Transcript Értő szakértés - Budapesti 384. sz. Ügyvédi Iroda

Értő szakértést
Avagy igazságügyi orvos-szakértés és
egészségügyi szolgáltatók kártérítési
felelőssége
Orvos-szakértés és egészségügyi szolgáltatás
• Előzetes bizonyítás során bíróság, illetve a 2008. évi XLV törvény alapján közjegyző
előtti eljárásban
• Igazságügyi orvos-szakértő nem peres eljárásban történő kirendelése során
bíróság vagy közjegyző előtti eljárásban
• Beteg, hozzátartozó (felperes) felkérésére
• Egészségügyi szolgáltató ( alperes ) felkérésére
• Biztosító felkérésére
• Egészségügyi közvetítés során
• Kártérítés iránti peres eljárásban bíróság kirendelésére
Előzetes bizonyítás
• Bíróság előtt akár a per megindítása előtt, akár annak folyamata során szakértői
vélemény:
• Valószínű, hogy a per folyamán vagy annak későbbi szakaszában már nem lenne lefolytatható
• A per ésszerű időn belüli lefolytatását, befejezését elősegíti
• Általában az ellenfelet is meg kell hallgatni a kirendelésről
• Közjegyző előtt:
• Hasonló esetekben mint bíróság előtt
• Nincs ellenérdekű fél meghallgatás
• Korábban is ritkán alkalmazták a nem peres eljárásban történő kirendelés
lehetősége (ahol nincs ellenérdekű fél meghallgatása, nincsenek jogszabályban
rögzített elrendelési feltételek) után még ritkábban kerül majd arra sor
Nem peres eljárásban történő kirendelés
• Közjegyző előtt 2009 januártól hasonló szabályokkal, mint a bíróság előtt 2006 januártól, kizárólag
a vélemény beszerzéséről szól
• Felperes, alperes, biztosító is kérheti egyoldalúan, ellenérdekű fél nincs az eljárásban
• Kezdeményező részéről szakértő kirendelése iránti kérelem, kérdések
• Jogszabály nem tiltja kérdésfeltevését a kirendelő részéről, de mivel az eljárás csak a nem peres
eljárásban történő kirendelés nem célszerű, ez a felek bizonyítási eszköze
• Szakértőt a kérelmező meghallgatása nélkül rendeli ki bíróság, közjegyző
• Szakértő lehet: névjegyzékbe felvett szakértő, gazdasági társaság, intézmény, állami szerv. Szakkonzulens igénybe vehető
• Vélemény elkészítési ideje 30 nap, ami 30 nappal hosszabbítható
• Eljárás véleménynek fél részére történő kézbesítésével befejeződik, kiegészítésre nincs lehetőség
(vagy új nem peres eljárás)
Nem peres eljárásban készült szakértői vélemény
• A véleményt a kérelmező szabadon felhasználhatja peren kívüli egyezségre, peres eljárás
megindítására
• Ha keresetben hivatkozik a véleményben foglaltakra köteles a Pp. alapján csatolni
• A perben felmerülő szakkérdésben a szakvélemény ugyan olyan bizonyítási eszköz, mintha a
perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő
• Nem peres eljárásban véleményt készítő szakértő a perben meghallgatható, Kérdéseket intézhet
hozzá valamennyi peres fél, a vélemény kiegészítése sem kizárt
• Abban az esetben, ha a másik fél nem tudja a szakértői véleménnyel kapcsolatos Pp beli
kifogásokat érdemben igazolni az eljárás szakértő kirendelése nélkül a nem peres eljárási
vélemény alapján dől el, más esetben új szakértőt rendel ki a bíróság, de a véleményt az új
