Transcript Gálné Dignisz Éva – Kunsági Borvidék

A Kunsági Borvidék
1. Területe:
• Bács-Kiskun északi, középső és
keleti-délkeleti területe
• Pest-megye Budapesttől délre eső
területe
• Jász-Nagykun-Szolnok-megye
egész területe
2. Történelme:
• Kőrösi kultúra, 6000 éves szőlőmag leletek
• első ismert első okleveles említése a szőlőskerteknek Alpár és Kürt között I. Géza király 1075-ben kiadott,
a Garamszentbenedeki apátságot alapító oklevele, hitelesítő tanú: László herceg – később I. (Szent) László
király
• 1200-as évekből Csepel szigetén királyi szőlőkről történik említés III. András (utolsó Árpád-házi királyunk)
adománylevelében
• Török hódoltság: ahol a lakosság megmaradt, ott a szőlő is pl. Cegléd, Kecskemét, Halas stb.
• Török adóösszeírások 1545-1580 között pl. Solton közel 2.000 hl-es borterméssel számolnak.
• 1662-ben Jászberény lakosai a Hatvani basától 7 év adómentességgel kaptak ösztönzést szőlőtelepítésre
• XVIII. század: Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét: az állat tartás mellett a bortermelés
a legjelentősebb termelési ág
• Homokveszedelem: 1700-as évek vége: a települések védelmét szőlő-gyümölcsös-erdő telepítése szolgálta.
• 1855-ös kataszteri felmérés: Bács-Bodrog vármegye: 23.000 kh
Pest vármegye: 24.000 kh
Jászkun kerület: 23.000 kh szőlőterület
• Filoxéravész: az immunis homok menti át a magyar szőlő-bortermelést
– Mathiász János Kecskemétre költözik
• Trianon: nálunk marad a szőlő, elcsatolásra kerül a piac válság – közpince hálózat
• 1961-65: nagyüzemesítés utáni nagy rekonstrukció – túlnyomóan a régi fajtákkal, művelésmód kezdődő
átalakítása
• 1976-82: rekonstrukció: fajta és művelésmód váltás – világfajták megjelenése, terjedése
• rendszerváltás: tulajdonosváltás – szőlőtermeléstől tulajdon és érdekeltség tekintetében különválik a borászat
3. Adottságok:
Talaj: meghatározó a zömmel dunai hordalékból
kialakult meszes homok, de jelentős a lösz és más is
Éghajlat: kedvező a magas napfényes óraszám és a
tenyészidőszaki hőösszeg. Hátrány az ismétlődő téli
fagy, kora őszi – késő tavaszi fagy, nyári aszályok,
ezek ellen fajtaválasztással, művelésmód
megválasztással védekeznek
4. Művelésmódok:
középmagas, magas kordon
– biztosító csap és takart szálvessző
helyenként – modernizált formában –
a hagyományos takarásos fejművelés
5. Fajták:
Régi hagyományos, vagy hosszú ideje
elsősorban nálunk termelt magyar fajták:
Arany sárfehér
Ezerjó
Kadarka
Kékfrankos
Kövidinka
Olaszrizling
Pozsonyi fehér
Kékfrankos
Magyar nemesítők által az elmúlt
100 évben előállított fajták:
Bianca
Cserszegi fűszeres
Generosa
Irsai Olivér
Kunleány
Zalagyöngye
Dunagyöngye
Kadarka
Cserszegi fűszeres
E két fajtacsoport adja az ültetvények 80 %-át
Nem magyar ( világ fajták)
Chardonnay
Chasselas
Ottonel muskotály
Rajnai rizling
Rizlingszilváni
Chardonnay
Zöld veltelíni
Cabernet franc
Cabernet sauvignon
Merlot
Pinot noir
Zweigelt
Cabernet franc
A borvidéken hetvennél több fajta van termelésben, de 10-15 fajta adja az összes terület 2/3-át
Köszönöm a figyelmet !