gyűrűs mintázottság – Alfalfa mosaic virus (AMV) SZŐLŐ LEVÉLSODRÓDÁS: a) Szőlő levélsodródással kapcsolatos vírusok 1-5. csoportja: -

Grapevine leafroll-associated viruses (CLRaV 1-5)

Szőlő vonalas mintázottság – Grapevine line pattern virus (GLPV) Szőlő látens foltosság – Grapevine fleck virus (GFkV) SZŐLŐ FASZÖVETI BARÁZDÁLTSÁG KOMPLEX a) Rupestris stem pitting virus (GRSPaV1) b) Grapevine virus A (GVA)

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

c) Grapevine virus B (GVB)

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

A szőlő károsítók biodiverzitása (2)

A szőlő fitoplazma okozta betegségei:

a) Már megtelepedett Magyarországon

-

A szőlő fekete vesszőjűsége – Stolbur fitoplasma (Bois noir) (BN)

b) Még nem mutatták ki Magyarországon, de behurcolásának veszélye fennáll

A szőlő aranyszínű sárgasága - Grapevine yellows (Flavescence dorée fitoplasma) (FN )

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

Szőlő fekete vesszőjűsége, "Bois noir" (BN)

Elterjedése Európában:

Franciaország, Németország, Olaszország,

Szlovénia

,

Ausztria, Magyarország, Románia,

Spanyolország Svájc, Bulgária, Görögország, Moldova.

Vektora: Hyalesthes obsoletus

, őshonos, európai kabócafaj,

a vektor polifág, nem ragaszkodik a szőlőhöz, szőlőn csak alkalmanként táplálkozik

Fontos:

a betegség terjedése ezért lassú, csak góc-szerű, kevésbé veszélyes

Szőlő aranyszínű sárgasága, "Flavescence dorée" (FD)

Elterjedése Európában:

Franciaország (1960), Olaszország (1964), Spanyolország (1996), Portugália (2003), Szerbia (2003),

a kórokozó valószínűleg európai származású, Magyarországon: még nem mutatták ki!!

Vektora: Scaphoideus titanus

, Észak-Amerikából behurcolt kabócafaj,

a vektor a szőlő (Vitis) fajokon oligofág, tehát táplálékforrásként a szőlőhöz ragaszkodik!!

Fontos:

a betegség terjedése ezért tájegységekben és szőlő ültetvényeken belül is gyors, nem góc-szerű, hanem a teljes területre gyorsan kiterjedő, nagyon veszélyes Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

A szőlő aranyszínű sárgaság ("Flavescence dorée") tünetei

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

A szőlő károsítók biodiverzitása (3)

-

A szőlő gombák okozta betegségei:

Szőlőperonoszpóra - Plasmopara viticola

(Észak Amerikából hurcolták be szaporító anyaggal)

Szőlő lisztharmat - Erysiphe necator

(Észak Amerikából hurcolták be szaporító anyaggal)

Szőlő botritiszes betegsége - Botrytis cinerea Szőlő pszeudopezikulás orbánca - Pseudopticula tracheiphila Szőlő koniellás fakórothadása - Coniella diplodiella Szőlő eutipás tőkeelhalása - Eutypa lata Szőlő sztereumos tőkeelhalása - Stereum hirsutum Szőlő ESCA-betegsége – Stereum hirsutum, Phaeomoniella chlamydospora, Diplodiamutila, Phellinus igniarius Szőlő rozelliniás gyökérbetegsége - Rosellinia necatrix Szegecsfejű gyökérgomba - Roesleria pallida Szőlő armillariellás gyökérbetegsége - Armillaria mellea Szőlő fomopsziszos betegsége - Phomopsis viticola Szőlő szeptóriás levélfoltossága - Septoria ampelina Szőlő fenésedése – Gloeosporidium ampelophagum Szőlő guignardiás feketerothadása – Guignardia bidwellii Szőlő aszkohitás levélfoltossága – Ascochyta ampellina Szőlőöbölye – Cercospora roesleri Szőlővessző kéregelhalása – Monochaetia viticola Szömörcsöggombás gyökérpusztulás – Ithypallus impudicus

