Transcript Hulladekkezeles III.

Komposztálás
Komposztálás
bevezetés
 a kerttel rendelkező háztartásokban évente több száz
kilogramm szerves hulladék gyűlik össze;
 a lekaszált fű, a lehullott lomb, lemetszett gally, a
krumplihéj, a kávézacc mind-mind újrahasznosítható
szerves anyag;
 a sok kidobott szerves anyagot a következő idény
növényei kiválóan tudnák hasznosítani;
 a kerti hulladék házi feldolgozása nyugaton a kertkultúra
szerves része;
Komposztálás
bevezetés



a statisztikák szerint, amíg Németországban minden
harmadik fűnyíró mellé egy komposztaprítót is
vásárolnak, addig Magyarországon csak minden
harmincadik fűnyíróra jut egy aprítóberendezés;
a szükséges tápanyagok utánpótlásának egyik, eddig
kevéssé elterjedt, környezetkímélő módja a
komposztálás;
a humusz azért fontos, mert tartalmazza és fenntartja a
talajban lévő mikroszkopikus nagyságú szervezetek
hatalmas tömegét; a talaj termékenységének alapját a
baktériumok jelentik;
Komposztálás
bevezetés




az állati és növényi eredetű anyagok fokozatosan
bomlanak le a talajban;
a lebomlás baktériumok és mikroszkopikus nagyságú
szervezetek segítségével megy végbe;
ezek a szervezetek lebontják az elhalt gyökereket, az
elpusztult talajlakó rovarokat, a lehullott faleveleket;
a bomlásnak indult szerves anyag az élő és elhalt
baktériumok tömegével együtt alkotja a humusznak
nevezett anyagot;
Komposztálás
bevezetés



természetes körülmények között a talaj
humuszmennyisége csaknem állandó;
a művelésbe vont talajok humusztartalma viszont
csökkenni kezd, ezért szükség van ennek
rendszeres pótlására;
ehhez az előző évi növényi illetve állati
maradványok nem elegendőek, ezért a
humuszképző anyagokat nekünk kell a
talajba kevernünk;
Komposztálás
humuszképző anyagok




a humuszképző anyagoknak több típusa is van;
a nyers humuszképzők elegendő mennyiségű tápanyagot
tartalmaznak ahhoz, hogy megélénkítsék a baktériumok
tevékenységét; ennek során hőfejlődés indul meg, és
javul a talaj szerkezete;
ilyen anyag a fűnyesedék, a friss trágya, illetve a beásott
gyomok;
ezek elősegítik a baktériumok hirtelen felszaporodását,
ezzel együtt viszont csökken a talaj nitrogénkészlete;
ennek kiküszöbölése érdekében nitrogén hatóanyagot is
kell a talajba adni;
Komposztálás
humuszképző anyagok



a rostos humuszképzők cellulózban gazdagok, de
hiányzik belőlük a cukor és az egyszerű keményítő, ezért
kevéssé serkentik a baktériumok tevékenységét;
ilyen rostos humuszképző a fakéreg, a tőzeg, a
fűrészpor, ezek a talaj fizikai jellegű javítására
alkalmasak;
jellemzőjük, hogy nagyon nehezen bomlanak, és alig
keletkezik belőlük a talajt morzsalékossá tevő anyag;
Komposztálás
humuszképző anyagok



az érett humuszképzők: a jól érett istállótrágya, a
megfelelően elkészített komposzt és a biohumusz;
ezek az anyagok nem okoznak károsodást a
hajszálgyökereken, a talaj nitrogénkészlete is hozzáférhető
marad, mert nem kötik le a baktériumtenyészetek;
a komposztálásuk során a baktériumokból származó
kolloid kötőanyagok képződnek, amelyek apró rögök
kialakításával javítják a talaj morzsalékosságát,
szellőzöttségét és a víztartó képességét;
HULLADÉKCSÖKKENTÉS
KOMPOSZTÁLÁSSAL
A komposzt - mesterséges humusz, ami a
növények számára nélkülözhetetlen
tápanyagokat tartalmaz.
A komposztálás célja:
- Hulladékmennyiség csökkentése
- A talaj javítása; a háztartásban,
a kerti munkák során keletkező szerves
eredetű hulladékokban lévő tápanyagok
visszajuttatása a talajba.
Komposztálás
 a „trágya” megnevezést csak azokra a nagy tömegben
alkalmazott szerves anyagokra célszerű használni,
amelyek döntően befolyásolják a talajban lévő humusz
mennyiségét, illetve amelyekből létfontosságú növényi
tápanyagok és nyomelemek szabadulnak fel;
 ebben az értelemben a komposzt trágyának minősül, míg
a tőzeg és a vérliszt nem;
 a komposztálás túlnyomórészt aerob biokémiai
folyamat;
 a folyamatban részt vevő mikroorganizmusok
enzimrendszerei a szerves anyagokat biológiai
oxidáció útján lebontják;
Komposztálás




