Transcript Az új Munka Törvénykönyvével kapcsolatos tapasztalatokról

Az új Munka
Törvénykönyvével
kapcsolatos
tapasztalatokról
Összeállította: Őriné dr. Gracza
Zsuzsa
[email protected]
A munkáltató írásbeli tájékoztatási
kötelezettsége
a) a napi munkaidőről,
b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a
munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
d) a munkakörbe tartozó feladatokról,
e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és
kiadásának, valamint
f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó
felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá
g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya
alá tartozik-e, valamint
h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.
Próbaidő
A felek a munkaszerződésben a munkaviszony
kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő
próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése
esetén a felek a próbaidőt - legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a
meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három
hónapot.
Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő
tartama legfeljebb hat hónap.
Munkaszerződéstől eltérő
foglalkoztatás
53. § (1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a
munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más
munkáltatónál foglalkoztatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként
összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy
háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell
alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott
időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött
létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a
munkavállalót tájékoztatni kell.
További jogviszony létesítése
Konkrét rendelkezés nincs az Mt-ben, az
együttműködési kötelezettségből és abból
kell levezetni, hogy a munkavállaló nem
tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a
munkáltató jogos gazdasági érdekét
veszélyezteti.
Jogkövetkezmények a munkavállalók
vétkes kötelezettségszegésért
Az eddigi bírói gyakorlat elfogadta az
alapbér akár 20%-os csökkentését, akár
egy évre is.
2012. július 1-től a a vagyoni hátrányt
megállapító jogkövetkezmény
összességében nem haladhatja meg a
munkavállaló – a megállapításkor irányadó
– egyhavi alapbérét.
Azonnali hatályú felmondás
A munkáltató részéről gyakorolható
azonnali hatályú felmondásra okot adó
körülmények közötti újdonságok:




Nem a kijelölt dohányzóhelyen való
dohányzás,
Jogellenes sztrájkban való részvétel,
Szabadság engedély nélküli igénybevétele,
Betegszabadság, keresőképtelenség esetén
járó juttatások rendeltetésellenes
igénybevétele.
Felmondási tilalmak
(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a
munkaviszonyt
a) a várandósság,
b) a szülési szabadság,
c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés
nélküli szabadság (128. §, 130. §),
d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai
szolgálatteljesítés, valamint
e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós
eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek
megkezdésétől számított hat hónap
tartama alatt.
Védett korban lévők plusz
végkielégítése
3 évtől plusz egyhavi
10 évtől plusz kéthavi
20 évtől plusz háromhavi

távolléti díj, ha a munkaviszony az
munkáltatói felmondással, a munkáltató
jogutód nélküli megszűnése miatt és a
munkavállalóra irányadó öregségi
nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven
belül szűnik meg.
Mikor nem jár végkielégítés?
Nem jár végkielégítés a munkavállalónak,
ha


a) a felmondás közlésének vagy a munkáltató
jogutód nélküli megszűnésének időpontjában
nyugdíjasnak minősül, vagy
b) a felmondás indoka a munkavállaló
munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása
vagy a nem egészségi okkal összefüggő
képessége.
Védett korban lévők
munkaviszonyának megszüntetése
A munkaviszony csak munkaviszonnyal
kapcsolatos magatartásával indokolt
felmondással szüntethető meg, de csak azonnali
hatályú felmondásra okot adó körülmény folytán.
munkáltató működésével összefüggő okból,
vagy a munkavállaló képességével összefüggő
okból csak akkor szüntethető meg, ha
munkáltatónál nincs olyan munkakör, amelyet a
védett korú elláthatna, vagy annak ellátását
visszautasítja.
Munkaidő-beosztás
(4) A munkaidő-beosztást legalább hét
nappal korábban, legalább egy hétre
írásban kell közölni. Ennek hiányában az
utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
(5) A munkáltató az adott napra vonatkozó
munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában
vagy működésében előre nem látható
körülmény merül fel, legalább négy nappal
korábban módosíthatja.
Kötetlen munkarend
(2) Kötetlen a munkarend, ha a munkáltató
heti átlagban legalább a napi munkaidő
fele beosztásának jogát - a munkakör
sajátos jellegére, a munkavégzés önálló
megszervezésére tekintettel - a
munkavállaló számára írásban átengedi.

