Transcript NNTN_Keszthely_13-03-07_Kajdi - Nyugat
NEMESÍTÉSI ÉS FAJTA-ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEMEN
KAJDI FERENC
1
– KISS JÓZSEF
1
– MAKAI SÁNDOR
1
– KALMÁR SÁNDOR
1
- SKRIBANEK ANNA
2
- FRANK NORBERT
3 Nyugat-magyarországi Egyetem 1 Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár 2 Természettudományi Kar, Szombathely 3 Erdőmérnöki Kar, Sopron
XIX. Növénynemesítési Tudományos Nap Keszthely 2013. március 7.
Nyugat-magyarországi Egyetem székhely: Sopron alapítás ideje: 2008. január 1.
a 2000-ben létesült 7 karú Nyugat-Magyarországi Egyetem és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola egyesülésével jött létre
A Karok és azok telephelyei:
Apáczai Csere János Kar
Győr
Benedek Elek Pedagógiai Kar
Sopron
Bölcsészettudományi Kar
Szombathely Erdőmérnöki Kar
Faipari Mérnöki Kar
Sopron Sopron
Geoinformatikai Kar Közgazdaságtudományi Kar
Mezőgazdaság-és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár
Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar
Sopron Szombathely Természettudományi Kar Székesfehérvár Szombathely
A NymE MÉK története
• • • • • • • • • • • • •
1818-1850: Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet 1850-1869: Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet 1869-1874: Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet 1874-1942: Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia 1942-1945: Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskola 1945-1949: Budapesti Mezőgazdasági Egyetem (Magyar Agrártudományi Egyetem) Mosonmagyaróvári Osztálya
(az Intézmény működése 1949-1954. között szünetel)
1954-1962: Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia 1962-1970: Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola 1970-1989:
Keszthely és Mosonmagyaróvár összevonása után
Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar 1989-2000:
a Kaposvári Állattenyésztési Karral
Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar 2000-2008:
2001-ig
Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar
7 karral, 2001-től
Nyugat Élelmiszertudományi Kar M agyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és 2008- : Nyugat m agyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
1874-1942: Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia „Magyaróvár a hazai mezőgazdasági tudományos kutatás bölcsőjévé vált”
a magyar intézetek közül elsőként kap
akadémiai rang
az Akadémia még Főiskola elnevezést is kapott ot, így Magyarország egyetlen agrár-felsőoktatási tanintézete volt egészen 1906-ig, 1884-től már csak magyar nyelvű oktatás folyik, s 1919-ben átmeneti jelleggel
Az időszakban létesült kutatóintézetek és szervezetek:
– Gazdasági Eszköz- és Gépkísérleti Állomás – – – Meteorológiai Megfigyelő Állomás
1878: Vetőmagvizsgáló Intézet vezetői: Deininger Imre, Linhardt György
– – – –
1891: Országos M. Kir. Növénytermelési Kísérleti Állomás
•
Az állomás vezetői :
Cserháti Sándor (1891-1909), Gyárfás József (1909-1933 ), Surányi János (1933-1937) Dworák Lajos (1937-1941), Villax Ödön (
János és Berzsenyi-Janosits László 1945)
1941 -1948) ,
átmenetileg
Székács
Állatgyógyászati Állomás Növényélet- és Kórtani Állomás Magyar Királyi Tejgazdasági Kísérleti Állomás
1909-1910: Országos M. Kir. Növénynemesítő Intézet Mosonmagyaróvár – 1909: Budapest; 1910:
– – •
Az Intézet vezetői:
Grábner Emil (1909-1936), Villax Ödön (1936 1941 ),
Vegykísérleti Állomás Szarvasmarhatenyésztők Egyesülete –
1941-ben a 2 intézetet összevonják Országos Növénynemesítő Intézet néven Villax Ödön vezetésével, s 1949-ben működése megszűnt
A hajdan volt „Grábner-telep”, ma Bemutató-tér
Az örökléstan, a növénynemesítés és a vetőmagismeret tárgyak oktatása
• • • • • • • • • • • • • •