a komposztálás olyan biológiai lebontás, amely során a
szerves szennyezők mikroorganizmusok által
veszélytelen alkotókra bomlanak (alakulnak át);
komposztálásra csak szerves hulladékok alkalmasak;
a komposztálás történhet in situ és ex situ körülmények
között;
a legtöbb esetben a komposzthalomban természetesen
jelenlévő mikroorganizmus-állomány elegendő,
Miért jó a talajnak a komposzt?
- a komposztban lévő humuszanyagokban a
tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy
azt a növények könnyen fel tudják venni
- javul a talaj szerkezete, ami segíti a
levegőzését
- sötét színe segíti a talaj felmelegedését
- vízmegkötő képessége következtében
javul a talaj vízháztartása
- nő a talaj biológiai aktivitása
Mi kerülhet a komposztálóba?
A konyhából és a háztartásból:
Zöldségtisztítás hulladékai, Elszáradt növény,
Tojáshéj, Kávé- és teazacc,
Virágföld, Fahamu (max. 2-3 kg/m3),
Növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt,
Papír (selyempapír, tojásdoboz feldarabolva),
Gyapjú-, pamut és lenvászon (jól feldarabolva)
A kertből:
Falevél, szalma, ág, gally (aprítva)
Levágott fű, kerti gyomok,
Lehullott gyümölcsök,
Istálló- és baromfitrágya,
Faforgács, fűrészpor
Mi nem kerülhet a
komposztálóba?
Festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék
Szintetikus, illetve nem lebomló
anyagok (műanyag, üveg,
cserép, fémek, porszívó
gyűjtőzacskó)
Ételmaradék, hús, csont – bár ezek
lebomlanak, ne kerüljenek a
komposztálóba a kóbor állatok,
rágcsálók és a fertőzést
terjesztő legyek miatt
Fertőzött, beteg növények
Húsevő állatok alma - szintén a
fertőzés veszélye miatt
 az
A komposztálás fő
szabályai
alapanyagokat aprítsuk 5 cm-nél kisebb
darabokra
 jó oxigénellátás
 optimális nedvességtartalom
 megfelelő tápanyagtartalom (C/N arány)
 minél többféle alapanyag használata
a gyorsabb érés érdekében a komposztot 6-8
hetente keverjük össze
Komposztálás - szakaszok

a komposztálást végző mikroorganizmusok (termofil
baktériumok, gombák és mezofil baktériumok) a
szaporodáshoz és az életműködéshez szükséges energiát
tehát a szerves hulladék-anyagok lebontása útján nyerik;

iniciáló kezdeti szakasz (gyors felmelegedés),

mezofil szakasz lassú felmelegedéssel együtt,

termofil, lassú lehűléssel,

utóérlelő, teljes lehűléssel
Komposztálás
alapanyagok




a növények a talajból elsősorban csak szervetlen és nem
korhadó anyagokat vesznek fel;
a kerti talajok művelése a jelenleginél nagyságrendekkel
több komposztot igényel, és rendkívül káros az a ma
uralkodó gyakorlat, amely alapján csaknem minden
szerves anyagot eltávolítunk a kertből;
ezután viszont a szaküzletekben, jelentős költséggel
vásároljuk meg a szerves, vagy ásványi keverékeket;
kész komposztok magas ára is azt bizonyítja, hogy igen
sokba kerül, ha nincs a kertben komposzthalom;
Komposztálás
alapanyagok




jó komposztot csak arra alkalmas, és megfelelően
előkészített alapanyagból lehet készíteni;
néhány kivételtől eltekintve szinte minden szerves
hulladék felhasználható;
kerülendő a dió, a gesztenye, a tölgy, a nyár és a fűz
lombja, mert ezek a többi növény számára káros
anyagokat tartalmaznak, gátolják fejlődésüket;
több veszélyes gyomnövény, így az aprószulák, a
tarackbúza és a kúszóboglárka maghéja nagyon kemény,
ezért a 60-70 0C komposztálási hőmérsékleten nem
pusztul el;
Komposztálás
alapanyagok



