Transcript Térítési díj és jelzálogjog

Amit a térítési díj megállapításáról
(még) tudni kell…
&
Jelzálog ügyek a gyakorlatban
Szociális
szakmai nap
BKM KH
Szociális és Gyámhivatala
2014. március 20.
Szőke Melinda
Témakörök
Térítési díj megállapítása:
 Intézményi térítési díj megállapítása
 Személyi térítési díj megállapítása
- Speciális szabályok
- Példák
Jelzálogjog bejegyzése:
 Jogszabályi háttér
 Hivatalunk jelzálogjog-bejegyzési gyakorlata
- Jogesetek
2
I. Térítési díj megállapítása
3
Ki és hogyan állapítja meg a térítési díjat?
A fenntartó, ha
Helyi önkormányzat: rendeletet alkot a szociális
ellátásokról, azok igénybevételéről, és a fizetendő
térítési díjakról.
A térítési díjak tekintetében rendeletben szabályozza:
 a térítési díjak mértékét,
 a térítési díjak csökkentésének, elengedésének eseteit és módjait.
Önkormányzati társulás: a társulási megállapodásban
erre kijelölt önkormányzat a társulási megállapodásban
meghatározottak szerint alkot rendeletet.
(Szt. 92. § (1) bek., (2) bek. f) pont)
4
Állam: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság,
illetőleg a megyei kirendeltségei határozzák meg a
térítési díjak mértékét, az esetleges csökkentés,
elengedés eseteit és módjait.
(Szt. 92. § (2a) bek.)
Egyházi, nem állami fenntartó: a fenntartó dönt a térítési
díjakról, az esetleges csökkentés, elengedés eseteiről és
módjairól; ez a döntési jog átruházható.
5
Az intézményi és a személyi térítési díjat
étkeztetés esetén ellátási napra,
házi segítségnyújtás esetén gondozási órára,
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén ellátási napra,
támogató szolgáltatás esetén szolgálati órára és szállítási kilométerre,
nappali ellátás esetén ellátási napra,
bentlakásos intézményi ellátás esetén ellátási napra
és hónapra
vetítve kell meghatározni.
A napi térítési díj a havi térítési díj harmincad része.
(Tr. 3. § (1)-(2) bek.)
6
A térítési díjat 5,- Ft-ra kerekítve kell megállapítani.
Az 5,- Ft-ra történő kerekítés szabályai:
0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a
legközelebbi 0,
2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a
legközelebbi 5,
5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a
legközelebbi 5,
7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a
legközelebbi 0
forintra végződő összegre kell kerekíteni.
(Tr. 3. § (4) bek., 2008. évi III. tv. 2. §)
7
1. Intézményi térítési díj megállapítása
Az intézményi térítési díjat (kivéve: állam, mint fenntartó)
a szolgáltatási önköltség – központi költségvetésről
szóló törvényben biztosított támogatás egy főre jutó
összegeként,
szolgáltatásonként (a közös költségelemek közvetlen
költségeinek arányában történő megosztásával) kell
megállapítani; intézményenként vagy telephelyenként
külön-külön is meghatározható.
Emelt színvonalú bentlakásos ellátás esetén az előző
évben ténylegesen igénybevett költségvetési
támogatással kell számítani.
(Szt. 115. § (1) bek., Tr. 3. § (3) bek.)
8
Az intézményi térítési díj
bentlakásos intézményi ellátás esetén épületenként
külön-külön is meghatározható.
A térítésmentesen nyújtandó szolgáltatások esetében
nem kell megállapítani intézményi térítési díjat.
A fenntartó a különbözetként számított összegnél
alacsonyabb összegben is meghatározhatja az
intézményi térítési díjat, de
a szolgáltatási önköltséget és a különbözetként
számított térítési díjat ebben az esetben is dokumentálni
kell.
(Szt. 115. § (10) bek.,115/A. § (2) bek., Tr. 2. § (1) bek ., 3. § (3) bek.)
9
Az intézményi térítési díjat
A szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok
alapján, a tárgyév április 1-jéig kell megállapítani.
A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal
korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok
indokolják.
(Szt. 115. § (9) bek.)
A szolgáltatási önköltség korrigálása új intézményi
térítési díj megállapítását vonja maga után!