szakértőnek is érdemben kell vizsgálnia
• Egyszerűbbé teheti a peres eljárást, várható elterjedése
Károsult megbízásából írt szakvélemény
• Károsult sem kér valótlanságról véleményt, hiszen a perben kirendelt szakértő
könnyen cáfolná
• Szakértő „rész-véleményt” készít, hiszen nyilván arra helyezi a hangsúlyt, hogy
milyen hibák történtek és nem a mentő körülményekre
• Sokszor nincsenek konkrét kérdések, szakértő általános értékelést ad van-e
pernyerési esély, és ha igen miért
• Károsult szabadon használja fel egyezségi ajánlatra, peres eljárás megindítására
vagy csak megnyugtatására
• Szakértő szerepe az eljárás során továbbra is fennáll válaszok készítése a másik fél
által felkért, illetve kirendelt szakértő véleményére, akár tárgyaláson is
Szolgáltató megbízásából írt szakvélemény
• Szolgáltató sem kér valótlanságról véleményt, a kirendelt szakértő azt könnyen cáfolná
• Szintén „rész-vélemény” készítés, hiszen nyilván arra helyezi a hangsúlyt, hogy miért nem történt
hiba
• Többletfeladat a károsult megbízásából készített véleményre, egyezségi ajánlatra is válaszolnia
kell, befolyásolja ezzel a szolgáltató, de a szolgáltatón keresztül a biztosítója döntését is
• Szolgáltató is szabadon használja fel a véleményt, egyezségi tárgyaláson, perben felperessel
szemben, peren kívüli egyeztetés során a biztosító előtt
• Sokszor ilyenkor sincsenek kérdések,hanem általános értékelést kérnek, a konkrétumok inkább a
károsult véleményének vagy egyezségi ajánlat konkrét állításainak cáfolata
• Szakértő szerepe végig segíti az eljárást, észrevételek a felperesi állításokra, a perben kirendelt
szakértői véleményre, szükség szerint meghallgatáson érdemi részvétel
Személyiségi jogok és szakvélemények
• A szolgáltató felkérésére készül szakvélemény, a károsult hozzájárulása nélkül
(károsult adatait dolgozza fel) mind a szakértő, mind a szolgáltató személyhez
fűződő jogot sért
• A szolgáltató felkérésére szakvélemény készítés menete:
• Szolgáltató hozzájárulást kér az adatok nevesített szakértőhöz történő küldéséhez-károsult
megadja vélemény készíthető
• Károsult nem ad hozzájárulást szolgáltató anonimizálhatja az iratokat (218/1997 BH)vélemény készíthető
• Károsulttól nem kérnek hozzájárulást és anonimizálás történik egyből-vélemény nem
készíthető
• Károsult nem ad hozzájárulást, anonimizálás sincs, vagy nem megfelelő-vélemény nem
készíthető
• Károsult kérésére a véleményt részére is ki kell adni (adatok ura)
Biztosító megbízásából készült vélemény
• Elsődleges feladata a felek álláspontjának szakmai szempontból történő elbírálása és egyébként a
történtek szakértői értékelése (kicsiben bíróság)
• Szakmai érdek mellett biztosító gazdasági érdeke is befolyásolja (kétes helyzetben nem kell
felesleges drága per)
• Ha felperessel ért egyet lehet feladata az alperes szakmai érvek alapján történő meggyőzése
• Felek egyező véleménye esetén biztosító szakértőjének eltérő álláspontja eredményezheti-e
egyezség elmaradását?
