Transcript tovább - Magyar Ügyvédi Kamara

A BÍRÓSÁGI ÉS ÜGYÉSZSÉGI
ELJÁRÁSOKBAN
KELETKEZETT SÉRELMEK
REPARÁLHATÓSÁGÁRA
VONATKOZÓ
JOGGYAKORLAT
ÁTTEKINTŐ ELEMZÉSE
2013. OKTÓBER 3.
ELŐADÓ: SZABÓ PÉTER
I. Irányadó jogszabályi
rendelkezések
Bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kártérítés
(Ptk. 339. §, 349. §)
2. Kártalanítás (Be. 580-584. §)
3. Méltányos elégtételt biztosító kártérítés (Pp. 2. §)
1.


A felperesi igények gyakran személyhez fűződő jog
megsértésére alapítottan (is) fogalmazódnak meg.
A Pp. 2. §-ában szabályozott igényérvényesítési mód
mellett számos alkalommal alternatív lehetőség az
eljárás elhúzódása miatti kifogás (Pp. 114/A. és
114/B. §-ok).
II. Eljárásjogi rendelkezések
Felek
Felperes az a személy, aki azt állítja, kárt szenvedett
(vagy a jogutódja).
 A Be. 584. § (2) bekezdése szerint kártalanítási ügyekben
a terhelt (örököse).

Alperes:
Bírósági jogkörben okozott kártérítés és a Pp. 2. §-ára
alapított igény esetén az adott
törvényszék/ítélőtábla/Kúria – a Bszi. 18. § (3) bekezdése
szerint a járásbíróság, 19. § (3) bekezdése értelmében a
közigazgatási és munkaügyi bíróság nem jogi személy
 Ügyészségi jogkörben okozott kártérítés esetén a
Legfőbb Ügyészség
 Kártalanítási igény esetén a Magyar Állam


Képviselet
Bszi. 86. § (1) bek. b) pont: az OBH képviseli az OBH
elnökét és a bíróságokat a bírósági eljárásokban
 Az ügyészség szervezetéről és működéséről szóló
12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás 13. § (1) bek. a) pont: a
Jogi Képviseleti Önálló Osztály az ügyészi szervezet
egészét érintő peres és nemperes ügyekben ellátja a
Legfőbb Ügyészség képviseletét. Az Osztály a legfőbb
ügyész közvetlen felügyelete alatt áll (10. § (1) bek. c)
pont).
 Kártalanítási ügyekben a Magyar Államot az
igazságügyért felelős miniszter képviseli.
 A jogi képviselet a törvényszék elsőfokú
hatáskörébe tartozó perekben nem kötelező a
törvényszék előtt /Pp. 73/A.§ (1) bek. ba)/ .

Hatáskör
Bírósági és ügyészségi jogkörben okozott
kártérítés – törvényszék (Pp. 23. § (1) bek.
b) pont)
 Pp. 2. §: törvényszék (Pp. 23. § (1) bek. m)
pont)
 Kártalanítás: értékhatártól függően
járásbíróság vagy törvényszék

A Be. eljárásjogi rendelkezései
Kártalanítás esetében a Pp. rendelkezéseit a
Be.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
 Igényérvényesítési határidő: hat hónap
 A bíróság az alapügyben eljárt ügyészség
nyilatkozatát szükség szerint beszerzi, az
alperes indítványára erre köteles.

Illetékfeljegyzési jog
- Bírósági és ügyészségi jogkörben okozott
kártérítés: Itv. 62. § (1) bek. g) pont
 - Pp. 2. §: Itv. 62. § (1) bek. m) pont
 - Kártalanítás: Itv. 62. § (1) bek. l) pont
 Megállapítható, az irreális követelések
előterjesztését segíti.

Bíró (ügyész) elleni keresetindítás
Pp. 130. § (1) bek. g) pont (2013. június
1-jétől hatályos)
…, továbbá – ha jogszabály másként nem
rendelkezik –a munkáltató helytállási
kötelezettsége körébe tartozó személyhez
fűződő jogot sértő tevékenység és egyéb
károkozás miatt a pert a munkavállaló ellen
indították.