10
2. Személyi térítési díj megállapítása
A személyi térítési díjat
az intézményvezető, elkülönült szervezettel rendelkező
szolgáltató esetén a szolgáltató vezetője állapítja meg;
önkormányzati fenntartó határozatban is megállapíthatja.
Ha a kötelezett jövedelmi, vagyoni viszonyai indokolttá
teszik, a személyi térítési díj összege csökkenthető,
elengedhető.
(Szt. 115. § (2)-(3) bek.)
11
Az önkormányzati fenntartó:
a csökkentés, elengedés szabályait rendeletben rögzíti,
mely tartalmazza a térítési díj megfizetésére vonatkozó
szabályokat is.
A rendeletben szabályozható továbbá, ha a fenntartó –
az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátáson kívül
– más személyes gondoskodási formák esetében is
havonta előre kívánja megfizettetni a térítési díjat,
ilyen esetben az esetleges különbözetet a következő
hónapban visszamenőleg kell rendezni.
(Szt. 115. § (3) bek., Tr. 5. § (3) bek.)
12
Egyházi, nem állami fenntartó esetében:
a fenntartó egyéni írásbeli kérelemre írásban dönthet a
csökkentésről, vagy elengedésről – indokolt esetben (a
kötelezett jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján),
a térítési díj megfizetésére vonatkozó szabályokat a
megállapodás tartalmazza.
13
Térítési díj-előleg:
kérhető, ha a személyi térítési díj az ellátás, szolgáltatás
igénybevételét követő 30 napon belül nem állapítható
meg.
A személyi térítési díj megállapításakor intézkedni kell,
hogy az előleg, illetve az előleg fizetésének időszakára
járó személyi térítési díj közötti különbözet kiegyenlítése
megtörténjen.
(Tr. 4. § (1)-(2) bek.)
Megfelelően dokumentálni szükséges.
14
Eseti térítési díj:
alapfeladatok körébe nem tartozó szociális
szolgáltatásokért, valamint
az intézmény által szervezett szabadidős programokért
kérhető.
Eseteit a házirendben és a megállapodásban kell
meghatározni.
(Tr. 2. § (5) bek.)
Fontos az igénybevevők megfelelő tájékoztatása, pl.
hogyan történik a megállapítás.
15
Térítési díj pótlék:
lakóotthoni elhelyezés esetén lehetséges, ha
a megállapodásban rögzítésre kerül.
A fenntartó részben a személyi térítési díj pótlékból
fedezi a lakóotthon karbantartásának, felújításának
költségeit, berendezési tárgyainak cseréjét.
(Tr. 30/A. §)
16
Jogszabályi feltételeket meghaladó ellátotti igény
kielégítése költségeinek vállalása:
az intézmény és a vállaló közötti szerződéssel
lehetséges, azzal, hogy
a költségek megtérítésének teljes összege kizárólag a
szerződésben meghatározott célokra fordítható.
Ha az intézményi jogviszony a szerződés megkötésétől
számított öt éven belül – a haláleset kivételével –
megszűnik, a költségeknek a fennmaradó időre jutó
arányos részét az intézmény köteles visszafizetni.
(Szt. 119/A. § (2) bek.)
17
A személyi térítési díj megállapításának tényezői
Megelőzi a jövedelem- és esetleges vagyonvizsgálat,
ennek során meg kell állapítani az ellátott esetében az
adott szolgáltatásra a szociális törvény által
meghatározott jövedelmi határt
Esetleges kedvezmények figyelembe vétele
Bentlakásos intézményi ellátás során a távolléti napok
figyelembe vétele
Jövedelmi helyzet változásának figyelemmel kísérése
Kiszámítás során kerekítés szabályai (matematikai, 5,Ft-ra kerekítés és a jövedelemhatár figyelembevétele)
Jogorvoslati lehetőség
18
Ki a személyi térítési díj megfizetésére kötelezett?
A személyi térítési díjat:
az ellátást igénybe vevő jogosult,
a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes
képviselő,
a tartásra köteles és képes személy:
 a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona,
örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek
családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség
teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének két és félszeresét (71.250,- Ft),
 a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
 a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy
köteles megfizetni, azaz ő a kötelezett.
(Szt. 114. § (1) bek.)
19
Ki fizeti meg személyi térítési díjat?
