Transcript prezentáció

JUHÁSZ LÁSZLÓ
A wrongful trading
(vezetői felelősség)
szabályai
Miért kell a témával
foglalkozni
 Viszonylag új jogintézmény a magyar
jogban, kb 10 éves múltra tekint vissza
 A gyakorló jogászok sem ismerik kellően
a szabályokat
 A bírói gyakorlat most van kialakulóban
Miért kell a témával
foglalkozni
 A követeléskezeléshez szorosan hozzátartozik
 Van-e olyan személy vagy szervezet, amely
felelősséggel tartozik az adós ki nem elégített
követeléséért
 Kezesség, zálogjog mellett más
jogintézmények is élnek
 Fontos tudni: a bajba jutott adós felszámolási
eljárásában max 180 napunk van a követelés
bejelentésére, ezt követően megszűnik a
követelés
Előzmények
 A magyar jogban először egy bírói döntésben került sor a korlátolt
felelősség áttörésére. (Tribuszer ügy)
 A Legfelsőbb Bíróság 1999-ben (még az 1988. évi VI. törvényt
értelmezve) kifejtette, hogy ha az alperesek azért működtették
a kft-t, hogy azzal felelősségüket korlátozva
bűncselekménysorozatot kövessenek el, nem hivatkozhatnak a
károsultakkal szemben a kft. tagjának korlátozott felelősségére,
és a bűncselekményből eredő károkért helytállni tartoznak. Itt
azonban még a bíróság a Ptk. 339. §-a alapján mondta ki
 a tagok felelősségét, mivel az 1988-as Gt. még nem tartalmazta a
felelősség áttörés szabályát (BH 1999.465.).
 Nochta Tibor, aki a 2005-ben megjelent: A magánjogi felelősség
útjai a társasági jogban c. munkájában feldolgozta a témát.
Jogtörténeti előzmények
 N. M. Butler – egy 1911-ben tartott beszédében kifejtette, hogy a 19. század legjelentősebb találmánya
a korlátolt felelősség intézményének megalkotása volt,
amelyet még a gőz és az elektromosság
felfedezésénél is jelentősebbnek értékelt, mivel
véleménye szerint a korlátolt felelősségű társasági
forma nélkül az előbbiek életképtelenségre lettek volna
ítélve.
 Osztotta ezt a véleményt Charles William Eliot is, aki
szerint a társaságok legfontosabb ismertetőjegye
korlátolt felelősségük, melynek megjelenése a 19.
század legnagyobb hatással bíró felfedezése volt.
Jogtörténeti előzmények
 A korlátolt felelősség többletkockázat vállalását
rója mindenek előtt a társaság hitelezőire, de a
korlátlan felelősségű tagokra is. Ezáltal
szétteríti (megosztja) az üzleti rizikót a tagok és
a hitelezők között. Kezdetekben a társaságok
és a hitelezők közötti megállapodásra
alapozódott, később azonban egyértelműen
jogalkotói kézbe került a szabályozás.
Jogtörténeti előzmények
 Fékek és ellensúlyok törvényi megfogalmazásának
lényege: a kockázatvállalás mérlegét egyensúly közeli
állapotban tudják tartani.
 Ennek egyik eszköze a korlátolt tagi felelősség
áttörésének (Haftungsdurchgriff) mint szankciónak a
lehetősége - a társaság hátrányára történő - a korlátolt
felelősséggel való visszaélés eseteiben.
 Ugyanilyen eszköz a vezetői felelősség
megteremtése.
 Az angolszász és német jogi megoldás lényege
A magyar jogi szabályozás
 Jellemzői:
 Három törvény rendelkezik a társaság
tagjainak és vezetőinek a felelősségéről:
 Cstv, Gt, Ctv.
 Ezzel egy hálót alkotnak
 A szabályozás megvalósítja a fékek és
egyensúlyok rendszerét
Jogtörténeti előzmények
 New-Yorki Fellebbezési Bíróság döntése
Booth&Bunce ügyben 1865-ben.
 A társaság tagjai létrehoznak egy B
társaságot, átviszik a tulajdonjogot,
vagyont. A társaság hitelezője kérelmére
a bíróság megállapította a B társaság
tagjainak felelősségét az A társaság
hitelezőjével szemben
Felelősségi háló
kifeszítése




A vezetői felelősség
A tagi felelősség
A volt tag felelőssége
A többségi tulajdonos felelőssége
A vezetői felelősség
 Cstv. 33/A §:
 -A fizetésképtelenségi helyzet bekövetkeztét követően
tanúsított magatartás miatt
 - a hitelezők és a felszámoló (az adós nevében)
indíthat pert
 - a felszámolás alatt megállapítás, felszámolás után 60
napon belül marasztalás
 Gt. 30.§ (2)
 a társaság működése és a vezető tisztségviselő
ügyvezetése alatt elkövetett cselekmények miatt,
 a társaság (felszámolás alatt a felszámoló a társaság
nevében) indíthat pert
 elévülési határidőn belül
Vezetői felelősség
 Gt. 30.§ (6) bek.

