Transcript B - Dr. Kollár Coaching

A döntéshozók preferenciái gyakran
inkonzisztensek, a jövőből érkező
preferenciák jelenbeli megjóslása
meglehetősen nehéz.
 Gyakran a döntések módosítják azokat a
preferenciákat, amelyek a
preferenciákat módosító döntésekhez
vezetnek.

A döntéshozók olykor a döntéseik révén
akarják megváltoztatni preferenciáikat.
A döntés célja jövőbeli
preferenciaváltozás.
 „Saját vágyaik taszítják, míg nemlétező
vágyaik vonzzák őket”.
 Operába megy, hogy megszeresse, ne
legyen bunkó.


A döntéshozóknak vannak olyan
preferenciáik (vágyaik), amelyek minél
inkább beteljesülnek, annál nagyobb
szorongást okoznak. Ezeknek a
szorongást okozó inkonzisztenciáknak a
meghaladásra alkalmas módszert kínál
az ontológiai coaching.
A szervezeti döntések egésze,
 egyebek mellett, azért nem
mcdonaldizálható, mert a
döntéshozóknak vannak olyan rejtett
vágyai, amelyekről nem szeretnének
tudni. Beteljesülésük alapjaiban ásná alá
az önmagukról kialakított képet.
 A vágy nyílt beteljesülésének
mértékében nő a szorongás.

A személy-holonon belül két szub-holon
 A szub-holon: ha álmában beteljesül
nyíltan a vágya, akkor örömet érez
(jutalom).
 B szub-holon: A holon beteljesült vágya
szorongást generál B szub-holonban,
amelyre büntetéssel válaszol.
 A személy szintjén: jutalmazás és
büntetés egyszerre.

„A szorongásos álom gyakran leplezetlen
vágyteljesülés, természetesen nem egy
megengedett, hanem egy elvetett
vágyé”.
 „A neurotikus hatalmi törekvés védelmet
nyújt annak a veszélye ellen, hogy az
ember jelentéktelennek érezze magát.”

Egy szegény pár abba a kitüntetett
helyzetbe kerül, hogy három
kívánságukat teljesíti egy mindenható
tündér.
 Első kívánság: mielőtt konszenzusra
jutnának azt illetően, hogy mi legyen az
első kívánságuk, a feleség a szomszéd
sátorban sülő kolbász illatától elbódulva
egy pár kolbászt rendel a tündértől.

A feleség-holon kimenetén tehát
megjelenik a beteljesült vágyat kísérő
öröm.
 Második kívánság: a férj-holont az
asszony beteljesült vágya dühvel tölti el,
és azt kívánja, hogy nőjön a nő orrára a
kolbász. Ez a második vágyteljesülés, ami
az asszony által kiváltott szorongásra
adott válaszban, a büntetésben
manifesztálódik.

Harmadik kívánság: a feleség- és férjholon kooperációjának eredmény az,
hogy egyetlen közös kívánságuk
eredményeként eltávolítható legyen a
feleség orrára nőtt kolbász.
 Valójában a személy-holon szintjén nincs
vágykielégülés, viszont a rendszer
rengeteg energiát használt fel a semmi
elérésére.


A személy szintjén akkor beszélhetünk
valódi vágyteljesülés okozta örömről, ha
a két szub-holon kooperál (konszenzusra
jut a vágyakat illetően, vagy autonóm
döntéseik egybeesnek.) Első esetben a
„férj” és a „feleség” előre „megbeszéli”,
hogy az első kívánságuk egy pár kolbász
lesz, a másodikban pedig egybeesnek a
kívánságaik, anélkül, hogy egyeztetnék
azokat.
A szubszemély-holon:
 Bemenet: vágyik valamire
 Művelet: terv és cselekvés
 Kimenet: beteljesült vágy, öröm
 B szubszemély-holon:
 Bemenet: arra vágyik, amire A
 Művelet: kooperatív terv és cselekvés Aval
 Kimenet: beteljesült vágy, öröm


Ha A és B szubszemélyek vágyai
megegyeznek, akkor adekvát a
mcdonaldizáció.