A személyi térítési díjat:
a kiskorú és a gondnokság alatt álló jogosult esetén a
törvényes képviselő (gondnokolt esetén teljes összegben vagy a
gondnokolt ellátottal megosztva),
a gondnokság alatt nem álló, magasabb összegű családi
pótlékban részesülő jogosult esetén a családi pótlékra
vagy a családi pótlék felvételére jogosult,
a térítési díj fizetésére kötelezett jogosult vagy tartásra
köteles és képes személy
fizeti meg az intézménynek.
(Szt. 119. § (1) bek.)
20
Jövedelemvizsgálat
Alapja
a szolgáltatást igénybevevő személy rendszeres havi
jövedelme,
kiskorú igénybevevő esetén a családban az egy főre jutó
rendszeres havi jövedelem.
Nagykorú ellátott esetében tehát csak a saját jövedelme
vehető figyelembe – gondnokolt ellátott esetében is.
Bentlakásos intézményi ellátás esetében nem vehető
figyelembe a foglalkoztatásból származó munkajutalom,
a tanulmányi ösztöndíj és a költőpénz.
(Szt. 116. § (1) bek., Tr. 26. § (1) bek.)
Jövedelem, család fogalmát az Szt. 4. § (1) bek. a), c) pontja, (1a)-(1c)
bek., és egyebekben még a Tr. 26. § (2) bek. szabályozza.
21
A jövedelemvizsgálat során
alapszolgáltatás és átmeneti elhelyezést nyújtó
intézmény esetén a rendszeres havi jövedelmet,
rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon
esetén a rendszeres havi jövedelmet és jelentős
pénzvagyont,
ápolást, gondozást nyújtó intézmény és ápoló-gondozó
célú lakóotthon esetén a rendszeres havi jövedelmet,
jelentős pénzvagyont és jelentős ingatlanvagyont
vizsgáljuk.
Felülvizsgálatkor ugyanezek a szabályok érvényesek.
(Szt. 119/C. §)
22
Mindenkori intézményi térítési díj megfizetésének
vállalása:
az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat
megfizető más személy írásbeli nyilatkozata,
egy év időtartamra, tartós bentlakásos intézményi ellátás
esetén legfeljebb 3 év időtartamra;
nem kell elvégezni a jövedelemvizsgálatot.
Időbeli hatálya meghosszabbítható.
A vállalást a mindenkori intézményi térítési díj és a
megállapítandó személyi térítési díj különbözete egy
részének a megfizetésére is meg lehet tenni.
(Szt. 117/B. §, Tr. 2/A. § (1) bek.)
Mindenféleképpen el kell készíteni külön nyilatkozatként,
amelyet a vállaló egyoldalúan bármikor visszavonhat.
23
A személyi térítési díj:
= szolgáltatási önköltség: idősek otthonában elhelyezett,
gondozási szükséglettel nem rendelkező személy esetén,
= intézményi térítési díj:
 a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj
megfizetésének vállalása történik,
 a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési
díj összegét,
 jelentős pénzvagyon (Szt. 117. § (6) bek.) fedezi a
jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti
különbözetet, vagy
 jelentős ingatlanvagyon (Szt. 117. § (7) bek.) kilencvenhatod
része fedezi a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj
közötti különbözetet (rehabilitációs intézmény és rehabilitációs
célú lakóotthon kivételével),
 tartási vagy öröklési szerződés kötése során tartás és gondozás
szerződésben történő vállalása esetén,
= jövedelemhányad összege.
(Szt. 68/B. § (1) bek., 117. § (3)-(5) bek., Tr. 2. § (3) bek.)
24
A személyi térítési díj nem haladhatja meg a jövedelem
15 %-át nappali ellátást,
30 %-át nappali ellátás + ott étkezést,
60 %-át átmeneti elhelyezést
nyújtó intézmények esetén.
Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén meg kell
állapítani a jövedelemhányadot.
A jövedelemhányad nem haladhatja meg a jövedelem
50 %-át rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezés,
80 %-át egyéb tartós bentlakásos intézményi elhelyezés
és támogatott lakhatás esetében.
(Szt. 117. § (1)-(2a) bek.)