-jogutód nélküli megszűnés után a működés alatti
cselekmény miatt

- tag indíthatja

- jogerős cégbírósági törléstől számított egy év
 Ctv. 118/A.§ (3) bek.
 a fizetésképtelenségi helyzet bekövetkezését követően
 hitelező indíthatja
 a kényszertörlési eljárás jogerős lezárását követő 90
napos jogvesztő határidő alatt.
A minősített többségi
tulajdonos tag felelőssége
 Cstv. 63.§ (2) bek.
 tag: minősített többséget biztosító, egyszemélyes gt, egyéni cég
tagja ellen
 tartósan hátrányos üzletpolitika és a társaság vagyona nem fedezi
a hitelezői igényeket
 hitelező indíthatja
 a felszámolási eljárás során vagy annak jogerős lezárását követő
90 napos jogvesztő határidő
 Ctv. 118/A § (1) bek.
 Tag ellen indítható: legalább többségi befolyással rendelkező
 a kényszertörlési eljárással törölt cégnek kielégítetlen tartozása
van
 Hitelező indíthatja
 a kényszertörlési eljárás lezárását követő 90 napos jogvesztő
határidő alatt
A tagok felelőssége
 Gt. 20.§ (7) bek. (BH. 2012/124)
 Tag ellen: aki olyan határozatot hozott, amely a társaság érdekeit
nyilvánvalóan sérti
 a társaság indíthatja
 elévülési határidőn belül
 Gt. 50.§ (1) bek.
 Tag ellen indítható: aki a korlátozott felelősséggel vagy
 a korlátozott felelősséggel és a társaság elkülönült jogi
személyiségével visszaél
 Hitelező indíthatja
 elévülési határidőn belül
Volt tag felelőssége










Cstv. 63/A §
volt tag: a felszámolási eljárás megindítását megelőző három évben
részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező
- az adósnak a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg szerinti jegyzett
tőke 50 %-át meghaladó tartozása van
a hitelező vagy a felszámoló indíthatja
a felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő
határidő alatt
Ctv.118/A.§ (2)
tag: a kényszertörlési eljárás megindítását megelőző három éven belül
részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező
kényszertörlési eljárást követő törlés után ki nem elégített tartozása van
Hitelező indíthatja
kényszertörlési eljárás jogerős befejezését követő 90 napos jogvesztő
határidőn belül
A vezetői felelősség
lényege
 Kártérítési per, ennek minden következményével
(angolszász minta)
 A felszámolás kezdő időpontja előtti három évben
vezetői tisztséget betöltő személyek
 Fenyegető fizetésképtelenség bekövetkeztét követően
 Nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján jártak
el
 Ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent vagy
 A hitelezői követelések teljes kielégítését
meghiúsították vagy
 Környezeti terhek rendezését elmulasztották
Jogszabály változások
 A 2006. évi szabályozás koncepciója
 Kettős perindítás: előbb egy megállapítási per,
majd marasztalási per
 A perekkel kapcsolatos kapcsolatos kérdések:
 pertárgy érték-illeték kérdése 1/2013 PJE
 felperesi pozíció kérdése felszámoló esetében
Jogszabály változások
 2009. évi módosítás
 -újabb perindítási lehetőség bevezetése
(közbenső mérleg utáni per)
 -felszámoló az adós nevében indíthat
pert
 - bevezette a biztosíték-adási
kötelezettséget
Jogszabály változások
 2011. évi módosítás
 Kivette a közbenső mérleg utáni
perindítás lehetőségét
 A biztosíték kérdését pontosabban
szabályozta
Érdemi kérdések
 Mikor következik be a fenyegető
fizetésképtelenség (kritikus pont)
 Mi az a fenyegető fizetésképtelenség
A fenyegető
fizetésképtelenség
bekövetkezése
 Pécsi Ítélőtábla a Gf.IV.30.248/2010/5.
 „a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet
kialakulásáért az ügyvezetőnek a társaság hitelezőivel
szemben nincs helytállási kötelezettsége. A
fizetésképtelenség előidézésért, a fizetésképtelenség
bekövetkezését megelőzően tanúsított
magatartásokért, az ezt megelőző gazdasági
tevékenység veszteségéért, és a bekövetkezett
vagyonvesztésért az ügyvezető a társaság felé felel a
Gt. 30.§ (2) bekezdés alapján.
 A Cstv.33/A.§-a által alapított kártérítési felelősség
megállapítására tehát csak a fizetésképtelenséggel
fenyegető helyzet bekövetkezése utáni vagyonvesztés,
és csak az ezt követő időre eső ügyvezetői
magatartás adhat alapot.”
A fenyegető
fizetésképtelenség kérdése
 EBH.2011. 2417 ha a vezető a gazdasági társaság
helyzetét, valamint a piaci környezetet teljes
egészében tévesen felmérve, előre láthatóan és
kirívóan ésszerűtlen kockázatot vállalt. Felróható
módon jár el a vezető tisztségviselő, ha úgy köt általa
nem ismert idegen nyelven szerződést, hogy annak
valós jogi tartalmáról nem győződik meg
 BH.2012.101 A cég 5.144.000,- Ft készpénzzel
rendelkezett, amellyel szemben 1.546.000,- Ft rövid
lejáratú kötelezettség terhelte. Ennek ellenére, 2007.
év első felében, e teljes készpénzt, az I. r. alperes,
illetve az őt képviselő személy átadta egy olyan
romániai ingatlan megvásárlásához foglalóként,
amelynek vételárához szükséges fedezet az adásvételi
előszerződés aláírásakor még nem volt meg.
A fenyegető
fizetésképtelenség
 A BDT.2010.2282. Pécsi Ítélőtábla kimondta, hogy
bekövetkezik a fenyegető fizetésképtelenség, ha a
termelő tevékenységet már nem folytató adós úgy nyújt
kölcsönt egy (kapcsolt) vállalkozásnak, hogy a
kölcsönadás időpontjában a vele szemben fennálló,
felszámolási kérelmet is megalapozó követelések
összege meghaladja a vagyonát.
 SZIT: a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet
lényegében az adós esedékes számláinak
kielégítéséhez szükséges likvid pénzeszközök
elégtelenségét jelenti. Gf.I.30.344/2011/2.
 SZIT: a S. Kft. alapítását követően fennállt, az
átalakulási vagyonmérleg tervezet szerint elegendő
pénzeszközzel a kft nem rendelkezett. A cég
alapításától kezdődően fizetésképtelenséggel
fenyegető helyzetben volt. Gf.I.30.276/2011/6.
A fenyegető
fizetésképtelenség
 A fenyegető fizetésképtelenség a
vagyonhiányhoz, a vagyon nagyságát
meghaladó tartozások mellett ésszerűtlen
kockázattal végzett gazdasági tevékenységhez
kapcsolódik. Ez a szemlélet azt jelzi, hogy
minden alultőkésített cég gyakorlatilag a
fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet utáni
állapotában van, s a vezetők felelőssége
megállapítható.