III. Bírósági és ügyészségi
jogkörben okozott kártérítés
Elsődlegesen a büntetőeljárások során okozott
kár vonatkozásában vizsgáljuk, de a
megállapítások értelemszerűen polgári ügyekre
is irányadóak.
Jogszabályi háttér
Ptk. 339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz,
köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha
bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott
helyzetben általában elvárható.
 Ptk. 349. § (1) Államigazgatási jogkörben okozott
kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani,
ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható,
illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes
jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette.
 (3) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági
és ügyészségi jogkörben okozott kárért való
felelősségre is, ha jogszabály másként nem
rendelkezik.

1. A kár megtérítésének konjunktív
kritériumai:
A/ Általánosak
 a) jogellenesség,
 b) a bírósági (ügyészségi) eljárással
kapcsolatban keletkezett kár,
 c) okozati összefüggés a jogellenes
magatartás és a kár között,
 d) felróhatóság,

B/ Speciális
 e) a kár rendes jogorvoslattal nem volt
elhárítható, illetőleg a kár elhárítására alkalmas
rendes jogorvoslati lehetőségeket a károsult
igénybe vette (pl. végrehajtó esetében végrehajtási
kifogás, de a Pp. 114/A. §-a szerinti eljárás
elhúzódása miatti kifogás is ilyen – FÍ 5. Pf.
20.649/2011/7.).


Okozati összefüggés hiányában alaptalan
kereset: BH 2000. 400.
DÍ Pf. II. 20.204/2010/4. A jogellenesen elkobzott
gépjárműben az elkobzás alatt természetes avulás
miatt bekövetkezett értékcsökkenés a jogellenes
magatartással nincs oksági kapcsolatban.
2. A bírói gyakorlat főbb tézisei

A/ A polgári per nem jelentheti a büntetőeljárás,
vagy a megelőző polgári per felülvizsgálatát, nem
szolgálhat a lefolytatott eljárás általános
törvényességi felügyeletére. Az a rendeltetése, hogy a
bíróság (ügyészség) tevékenységét, eljárásának
módját előíró konkrét jogszabály megsértéséből
eredő, az adott eljárásban nem reparálható kárt
kompenzálja.
BDT 2006. 1496, LB Pfv.V. 22.170/2007/6., FÍ 9. Pf.
20.737/2003/9.
 Bszi. 2. § (1) bek.: a bíróságok a vitássá tett vagy
megsértett jogról véglegesen döntenek, 6. §: a
határozat mindenkire kötelező

B/
Önmagában a jogalkalmazási tévedés a felelősség
megállapításához csak akkor elegendő, ha az kirívóan súlyos,
nyilvánvaló.
LB Pf. V. 24.543/2000/2.
 GYÍ Pf. V. 20.223/2010/4. (Az elsőfokú bíróság a késedelmesen
előterjesztett bizonyítási indítványt nem foganatosította, ami
jogerősen az alapügy alperese pervesztességéhez vezetett. Az
alperes a jogerős ítélet alapján teljesített is, majd a LB a jogerős
ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül
helyezte azzal, hogy a per késedelmét az elkésetten előterjesztett
bizonyítási indítvány nem okozta. A felperes felszámolás alá került,
az alapügy alperese igényét vele szemben nem tudta érvényesíteni.
E jogszabálysértés nem volt kirívóan súlyos, a Pp. 3. § (4) bekezdése
alkalmazásában általánosan követett bírói gyakorlat nem alakult ki.)
 Így lehet összhangba hozni a lelkiismeretes munka
követelményét és az ítélkezés függetlensége garanciális elvét.