25
Jogorvoslat:
A megállapított személyi térítési díj összegéről minden
ellátottat előzetesen írásban értesíteni kell, mely
értesítésnek tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőséget:
amennyiben a kötelezett vitatja a megállapított személyi
térítési díj összegét, állami fenntartó esetén 8 napon
belül a fenntartóhoz fordulhat,
egyházi vagy nem állami fenntartó esetén a bíróságtól
kérheti a térítési díj megállapítását.
(Szt. 115. § (4)-(5) bek.)
26
A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat
aki jövedelemmel nem rendelkezik,
és bentlakásos ellátás esetén jelzálog alapjául szolgáló
vagyona nincs.
(Szt. 114. § (3) bek.)
27
Felülvizsgálat
A személyi térítési díj összege évente két alkalommal
vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az
ellátott havi jövedelme
 olyan mértékben csökken, hogy nem tudja megfizetni a személyi
térítési díjat,
 az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át
meghaladó mértékben (több, mint 7.125,- Ft-tal) növekszik.
(Szt. 115. § (6) bek.)
Évente legalább egy esetben – az intézményi térítési díjról szóló
fenntartói döntést követően – szükséges is a személyi térítési díjak
összegének a felülvizsgálata – az ellátott jövedelmi helyzetének
felülvizsgálatával együtt.
28
A felülvizsgálat során megállapított új személyi térítési díj
megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal,
hogy az ellátott nem kötelezhető a felülvizsgálatot
megelőző időszakra az új térítési díj megfizetésére.
(Szt. 115. § (7) bek.)
29
A személyi térítési díj megállapításának speciális
szabályai
Távollét, nem egész havi igénybevétel:
ha az ellátott az ellátást a hónap nem mindegyik napján
veszi igénybe, a távolléti napok számát a csökkentett
összegű napi személyi térítési díjjal,
a jelenléti napok számát a teljes összegű napi térítési
díjjal kell megszorozni,
és a kettő összege a fizetendő havi személyi térítési díj.
A jelenléti napok számát – függetlenül az adott hónap
napjainak számától – úgy kell meghatározni, hogy 30
napból le kell vonni a távolléti napok számát, valamint
azoknak a napoknak a számát, amelyeken az intézményi
jogviszony nem állt fenn.
(Tr. 16. §)
30
Távollét:
az a gondozási nap, amelyen az ellátott nem tartózkodik
az intézményben.
2 hónapot meg nem haladó távollét: a napi személyi
térítési díj 20 %-a,
2 hónapot meghaladó távollét: egészségügyi
intézményben történő tartózkodás idejére 40 %-a, egyéb
távollét esetén 60 %-a fizetendő.
Rehabilitációs célú lakóotthonban a lakhatási költség
(fűtés-, áram-, gáz-, víz- és csatornahasználat,
szemétszállítás díjának együttes összege) 100 %-a.
Látás- és mozgássérült fogyatékos személyek
intézményében nem kell térítési díjat fizetni a hivatalos
iskolai szünet alatti távollét idejére.
(Tr. 28., 29. §)
31
Költőpénz:
A bentlakásos intézményekben – a hajléktalan
személyek átmeneti szállása és éjjeli menedékhelye
kivételével – elhelyezett, jövedelemmel nem
rendelkező 16 év feletti ellátottak részére az intézmény
költőpénzt biztosít.
Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki
helyett jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles
és képes személy fizeti, illetve
a térítési díjat vagyona terhére állapították meg.
A költőpénz összegét el nem érő jövedelmet ki kell
egészíteni a költőpénz összegére.
(Szt. 117/A. § (1) bek.)
32
A költőpénz havi összege minimum az öregségi nyugdíj
legkisebb összegének 20 %-a (5.700,- Ft), ha a térítési
díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel,
akkor minimum 30 %-a (8.550,- Ft).
A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy az
ellátott részére legalább a költőpénz visszamaradjon.
Ha az ellátott gondnokság alatt áll, gondnoka köteles a
jövedelemmel vagy készpénzvagyonnal rendelkező
gondozott részére a fenti költőpénzt biztosítani;
ez a személyes gondoskodásban részesülő,
gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló kiskorúak
esetében is alkalmazandó.
(Szt. 117/A. § (1)-(2) bek., Tr. 27. § (1)-(2) bek.)
33
További speciális szabályok:
Hajléktalan személyek átmeneti szállásán a gondozás első 30
napjára személyi térítési díj nem kérhető.