• Kevés szakértő ezért egy szakértő több szakterületet is vizsgál, titoktartás alóli felmentés kell
mindkét féltől
• Szakvéleményen túll részvétel az egyezségi tárgyalásokon, illetve joglapon kívül összegszerűségi
kérdésekben is szakértői értékelés
• Szakvélemény a későbbi perben - ha a felek kérik , vagy biztosító beavatkozó - becsatolható, így a
véleményt a per során is elemezhetik, szakértő meghallgatáson is részt vehet
Felek és szakértő kapcsolata
• Károsulti oldal
• Szakértők által alapított gazdasági társaság, amelyik csak károsulti felkérésre ír véleményt ügyvédi irodához kötődően
vagy attól függetlenül
• Listán szereplő szakértő vagy intézmény, amelyik eseti megbízással a károsulti oldalnak is ad szakvéleményt, de adhat
felkérésre a másik oldalnak is sőt kirendelhető bíróság által is más ügyekben
• Szolgáltatói oldal
• Eseti szolgáltatói megbízással
• Több szolgáltató vagy több szolgáltatót azonos működtető „fenntartásában” csak a szolgáltatói oldalnak
véleményadás
• Egyes szakterület szerinti szakmai társaságok melletti szakértők tanácsadása általában vagy konkrét ügyekben
szolgáltatóknak
• Az egészségügyben működő érdekvédelmi társulások pl. Kórházszövettség melletti szakértők tanácsadása általában
vagy konkrét ügyekben
• Biztosítói oldal
• Egy de inkább több biztosítóval megbízásban a szakértő sok szakterületre
• Kizárólagos kapcsolat akkor alakulna ki, ha a biztosítók magas eseti helytállási limitje érdekeltté tenné a biztosítókat
minél több szakértő alkalmazásában
Szakértő és egészségügyi közvetítés
• Egészségügyi közvetítés kifejezetten a kártérítési igények peren kívüli rendezési
fóruma lehetne, ha működne. Kevés ilyen eljárás van
• Szakértő közvetítés során is felkérhető, közvetítő nem indítványozhatja csak a
felek, és a felek kérdezhetnek is
• Szakértő véleményt ír és egyeztetésen a felekkel együtt részt vehet
• Szakértői vélemény döntő mértékben befolyásolhatja a közvetítést, mivel
közvetítő nem dönthet, viszont a felek az érdekeiket szakmai kérdésben a
szakvélemény alapján hangolhatják össze (szakvélemény pótolhatja a döntést?)
Bíróság által kirendelt szakértő és szakvélemény
• Bíróság kirendelésénél vizsgálni kell az összeférhetetlenséget, az egyik vagy másik illetve a
biztosító oldalán többször feltűnő szakértő nem elfogult-e az adott pozícióban lévővel ( személytől
függetlenül)
• Vélemény készítés előtt kérdezhet bíróság, peres felek, minden kérdésre válaszolni kell a bíróság
kérdésére adott válasz nem helyettesíti a felek kérdéseire adott választ
• Válasznak állítást és indokolást kell tartalmaznia,általános minősítések, hogy az elvárható
gondossággal járt el, megfelelő volt az ellátás, nem fogadható el konkrét tartalmú válasz
szükséges
• Szakvélemény készítéséhez megfelelő végzettségű szakkonzulens bevonása szükséges, Akár a
bíróság felhívására, akár a szakértő saját döntése alapján
• Szakvélemény előterjesztése után annak kiegészítése vagy a szakértő meghallgatása csak akkor
rendelhető el,ha a véleménnyel szembeni kifogásokat (homály, hiány , ellentmondás stb.) a peres
felek konkretizálják
Bíróság által kirendelt szakértő és szakvélemény a
tárgyaláson
• A tárgyaláson célszerű, ha a felek képviselői kérdezik a szakértőt, hiszen a a felek konkrét kifogása
alapján került sor a meghallgatásra. Kérdezhet a bíróság is, de az ideális sorrendi felek először és
utána bíróság
• A meghallgatáskor több szakkérdés is felmerülhet, mint amit az írásos észrevételek felvetettek
• A szakvéleményemet fenntartom válasz nem elégséges meg is kell „védeni „ a véleményt
• Jelen lehetnek a felek által felkért szakértők is, vitatkozni kell, csak azért nem lesz a szakértőnek
igaza mert kirendelt
• Jogi képviselők is tehetnek fel szakmai kérdéseket, velük szakmai vitát kell folytatni, nem érv, hogy
a képviselő nem orvos
• Idegen kifejezések kerülése indokolt és tárgyaláson is várható dokumentáció elemzése,
szakkönyvek cikkek bemutatása
• Célszerű a meghallgatásról szószerinti jegyzőkönyv készítése
Ki lehet szakértő
• Károsulti és Szolgáltatói oldalon bárki, nem a forma a lényeg, hanem a tartalom, természetesen
cél, hogy szakértő adja a véleményt és ekkor szakvéleménynek hívják, de ha nem szakértő adja és
szakmai véleményt az is segíti a feleket (kvázi eseti szakértő)
• Biztosítói oldal, Közvetítés, Kirendelések a jogszabály szerinti névjegyzékbe felvett szakértő,
szakértői tevékenységet végző gazdasági társaság ( felesleges a jövőre annak megkötése, hogy
milyen arányban kell abban szakértőnek tulajdonosnak lenni) szakértői intézmény, ha más nincs
eseti szakértő
• Szakmaiság előnyben ezért szakértői kettőződés: igazságügyi orvos-szakértői végzettséggel
általános kérdésekben, szakterület szerinti végezettséggel a konkrét szakkérdésekben vélemény,
ahol nincs szakterület szerinti szakértő ott szakkonzulens bevonása indokolt.