1890 : Cserháti Sándor az országban elsőként kezdte el a növénynemesítés és a „Magnemesítés” című tárgyak oktatását 1907/1908: a Növénynemesítés önállóan előadandó tantárgy
–
1907 : Grábner Emil, 1908-1918. között
Legány Ödön,
1918-1920. között
Bittera Miklós,
1921 től Rázsó Imre heti 2 órában 1936/37. tanév az V. és VI. félévben Soltész Sándor az Örökléstan tantárgy is szerepel már a tantervben 1942/43-as tanév Villax Ödön nemesítés, Győrffy Barna a Genetikát oktatja 1948 : a Növénytermesztési szakon külön tárgy a „Magismeret és magtermesztés” a Növénynemesítéstan a IV. évfolyamon került oktatásra 1954 : Örökléstan a II. évfolyam 2. félévében és a III. évfolyam 1. félévében 2+2 óra Növénynemesítéstan a III: évfolyam 1 félévében 1+1 óra 1967/68 : az Örökléstan, a Növénynemesítéstan vezető oktatója Kovács Antal
Egressyné Grábner Erna, Fábián Tivadar
A Genetikai és Növénynemesítési tanszék megalakulása után a tárgyak vezető oktatója Kiss
József
Gulyás András, Kajdi Ferenc, Mészáros Miklós, Győri Tibor 2005 : a kétszintű- és többszakos képzés bevezetése - újabb tantárgyak: Alternatív növények szaporítóanyag termelése; Szántóföldi növények vetőmagtermesztése
A Magyaróvárhoz köthető nemesítéstörténelmi események: 1906 : a növényfajták törzskönyvezésének kezdete; 1914 : Magyaróvár - első növénynemesítői vándorgyűlés (Országos M. Kir. Növénynemesítő Intézet székházának avatása) javaslat: a növényfajták vetőanyagának „nemesített” „eredeti” és „utántermelt” névvel való megjelölése 1911 ; 1914 : Székács Elemér, majd
Baross László
: a gazdasági akadémiák kötelező tárgyként oktatják a növénynemesítést; 1938 : ismét tartottak növénynemesítői vándorgyűlést; 1940 : az Intézet kezdeményezésére első növénynemesítői tanfolyam 50 hallgatóval; 1941-1949 : Rédei György az Akadémia/Főiskola hallgatója 1943 : Legány Ödön javaslatára megszervezték az egyéves szakaltiszti növénynemesítő tanfolyamot, az elméleti képzést Magyaróváron, a gyakorlatit Nagytelken végezték (a képzést évenként megtartandóvá tették); 1947 : egyéves felsőbb növénynemesítő tanfolyamon megszervezése
Az egyéves felsőbb növénynemesítő tanfolyamon ( 1937.
) résztvett okleveles mezőgazdák
Bacsa Pál Lőrentei László Fábián Tivadar Bálint Andor Gyulaváry Oszkár Hikisch Károly Bondor László Vágó Mihály Lelley János Csizmazia Antal Bauer Ferenc Madarász Zsuzsanna Mesch József Beke Ferenc Pollhamer Ernő Kajtár József Czakó Flórián Vutskits György
• • • • • • • •
Fajták, fajtajelöltek, nemesítés
széleskörű nemesítési program: bíbor- és fehérhere; takarmány- és pázsitfüvek; közönséges őszi- és tavaszi búza; tavaszi árpa, rozs, zab, takarmánykáposzta, köles 1951 : Takács István - Óvári rozs 1953-ig Berzsenyi-Janosits László 4 kukorica-hibrid: Ó-1; Ó-3; Ó-4; Ó-5
Böjtös Zoltán
– lucernanemesítés Grábner Emil az első hazai minősített lucerna fajta nemesítője - Óvári tarkavirágú lucerna 1974 : Egressyné Grábner Erna Óvári kúszó lucerna fajta Kovács Antal kukorica Opaque-2 jelű mutánsa felhasználása; a „takarmányminőség öröklődésének” vizsgálata 1977 : Sopronhorpácsról a Karra kerül a Rózsaszínű BETA és a BETA vöröshenger takarmányrépa-, a BETA 11 tavaszi bükköny fajta
• • • •
1984-2006 : a Kertészeti Tanszéken áfonya génbank létrehozása, fenntartása - Nagy
György
a fenntartásában Porpáczy Aladár, Vadas Zoltán, Pólyáné Hanusz Borbála és Iváncsics József vettek részt 1987 : Győri Tibor részt vett a Putnokon nemesített és elismerést kapott Hungarotetra fajta nemesítésében 1990: Kiss Árpád és Kiss József által nemesített KT-84 jelű triticale minősítése
Növényfaj Takarmányrépa Tarlórépa Csillagtök Sütőtök Vörös csenkesz Réti csenkesz Réti komócsin Tavaszi bükköny A Karon lévő elismert fajták ( 1 ) (2004) Fajta neve
Rózsaszínű BETA
Nemesítő Állami elismerés éve 1944.