Rehabilitációs intézményben és rehabilitációs célú
lakóotthonban határozott időre elhelyezett ellátott esetében a
fenntartó a személyi térítési díj 50 %-át előtakarékossági
címen elkülönítetten kezelheti.
A térítési díjat az élelmezésre fordított költségekkel
csökkenteni kell, ha az ellátott az intézményi étkezést nem
veszi igénybe.
Az intézménybe vizsgálat vagy megfigyelés céljából felvett
személy annak időtartalmára a személyi térítési díj 50 %-át
fizeti.
Ha tartásra kötelezett hozzátartozó/k fizeti/k meg a térítési
díjat, a személyi térítési díj nem lehet magasabb, mint a
család havi összjövedelmének és az öregségi
nyugdíjminimum két és félszerese (71.250,- Ft) családtagok
számával szorzott összegének a különbözete.
(Tr. 18., 22., 24. §, 29. § (3) bek., 30. §)
34
2010. december 31-én, és azóta is folyamatosan tartós
bentlakásos intézményi ellátottak:
Az Szt. 2011. január 1. napjától hatályos 117. és 119/C.
§-át akkor kell alkalmazni, ha a megállapodást közös
megegyezéssel erre tekintettel módosítják.
Amennyiben nem kerül sor e módosításra, az alábbiak
határozzák meg a személyi térítési díjat:




alapja az ellátást igénybevevő rendszeres havi jövedelme,
a jövedelemhez hozzáadódik az esetleges vagyonérték, tehát
nem kell jövedelemhányadot megállapítani, és
az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem
haladhatja meg az ellátott így számított havi jövedelemének 80
%-át.
(Szt. 140/B. §)
35
Támogatott lakhatás személyi térítési díja:
a lakhatási költségekből, és
a komplex szükségletfelmérés alapján a következő,
igénybevett egyéb szolgáltatások térítési díjából adódik
össze:




étkeztetés,
ápolás-gondozás,
fejlesztés,
a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatások.
A személyi térítési díj akkor érheti el az ellátott havi
jövedelmének 80 %-át, ha az ellátottnak a komplex
szükségletfelmérés eredményeként teljes körű ellátást
kell nyújtani.
(Tr. 25. §)
36
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény
Példa:
intézményi térítési díj: 20.000,- Ft/hónap, 666,66,- Ft
≈ 665,- Ft/ellátási nap
ellátott rendszeres havi jövedelme: 22.800,- Ft FHT
jövedelemhatár: 60 %: 13.680,- Ft
személyi térítési díj: 13.680,- Ft/hónap, 456,- ≈ 455,- Ft/ellátási nap
lesz
adott 28 napos hónapban:
3 nap 2 hónapon belüli távollét volt
3 nap * (455,- Ft * 0,2) = 3 * 91,- = 273,- Ft
jelenléti napok száma: 30-3 = 27 nap
27 nap * 455,- Ft = 12.285,- Ft
fizetendő: 12.285,- + 273,- = 12.558,- ≈ 12.560,- Ft
37
Tartós bentlakásos intézményi ellátás
1. Példa
intézményi térítési díj: 90.000,- Ft/hónap, 3.000,- Ft/ellátási nap
ellátott rendszeres havi jövedelme: 75.780,- Ft öregségi nyugdíj
jövedelemhatár: 80 %: 60.624,- Ft ≈ 60.620,- Ft
személyi térítési díj: 60.620,- Ft/hónap, 2.020,66,- ≈ 2.020,Ft/ellátási nap lesz
nincs vagyon, de hozzátartozója vállalta, hogy havi 10.000,- Ft-tal
kiegészíti a fizetendő térítési díjat – ez külön nyilvántartandó
adott 31 napos hónapban:
4 nap 2 hónapon belüli távollét volt
4 nap * (2.020,- Ft * 0,2) = 4 * 404,- = 1616,- Ft
jelenléti napok száma: 30-4 = 26 nap
26 nap * 2.020,- Ft = 52.520,- Ft
fizetendő: 52.520,- + 1616,- = 54.136,- ≈ 54.135,- Ft + 10.000,- Ft