Búcsúzik a felülvélemény
• Amit a bírói gyakorlat már évek óta megfogalmazott pl. 360/2006 BH-ban is az ETT IB helyébe lépett
Szakértői Testület által adott vélemény 2009 januártól a Pp. szerint sem felülvélemény csak szakvélemény
• A gyakorlat hangsúlyozta, hogy a Szakértői Testülelt által adott vélemény egy a többi vélemény közül az nem
bírálja felül a többi véleményt, azzal szemben elfogadhat a bíróság más szakértő véleményét
• Szakértő Testület kirendelésének eljárási feltétele Pp. szerint két kirendelt szakvélemény ellentmondása a
szakértők meghallgatása után is, de a 79/2009 BH indokolása már akkor is felveti a kirendelését, ha a
magánszakértő és a kirendelt szakértő közötti ellentmondás áll fenn
• Szakértői Testület kirendelése az előző feltétek mellett sem szükséges, mint régen, hanem csak lehetséges,
tehát más szakértőt is ki lehet az említett szituációban rendelni
• Testület 3-5 fős („műhiba ügyekben inkább 5 fős) eseti bizottságokban működik, van megidézhető tagja,
ütköztethető, tehát a vélemény, de ennek ellenére fokozatosan szorul ki a bizonyításból
• Szakkonzulensi vélemény belső –előkészítő anyag az nem adható ki csak a bizottság testületi véleménye, bár
már többször csatolják azt is
Megbízás alapján készített vélemény minősítése
• Sokáig a gyakorlat nem tekintette másnak a magánszakvéleményt mint a fél szakmai álláspontjának, tehát
azt úgy vették, mint ha felperes mondaná
• A felperesi nyilatkozat is bizonyítási eszköz, tehát korábban se lehetett volna mellőzni a magánszakvéleményt
• Gyakorlat változása pl. 79/2009 BH indokolása: Az egyik fél ( bármelyik fél, akár a szolgáltatói is lehet) által
beszerzett magánszakértői vélemény olyan szakmai álláspont (tehát nem a fél nyilatkozata), amelyet a
bizonyítékok körében értékelni kell, figyelemmel a szabad bizonyítás rendszerére, így többek között az azok
alapján felmerült orvos-szakmai ellentmondásokat is tisztázni kell. Okirati elismerést nyert a magánszakértői
vélemény
• Ítélet alapja a bíró meggyőződése, így nem kizárt, hogy magánszakértői vélemény alapján szülessen
marasztalás, ha az a meggyőző, talán a távoli jövőben még akkor is, ha az a vélemény csak tartalmában
minősíthető szakmai véleménynek formájában nem mert pl. nem szakértő adta.
• A magánszakértői vélemény annak a félnek a kezében, amelyikre a kirendelet vélemény hátrányos kvázi
obstrukciós eszközzé is alakulhat (új szakértőt eredményezhet), ha konzekvensen ellentétes.