C/ A ténymegállapítás, döntés nem lehet
mérlegelés eredménye.
 BH 1992. 103, EBH 2001. 526, BDT 2004.
1028
D/ Ha az irányadó jogszabály vizsgálata
elmaradt, ez a kártérítési felelősséget
megalapozza.
 LB Pfv. V. 20.459/2008/4., FÍ 9. Pf.
20.314/2003/2.
E/ A jogszabálysértés anyagi és eljárásjogi
természetű is lehet. Utóbbira példa, hogy az
egyértelmű illetékességi szabály megsértése
kártérítés alapjául szolgálhat (EBH 2002. 751)
F) A károsult kárenyhítési kötelezettsége
(Ptk. 340. § (1) bek.)
3.Jogsértő büntetőeljárással okozott kár
A/ Köztudomású tény, hogy a büntetőeljárás
(sőt, ennek híresztelésének) ténye az érintett
megítélését, értékelését, hírnevét hátrányosan
befolyásolja.
 EBH 2001. 514, LB Pfv. IV. 20.708/2007/5.
B/ Önmagában az alaptalan, a terhelt
büntetőjogi felelősségének megállapításához nem
vezető büntetőeljárás nem jogsértő, nem
eredményezi személyhez fűződő jog sérelmét.
 BH 2008. 212, LB Pfv. X. 22.590/1999/3.
C/ A bíróság mérlegelésen alapuló felmentő ítélete
önmagában nem eredményezi a nyomozó hatóság és
az ügyészség kártérítési felelősségét, hiszen nem
várható el tőlük annak előrelátása, a jogerős ítéletet
hozó bíróság a bizonyítékokat miként fogja értékelni.
 LB Pf. IX. 27.082/2001/4., DÍ Pf. I. 20.172/2005/4.
D/ A nyomozás elrendelése nem sértheti az
ártatlanság vélelmét, mely nem is személyhez fűződő
jog, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog egyik
alapelve.
 FÍ 9. Pf. 20.737/2003/9., LB Pfv. V. 20.573/2007/5.
E/ Bűncselekmény alapos gyanúja
fennállásához elég a valószínűsítés, s nem kell
egybevetni az egyes bizonyítékok bizonyító
erejét. E körben a hatóság mérlegeli, a
bűncselekmény valószínűsítéséhez szükséges
tények rendelkezésre állnak-e.
 BH 1992. 234, LB Pf. IX. 27.082/2001/4.
F/ Ha a nyomozás elrendelésekor az alapos
gyanú fennállt, s nem nyilvánvaló, nem bizonyos,
hogy a gyanúsított szökésétől, támadásától,
ellenszegülésétől nem kell tartani, úgy a bilincs
használata utólag sem kifogásolható.
 LB Pf. V. 26.814/2002/6.
G/ Ha a vádat megalapozó tények nem a
vádhatóság mulasztására visszavezethetően
változnak, mivel a vádemelési eljárásban a
nyomozás során beszerzett szakértői
vélemény megalapozottságát illetően kétség
nem merült fel, úgy a vádhatóság nem felel, ha
a bíróság újabb tények és bizonyítékok alapján
felmentő ítéletet hoz.
 LB Pf. V. 25.540/2002/4.
H/ Az ügyészség akkor sem felel önmagában amiatt,
mert:
 a vádemelési szakban a szakértői bizonyítást nem
ismétli meg, erre nincs is mód (DÍ Pf. II.
20.279/2007/6.);
 a vádat fenntartja, jogorvoslati jogával sikertelenül él
(FÍ 9. Pf. 21.170/2006/5.);
 a vádat mérlegelési jogkörében csak a tárgyaláson
ejti (LB Pfv. X. 21.345/1999/3.).
Nem azt kell vizsgálni, hogy sérelmezett döntése
helyes és eredményes volt-e, hanem hogy a döntést és
a benne kifejezésre juttatott álláspontot az adott
esetben képviselni lehetett-e. Csak akkor felel, ha a
döntésnek a célirányos és hatékony büntetőeljárás
szempontjából nincs értelme (LB Pf.V. 21.079/1997/2.).
4. A büntetőeljárásban eljáró személyek
kártérítési felelőssége
Feljelentő
 Természetesen a Ptk. 349. §-a nem jöhet
számításba.
 Az a következtetés vonható le a megjelent
eseti döntésekből, hogy a terhelt kivételesen
igényelhet kártérítést a feljelentőtől (BH 2002.
233, 2004. 357, LB Pf. VIII. 25.050/2002/4.).
Akkor lehet kivételesen a kárigény alapos, ha
hamis vádat megvalósító feljelentés folytán
indul büntetőeljárás (LB Pf.V. 25.47062002/3.).
Nyomozó hatóság