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

A szőlő károsítók biodiverzitása (4)

A szőlőt károsító atkák:

Szőlő levélatka – Calepitrimerus vitis Szőlő-gubacsatka – Colomerus vitis Piros gyümölcsfa-takácsatka – Panonychus ulmi Közönséges takácsatka – Tetranychus urticae Lapos szőlőatka – Brevipalpus lewisi

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

A szőlő károsítók biodiverzitása (5)

A szőlőt károsító rovarok:

Nyerges szőlőmoly – Eupoecilia ambiguella Szőlőilonca – Sparganothis pilleriana - Kormoslepke – Theresimima ampelophaga

-

Szőlő-gyökértetű (Filoxéra) – Dactulospharia vitifoliae

(Észak Amerikából hurcolták be szaporító anyaggal)

- Szilva takácsatka – Eotetranychus pruni Szőlőtripsz – Drepanothrips reuteri Kendermagbogár – Peritelus familiaris Szivarsodró eszelény – Byctiscus betulae

-

Amerikai szőlőkabóca – Scaphoidesus titanus

(Észak Amerikából hurcolták be szaporító anyaggal)

-

-

-

-

Szőlőkabóca – Empoasca vitis

(Észak Amerikából hurcolták be szaporító anyaggal)

Burgonyakabóca – Empoasca solani Sárgalábú recéskabóca – Hyalestes obsoletus Amerikai bivalykabóca – Stictocephala alta Ékköves fa-araszoló lepke – Peribatodes rhomboidaria Redősszárnyú darazdak (Vespa és Polystes fajok) Közönséges teknőspajzstetű – Parthenolecanium corni Gyapjas pajzstetű – Pulvinaria betulae -

-

Viaszos akác-pajzstetű – Heliococcus bohemicus Juhar pajzstetű – Phenacoccus aceris Májusi cserebogár Melolontha melolontha Erdei cserebogár – Melolontha hippocastani Kalló cserebogár – Polyphylla fullo Zöld cserebogár – Anomala vitis Rezes cserebogár – Anomala dubia Púpos szú – Xyleborus dispar Piros csuklyás szú – Bosrtichus capucinus Venyige csuklyásszú – Psoa vienensis - Gyapottok-bagolylepke – Helicoverpa armigera Káposzta-bagolylepke – Mamestra brassicae Saláta-bagolylepke – Lacanobia oleracea

-

Amerikai fehér medvelepke – Hyphantria cunea

(Észak Amerikából hurcolták be) Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

Scaphoideus titanus

felismerése

Imágók mérete: 5-6 mm Tojások hossza: 1,3 mm Lárva mérete: 1,5-4,5 mm

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

Scaphoideus titanus

felderítése

Felderítés – monitoring , 6 kísérleti színhelyen

(Amerikai szőlőkabóca, Scaphoideus titanus)

Módszerek

-

színcsapdázás

július közepétől szeptember végéig ragadós színcsapdák, színhelyenként 3 db, csapdacsere 2 hetenként csapdatípusok: (1) Csalomon Sz

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

(2) Csalomon SZz (3) Biocont sárga Fűhálózás a sorközi aljnövényzeten és a szőlő lombozatán

(1) Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

Scaphoideus titanus

felderítése

Eredmények

a vektor kabócafajt egy újabb lelőhelyen

Nagyradai színcsapdában begyűjtött

mutattuk ki: Nagyrada, Kőszeg (2) Más vizsgálati színhelyeken

Scaphoideus titanus

imágó

(Pannonhalma Écs, Sopron) 2010 ben és 2011-ben sem találtuk meg (3) A szőlő aranyszínű sárgasága a vizsgált ültet vényekben sehol sem fordult elő

