Transcript Titokfejtők

MIT REJT A TITOK?
Gárdonyi Géza titkosírása
Készítette: a Titokfejtők csapata
Belkovics Dénes
Csonka Mihály
Juhász Erik
Jordán Máté
Bata Bálint
Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola
Tinódi Sebestyén Tagiskola
„Az én Gárdonyim”
Vázlat
1.
2.
3.
4.
Témaválasztás
A Titkosnapló létrejötte
Mit takar a titok?
Sikertelen próbálkozások
 a család
 a kutatók – László János
 50 év sikertelensége
5. Újbóli lendület
6. Megfejtés
7. A megfejtők
8. Eredmény
 Mi derült ki a jelekről?
 A napló részei
9. Miért kezelte titokként Gárdonyi?
10. Az „őszinte tusakodó”
11. A siker
12. Forrásaink
1. Témaválasztás
6. osztályban Gárdonyi életrajzát
tanulmányozva hallottunk először a
Titkosnaplóról.
Az „Élő Gárdonyi” című vetélkedőn csapatunk
névválasztásakor is foglalkoztatott az a
gondolat, hogy mi legyünk a „Titokfejtők”.
Azért választottuk ezt a témát, mert kíváncsiak
vagyunk, milyen rejtélyeket, titkokat,
meglepetéseket tartalmaz Gárdonyi Géza
Titkosnaplója.
2. A Titkosnapló létrejötte
• Gárdonyi tíz évvel halála előtt számvetést
készített. Körülbelül ezzel egy időben kezdte
el vezetni titkosírással írt följegyzéseit.
• A Pesti Hírlap tudósítója, Porzsolt Kálmán
kérésére szívesen felolvasott
részleteket a titkosírásos munkáiból:
„pár leplezetlen igazságot élő
emberekről s megfigyeléseket
az életről”.
3. Mit takar a titok?
Gárdonyi íróasztalának fiókjai rejtették a titkosírásos szövegeket.
Fiainak azt hagyta hátra, hogy „halálom után megsemmisítendő”.
Ez még inkább fokozza a család, a Gárdonyi-olvasók és a kutatók
kíváncsiságát.
4. Sikertelen próbálkozások
a rejtjelekkel
 A család
Gárdonyi családtagjai találgatásra
kényszerültek a jeleket illetően, hiszen
az író nekik sem beszélt a kalligrafikus
ábrákról.
Gárdonyi Géza fia, József úgy vélte, apja
a hun és a tibeti ékírásból indult ki, és
olyannyira megtanulta a tibeti nyelvet,
hogy az irodalmi jegyzeteit is ezen a
nyelven készítette. A családban csak
„tibetűknek” nevezték ezeket a jeleket.
Gárdonyi József
 A kutatók
A kutatók sem tudtak megbirkózni a titkosírásos
szöveggel. Évtizedekig homály fedte Gárdonyi
feljegyzéseit. László János 1952-es értekezése szerint: az
író „titkosírásos közlései töredékesek, homályosak és
zavarosak”.
László János kutató feltevései elhibázottak voltak,
munkája tévútra csúszott. Alapvető tévedése az írásmű
jellegének megítélésében mutatkozott: „sokezer,
egymástól különböző jelcsoportot” tételezett fel.
50 év sikertelensége
Közel 50 év alatt neves tudósok sem tudtak mit kezdeni a
mindentől eltérő írásrendszerrel:
• távolról régi magyar rovásíráshoz hasonlított
• asszír, ind, héber, egyiptomi elemek keveredését látták
Közben kiderült, hogy a
Titkosnapló nem egyetlen
kötet, hanem naplószerű
füzetek, noteszek
sorozata.
5. Újbóli lendület
• 1965 végén váratlanul sok titkosírásos
feljegyzés kerül elő. Sándor halála
után gazdagodik a megfejtendő anyag.
Mindez új irányt ad.
• A titkosírás valamiféle gyakorlati
értelmét sugallják:
- a sokféle papír és füzetfajta használata
- a színes írószerszámok használata
- a térkihasználás módja
- a rajzosság
• Változóban van a Gárdonyi-szemlélet is.
• Az egri múzeum jobb anyagi és erkölcsi
feltételeket teremt a kutatáshoz.
• Ennek következtében huszonketten
jelentkeznek a titok megfejtésére.
6. A megfejtés
Gárdonyi Géza Titkosnaplóját 1969-ben szinte
egyszerre fejtette meg két kutató, Gilicze Gábor és
Gyürk Ottó.
Szinte egyszerre rukkoltak elő a jelek megfelelő
értelmezésével. Fél évtized múltán ezeroldalas
„fordítást” tártak a kíváncsi tömegek elé.