Fajtafenntartó nemesítő
Kajdi Ferenc
BETA Vöröshenger Horpácsi lila Óvári fehér Óvári hengeres Székkutasi 319 Óvári Peti BETA 11
Sedlmayr Kurt Varga András Ludván Gábor Dobrovszky István Tóth József Keppel Tiborné /Dobrovszky Ilona/ Nagy György Nagy György Nagy Györgyné Pardavy Tibor Derera Miklós Szilvási Mihály Balázs Ferenc Bagosi Erzsébet Szodfridt Gyuláné Harangozó Ferenc, Kovács József Csitkovics Antal
1977.
1959.
Kajdi Ferenc Kajdi Ferenc
1974.
Porpáczy Aladár, majd Iváncsics József
1989.
Porpáczy Aladár, majd Iváncsics József
1958.
Szodfridt Gyuláné
1960.
Makai Sándor
1993.
Szodfridt Gyuláné
1951.
Makai Sándor
Horpácsi lila Óvári hengeres Rózsaszínű BETA Óvári fehér
Görögszéna Szója Tavaszi búza Lucerna Borsó Lóbab
Növényfaj A Karon lévő elismert fajták ( 2 ) (2004) Fajta neve
Óvári-4
Nemesítő Állami elismerés éve 1993.
Fajtafenntartó nemesítő
Makai Sándor
Zsuzsanna Castrum-1 Eride /Pilis/ Tutti Lippói Karácsony
Makai Sándor Pécsi Sándor Kuroli Géza Kajdi Ferenc Kajdi Ferenc Pollhamer Ernő Pollhamer Ernőné Kajdi Ferenc Késmárki István Győri Tibor Kajdi Ferenc Kajdi Ferenc Bárdossy Antal Schneider Béla Karasz László Krészity Pántó Mészáros Miklós
1995.
1998.
Kajdi Ferenc Pollhamer Ernőné Kajdi Ferenc
2000/2002. Késmárki István
Győri Tibor
1996.
1971.
Kajdi Ferenc Kajdi Ferenc
1994.
Kajdi Ferenc
Zsuzsanna Eride Karácsony
Növényfaj Tönköly Hazai nemesítésű tönköly fajták Fajta neve Nemesítő Állami elismerés éve
ÖKO 10
®
Kalmár Gergely
1998.
Fajtafenntartó nemesítő
Kajdi Ferenc Kajdi Ferenc
Lajta (ÖKO 82)
®
Kajdi Ferenc Kalmár Gergely
2002.
Kajdi Ferenc
2004-után visszavont fajták Lóbab Növényfaj Takarmánykáposzta Bab Borsó Fajta neve
Óvári 137 Óvári Óvári-1 Sári Cintia Akt
Nemesítő
Bárdossy Antal Varga János Berzsenyi J. László Szántosi Antalné Késmárki István Hörömpöli Erzsébet Jakab Árpád Késmárki István Takács Gáborné Pocsai Károly Sájer Antal Binnyei András Lindmayer Nándorné Horváthné Walter Zsuzsanna
Állami elismerés éve 1984.
Fajtafenntartó nemesítő
Kajdi Ferenc
1959.
1983.
1993.
1990.
1992.
