Transcript klimabiodiverzitas

Klímaváltozás
és
biodiverzitás
Az Európai Unió tevékenységei
DORKA ÁRON
[email protected]
Pest Megyei Európai Információs Pont
1052 Budapest Városház u. 7.
www.pmtkft.hu/eip
www.europedirect.hu
Éghajlatváltozás
A kihívás nagysága
• Az éghajlatváltozás az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a
világnak szembe kell néznie
• Cselekednünk kell a hőmérséklet emelkedésének
stabilizálása érdekében, hogy megelőzzük a
visszafordíthatatlan és katasztrofális változásokat
• Globális intézkedésre van szükség – csak rövid ideig van
lehetőségünk cselekedni
• Ha most lépünk, az kevésbé költséges, mintha az
elszabadult éghajlatváltozást kellene kezelnünk
A felmelegedés – valóság
• 1850 óta az átlaghőmérséklet világszerte 0,76 °C-kal
emelkedett meg
• A felmelegedés zöme az utóbbi 50 év során, emberi
tevékenység eredményeképpen következett be
• Az okok: fosszilis tüzelőanyagok elégetése energiatermelés
céljából, mezőgazdaság, erdőirtás
• Már most is tapasztalhatjuk az éghajlatváltozás egyes
következményeit, pl. hőhullámokat és szélsőségesebb
időjárási eseményeket
A felmelegedés – valóság
Mit kell tennünk?
• Jelentősen mérsékelnünk kell a széndioxid-kibocsátásokat,
és alacsony széndioxid-kibocsátású technológiákra kell
áttérnünk
• Drámai módon változtatnunk kell az energia felhasználásán
és termelésén
• Hatékonyabban kell felhasználnunk az energiát
• El kell terjesztenünk a megújuló energiák és az innovatív
technológiák használatát
• Alkalmazkodnunk kell a már zajló változásokhoz
A nemzetközi fellépés kezdetei
• Az országok 1992-ben, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) megkötésével
kezdtek párbeszédet az éghajlatváltozásról
• A széndioxid-kibocsátások csökkentésére vonatkozó első
nemzetközi kötelezettségvállalásokat a Kiotói Jegyzőkönyv
fektette le 1997-ben
• Az EU vezető szerepet játszott a múltbéli
megállapodásokban, emellett a hatékony jövőbeli fellépés
szószólója is
A Kiotói Jegyzőkönyv után (1)
Kiotó:
– Csupán első lépés
– Csak 2012 végéig marad érvényben
– Nem minden ország csatlakozott hozzá – többek között
az USA sem
– Nem tartalmaz a fejlődő országokra vonatkozó
kötelezettségeket, pedig az ő kibocsátásaik egyre
gyorsabban felzárkóznak a fejlett országokéihoz
Az EU intézkedései (1)
Az EU intézkedései (1)
2008 decemberében az európai vezetők megállapodtak egy
éghajlatra és energiára vonatkozó csomagban, amely 2020-ig
nagyratörő célokat fogalmaz meg.
A csomag szerint:
– 2020-ig 20%-kal kell csökkenteni az üvegházhatást
okozó gázok kibocsátását, illetve 30%-kal, amennyiben
más fejlett országok is vállalják ezt
– Az energia 20%-ának megújuló forrásokból kell
származnia
– 20%-kal növelni kell az energiahatékonyságot
Az EU intézkedései (2)
Néhány példa a csomagban szereplő konkrét lépésekre:
– A kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztése
– A szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának
támogatása
– Országonkénti célkitűzések a megújuló energiákra
vonatkozóan
Itt találhat további tájékoztatást
www.climatechange.eu.com
http://unfccc.int
Az Európai Unió 2010-ben a biodiverzitás
védelmét kiemelten kezeli:
2010 a biodiverzitás védelmének
kiemelkedő éve
• Az EU céldátuma a biodiverzitás csökkenésének
megállítására (meghosszabbítva 2020-ig)
• Az ENSZ Nemzetközi Biodiverzitás Éve
• Az ENSZ Biodiverzitás Egyezmény 10. Konferenciája.