38
Tartós bentlakásos intézményi ellátás
2. Példa
intézményi térítési díj: 90.000,- Ft/hónap, 3.000,- Ft/ellátási nap
2011. január 1. napját követően kötöttek megállapodást
ellátott rendszeres havi jövedelme: 27.900,- Ft rokkantsági ellátás
vagyon értéke: 3.000.000,- Ft, a figyelembe vehető: 3.000.000,- Ft –
1.140.000,- Ft
= 1.860.000,- Ft  96-od része: 19.375,- Ft
jövedelemhatár: 80 %: 22.320,- Ft
minimális költőpénz összege: 8.550,- Ft
személyi térítési díj:
22.320,- Ft + 19.375,- Ft = 41.695,- Ft lenne, de 27.900,- Ft – 8.550,- Ft
= 19.350,- Ft lesz, amit ténylegesen meg tud fizetni 
 havi hátralék: 19.375,- Ft vagyonérték
39
adott 31 napos hónapra:
volt 2 hónapon túli távollét:
5 nap egészségügyi intézményben, 3 nap családtagnál
személyi térítési díj:
19.350,- Ft/hónap, 645,- Ft/ellátási nap
5 nap * (645,- Ft * 0,4) = 5 * 258,- = 1.290,- Ft
3 nap * (645,- Ft * 0,6) = 3 * 387,- = 1.161,- Ft
jelenléti napok száma: 30-8 = 22 nap
22 nap * 645,- Ft = 14.190,- Ft
fizetendő: 14.190,- + 1.290,- + 1.161,- = 16.641,- ≈ 16.640,- Ft
hátralék:
egy napra vetítve: 645,83,- ≈ 646,- Ft
5 nap * (646,- Ft * 0,4) = 5 * 258,4,- = 1.292,- Ft
3 nap * (646,- Ft * 0,6) = 3 * 387,6,- = 1.162,8,- ≈ 1.163,- Ft
22 nap * 646,- Ft = 14.212,- Ft
hátralék összege: 14.212,- + 1.292,- + 1.163,- = 16.667,- ≈ 16.665,- Ft
40
II. Jelzálogjog bejegyzése
41
1. Jogszabályi háttér
Jelzálogjog bejegyzése:
Ha a személyi térítési díjat nem fizetik meg, illetve ha a
költőpénzt az intézmény biztosítja, a követelést tartós
bentlakásos intézményi ellátás esetében a kötelezett
ingatlanvagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja.
A jelzálogjogot a folyó évi hátralék erejéig lehet
bejegyezni.
A jelzálog bejegyzésének kezdeményezéséről a szociális
hatóság a jogszabályi feltételek fennállása esetén – a
fenntartó kérelme alapján – határozatot hoz.
(Szt. 119. § (29-(3) bek.)
42
Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított
térítési díj befizetése havonként megtörténik-e.
Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, 15 napos
határidő megjelölésével írásban kell felhívni az elmaradt
térítési díj befizetésére.
Ha a határidő eredménytelenül telt el, a díjhátralékot az
intézményvezető nyilvántartásba veszi.
A nyilvántartott díjhátralékról negyedévenként
tájékoztatja a fenntartót behajtás vagy törlés érdekében.
A bejegyzett jelzálog hagyatéki teherként érvényesíthető.
(Tr. 31. §)
43
A beszámítható vagyonérték:
a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod része,
azaz az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a
negyvenszeresét (1.140.000,- Ft) meghaladó részének
1/96 része.
(Szt. 117. § (7) bek.)
44
2. Hivatalunk jelzálogjog-bejegyzési gyakorlata
Jelzálogjog bejegyzése:
A fenntartó évente kérelmezheti a folyó évi hátralék
tekintetében a jelzálogbejegyzést,
az ellátott tulajdonában lévő ingatlanra.
A kérelemnek tartalmaznia kell
 az ellátást igénybevevő adatait,
 a hátralék pontos összegét,
 a hátralék keletkezésének időszakát (évét),
 azon ingatlan adatait, melyre a bejegyzést kéri,
 több ingatlan esetén annak megjelölését, hogy melyik
ingatlanra kéri a bejegyzést.