A büntetőeljárás nyilvánvalóan alapos gyanú nélküli megindítása személyhez fűződő jogot
sért, kártérítés alapjául szolgálhat (BH 2008. 212)- Gt. jogértelmezést nem igénylő
rendelkezésével szemben indult nyomozás
Lefoglalás jogellenes foganatosítása. Gondot kell fordítani a megőrzéssel megbízott személy
kiválasztására, tárolásra, raktározásra. Romlandó árut értékesíteni kell. A lefoglalás
megszüntetése után a lefoglalt dolgot késedelem nélkül kell kiadni.
4/2006. PJE A hatósági letétből következő őrzési, kezelési tevékenység szorosan kapcsolódik a
hatóság közhatalmi döntéséhez, a lefoglaláshoz.
LB Pfv. V. 20.283/2005/5., LB Pfv.V. 24.893/2002/4., LB Pfv.V. 21.923/2007/8., LB Pf.V.
24.980/2000/5., FÍ 5. Pf. 20.195/2008/3.
A személyes szabadságot korlátozó jogellenes kényszerintézkedés kártérítésre ad alapot. A
lehető legnagyobb szakszerűséggel kell vizsgálni a feltételek fennállását. LB Pf.V.
26.886/2001/4., FÍ 2. Pf. 20.913/2006/4.
Szükségességi és arányossági mérce: több lehetséges intézkedés közül azt kell választani,
mely az eredményesség biztosítása mellett az érintettre a legkisebb károkozással jár (LB Pfv.
III. 20.689/2010/4.)
Felel a hatóság – tipikusan a sértettel szemben -, ha bűncselekmény jut tudomására, s
intézkedési kötelezettségét elmulasztja. Pl. konkrét esetben a gépkocsin lopott jármű
rendszáma volt, a lefoglalás azonban elmaradt (LB Pf.V. 23.226/1998/3.)
Kézbesítésre vonatkozó szabályok megszegése. Pl. a nyomozást megszüntető határozat
indokolatlanul késedelmes kézbesítése (LB Pf.V. 24.182/1997/4.)
Ügyészség (nem nyomozó hatóság funkciójában)



Az irányadó jogszabályi háttér nélküli,
szakmailag alá nem támasztható vádemelés
személyhez fűződő jogot sért (FÍ 9. Pf.
20.314/2003/2.)
Lefoglalás megszüntetése. Felelőssége fennállt,
amikor kirívóan okszerűtlen határozatával a
gépkocsit nem a hatósági nyilvántartásban
szereplő tulajdonosnak rendelte kiadni (LB Pfv.
V. 21.427/2005/8.)
Ügyészségi alkalmazott valótlan nyilatkozata a
sajtónak (LB Pfv.V. 20.860/2005/2. és Pfv.V.
20.980/2008/6.)
Bíróság
Sokkal gyakoribb az elmarasztalás, mint ügyészi szervek
esetében – jóval nagyobb a másként helyre nem hozható károk
előfordulásának lehetősége
- A Be. mérlegelést nem igénylő rendelkezése sérelmével elrendelt
elővezetés (DÍ Pf. II. 20.222/2008/8.)
- Elfogatóparancs.
 Az ismertté vált címet az iratoknál át kell vezetni (FÍ 9. Pf.
20.002/2003/2., FÍ 9. Pf. 20.250/2008/5.)
 Európai elfogatóparancs kibocsátása tévesen, névazonosság
folytán
 - Külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés
végrehajtásának átvétele – téves végrehajtási fokozat (FÍ 5. Pf.
20.961/2007/6.)
 - Összbüntetési eljárás lefolytatásának elmaradása vagy
késedelme miatti „túltöltés”
 Az összbüntetési eljárás lefolytatása az ügyész, a terhelt, illetve a
védő indítványától függetlenül a bíróság kötelessége (DÍ Pf. II.
20.604/2005/4.)