A biodiverzitás védelmének világnapja


az élővilág sokféleségére (biodiverzitás),
illetve az azt fenyegető veszélyekre igyekszik
ráirányítani a széles nyilvánosság figyelmét.



Május 22-e, 2000- Biológiai Sokféleség Egyezmény
(ENSZ) végleges szövegének elfogadása
(korábban december 29-e)
Az egyezmény „azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re
világszinten jelentősen mérsékelni kell a biológiai
sokféleség csökkenésének jelenlegi ütemét. A 2010-re
vonatkozó célkitűzést később a Fenntartható Fejlődés
Világcsúcs is elfogadta.
Biodiverzitás - az élővilág sokfélesége.
a Földön előforduló élőhelyek sokféleségét,
a fajok összességét,
a fajon belüli genetikai változatosságot
(nézzük csak meg hányféle alma van),
Egy kisebb területen belül is értelmezhető,
pl. a Kárpát-medence biológiai sokfélesége,
vagy egy kerti tó biodiverzitása
Összeírva kb. 1 millió
(becsült adat 1,75 millió)
Naponta 50 faj pusztul ki!!!
A
biodiverzitás -kulcsa az emberiség
fennmaradásának.
A
természetben előforduló fajok
bármelyike lehet:
• Élelem – fontos tápanyagforrás
• Akár gyógyíthatatlan betegség gyógyszere.

A fajok kihalásának legfőbb következményei:

Energia elvesztése: A fejlődő országokban az energiát 50%-ban fából
nyerik,

Népcsoportok, kultúrák elvesztése: sok népcsoport a természetből él;
innen szerzi az élelmet, az alapanyagokat és a kultúrájuk is szorosan
kapcsolódik a természethez.

Élelemkészletek: 7000 növényt és 100 állatfajt használunk étkezési
célokra.

Gyógyszerek 50%-a növényi eredetű, + genetikai forrás

Biogeokémiai folyamatok: vízkörforgás/tisztítás, oxigénkörforgás,
szénkörforgás, talajfolyamatok

Klímaszabályozás: erdők – CO2

Kultúra és szabadidő: mindenhol ugyanaz a kutya, vagy ugyanaz a fa ?




De nézzük meg, miért is veszítjük el a fajokat.
Élőhelyek pusztulása a nagyobb biomokat – esőerdők, szavannák, fenyőerdőket –
már 20-50%-ban átalakítottuk elsősorban mezőgazdasági és lakóterületté, illetve
ipari, idegenforgalmi célból.
Szennyezés (tiszai ciánszennyezés, vagy az olajszállítók balesetei, de a
mezőgazdaság – talajjavítószerek nitrátjai ; fény- és zajszennyezés is.
Kizsákmányolás
• Étel (luxusételek, kaviár miatt sok tokfaj van veszélyben, Japánban a
bálnavadászat)
• Hobbi (elefántcsont miatt az elefántok száma 10 millióról 400 ezerre csökkent,
búvárkodás – korallgyűjtés, vadászat)

Útépítés, felújítások

Őshonos fajokat agresszívan kiszorító fajok terjeszkedése (akác, parlagfű,
libatok, stb. itthon, Új-Zélandon macskák, patkányok)

Globális felmelegedés és klímaváltozás – A klímaváltozás elérheti a 4 oC-os
átlag évi hőmérséklet változást, ami az éghajlati övek nagymértékű eltolódását
eredményezné. Ez az állatok élőhelyeinek megváltoztatását is jelentené. Kérdés,
mennyire bírnak a fajok lépést tartani ezzel a gyors tempóval.