45
A kérelemhez csatolni kell
az ellátott – egy évnél nem régebbi –
vagyonnyilatkozatát, vagy adó- és értékbizonyítványt,
tulajdoni lap szemle másolatot (amennyiben rendelkezésre
áll),
a megállapodást, és a térítési díj megállapításáról szóló
legfrissebb értesítést,
az ellátott legfrissebb jövedelem-nyilatkozatát és a
jövedelemigazolást,
az ellátott érintett időszakra vonatkozó térítési díj
nyilvántartási törzslapját, és – amennyiben arról nem
állapítható meg a távolléti napok száma –, akkor külön
nyilvántartást (gondozási és élelmezési napok számának
alakulásáról szóló nyilvántartás).
46
A jelzálogjog bejegyzésének tényezői
Folyó évi hátralék: ténylegesen egy éven belül az előző
naptári évben keletkezett hátralék; ez jegyezhető be,
az ellátott tulajdonában lévő ingatlanra, ha annak értéke
eléri a törvényi határt (jelentős ingatlanvagyon).
Vizsgálandó a megállapított személyi térítési díj
összegének megfelelősége, a következők alapján:





intézményi jogviszony keletkezésének dátuma,
jövedelmi adatok,
jelentős ingatlanvagyon értéke,
költőpénz megállapítása,
távolléti napok száma.
47
További speciális szabályok:
Jelentős pénz- és ingatlanvagyon nem vehető együttesen
figyelembe.
Jelentős ingatlanvagyon figyelembevételekor a magasabb
összegű költőpénzt kell megállapítani (azaz a 8.550,- Ft-ot) –
akkor is, ha az ellátott jövedelemmel nem rendelkezik (tehát,
ha az intézmény biztosítja számára a költőpénzt).
Olyan ellátott esetében, aki nem rendelkezik saját tulajdonú
megfelelő értékű ingatlannal, csupán vagyoni értékű jog
jogosultja, nem jegyezhető be jelzálogjog.
A bejegyzett jelzálogjog törlése nem tartozik hivatalunk
hatáskörébe, azt a jogosult közvetlenül a földhivataltól
kérheti.
Tartási szerződés esetén az eltartó ingatlanára szintén a
jogosult kérheti közvetlenül a földhivatalnál a bejegyzést.
Gondnokolt ellátott esetén a gondnoka tulajdonára nem
jegyezhető be jelzálogjog.
48
Jelzálogjog-bejegyzés
Jogesetek: 1. (2014.)
az intézményi jogviszony 2013. november 11. napján jött létre
rendszeres havi jövedelem: 72.765,- Ft
jövedelemhatár: 80 %: 58.210,- Ft
jelentős ingatlanvagyon értéke: 2.860.000,- Ft
személyi térítési díj: 76.200,- Ft/hónap (= intézményi térítési díj), mely
17.990,- Ft vagyonértéket tartalmaz, így a hátralék havi összege:
17.990,- Ft
2013. november 11. és december 31. napja között eltelt időszakban a
következők szerint alakult a hátralék összege:
17.990,- Ft egy napra eső összege ≈ 600,- Ft
az érintett időszakban 10 napon nem állt fenn jogviszony, további
távollét nem volt 
november hónapban 12.000,- Ft,
december hónapban 17.990,- Ft hátralék keletkezett
jelzálogként bejegyezhető: 12.000,- + 17.990,- = 29.990,- Ft
49
Jelzálogjog-bejegyzés
Jogesetek: 2. (2013.)
az intézményi jogviszony 2011. május 23. napján jött létre, 2012.
augusztus 1. napján megszűnt
kérelemben megjelölt időszak: 2012. január 1. – július 31.
ellátott rendszeres havi jövedelemmel nem rendelkezett
3 ingatlannal rendelkezett: 1) 104.000,- Ft, 2) 168.000,- Ft,
3) 5.000.000,- Ft
figyelembe vehető ingatlan: a 3) 
értéke: 3.860.000,- Ft
vagyonérték: 40.209,- Ft/hó
az intézmény emellett havi 5.700,- Ft költőpénzt biztosított az ellátott
részére (amely összeg nem megfelelő, azonban mivel ennyi volt a
tényleges kifizetés, így a bejegyzés alapjául ez az összeg szolgál)
50
jelzálogjog összege a 2012. január 1. és július 31. közötti időszakra:
költőpénz: 7 * 5.700,- = 39.900,- Ft
hátralék összege:
január hónapban 40.209,- Ft,
február hónapban a 8 távolléti nap miatt 31.631 Ft,
március hónapban az 1 távolléti nap miatt 39.137 Ft,
április hónapban a 2 távolléti nap miatt 38.065 Ft,
május hónapban a 4 távolléti nap miatt 35.920 Ft,
június hónapban a 3 távolléti nap miatt 36.992 Ft,
július hónapban az 1 távolléti nap miatt 39.137 Ft,
összesen: 261.091,- Ft
jelzálogként bejegyezhető: 39.900,- + 261.091,- = 300.991,- Ft
51
Jelzálogjog-bejegyzés
Jogesetek: 3.