Kajdi Ferenc Kajdi Ferenc Késmárki István Takács Gáborné Győri Tibor
• • • • • • • • • • • • •
Kutatási témák 1983-tól ( 1 ) 1983-1990 : takarmányrépa, tarlórépa és takarmánykáposzta nemesítés, fajtafenntartása – MÉM TCP; 1988-2002 : lóbab nemesítés, fajta és tájhasznosítási kísérletek végzése; 1988-2002 . pillangós szálastakarmányok (tavaszi bükköny, mezei borsó, trigonella) nemesítése, - OMFB FBI program); 1988-2012 : szója nemesítés, fajta- és törzskísérletek végzése; 1991-1994: az öntözéses növénytermesztés genetikai, nemesítési és agronómiai alapjainak továbbfejlesztése; 1996-2004 : génmegőrzési feladatok végzése – 1045 tétel tartós tárolása és leírása ; 1996-2006 : az egészséges táplálkozást szolgáló biológiailag teljesebb értékű búza fajták előállítása – Pollhamer Ernőné; a kertészeti termesztés biológiai alapjainak fejlesztése (témavezető Porpáczy Aladár); 1988-2012 : tájhasznosítási és fajtakísérletek végzése – őszi- és tavaszi árpa, közönséges őszi- és tavaszi búza, triticale, rozs, őszi- és tavaszi durum búza, zab, borsó, repce; 2000-2006 : tönköly búza nemesítés - FVM-program 2 db pályázat; 2010-2012 : tönköly génbanki tételek felszaporítása, leírása és tesztelése – HUSK/0109/1.2.1./001 magyar-szlovák regionális kutatás; 2001-2002 : új őszi- és tavaszi búza fajtajelöltek makro- és egyes mikroelemreakciójának vizsgálata az Észak-nyugat-Dunántúl 2 régiójában; 2004-2006 : speciális ásványianyag-összetételű világos szemszínű őszi és tavaszi búza fajták előállítása – FVM program;
• • • • • • •
Kutatási témák 1983-tól ( 2 ) Makai Sándor irányításával szilfium, keleti kecskeruta (Galega orientalis) és földimandula (Cyperus esculentus L. var. Sativus Boeck.) nemesítése és hasznosítási vizsgálatokat végzése; fehér mustár fajta nemesítési programban való részvétel – a Marci névre keresztelt fajta 2005 -ben állami elismerést kapott; triticale nemesítési program Kiss József vezetésével, jelenleg 2 fajtajelölt (LH-7 és LH- 25) vizsgálata folyik; 2 szója, 1 tavaszi árpa, 1 tönköly és 9 közönséges őszi búza fajtajelölt bejelentésének elvégzése a minősített fajtákon kívül. A 9 db. közönséges őszi búza fajtajelölt nemesítésében Pollhamer Ernőné és Pollhamer Ernő is részt vettek; 2000-2008 : között a Salvador zab, a Győző és a Bőség nevű minősített őszi búza fajták fajtafenntartó nemesítése; 2010-2012 : „A regionális források felhasználása az egészségmegőrző funkcionális élelmiszerek előállítására” c. projekt során az ökológiai tényezők hatásának vizsgálata a biológiai alapok (fajták és fajtajelöltek) mennyiségi és minőségi tulajdonságaira; (Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 – projektszám: TF/HUSK/0901/1.2.1/0010/01; Molnár Zoltán irányításával nagymagvú hüvelyes növények (borsó, lóbab, görögszéna), valamint a répafélék sejt- és szövettenyészeteinek vizsgálata; lóbab vírusmentes nemesítési alapanyag-előállítása 1986-1990 . és vizsgálatokat közvetlen génátviteli módszerrel; 2000-2004 között; 2004-2007 . között a répafélék és pillangósok genetikai transzformációjával összefüggésben végeztünk
Az Óvári gigant ® szilfium fajta teljes virágzásban Keleti kecskeruta
(Galega orientalis Lam.)