a jó alapanyag-előkészítés a megfelelő aprítást jelenti; a
bomlási folyamatok akkor indulnak be a leghamarabb,
ha az alkotórészek kisméretűek, és bomlasztó
baktériumok a legnagyobb felületen férnek hozzá;
fanyesedéken kívül kiváló komposzt alapanyag a levágott
fű is;
a fűnyesedéket célszerű durvább anyaggal, például
faaprítékkal, újságpapírral keverni; az összetömődött
fűszálak ugyanis levegő hiányában bűzös, értéktelen
masszává válnak;
Komposztálás
legfontosabb teendők




a komposztdomb kívánatos magassága körülbelül 150
cm;
minden 10 cm töltés után adjunk hozzá némi
korhadás-elősegítő anyagot, pl. nitrogéntartalmú
műtrágyát;
a kiszáradás elkerülése végett a domb tetejére
terítsünk lomb- vagy fűréteget;
a komposztdomb alapterületét a kerti hulladék
mennyiségéhez mérten alakítsuk ki, de kiindulhatunk
egy 100 x 200 cm-es parcellából;
Komposztálás
legfontosabb teendők





a komposzt gyorsabban érik, ha óvjuk a nap sugaraitól
és a szárító szelektől;
a kiszáradás nemcsak csökkenti az érési folyamat
sebességét, hanem akár le is állíthatja azt;
ennek ellenére ne takarjuk be mesterségesen a
komposztdombot, hanem inkább keressünk számára
árnyékos helyet, fák alatt vagy bokrok között;
a szabadon rakott komposztdomb helyett kapható a
boltokban komposztrács vagy komposztsiló is;
olyat válasszunk, amelyik jól átengedi a levegőt, és alul
nyitott, hogy a talajlakó élőlények, a földigiliszták
kedvükre járkálhassanak;
Komposztálás
legfontosabb teendők



a komposzt éréséhez szükséges idő, míg az
alapanyagokból morzsás szerkezetű humusz képződik,
erősen függ a felhasznált anyagoktól, azok méretétől és
a kezelés módjától;
az aprítás rövidíti az érési időt, gyorsítja a korhadást;
a gazdaboltokban kapható érésgyorsító,
korhadáselősegítő anyagok is hasznosak lehetnek, még a
vízmegkötésben is segítenek;
Komposztálás
legfontosabb teendők




a földigiliszták és az őket kísérő apró teremtmények
egész serege, az ászkák, ugróvillások, százlábúak az
érési folyamat főszereplői;
tevékenységükkel szerves trágyát állítanak elő;
a hagymapucolás maradéka, a póré levele, sőt a
kávézacc a komposztba kerülve élénkíti a földigilisztákat;
8-12 hét alatt a hervadt virágokból, kerti és konyhai
maradványokból értékes humuszt állítanak elő;
Komposztálás
legfontosabb teendők



az érett komposzt szerkezete morzsás, színe sötétbarna,
illata pedig az erdei talajéhoz hasonlatos;
2-3 centiméteres rétegben kell szétteríteni egyenletesen
az ágyások felületén, és bedolgozni a talajba, a
megfelelő hatás elérése végett;
ha a komposzt büdös, akkor érése során nem kapott
elég levegőt; ilyenkor át kell forgatni, és bele kell
rétegezni száraz, rostos anyagokat, mint amilyen a
szalma vagy a faforgács;
Komposztálás
levegő
 a nyers szerves anyag lebomlásában olyan
talajbaktérumok vesznek részt, amelyek csak levegő
jelenlétében képesek szaporodni, élni és működni;
 a jó levegőzöttséget szolgálják a durvább frakciójú
alapanyagok is;
 az anaerob bomlás bűzös; a felszabaduló metán és a
kénhidrogén okozza a komposzthalom jellegzetes szagát;
az ilyen bomlás a rothadás;
Komposztálás
hőmérséklet
 a mikroorganizmusok a szerves anyagok széntartalmát
oxidálják, és miközben a szén CO2 formájában
felszabadul, jelentős hő keletkezik;
 a komposztálódó anyag 65–70 °C- ra felmelegszik; a hő
mezofil és termofil baktériumok oxidáló tevékenysége
folytán fejlődik;
 A bomlás rothadás esetén lassú, nincs elegendő mész,
az egész halom elsavanyodik, bűzlik. A folyamatban a
redukció az uralkodó, ezért csak kevés hő szabadul fel, a
bomlási hő csupán 30–35 °C - os.
Komposztálás
nedvesség
• nedvességtartalom akkor megfelelő, ha a közeg 40–60%
víz;
• ilyen körülmények között a legintenzívebb a
mikroorganizmusok élettevékenysége; vízhiány esetén
viszont a lebomlás be sem indul vagy abbamarad;
• ha sok a víz, akkor az kiszorítja az anyagrészek között
lévő levegőt, és a lebomlás anaerob bomlás formában
következik be;
Komposztálás
energia
 az energiaforrás a szerves anyag; az oxigén és a vízen
kívül a lebontandó anyag szén-nitrogén aránya is
befolyásolja a bomlás gyorsaságát;
 leginkább a 26–30:1 komposztálandó anyag szénnitrogén aránya a legkedvezőbb;
 a kész komposzt szén-nitrogén aránya 20:1-nél ne
legyen nagyobb!
 az a legkedvezőbb, ha a humusz szén-nitrogén arányát
közelíti meg;
Komposztálás
technikák