A kimentés lehetősége

Évekkel ezelőtt előfordultak kifogásolható
döntések.
7.Tipikus jogkövetkezmény: a nemvagyoni
kár
mérni a mérhetetlent: az arányosság és a
mértéktartás zsinórmértéke
 mérlegelésen alapul, tekintettel a károsultat ért
jogsérelem súlyára, következményeire, a bírói
gyakorlatban tükröződő ár- és
értékviszonyokra
 mértékét az elszenvedett hátrány, nem a
jogsértés súlya határozza meg
 büntetett előélet és többszörös visszaesői
minőség értékelhető-e?

8. Bírósági jogkörben okozott kár polgári
ügyekben
perfeljegyzés elmaradása,
 biztosítási intézkedés iránti kérelem
késedelmes elbírálása
 előzetes bizonyítás elrendelése (mezőgazdasági
szakértő) másfél év késedelemmel kártérítésre
ad alapot (tavaszi munkákat nem tudta
elvégezni) (BH 2003. 152)
 cégbírósági téves bejegyzések

IV. Kártalanítás (Be. 580.-584. §)
Feltételei:
 Önmagában a büntetőeljárással járó,
köztudomásúan felmerülő hátrányos
jogkövetkezmények reparálására a sérelmet
szenvedett fél (terhelt) csak akkor tarthat
igényt, ha a büntetőeljárás eredményéhez
képest eleve alaptalanul szenvedett el
kényszerintézkedést, vagy az a jogerős ítélet
szerinti büntetés mértékét meghaladja,
illetőleg sikeres rendkívüli jogorvoslat ezt
megalapozza, s nem áll fenn a törvényben
kimerítően felsorolt kizáró okok egyike sem.





Független attól, hogy a büntetőeljárást lefolytató szervek
jogellenes magatartást tanúsítottak-e (BH 1998. 82)
A jogerős ítélet alapján kitöltött szabadságvesztésért járó
kártalanítás szempontjából a rendkívüli jogorvoslat folytán kiszabott,
végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés enyhébb
büntetésnek számít, ha azonban a próbaidő eredménytelenül telik
el, az igény alaptalanná válik (EBH 2006. 1407)
A kártérítés összegekor az időtartamnak van jelentősége. A
fogva tartással szükségszerűen együtt járó fizikai és pszichikai
terheken túlmenő többlettényállásra van szükség magasabb
összegű kártalanításhoz (BH 2002. 186, BDT 2005. 1088, BDT
2008. 1867)
Csak az előzetes letartóztatással okozati összefüggésben
keletkezett károk érvényesíthetők, a büntetőügyben meghatalmazott
védő díja nem (EBH 2010. 2140)
A vád tárgyává tett bűncselekmény súlyát és társadalmi
megítélését, a büntetőeljárás esetleges elhúzódását a
kártalanítás megítélésénél nem lehet számításba venni (BDT
2007. 1515)
V. A kártérítés és a kártalanítás
viszonya
Egymástól függetlenül kell vizsgálni, egyik sem
előfeltétele a másiknak. Jogalapjuk nem
azonos, nincs érvényesítési rangsor vagy
sorrend. A megállapított kártalanítás azonban
kárként már nem érvényesíthető (EBH 2008.
1778).
VI.
A méltányos elégtételt
biztosító kártérítésre
vonatkozó igény (Pp. 2. §)
1. Előzetes megjegyzések


A büntetőügyeket érintően nincs rokon
intézmény, a kereset nem vizsgálható a Pp. 2. §a szellemében (FÍ 5. Pf. 20.869/2007/2.). Kérdés:
a Római Egyezmény 6. cikkét (tisztességes
tárgyaláshoz való jog) vagy a Polgári és Politikai
Jogok nemzetközi Egyezségokmányának 9. Cikk
3. pontját (fogvatartás esetén) közvetlenül fel
lehet-e hívni?
Római Egyezmény 6. Cikk – mit hoz a jövő?
2. Jogszabályi háttér