A rendelkezésre álló dokumentumok alapján az ellátott tulajdonában
álló ingatlan értéke
 a 2012. évi adó- és értékbizonyítvány alapján 8.000.000,- Ft, míg
 a 2013. évi alapján 11.000.000,- Ft.
A bejegyzés elrendelése során hivatalunk azon adó- és
értékbizonyítványon szereplő összeget vette figyelembe, amely az
ellátottra nézve kedvezőbb.
52
Jelzálogjog-bejegyzés
Jogesetek: 4.
A fenntartó cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló
személy ellátott esetében keletkezett hátralék tekintetében kérte a
jelzálogjog bejegyzését – a gondnok ingatlanára.
A kérelem elutasításra került az alábbiak okán:
 jelen esetben nem azonos a térítési díj megfizetésére kötelezett,
és a megfizető személye:
 a kötelezett az igénybevevő, míg az azt ténylegesen megfizető
személy a gondnok, és
 hivatalunk jelzálog bejegyzését csak a kötelezett tulajdonában
lévő ingatlanra kezdeményezheti,
 jelen esetben azonban a kötelezett nem rendelkezik
ingatlanvagyonnal.
53
Jelzálogjog-bejegyzés
Jogesetek: 5.
Hivatalunk a fenntartó kérelmének részben helyt adva elrendelte a
jelzálogjog bejegyzését.
A fenntartó a döntés jogerőre emelkedése előtt visszavonta kérelmét
az alábbiak okán:
 az ellátást igénybevevő elhunyt, és
 az intézményvezető az elhunyt egyenes ági leszármazóival
megállapodást kötött az ellátott térítési díj hátralékának mint
hagyatéki hitelezői igény elismerése tárgyában.
A Határozat a Ket. 31. § (3) bek. alapján visszavonásra került.
54
Jelzálogjog-bejegyzés
Jogesetek: 6.
A fenntartó kérelmet terjesztett elő az ellátott örököseinek
tulajdonában álló ingatlanra.
Kérelméhez becsatolta a hagyatékátadási jegyzőkönyv egy
példányát, melyben a törvényes örökösök a térítési díj hátralék
jogalapját elismerik, összegét elfogadják,
nyilatkoznak azonban, hogy a díjhátralékot nem áll módjukban
kifizetni, ezért ingatlanukra kérik bejegyeztetni.
Jelen esetben hivatalunknak nincs hatásköre dönteni, a fenntartó
közvetlenül az ingatlanügyi hatóságtól kérheti az örökösök által is
elismert tartozás az ő tulajdonukban álló ingatlanra történő
bejegyzését.
55
Jelzálogjog-bejegyzés
Jogesetek: 7.
Az ellátott tartási szerződést kötött, melynek értelmében
az emelt szintű férőhelyen elhelyezett ellátott tekintetében az
igénybevételért fizetendő egyszeri hozzájárulást a tartásra köteles
személy ingatlanán fennálló jelzálogjog biztosítja,
melyet a fenntartó bejegyeztetett az illetékes földhivatalnál.
Az emelt szintű férőhely azonban 5 éven belül átminősítésre került,
így a fenntartónak időarányos visszafizetési kötelezettsége
keletkezett,
mely a már korábban bejegyzett jelzálogjog összegének
csökkentésével volt érvényesíthető.
Jelen esetben hivatalunk nem rendelkezik hatáskörrel a
bejegyzésre/módosításra, mivel a jelzálog alapja polgári jogi
szerződés, így a fenntartó közvetlenül az ingatlanügyi hatóságtól
kérheti a bejegyzett jelzálogjog összegének módosítását.
56
Köszönöm a figyelmet!