a komposztálás lehet keveréses és réteges eljárású;
a keveréses komposztálás lényege, hogy az alapanyag
minél jobban összekeveredjen; az a legjobb, ha berakás
előtt az anyagot összeaprítjuk, keverjük és ezzel a
különböző anyagok részei jól érintkeznek;
Komposztálás
technikák




a réteges eljárás lényege, hogy az alapréteget 20 cm
vastag vékony gallyakból készítjük,
és erre 15 cm vastagágú különböző anyagokat, majd
mészport, vagy fahamut szórunk,
erre ismét zöld növényi anyagot teszünk, és 1,2–1,5 m
magaság elérése után 0,6–1,0 cm vastag talajréteggel
fedjük;
az erjedés mintegy 90 napig tart;
Komposztálás
minőség




a jó komposzt sötétszürke, vagy barna,
nem kellemetlen szagú, nedvesség-tartalma 30–
35%,
közepesen laza, morzsalékos, nem csomós,
pH-ja közömbös (6–7), szervesanyag-tartalma 25–
50%.
Komposztálás
segédanyagok




a szerves anyag lebomlásának gyorsításához a készülő
komposzthoz kész komposztot, vagy kert földet is célszerű
keverni;
a fejlett kertkultúrával rendelkező nyugati országok gyártói
ezt a műveletet is kiszolgálják készre csomagolt,
úgynevezett komposztgyorsító adalékkal aktivátorral;
az aktivátor nem más, mint koncentrált komposzt, amely
igen nagy mennyiségben tartalmaz talajbaktériumokat;
ezek a nyers szerves anyagban rövid idő alatt
elszaporodnak, és beindul a bomlási folyamat;
Komposztálás
segédanyagok




a komposzérés gyorsítására kiválóan alkalmasak a
különböző humusztrágyák is;
a gyorsítókat a komposztálandó anyagon 15-20
centiméteres rétegekben kell szétteríteni;
az aktivátorok használatával a komposztálás egyébként 1-2
évet igénybe vevő folyamata 3-4 hónapra rövidíthető;
aki csirkét, vagy nyulat tart, trágyájukat bátran szórhatja a
halomra;
Komposztálás
segédanyagok




a fűféléknek nagy a nitrogéntartalmuk, gyorsan
felmelegednek, és rontják a komposztot, ezért ezeket csak
vékony rétegben célszerű a kazalba teríteni;
a háztartási hulladékból csak a szerves anyagot célszerű
figyelembe venni;
az állati trágyák alapanyagként, illetve keverőanyagként
használhatók fel;
az istállótrágya adalékanyag szerepe a baktériumtömeg, a
humusz és az egyéb serkentőanyagok miatt nagyon
hatásos;
Komposztálás
segédanyagok




a komposztok beltartalmi értékét növelhetjük, de a
műtrágyákkal való dúsítás felesleges;
a töltőanyagok közül a legkedvezőbb az agyagos talaj, a
bentonit, az alginit;
serkentőanyagnak számít a kerti talaj is;
a mikroorganizmusok elszaporodásához, testük
felépítéséhez – szerves anyagon kívül – ásványi anyagokat
(foszfor, kálium) és nitrogént is igényelnek;
Komposztálás
segédanyagok


a meszezésre akkor van szükség, ha nagy mennyiségű friss
zöldanyag kerül komposztálásra;
célszerű a komposztalapanyag tömegéhez ml - enként 2,0
kg őrölt mészkőport, vagy 1,0 kg égetett meszet – szintén
jól őrölt formában – szórásszerűen hozzáadni;
Komposztálás
edények I.