• Magánszakvélemény a per előtt és bármikor a per alatt is készülhet
Szakmaiság előtörése
• A 161/2006 BH tovább értelmezése alapján, az jogszabályszerű, ha a legspecifikusabb végzettségű
szakértő, ha nincs eseti szakértő, ha ilyen sincs szakkonzulens kerüljön bevonásra ( nem sebészérsebész nem intenzív terápiás szakorvos - infektológus, mikrobiológus) Ez a Pp szerinti különleges
szakértelem
• Egy perben a szakterületi keveredések miatt számos szakterületre kiterjedő szakértőnek lehet
véleménye, nincs korlátja a bevonhatóaknak
• Meghallgatáskor is jobb ha a legspeciálisabb végzettségű megy el, mert megalapozottabb a
véleménye ( lehet, hogy a szakértő helyett a szakkonzulens jelenjen meg)
• Igazságügyi orvos-szakértő véleményezi az oksági összefüggést, de inkább csak összefoglaltja a
specifikus közreműködők véleményét, illetve összegszerűségi körülményeket értékel, az elvárató
gondosság körébe tartozó kérdéseket sőt egyre inkább az ok-okozati összefüggést is a megfelelő
szakterületen szakorvosból lett szakértő, szakkonzulens véleményezi
Összegszerűség szakértése
• A jogalap mellett komoly szerep alakulhat ki a kártérítés összegszerűségénél is
• Nem vagyoni kártérítés pszichés alapja megfelelő pszichológus, pszichiáter bevonásával, az
elhúzódó gyászreakció, post-traumás stressz szindróma, betegség és egyéb pszichés
következmények is károsodások kérdés azok maradandósága, súlyossága, de ennek
ellentételezésről már a bíróság dönt
• Vagyoni kártérítési igények alapjáról (indokolt-e fejlesztő kezelés, ápolás-gondozás, háztartási
kisegítés, feljavított élelmezés stb) illetve annak mértékéről ( hány óra, hány nap gondozás, milyen
összetételű étkezés stb.) szakértő dönt az annak megfelelő forint meghatározása már nem
szakértői bizonyítás, hanem ténykérdés
• Összegszerűségi bizonyítás peren kívül a felek felkérésére ritka inkább csak pszichés szakértői
vélemények születnek. Biztosító gyakran igényli a szakértőktől az összegszerűség kérdésében
történő állásfoglalást is (gyakran az egyezség összegét is érdemben befolyásolhatja a szakértő)
Szakértő segédszerepben?
• Korábban a szakértő úgy érezhette a szakmai kérdésben történő állásfoglalással eldönti az ok-okozati
összefüggés és a felróhatóság kérdését is, tehát tulajdonképpen a kártérítési felelősséget
• A bírói gyakorlat szerint azonban (84/2007 BH indokolása):
• Szakértő feladata orvosi szempontból feltárni a történéséeket, de nem feladata jogi minősítéseket adni
• Az orvosi szempontból hibás tevékenység és következményeinek jogi megítélése a bíróság feladata
• Az orvosi hiba jogi megítélése a bíróság feladata
• Az orvosi hibát meg lehet, tehát ítélni orvosi és jogi megközelítésből, amiből az utóbbit már nem a szakértő
teszi.
• Szakértő tárja fel milyen lehetőségei lettek volna az orvosnak, de a bírói gyakorlat fenntartja magának a
jogot, hogy válasszon közülük melyik lehetőség elmaradását tekinti felróhatónak (helyesen eszközszerep)
• Vélemények közül a bíró választ, illetve elképzelhető az is, hogy az egyes véleményekből ki-kiemel egyes
részeket és a meggyőződése alapján egy a meglévőkből álló vegyített véleményt alkot
Eltérő értelmezések a bírói és szakértői gyakorlat
között I.
• Az elvárható gondosság alapja szakértő szerint amit el kell végezni illetve napjainkban ami nem célszerűtlen
és indokolt, a bíró gyakorlat szerint minden elvárható, ami lehetséges. Attól, hogy a szakértő leírja, hogy mi a
lehetséges, de nem minősíti hibának mert nem éri el a kell vagy indokolt mértéket a bíróság még azt mondja,
hogy az jogi értelemben orvosi hiba
• Tájékoztatásnál a szakértői gyakorlat felállít százalékos arányokat, ami alatt szerinte nem kell tájákoztatást
adni, a bírói gyakorlat ilyen megszorítást nem ismert, mindenről tájékoztatni kell, ami döntési helyzetbe
hozza a beteget, tehát minden ismert lehetséges és súlyos következményről. Attól, hogy a szakértő szerint
egy adott következményről,ami bír a fenti három jellemezővel nem kell tájékoztatnia bírói gykaorlat még úgy
ítéli meg, hogy kell, hiszen csak az minősülhet tárgyilagos, valóságos tájékoztatásnak, ami százalékos aránytól
függetlenül ismerteti a súlyos következményeket.