Fajok:

800 féle növény, valamint a madarak 40 százaléka kifejezetten
veszélyeztetett

Néhány adat:
• Az utóbbi néhány évtized során 64 európai növény halt ki (ezek közül
nyolc a 80-as és kilenc a 90-es években)!
• Az új évezredben a spanyol vadkecske volt az első emlős, amelyik
kipusztult.
• Ma az Európai Unió területén élő emlősök mintegy fele (45%), a
hüllők, madarak és halak egyharmada (38%) számít veszélyeztetett
fajnak.



Legfőbb okok:
az élőhelyek elvesztése (urbanizáció és a megművelt mezőgazdasági
területek térhódítása, az úthálózat növekedése és a közúti közlekedés
intenzitása miatt)
a globális felmelegedés (valamennyi faj 35 százalékának eltűnéséhez
vezethet 2050-re)










Élőhelyek:
Az Európai Unión belül kb.:2500 különböző fajta élőhely: (legelők, a tavak, a folyók,
a hegyek, a sztyepp-tundrák, a dűnék, a sziklák, erdők, lápok, mocsarak és még
rengeteg élőhely.
Élőhelyek pusztulásának okai:
a belterjes mezőgazdasági gyakorlatnak és az ellenőrizetlen ipari és
idegenforgalmi terjeszkedésnek köszönhetően egyre több földre van
szükségünk, ami elűzi a vadon élő állatokat, vagy lecsökkenti életterüket.
A szennyezés és a mélyépítési munkálatok, mit például a gátak
létrehozása, sok európai folyó ökoszisztémáját és torkolatát károsította
meg.
A tengerparti területek mentén a szennyezés és a túlhalászat különös
veszélyt jelent a tengeri élőlények számára.
Adatok:
Európán belül a pusztaságok, sztyeppék és tőzeglápok területe 60-90%kal csökkent.
Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban a múlt század
kezdete óta a dűnék 75%-a eltűnt.
Ezért fontos nem csak a fajok, hanem élőhelyük védelme is.










Csatlakozott nemzetközi megállapodásokhoz
a vizes élőhelyek védelméről szóló 1971-es ramsari egyezmény;
a Balti-tenger térségéről szóló 1974-es helsinki egyezmény;
a Földközi-tenger térségéről szóló 1976-os barcelonai egyezmény;
a vadon élő állatok vándorló fajainak megóvásáról szóló 1979-es bonni
egyezmény;
a vadon élő állatok és természetes élőhelyek védelméről szóló 1979-es
berni egyezmény;
az Alpok védelméről szóló 1991-es egyezmény;
a biológiai sokféleségről szóló 1993-as ENSZ-egyezmény.
Visszaszámlálás 2010
2001-en Göteborgban az Európai Unió vállalta, hogy 2010-ig megállítja a
biodiverzitás csökkenését. (Ld.: az ENSZ Természetvédelmi Világszövetség Countdown 2010
programja,)
• A természetvédelmi jogrendszert javítása
•
•
•
•
Megismertessék a lakossággal a biodiverzitás fontosságát,
Nagyobb összefogás az államok és a társadalmi csoportok között,
Több természetvédelmi terület f
Fajvédelem






Uniós törekvések
A Berni Egyezmény
A Berni Egyezmény (1979) a vadon élő állatok, növények és élőhelyeik
megmentésére.
1979 Madárvédelmi irányelv
Visszaszámlálás 2010
2001-en Göteborgban az Európai Unió vállalta, hogy 2010-ig megállítja a
biodiverzitás csökkenését. (Ld.: az ENSZ Természetvédelmi Világszövetség Countdown 2010
programja,)
• A természetvédelmi jogrendszert javítása
• Megismertessék a lakossággal a biodiverzitás fontosságát,
• Nagyobb összefogás az államok és a társadalmi csoportok között,
• Több természetvédelmi terület f
• Fajvédelem



2002 élőhelyek védelméről szóló irányelv
Natura 2000 hálózat
A Natura 2000 hálózat célja az adott területek megóvása, hogy az élőhely és az
életközösség fennmaradjon.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Dorka Áron
[email protected]