AL-KO Composter komposztálók:
 a felaprított szerves anyag tárolására, és a folyamat
felgyorítására szolgáló kerti komposztálók;

Műszaki adatok:

Hossz x szélesség: 79 x 78 cm

Magasság: tip.310: 70 cm, tip.400: 103 cm

Űrtartalom: 209, 310, 390, 400 liter

Betöltő nyílások száma: 1 db

Ürítő nyílások száma: 2 db

Levegőbevezető nyílások száma: 32 db
Komposztálás
edények II.

KOMPOLYT - Háztartási komposztáló:



a háztartási komposztálásra alkalmas edényeket – a
közösségek méreteire illesztve – 0,4 m3-es és 1 m3-es
méretekben gyártják;
a környezetbarát, újrahasznosítható, UV-stabilizált,
rugalmas polietilén alapanyagból készült edény alsó
része lyukakkal ellátott, mely biztosítja a szellőzést,
lehetővé teszi a baktériumok, gombák, egyéb parányi
élőlények és a giliszták behatolását a komposztba;
külön karbantartást nem igényel;
Komposztálás
edények II.

KOMPOLYT - Háztartási komposztáló (folyt.):



a zárt felsőtest csonka kúp alakú, melynek belső fala
mentén keletkezett légrés garantálja a szükséges
mennyiségű oxigén jelenlétét, valamint a szükséges
nedvességtartalmat;
a felhajtható fedél megkönnyíti a szerves hulladékok
behelyezését, a hengeres test alsó részén lévő
tolóajtóval ellátott nyílás pedig elősegíti a kész komposzt
eltávolítását;
az időjárási viszonyoktól függően – kb. három- négy
hónap elteltével már használatra alkalmas
mulcskomposztot, 10-12 hónap elteltével teljesen érett
komposztot nyerhetünk
Komposztálás
edények III.

Komposztáló láda:

igény szerint fokozatosan magasítható, könnyen
szétszedhető, lemosható,
hasznos belméret kb. 80×80×80 cm,
űrtartalom: kb. 500 liter,

súly kb. 20 kg


Komposztálás
edények IV.




Compostal lombháló: alkalmazása 4-6 fős háztartások
és kiskertek tulajdonosai számára biztosítja a
lombhulladékok, gally apríték természetes, szakszerű
újrahasznosítását majd lomb föld formájában való
felhasználását;
komposztháló külön karbantartást nem igényel, vegyi
hatásoknak, fagynak jól ellenáll;
a kert sarkában a komposzt láda mellett elhelyezhető;
háló biztosítja az oxigén cirkulációját, de az aerob
lebomlási folyamat gyorsítása érdekében az anyagot
átforgathatjuk;
Komposztálás
edények IV.




üzembe helyezése és használata rendkívül egyszerű;
a hálót, hengerré tekerése után, rögzítjük a sin és a leszúró
pálca segítségével; a lombhulladék egyszerűen felülről
tölthető be;
az ürítést úgy végezzük, hogy kihúzva a rögzítő pálcát,
lefejtjük a hálót a komposztálódott
anyagról, így az könnyen hozzáférhető;
a hálót a levélkupac mellett újra összerakva, villával ismét megtölthetjük;
Komposztálás
edények IV.





gazdaságos, ugyanis igény szerinti nagyságban
összeállítható;
könnyű kezelhetőség;
a háló biztosítja a falevelek tárolását az aerob lebomlási
folyamat alatt
a könnyű szétszerelhetőség elősegíti a kész komposzt
eltávolítását;
hosszú élettartam; részei: háló, összekötő lemez, leszúrópálca;
Komposztálás
egyéb eszközök

AL-KO Silent Power komposztaprító:


a komposztaprítógép szerves anyagok aprítására készült,
melyek a kertben és a háztartásban hulladékként
keletkeznek;
műszaki adatok: Silent Power 3500 Silent Power 4000
Ágvágóképesség max. 35 mm
Elektromotor
230V/1200W
Vágóhenger
39 f/p
Magasság
89 cm
Súlya
23 kg
40 mm
230V/1400W
39 f/p
89 cm
24 kg
Komposztálás
egyéb eszközök