Kötetlen munkarendnél se munkaidőkeret, se
rendkívüli munkaidő.
Munkaközi szünet
103. § (1) A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő
vagy a 107. § a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartama
a) a hat órát meghaladja, húsz perc,
b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt
perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
(3) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók
számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat.
(4) A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.
(5) A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést
követően kell kiadni.
(6) A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni.
Ebben az esetben az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, de az (5)
bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább húsz perc
tartamúnak kell lennie.
Kollektív szerződés hiányában a munkaközi szünet nem a munkaidő része.
Állásidő
146. § (1) A munkavállalót, ha a
munkáltató foglalkoztatási
kötelezettségének a beosztás szerinti
munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) az elháríthatatlan külső okot kivéve alapbér illeti meg.
Bérpótlék is megilleti, ha kap alapbért.
Műszakpótlék
141. § (1) A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi
munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a
tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő
munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék
(műszakpótlék) jár.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a változást
rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás
szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a
munkanapok legalább egyharmada esetében eltér,
valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont
között legalább négy óra eltérés van.
Munkaszüneti nap
87. § (1) Munkanap: a naptári nap vagy a
munkáltató által meghatározott megszakítás
nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató
működése miatt a beosztás szerinti napi
munkaidő kezdete és befejezése nem azonos
naptári napra esik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően
irányadók a heti pihenő- vagy a munkaszüneti
nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy
a hét és huszonkét óra közötti tartamot heti
pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell
tekinteni.
Munkaszüneti napi díjazás
1) Havibéres munkavállaló alapbére a díjazás átalány
jellege miatt eleve tartalmazza a munkaszüneti napra
járó díjazást. Vagyis munkaszüneti napra az alapbér jár.
2) Óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállalót
akkor illeti meg a távolléti díja (amelyben benne
foglaltatik a műszakpótlék), amennyiben a munkaszüneti
nap miatt az általa teljesítendő munkaidő csökkenne, pl.
ha a munkaszüneti nap munkanapra (azaz hétfőtől
péntekig terjedő munkanapok valamelyikére) esik. Ekkor
tehát távolléti díj jár.
Munkaszüneti napi díjazás
3) Ha valaki munkaszüneti napon dolgozik (mert pl. megszakítás nélküli
munkarendben dolgozik), akkor rendes munkaidőben 100%-os bérpótlék jár
a teljesített munkabéren felül. Ha pedig munkaszüneti napi munkavégzés
egyben rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek is minősül, akkor
további 100%-os bérpótlék jár.
4) A munkavállaló, amennyiben a munkaszüneti napra beosztás szerinti,
rendes munkaidő volt előírva, tehát a munkavállalónak az adott
munkaszüneti napon dolgoznia kellett volna (mondjuk 8 órás műszakban 14
és 22 óra között), de ő szabadságot vesz ki, akkor a munkavállalónak a
szabadság idejére távolléti díjat kell fizetni. Távolléti díj címén a
munkavállalónak az alapbére 8 órára eső részét kell kifizetni, továbbá meg
kell fizetni a részére a 18 óra és 22 óra közötti időre járó műszakpótlékot
(kollektív persze ettől eltérően is rendezheti a műszakpótlékot), valamint jár
a munkavállalónak a 100 százalékos mértékű munkaszüneti napi pótlék is,
mert ha beosztás szerinti munkaidőre járó bérpótlékok munkavégzés alóli
mentesül esetén is megilletik a munkavállalót.
A munkavállaló kártérítési
felelőssége
(3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a
munkavállaló négyhavi távolléti díjának
összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan
károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.
(2) Kollektív szerződés rendelkezése alapján,
gondatlan károkozás esetén a kártérítés
mértéke legfeljebb a munkavállaló nyolchavi
távolléti díjának összege.
Szakszervezetet megillető
munkaidő-kedvezmény
274. § (1) A munkavállalót szakszervezeti
érdek-képviseleti tevékenységének
ellátása érdekében munkaidőkedvezmény illeti meg, továbbá a 273. §
(3)-(4) bekezdése szerint megjelölt
munkavállaló mentesül munkavégzési
kötelezettsége alól a munkáltatóval való
konzultáció tartamára.
Munkajogi védelem
273. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése
szükséges - a (3) bekezdés szerint megjelölt - választott
szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló (a továbbiakban:
tisztségviselő) munkaviszonyának a munkáltató által felmondással
történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt
érintő 53. § szerinti intézkedéséhez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem a tisztségviselőt
megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra
illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át
betöltötte.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt tisztségviselőn túlmenően az (1)
bekezdésben meghatározott védelem illeti meg a munkáltatónál
képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti
legfelsőbb szerve által megjelölt egy tisztségviselőt.
Várható módosítások
Kötetlen munkarend
Európai Unió irányelvével összhangban kívánja
a kötetlen munkarend alkalmazhatóságának
feltételeit megállapítani. Ugyanakkor a Javaslat
azt is rögzíti, hogy a munkarend kötetlen jellegét
nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri
feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva
meghatározott időpontban vagy időszakban
teljesítheti. Szűkítésként fogható fel, hogy már
nem feltétel, hogy legalább a munkaidő felét
maga határozhatja meg.
Várható módosítások
Kispapák szabadságának mértéke ne függjön attól, hogy
a munkaviszonyuk esetleg adott munkáltatónál év
közben kezdődött.
Készenléti jellegű munkakör
14 egybefüggő nap szabadság:


A munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább
tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a rendelkezésre állási
és munkavégzési kötelezettség alól.
E rendelkezés alkalmazása során azonban a szabadságnapok
megfelelő kiadása mellett, a tizennégy egybefüggő nap
szempontjából figyelembe vehető a heti pihenőnap (pihenőidő),
a munkaszüneti nap, a szabadnap, de az Mt. 55.§ szerinti
munkavégzés alóli mentesülési esetek nem.
Várható módosítások
Következő évre átvihető szabadság
megállapodással:


Minden aktuális évre meg kell majd kötni.
Csak az életkor szerinti pótszabadság egyharmadára.
Szabadság kiadás egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén: választási lehetőség, hogy
órában vagy napban tartja nyilván, de a kiadás
munkanapra.
Betegszabadság: ha órában tartja nyilván,
maradhat fönn néhány óra. Ekkor az egész
napra betegszabadságot kell elszámolni.
Várható módosítás
Alapbér számítása


Alapbér esetén nem kell majd kötelezően a 174-es
osztót alkalmazni.
A havi bér arányos részének kiszámításakor is az
általános és nem a beosztásnak megfelelő
munkarend szerinti munkaidőt veszik alapul. Így az
egy napra járó havi bér meghatározásánál az adott
hónap általános munkarendjének megfelelő
munkanap számmal kell a havi bért elosztani. Az egy
órára járó havi bér megállapításánál az ilyen módon
kiszámított havi alapbér egy napi összegét a
munkaszerződésben megállapított napi munkaidő
tartamával kell osztani.
Várható módosítás
Távolléti díj:


Megszűnik a beosztás szerinti munkaidőben
történő távollét és a beosztás nélküli időben
történő távollét szabályozási kettőssége,
Elemei bővülnek a vasárnapi pótlékkal
(rendes és rendkívüli munkaidőben is a
többműszakos, a készenléti jellegű és a
kereskedelmi tv. hatálya alá tartozó
munkáltatóknál)
Várható módosítás
Hatályba lépés: két lépésben


2013. augusztus 1.
2014. január 1.
Köszönöm a
figyelmet!