Nagymagvú hüvelyes növények (borsó, lóbab, görögszéna) és répafélék sejt- és szövettenyészeteinek vizsgálata; lóbab vírusmentes nemesítési alapanyag-előállítás
NymE Természettudományi Kar
• • Nemesítés 1991-től
Kovács J. Attila
folytatott közös nemesítési programot a szombathelyi székhelyű Gyep- és Takarmánygazdálkodási Kft.-vel –
4 pázsitfű-fajta kapott állami elismerést
–
Festuca pratensis arundinacea
,
F. rubra
,
Lolium perenne
,
Phleum pratense
,
Dactilis glomerata
géntartalék-vizsgálat
ának, illetve alapanyag-kutatásának végzése – – –
2003-tól Skribanek Anna
végez szántóföldi- és laboratóriumi kísérleteket a Gabonakutató Közhasznú KHt-vel együttműködve
tavaszi árpa fajták és fajtajelöltek szárazságtűrő képességének meghatározása
érdekében –
tenyészkerti fenntartása
a
bio-típusok elemzése
a nemesítési programokban való felhasználhatóságot illetően
50 anyagból álló gyűjtemény fenntartása
jelenleg Kollerné Dani Magdolna irányításával anatómiai géntartalék- és molekuláris biológiai vizsgálatok céljából.
2007-ben állami elismerést kapott a
GK Habzó
(bejelentéskori neve:
GKS 419
) fajta – – – Alapítás éve: 1984 jelenleg folyik a harmadéves
GKS 9413 jelű szárazságtűrő fajtajelölt
NÉBIH vizsgálata szárazságtűrőképesség vizsgálatok:
morfológiai-
(hajtás- és gyökérhossz és -tömeg, sztómaméret, hervadás) és meghatározása élettani tulajdonságok (prolin- és glükóz tartalom, enzimvizsgálatok, az Al-felhalmozódás és -érzékenység mérése hematoxilin vizsgálattal) szántóföldi kisparcellás kísérleteket különböző termőhelyeken és eltérő agrotechnikai kezelésekkel (késői vetés, kiszárító agrotechnika)
A TTK pályázatai
•
2004-2005: FVM és NKTH támogatásával, GAK pályázat
•
2006-2008:
Baross Gábor
jelű árpa söripari pilotra,
program NKTH,
A GKS 419
Konzorciumi partnerek: Gabonakutató Kht, BDF Növénytani Tanszék,
•
2009-2011:
Baross Gábor
Program NKTH,
Sörárpa genotípusok szárazságstressz tűrésének fokozása Bioassay módszerrel.
Konzorciumi partnerek: Gabonakutató Kht. Táplánkereszt, Rácunio Kft., NYmE-SEK TTK Növénytani Intézeti Tanszék
A bioassay értékelése alapján összevont
szelekciós index
képezhető, amely r=0,64-0,75 közötti korrelációs koefficiens értékekkel korrelál a
szántóföldi szárazságtűrés
sel. -8,00 Kh Szofi -6,00 -4,00 Celinka 3,00 GKS 415 2,00 Mandolina Jersey 1,00 Nitran GKS 419 Tactic Scarlett Biatlon -2,00 Pasadena KH Lédi Flandria Jubilant Tocada Maresi Bivoy 0,00 Sylphide Boyos M 23 Beatrix Braemar Annabell Ebson GKS 523 2,00 4,00 Xanadu -1,00 Marnie 6,00 8,00 -2,00 Michka -3,00
Összevont PEG reakciók (rel.)
NymE Erdőmérnöki Kar (
1
)
Jogelőd, történet
Jogelőd a
Selmecbányán III. Károly által 1735
akadémiai rangra emelt.
1919
Csehszlovákiához került, így a főiskola
Sopronba
-ben alapított Bányatisztképző Iskola, melyet Mária Terézia 1762-ben -ben Selmecbánya a megalakuló települt át
Oktatás
Az Erdőmérnöki Karon belül 1957-ben kezdődött meg a faipari mérnökök képzése, majd ezt követően az önálló Faipari Mérnöki Kar létrehozása után 1962-ben alakult meg az Erdészeti és Faipari Egyetem. Az Erdőmérnöki Karon erdőmérnöki, környezetmérnöki, szerezhetnek a hallgatók.
környezettani, természetvédelmi mérnöki és vadgazda mérnöki diplomát
• • •
NymE Erdőmérnöki Kar (
2
)
A hazai erdészeti növénynemesítés kezdete az exóta fafajok kastélyparkokba, arborétumokba, botanikus kertekbe való ültetésével kezdődött.