Komposztáló toalett (Compact Composter):



vízöblítés nélküli toalett kültéri és beltéri használatra;
komposzt-toalett – más néven bio -, vagy humusztoalett - vízöblítés nélküli, ún. száraztoalett, amely
teljesen szagtalanul működik és éppen ezért házon belül
elhelyezhető;
kültéren csak fedett építményben;
Komposztálás
egyéb eszközök




berendezés legfontosabb része egy a külvilágtól elzárt,
de szellőzéssel ellátott komposztáló tartály;
ebbe a tartályba kerül a toalettülőkén keresztül az
emberi végtermék illetve a háztartás - a konyha és a
kert - szerves hulladékai;
a tartályban megindul a komposztálási folyamat, majd a
másfél-kétéves biológiai érlelés során a hulladékok
átalakulnak szagtalan és egészséges humusszá;
a komposzt az érlelés alatt eredeti tömegének kb. 25%ára esik össze;
Komposztálás
egyéb eszközök




a tartály szellőzőkürtőn keresztül a tetőn át a szabadba
szellőztet, így távozik a tartályba került nedvesség és a
nemkívánatos illatok;
a komposzthoz kevert faforgács - amellett, hogy a
komposztáláshoz szükséges - a nedvesség felszívásával a
szagképződést fékezi;
mivel vízöblítésre nincs szükség, ezzel személyenként napi
50 liter értékes ivóvizet takarítunk meg;
évente személyenként mintegy 20 kg humusz keletkezik;
Komposztálás
egyéb eszközök IV.




mivel a háztartás szerves hulladékait is felemészti, a
szemét mennyisége mintegy 40%-kal csökken;
a háztartás egyéb szennyvizeit - a mosogató, a mosógép
és a fürdő vizét - kertes ház esetén egyszerű tisztítás után
altalaj-öntözés céljára újrahasznosíthatjuk;
kedvező adottságok esetén a szennyvíz elszállítása teljesen
mellőzhető;
1,35×2,20 m alapterületű helyiség szükséges hozzá; ár:
250.000 Ft + 25% ÁFA (2001);
Növényvédőszerek mikrobiális
bontása, átalakítása
Transzformáció négy útja:




peszticidek szubsztrátként szolgálhatnak a
mikroorganizmusok szaporodásához és
energiautánpótlásához;
mikroba a peszticideket átalakítja, de szaporodásához
abból energiát nem hasznosít;
peszticidmolekula, vagy annak közti terméke a mikroba
hatására valamilyen természetes vegyületté konjugál;
peszticid beépül és felhalmozódik a szervezetben;
Műanyagok biodegradációja
A műanyagok mennyiségének
csökkentésének módjai:

keletkező műanyagok mennyiségének, térfogatának
csökkentése,

a műanyaghulladék újrahasznosítása,

biológiailag lebontható műanyagok (BLM) alkalmazása;
Műanyagok biodegradációja

Streptomycesek a polivinil-klorid, amilplaszt, fenoplast

polivinil acetátot az Arthrobacterek hasznosítják,

glicin és aminokapronsav váltakozó kopolimerjét
anyagokba üregeket bontanak,
Achromobacterek,
Brevibaktériumok
és Bacillusok hasznosították;
Műanyagok biodegradációja
Hagyományos műanyagok csoportosítása:




mikrobákkal szemben rendkívül ellenállóak (polietilén,
polipropilén, polivinil-klorid);
mikrobákkal szemben erősen ellenállóak (polivinilalkohol, polivilidén-klorid, polisztirén, polivinil-butiral,
szilikon, fenol-formaldehid, urea-formaldehid);
mikrobákkal szemben közepes vagy gyenge
ellenállásúak (polivinil-acetát, poliamid, polietiléntereftalát);
nem ellenállóak (cellulóznitrát, melanin formaldehid);
Műanyagok biodegradációja

új irányzatot képviselnek a Biológiailag Lebontható
Műanyagok (BLM);
szabvány szerint (DIN 54900) biodegradálható
műanyagok azok,
- amelyek teljesen lebomlanak vízzé, széndioxiddá és
biomasszává,
- komposztálhatók, és
- nem tartalmaznak semmilyen, a környezetre, emberre
veszélyes anyagokat