7. A megfejtők
Gilicze Gábor (akkor egyetemi hallgató) a Füles
rejtvényújságból értesült a pályázatról.
A hangzók törvényszerűsége alapján a „t” jelét
sejtette meg a csettintett szóban. Innen eljutott az
„e” és az „i” betűig, majd a teljes megfejtésig.
Módszere:
 segédeszköz nélkül
 a hangzók törvényszerűsége alapján
Gyürk Ottó (honvéd alezredes) egy televíziós
vetélkedőből értesült a pályázati lehetőségről.
Gyürk Ottó
1921-2003
Keltezéseket fedezett
fel a titkos jelekben. A
karácsony hónapjából
kiindulva jutott a
megfejtéshez.
Módszere:
korszerű technikával (számítógéppel)
a számjelgyanús részek kiszűrése
8. Az eredmény (1969)
• Gárdonyi rejtjeles írásmódja „gondosanötletesen kitervelt munka”
• Az alapjelek – amik nem módosulnak –
később alakzatokká tömörülnek
• Alapvetően magának írta; jegyzeteket,
vázlatokat tartalmaz műveihez
• Titkon számított arra, hogy megfejtik
• 1906-tól haláláig sok ötletét, meglátását,
művázlatát rögzítette
Mi derült ki a jelekről?
• Betű szerinti írást lepleznek a jelek
• Választott betűjelei latin betűs írásunk betűinek kisebbnagyobb részei
• Pont-, vonal-, körívelemekből és ezek dőlésirány szerinti
kombinációiból alakította ki Gárdonyi a betűket
• Külön jelölte a magánhangzók rövidségét és hosszúságát
• Elenyészően csekély rövidítést használt
A napló részei
•
•
•
•
•
•
•
Napló 1915-1922
Morfiumcseppek
Mesterkönyv
Címszavak a drámákról
A természet kalendáriuma
Más szóval a szót
Két beszédvázlat
9. Miért kezelte titokként Gárdonyi az
élet és az íróság fontos kérdéseit?
Csak magának merte megvallani erényeit és
hibáit, felismeréseit és mulasztásait.
"Egyszerre látom minden munkámnak az értékét és
értéktelenségét, mint valami próbakövön" - vonja le
1916. február 26-i okfejtéséből a következtetést.
„…És szinte elirtózva eszméltem rá, mennyire
művészietlenek negyven évi munkálkodásom remekei.
Nem vigasztal, hogy a többi író is ilyen, de ha van még
tíz évem, talán pótolhatom..."
10. Az „őszinte tusakodó”
Féja Géza 1943-ban leírt
megállapítása szerint Gárdonyi
„őszinte tusakodó volt, nem
kímélte magát, az igazságai jobban
érdekelték az életnél, s ez a
folytonos vívódás, a végső
megoldásnak ez a szüntelen
keresése művei fölé nő és
visszasugárzik műveire is”.
11. A siker
• Gárdonyi 1906 és 1922 között 35 ívnyi szöveget írt ezzel az
írásmóddal. Ez 1 millió 400 ezer karakter. Az egyik fele íróiirodalomelméleti jellegű feljegyzés, a másik fele főként szó- és
szinonimagyűjtemény.
• Így gratulál titkosírással a megfejtőnek:
„Gratulálok, ha megfejtened sikerült. A magyar nyelvnek magas,
elzárt Tibetjébe találtál kaput. Ha addig eljutsz, ameddig én,
megtalálod azt az aranyalmafát is, amelynek neve: analógia.”
• Gárdonyi a titkosírással a nyelvek iránti szeretetét és tiszteletét
fejezte ki.
12. Forrásaink
• Gárdonyi Géza Emlékmúzeum Mesterfüzetek c. kiadványa.
Heves Megyei Múzeumi Szervezet Dobó István Vármúzeuma,
Eger Vára Barátainak Köre
• Kispéter András: Gárdonyi Géza. Bp.: Gondolat Kiadó, 1970
• Korompai János: Gárdonyi Géza Egri Otthona. Eger.: Heves
Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1983.
• Magyar Nagylexikon. Bp.: Magyar Nagylexikon Kiadó, 1999.
• Weller István: Eger. Bp.: Panoráma Kiadó, 1981.
• Z. Szalai Sándor: Gárdonyi Géza - Titkosnapló. Bp.:
Szépirodalmi, 1974.
• Z. Szalai Sándor: Sors és történelem – Tanulmányok
Gárdonyi Gézáról. Miskolc : Felsőmagyarország Kiadó, 2001.
Köszönjük
a figyelmet!