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

A Scaphoideus titanus elterjedése Magyarországon

• ☻ ☻ Pannonhalma (Écs) Kőszeg • Nagyrada ☻ 2010-ben nem fordult elő Igazolt elöfordulás

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

• 2010

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

A színcsapdázással szőlőültetvényekben kimutatott rovarok

Hymenoptera (Formicidae): Formicidae több faj Homoptera (Cicadellidae): Scaphoideus titanus Homoptera (Cicadellidae): Empoasca vitis Homoptera (Cicadellidae): Cicadella viridis Homoptera (Cicadellidae): Empoasca solani Homoptera (Ciadellidae): Euscelis incisus Homoptera (Delphacidae): Asirica clavicornis Hymenoptera (Tenthredinidae) Athalia rosea Hymenoptera (Ichneumonidae): több faj Hymenoptera (Braconidae): Braconidae: több faj Hymenoptera: Proctotrupidae: több faj Hymenoptera: Chalcidoidea több faj Hymenoptera: Chalcididae több faj Hymenoptera (Sphecidae): Crosocerus sp.

Homoptera (Delphacidae): Javesella pellucida Homoptera (Membracidae): Ceresa bubalus Homoptera (Cercopidae): Philaenus spumarius Stenorrhyncha: Aphididae több faj Heteroptera (Plataspidae): Coptosoma scutellatum Hymenoptera (Sphecidae): Psenulus sp.

Coleoptera (Carabidae): Harpalus sp.

Coleoptera (Carabidae): Amara sp.

Coleoptera (Elateridae): Agriotes obscurus Coleoptera Elateridae): Agriotes obscurus Heteroptera (Pentatomidae): Aelia acuminata Coleoptera (Elateridae): Agriotes sputator Coleoptera (Nitidulidae): Meligethes aeneus Coleoptera (Chrysomelidae): Cassida sp.

Coleoptra (Chrysomelidae): Phyllotreta sp.

Coleoptera (Chrysomelidae): Chaetocnema tibialis Coleoptera (Chrysomelidae): Diabrotica v. virgifera Coleoptera (Buprestidae): Melanophila picta Coleoptera (Cerambycidae): Clytus arietis Coleoptera (Cerambycidae): Clytus arietis Coleoptera (Curculionidae): Rhychites sp.

Coleoptera (Curculionidae): Sitona sp.

Coleoptera (Curculionidae): Ceuthorrh. assimilis Diptera: Nematocera alrend több faj Diptera. Brachycra alrend több faj Heteroptera (Lygaeidae): Lygaeidae egy faj Heteroptera (Nabidae): Nabis sp.

Odonata (Libellulidae): Sympetrum sp Coleoptera(Elateridae): Agriotes lineatus Coleoptera: Staphylinidae több faj Coleoptera (Lampyridae): Lapyris noctiluca Planipennia (Myrmeleonidae): Myrmeleon sp.

Planipennia (Chrysopidae): Chrysopa carnea Heteroptera (Miridae): Lygus rugulipennis Heteropteraa (Miridae): Adelphocoris lineolatus Heteroptera (Miridae): Adelphocoris seticornis Heteroptera (Miridae): Polymerus cognatus Heteroptera (Gerridae): Gerris sp .

Ensifera (Phaneropterigidae): Phaneroptera falcata Coleoptera (Mordellidae): Mordellochroa sp Coleoptera (Coccinellidae): Coccinella 7-punctata Coleoptera (Coccinellidae): Adalia bipunctata Coleoptera (Coccinellidae): Halyzia sedecimguttata Coleoptera (Coccinellidae): Thea 22-punctata Coleoptera (Coccinellidae): Harmonia axyridis Planipennia (Hemebiidae): Hemerobius sp.

Mecoptera (Panorpidae): Panorpa communis Thysanoptera: több faj Hymenoptera (Halictidae): Halictus sp.