• Tájékoztatásnál nem is jó kérdés, hogy miről kell tájékozatni, hiszen mindenről ami bír a fenti jellemzőkkel
inkább azt kell megkérdezni melyek azok a következmények, amelyek súlyosak, ismertek és lehetségesek
voltak. Azok hiányát, meglétét a nyomtatványokból és tanúvallomásokból összehasonlítással bíróság is meg
tudja ítélni (jogkérdéssé, ténykérdéssé válik az orvosi kérdés)
Eltérő értelmezések a bírói és szakértői gyakorlat
között II.
• Bíróság szerint a szolgáltatónak kell igazolnia, hogy ha az elvárható gondossággal jár el, akkor sem lett volna a
betegnek nagyobb esélye a gyógyulásra túlélésre, káros következmény elkerülésére, ez tehát a felróhatóság
hiányának igazolása abból bármi hiányzik a felróhatóság állapítható meg a vélelem alapján
• Ezt az értelmezést a szakértői gyakorlat nem fogadja el az esély kérdést az ok-okozati összefüggésnél elemzi,
tehát az esély hiányát a felperes terhére értékeli, ami a véleményeknek ebben a kérdésben figyelmen kívül
hagyását eredményezi gyakran
• Bírói gyakorlat a nagyobb gyógyulási esélyről (százalékos arány mindegy), míg a szakértői gyakorlat a
gyógyulás nagyobb esélyéről ( 50%+1) beszél, látható, hogy a bírói gyakorlat jóval tágabb értelmezéssel bír
• Bírói gyakorlat az ok-okozati összefüggésnél elegendőnek tartja, hogy felperes igzalja , hogy a kezelés során
következett be a károsodása, míg a szakértő gyakorlat azt várja el, hogy azt igazolja a kezelés miatt legalább a
bizonyossággal határos valószínűséggel. Az ok-okozat jogkérdés ezért a bírói gyakorlati értelmezés válik
napjainkban általánossá
Szakértés új útjai
• Szakértőknek egyre több szakmai protokollra kell hivatkozni, jelenleg főleg a felek
teszik ezt, így lehetne az elvárható gondosság határait meghúzni a szakmai
protokolloknál ( persze ehhez jó protokollok is kellenek, de ez nem szakértői kérdés)
• Bírói gyakorlatban egyre több BH, EBH születik szakterületektől független
típusügyekről (idegen test, diagnosztikai tévedés) szakterületektől függő kérdésekről
(császármetszés kérdése), ami azt eredményezi, hogy ezek egyre inkább jog-tény
kérdéssé alakulnak – átértékelődik a különleges szakértelem szükségessége ezekben
a kérdésekben (vagy nem kell vagy csak részelemeiben kell szakértő)
• Közelíteni kell a szakértői és bírói értelmezést egymáshoz vélhetően a szakértőinek
kell közelednie, hiszen a bíróságé a döntő szó
• Minél több szakterületen szükséges szakértő megjelenése, lehetsőég szerint
szakterületenként is több szakértővel (klinikusok feladata névjegyzékbe történő
felvételük kérése)
• Szakkérdések előtérbe kerülése a tanúk és a felperesek meghallgatása helyett,
hiszen azt tartalmazzák az iratok, ezért akár az első tárgyalásig készüljön el a
vélemény a felek kérdései,tárgyaláson kívüli kirendelés alapján és akár egy
tárgyaláson is eldönthető a jogalapból a szakkérdés
Az orvos-szakértés az egészségügyi
szolgáltatók kártérítési felelősségének
modern bíró gyakorlatának akkor felel meg,
ha szakértőbb és orvosibb lesz a
jelenleginél, amihez az előadásomban csak
ötleteket kívántam felmutatni a
megvalósulásuk az orvosokon és
szakértőkön múlik