A célorientált kísérletek a XX. század első éveire tehetők, amikor az
ún. származási kísérletek
kel megkezdődött az egyes termőhelyekre ültethető fafajok és fajták kiválasztása. E munkában kiemelkedő szerepe volt
Roth Gyula
professzornak, aki az 1900-as évek elején először a famagvak származásával, majd pedig származási kísérlet-sorozatok beindításával (erdeifenyő, vörösfenyő, lucfenyő, kocsánytalan tölgy, duglászfenyő) teremtette meg az erdészeti növénynemesítés alapjait.
Az erdőgazdálkodás erdőművelési feladatai között kiemelkedő szerepet foglalnak el a különböző gyérítések (
törzskiválasztó gyérítés, növedékfokozó gyérítés magtermelő állományok
megfelelő nagysággal, a nemkívánatos beporzástól a szükséges mértékig tömegszelekcióval szemben a plantázsok, törzsfák kiválasztása, illetve a véghasználatig fenntartandó faegyedek kiválasztása már egyedszelekcióra ) során elvégzett tömegszelekciók. Ezen tömegszelekciós kiválasztáshoz tartoznak a is, amelyek elsődlegesen magtermesztési céllal és
izoláltan
kialakított, vetőmagot termelő faállományok. Ezek a növényállományok a hasonló ökológia viszonyok között tenyésző más faállományokhoz képest kedvezőbb külső képet, vagy izolált genetikai fölényt mutatnak és területileg is jól elhatárolhatóak. A alapozott.
NymE Erdőmérnöki Kar (
3
)
• • • Az erdészeti növénynemesítés története elválaszthatatlan az es években megkezdődött a
nemesnyár
ERTI munkatársainak állhatatos munkájának köszönhető (
Erdészeti Tudományos Intézet
(ERTI) tevékenységétől, munkatársaitól. Úttörő munkásságuknak köszönhetően már az 1950 fajták vegetatív szaporítása, amely szinte kizárólag az
Bánó István
,
Bokor Rezső
,
Halupa Lajos
,
Keresztesi Béla
,
Koltai György
,
Kopecky Ferenc
,
Mátyás Vilmos
,
Palotás Ferenc
,
Retkes József
,
Tóth Imre
,
Szőnyi László
, majd pedig
Borovics Attila
és munkatársai).
Sopronban az Erdőmérnöki Főiskolán az Erdőtelepítési és Fásítási Tanszéken 1954-ben
Tompa Károly
és
Sziklai Oszkár
vezetésével kezdődött meg a
fűz
fafajok nemesítése. Egy évvel később tanárai közül
Nemky Ernő
Jereb Ottó
a és nemesítését tanulmányozták.
Vancsura Rudolf
kezdték el vizsgálni. Későbbiekben
lucfenyő
, a
Majer Antal
tölgy
a
Kondor Antal
bükk
a fafajok nemesítésének lehetőségeit ,
Tompa Károly
csertölg
y, a
hárs
nemesítésével foglalkozott. Ennek keretében számos anyatelep, klóngyűjtemény került kialakításra. A soproni Erdészeti Szakközépiskola az Egyetemmel szoros kapcsolatban lévő
Tuskó László
a ak szelekciós
vörösfenyő
Mátyás Csaba
az
adaptációjána
akadémikus kutatásaival – aki kezdetben
új fajták nemesítésében k erdeifenyő
, hanem abban is van, hogy a származási-kísérletek beállításával, illetve azok értékelésével is foglalkozott – alakult ki a modern erdészeti növénynemesítés és származáskutatás Magyarországon. Munkásságának súlypontja nemcsak
genetika, a populáció-genetika, illetve a klímaváltozás, valamint a fásszárú növények a klímaváltozáshoz való
lehetőségein keresztül tesz javaslatokat a hazai erdőgazdálkodás továbbfejlesztésére, az erdészeti növénynemesítés új irányvonalának meghatározására.