ECOSTAR, MATER Bi, BIOPLAST, BIOMAX, BAK 195, BAK 2195
Komposztálás
szerves trágyák



istállótrágya valamennyi szerves anyag közül a
legteljesebb értékű trágyaanyag;
hatása a talajra és a termelt növényekre egyaránt
kiterjed, ennek következtében a talajszerkezet javul;
a termésmennyiség fokozódik, a termelés
biztonságosabbá válik;
Komposztálás
szerves trágyák



istállótrágya a háziállatok szilárd és híg ürülékének
szerves alomanyagokkal kevert tömegéből áll;
a friss trágya kerti felhasználásra még nem alkalmas,
mert sok el nem bomlott szerves anyagot tartalmaz,
amely a talajéletet inkább hátráltatná, mint fokozná;
ezért a friss istállótrágyát kazlakba összerakva néhány
hónapig érlelni kell;
Komposztálás
szerves trágyák



ezalatt baktériumos bomlási folyamat megy végbe, amíg
a trágya többé-kevésbé egynemű, nem kellemetlen
szagú anyaggá érik;
100 kg istállótrágya 0,5 kg nitrogént, 0,25-0,30 kg
foszfátot és 0,5 kg káliumot tartalmaz;
az istállótrágya tehát elsősorban nem tápanyagpótló
trágyaanyag, hiszen 2-2,5 kg pétisóval tudunk annyi
nitrogént juttatni a talajba, mint 100 kg istállótrágyával;
Komposztálás
szerves trágyák




az istállótrágyát lehetőleg ősszel kell kiszórni és ásással a
talajba forgatni;
így a szerves anyag tavaszig elbomlik, a tápanyagok
pedig a növények gyökerei számára felvehetővé válnak;
kötött talajon 2-3 évenként, homoktalajon 1-2 évenként
célszerű istállótrágyázni;
az istállótrágya egyre nehezebben szerezhető be;
Komposztálás
szerves trágyák




a melegágyi föld szintén a gyümölcsöskertek kitűnő
szerves trágyája;
ezt palántanevelő zöldség- és virágkertészetekből
szerezhetjük be;
minthogy föld és istállótrágya keverékéből áll, ugyanúgy
tartalmazza a kerti talaj feljavítását szolgáló elemeket,
mint az istállótrágya;
a melegágyi föld gyakran fertőzött különböző
betegségekkel és kártevőkkel;
Komposztálás
szerves trágyák


a gombatrágya - a gombatermesztő pincékből és
gombaházakból kitermelt istállótrágya - is kitűnő szerves
trágya;
az elterjedt tévhiedelemmel ellentétben semmivel sem
tartalmaz kevesebb tápanyagot, mint az érett
istállótrágya;
Komposztálás
szerves trágyák



a tőzegelt fekáltrágyát úgy készítik, hogy az
árnyékszékben összegyűlt emberi ürüléket tőzeggel
keverik;
erre a célra havonta és személyenként 2 kg tőzeg
szükséges;
a tőzegelt fekál teljesen bűz- és fertőzésmentessé válik;
könnyen villázható és szállítható;
Komposztálás
szerves trágyák



a kitermelt fekáltrágyát értékesítés és felhasználás előtt
2-3 hónapig még prizmában érlelni kell; nagy
tápanyagtartalma miatt jóval kevesebb kell belőle, mint
az istállótrágyából;
a baromfi- és galambtrágya igen heves hatású, ezért
más szerves anyagokkal, például komposzttal, földdel,
lombbal keverve célszerű felhasználni;
sertéstelepek közelében beszerezhető a tőzegelt
sertéstrágya is, amely ugyancsak a heves trágyák közé
tartozik;
Komposztálás
szerves trágyák



tápanyagokkal dúsított tőzeg az üdülőterületi
belterületi - főként kisebb - gyümölcsöskertek kedvelt
szerves trágyája;
ez javítja a talaj fizikai szerkezetét és egyúttal táplálja is
a fákat; nagy víztartó képessége miatt a talajok
vízháztartását egyenletessé teszi;
zöldtrágyázás valamilyen módjára nagyobb
gyümölcsöskertekben kerülhet sor; azokban a kertekben,
ahol a gyümölcsfák alatt gyep van, célszerű a gyepet
gyakran kaszálni, és az így nyert füvet a fák tövében az
ásott talajrészen felhalmozni;