A szubszemély-holon:
bemenet: vágyik valamire
művelet: terv és cselekvés
kimenet: beteljesült vágy, öröm
B szubszemély-holon:
Bemenet: A vágya dühöt generál, szorong
Művelet: terv és cselekvés A
megbüntetésére
Kimenet: beteljesült vágy, öröm attól, hogy
A szorong

A fenti modell olyan vágy álombéli
beteljesülését ábrázolja, a melyeről az
álmodó nem akar tudni.
Bemenet: nyílt vágy, amely a személy
szintjén bűntudatot generál.
 Művelet: Álommunka: torzítás,eltolás, sűrítés
 Kimenet: álom a maga szimbolikus,
metaforikus nyelvével, a torzítás mértékével
arányosan csökken a szorongás.
 A lappangó álomtartalom tudattalan,
tehát a személy nyugalmáért azzal fizet,
hogy félreérti önmagát.


A torzításra rengeteg erőforrást elpazarol
a rendszer, ami miatt nem képes valódi
változásra.
Nem álomfejtés, hanem?
 A coachee beszámolója során a
hallgatólagos tudása (tacit knowledge)
és az explicit tudása között fellelhető
inkonzisztencia jelzi a coach számára a
személyben rejlő inkonzisztenciát.

Polányi Mihály: hallgatólagos és explicit
tudás megkülönböztetése
 I. Hallgatólagos tudás: csak személyesen
átadható ismeret.
 a. A tudás szótlan dimenziója: szavakba
nem foglalható tudás, készségek
elsajátítása, gyakorlati tudás.
 B. A tudás hallgatólagos összetevője:
Tudásunkat megalapozó előfeltevés, mely
adott esetben explicit módon is
megfogalmazható.

I. Explicit tudás: Személytelen, képletek,
fogalmak révén tovább adható objektív
tudás. Ideáltípusa a számítógép mint
„következető berendezés”.
 Polányi-stratégia az ontológiai
coachingban:
 A személy hallgatólagos tudása
(testbeszéde, artikulációja,
metakommunikációja, érzelmei, egész
kommunikációs gyakorlata, elősejlő
előfeltevései) inkonzisztenciát mutat explicit
tudásával.


A személy-holon

A szubszemély-holon mint következető
berendezés.
 Bemenet: explicit tudás
 Művelet: számolás (logikus
következtetés)
 Kimenet: explicit tudás
B szubszemély-holon mint számítógéphasználó
 Bemenet: explicit tudás
 Művelet: az explicit tudásból kibontott
értelem, konzisztens összefüggés
 Kimenet: személyes tudás (hallgatólagos
és explicit konzisztens egysége)

B szubszemély-holon mint számítógéphasználó
 Bemenet: explicit tudás
 Művelet: az explicit tudásból kibontott
inkonzisztens értelmezés és összefüggés
 Kimenet: inkonzisztens személyes tudás
(hallgatólagos és explicit tudás
inkonzisztenciája)

Ikujiro Nonaka szerint a Toyota olyan
tudástermelő vállalat, amely az explicit
tudás és a hallgatólagos tudás között
hidat épít, ez minden innováció alapja.
 A vállat tudásának nagy része
tapasztalatból szármatik, és formalizált
módon nem adható át. A szervezet azért
sikeres, mert képes hidat építeni a
hallgatólagos és az explicit tudás közé

Az első találkozás során a coach a
coachee személyes és explicit tudása
közötti inkonzisztenciákból következtet
vissza a személyen belül rejlő
inkonzisztenciákra.
 Vagyis a helyzetéről adott explicit, fogalmi
magyarázata, valamint a
metakommunikációja, élethelyzete,
testbeszéde, a narrativája mögött rejtező
előfeltevései és hangulata közötti
inkonzisztenciákra.

A hallgatólagos és explicit tudás között
fennálló inkonzisztenciákból (tervvisszafejtés
révén) következtethetünk a paradox
vágyak jelenlétére.
 Bemenet: A és B egymásnak ellentmondó
vágy
 Művelet: vágyteljesítés és büntetés oda
vissza
 Kimenet: inkonzisztencia a hallgatólagos és
az explicit tudás között.


Az explicit és hallgatólagos tudás közötti
áramlás elősegítése a tudástermelő
döntésmenedzselés alapja.