Pp. 2. § (1) A bíróságnak az a feladata, hogy – összhangban az 1. §ban foglaltakkal – a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek
tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő
befejezéséhez való jogát érvényesítse.
(2) A per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és
természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is
figyelembe véve határozható meg. Nem hivatkozhat a per ésszerű
időn belül történő befejezésének követelményére az a fél, aki
magatartásával, illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is
hozzájárult.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a
fél – az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással – méltányos
elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt, feltéve, hogy a sérelem
a jogorvoslati eljárásban nem volt orvosolható. Az igény elbírálása
során a bíróság soron kívül jár el. A kártérítés megállapítását nem
zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem
közvetlenül nem volt felróható.
(4) A bíróság e törvény alkalmazása során annak rendelkezéseit csak
az ebben a fejezetben meghatározott alapelvekkel összhangban
értelmezheti.


3. A bírói gyakorlatban felmerült
kérdések
A/A pernek nem rendeltetése az alapügy
jogerős határozatának felülvizsgálata (LB Pfv.
III. 20.102/2011/3.).
B/ Méltányos elégtételt biztosító
kártérítésnek akkor van helye, ha a sérelem a
jogorvoslati eljárásban nem orvosolható.
Ebbe a felülvizsgálati eljárás is beletartozik
(LB Pfv. III. 20.893/2011/7.).(A konkrét
ügyben közigazgatási perről volt szó.)
C/ Tartalmilag a(z akár pervesztes) fél eljárási
jogainak sérelme miatt sérelemdíjat igényelhet,
mely alkalmas kell legyen méltányos elégtétel
biztosítására Az e jogcímen érvényesített igény
vagyoni kár soha nem lehet (FÍ 5. Pf.
20.842/2011/5.), de különbözik a nemvagyoni
kártérítéstől és a kártalanítástól is.

D/ Objektív, felróhatóságtól független
felelősség (DÍ Pf. II. 20.619/2012/6.).

E/ A felperes vétkes mulasztása a kártérítési
felelősséget kizárja, nem kármegosztást
eredményez (FÍ 1. Pf. 20.029/2006/6.).
◦ F/ Megalapozhat-e egyes bírósági intézkedések késedelme a Pp.
2. § (3) bekezdése értelmében kártérítést, avagy az csak a
pertartam egészének elhúzódása teheti lehetővé? – FÍ 17. Pf.
20.17462011/6. az utóbbi álláspontra helyezkedik. Ezzel
szemben GYÍ Pf. III. 20.386/2010/5.: az ideiglenes intézkedés
iránti kérelem a per további menetétől elkülönülő eljárás,
melynek során a bíróság a felek által perbehozott anyagi jogi
igény tekintetében ideiglenes jelleggel, soron kívül dönt. Az
eljárás ezen szakasza tekintetében az alapper befejezése előtt
is önállóan vizsgálható a felperesi igény. (2008. október 15-én
benyújtott ideiglenes intézkedés iránti kérelem jogerős elbírálása
2009. december 3-án.)
◦ G/ Az ésszerű időn belüli elbírálás kötelezettsége csak az
érdemi döntésre vonatkozik-e, vagy a permegszüntető végzés
tekintetében is irányadó? FÍ 5. Pf. 20.471/2007/6. szerint csak az
előbbire.
◦ H/ Kúria Pfv. III. 20.678/2011/3. – példa a fél jogainak
többszörös megsértésére.
VII. Az új Ptk. legfontosabb
rendelkezései
6:549. § Felelősség bírósági, ügyészségi, közjegyzői
és végrehajtói jogkörben okozott kárért.
Továbbra is a Legfőbb Ügyészség, illetve a bíróság az
alperes (nem az Állam).Visszautal a közigazgatási
jogkörben okozott kárért való felelősségre.

6:564. § A kártalanítás
Visszautal a kártérítésre vonatkozó szabályokra.


személyiségi jogokra vonatkozó szabályozás,
különös tekintettel a sérelemdíjra
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!