[
A bizonyítási teher






Felperesnek kell bizonyítani:
-a jogellenes magatartást
-a kár összegét
-az okozati összefüggést
A vezető kimentheti magát: úgy járt el, ahogy az
adott helyzetben elvárható
Vélelem:Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját
megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont
(konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott
letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, a hitelezői érdekek
sérelmét vélelmezni kell.
A jogellenes magatartás
 nem a hitelezői érdekek elsődlegessége
alapján járt el a vezető
 a gazdálkodó szervezet vagyona
csökkent (követelést nem hajt be)
 a hitelezői követelések kielégítését
meghiúsította
 elmulasztotta a környezeti károk
rendezését
A kár
 LB Gfv. X. 30.047/2011/3.
 Nem a teljes ki nem elégített hitelezői
követelés, hanem csak a vezetői
mulasztással kapcsolatos
vagyoncsökkenés összege a kár
Egyéb kérdések
 Perköltség: 1/2013 PJE: nem
meghatározható pertárgy érték a
megállapítási per esetében
 Biztosíték: Debreceni Ítélőtábla 1/2012.
(V.18.) ajánlása: háttérszabály Pp. 156.§
Marasztalási per
 A marasztalási per jellemzői
 A felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 60
napos jogvesztő határidőn belül - ki nem elégített
követelése erejéig - bármely hitelező keresettel kérheti
a bíróságtól [6. §], hogy az (1) bekezdés szerinti
perben jogerősen megállapított felelősség alapján
kötelezze az adós volt vezetőjét követelésének
kielégítésére. Amennyiben határidőben több hitelező
terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és
a hitelezői követelések arányos kielégítéséről
rendelkezik. Amennyiben a felszámolási eljárás
jogerős lezárásáig az (1) bekezdés szerinti perben
még nincs jogerős döntés, a 60 napos jogvesztő
határidő kezdő napja a jogerős bírósági döntés napját
követő nap.
Marasztalási per
 Nem csak az indíthatja meg, aki a
megállapítási pert megindította
 A pereket egyesíteni kell
 Arányos kielégítés történik
 A 60 napos (korábban 90 nap) határidő
jogvesztő
Köszönöm
a
figyelmüket