Hymenoptera (Apidae): Apis melifera Coleoptera (Coccinellidae): Subcoccinella 14-punctata Trichoptera: egy faj Coleoptera (Scarabaeidae): Aphodius sp.

Lepidoptera (Pieridae): Pieris brassicae Lepidoptera (Hespereidae): Hesperus sp.

Lepidoptera (Zygaenidae): Zygaene purpuralis Lepidoptera (Noctuidae): Noctuidae egy faj Coleoptera (Scarabaeidae): Onthophagus ovatus

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

A biodiverzitás hasznos elemei: hasznos élőlények szőlő ültetvényekben (1)

• •

1. Ragadozó atkák a szőlőben

Phytoseiidae

és a

találtak már szőlőn Stigmaeidae ragadozó atka családból közel 30 fajt A legfontosabb ragadozó atka fajok szőlőn: Typhlodromus pyri (Soproni borvidéken domináns faj), - Euseius finlandicus, - Zetzelia mali

2. Parazitoid rovarok: a kártevők hasznos ellenségei

nyergesfürkészek (Ichneumonidae) gyikosfürkészek (Braconidae) fémfürkészek (Chalcidoidea) törpefürkészek (Proctotrupoidea) fürkészlegyek (Tachinidae) ►folytatás a következő dián

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

A biodiverzitás hasznos elemei: hasznos élőlények szőlő ültetvényekben (2)

3. Ragadozó rovarok: a kártevők hasznos ellenségei

rablólegyek (Asilidae) - katicabogarak (Coccinellidae)) zengőlegyek (Syrphidae) zöldfályolkák (Chrysopidae) barna fályolkák (Hemerobiidae) Tolvajpoloskák (Nabidae) és még egy sor más rovar, főként ragadozó bogarak

4. Rovarpatogén gombák) 5. Rovarevő emlősök (Insectivora) 6. Rovarevő énekes madarak (Passerifomes) 7. Ragadozó madarak (Falconiformes) 8. Rovarpatogén baktérimok 9. Rovarpatogén vírusok

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

A biodiverzitás hasznos elemei: hasznos élőlények szőlő ültetvényekben (3)

10. A talaj hasznos élőlényei

földigiliszták (Lumbricidae) páncélos atkák (Oribatidae) ugróvillások (Collembola) talajlakó nem patogén mikroorganizmusok és még számos élőlénycsoport, főként lebontó gerinctelen állatcsoportok képviselői

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

Szőlőültetvények talajában élő földigiliszták

Földigiliszta fajok szőlőben Módszerek

-

Talajfelvételezés térfogati kvadrát módszerrel

-

Giliszta riasztás mustárolajjal

évente egy alkalommal, augusztus vagy szeptember hónapban

Aporrectodea caliginosa Aporrectodea rosea Lumbricus rubellus Octolasion lacteum Lumbricus terrestris Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

Szőlőtermesztés és természetvédelem öszehangolása

1) Sorközök gyepesítése növénykeverékekkel: sok hasznos élőlény számára új biotóp és táplálék imágó korban biotóp sok nem kártevő rovarfaj számára virágzó növények: nektárforrás egyes, rövid rajzású vadméhek számára felesleges talajbolygatás elhagyása (talaj élőlények kímélése) 2) Ökológiai növényvédelem a kártevők hasznos ellenségeinek kímélése sorközök növényzetén megtelepedő rovarfauna kímélése a hasznos madarak kímélése - a hasznos taj élőlények kímélése 3) A hatás felmérése ragadozó atkákon madárfaunán nappali lepke faunán (Heterocera) - talaj élőlényeket reprezentáló földigilisztákon (Lumbricidae) 4) Új inváziós kártevő felderítése (Scaphoideus titanus és Flavescens doreé)

Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – ECOWIN

Projektszám: L00083/01

Köszönöm a figyelmüket

Ecowin konferencia Mosonmagyaróvár, 2011.09.08.