Gárdonyi Géza és kora Készítette: Katona Klaudia Megyeri Úti Általános Iskola 8.a osztály Felkészítő tanár: Gerbnerné Váradi Anna Knotz Lászlóné.
Download ReportTranscript Gárdonyi Géza és kora Készítette: Katona Klaudia Megyeri Úti Általános Iskola 8.a osztály Felkészítő tanár: Gerbnerné Váradi Anna Knotz Lászlóné.
Slide 1
Gárdonyi Géza és kora
Készítette:
Katona Klaudia
Megyeri Úti Általános Iskola 8.a osztály
Felkészítő tanár: Gerbnerné Váradi Anna
Knotz Lászlóné
Slide 2
Ki is volt ő?
Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza)
született: 1863. augusztus 3., GárdonyAgárdpuszta
Meghalt: 1922. október 30., Eger
író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar
Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja
Slide 3
A századforduló magyar irodalmának máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható
tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19.
századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugatnemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
Slide 4
A pályafutását 1881-ben népiskolai tanítóként kezdő,
majd 1885 után újságíróként folytató Gárdonyi 1897 után
vidéki visszavonultságban alkotott („az egri remete”),
szépírói munkásságának szentelve életét. Pályáját folyamatos útkeresés, tematikai és formai kalandozás jellemezte, prózaírói életműve ennek fényében három korszakra osztható.
Slide 5
Az 1890-es években írt népies hangvételű
novellái és elbeszélései hozták meg számára
a kortársak elismerését (Az én falum, 1898),
de az utókor elsősorban a századfordulót
követő évtizedben keletkezett történelmi
regényei révén ismeri (Egri csillagok, 1901; A
láthatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908),
illetve a magyar lélektani regény korai darabjainak
szerzőjét
tiszteli
személyében
(Szunyoghy miatyánkja, 1913; Ida regénye,
1920). Bár költői és drámaírói munkássága
kevésbé bizonyult maradandónak, szintén
jelentős. Az 1900-as években a szórakoztató
célú népszínművek kliséin túllépve lélekábrázoló jellegű népies történeteket dramatizált színpadra (A bor, 1901).
Slide 6
A legismertebb műve
Egri csillagok
Az Egri csillagok Gárdonyi Géza 1899-től folytatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott
regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény,
amelynek története a valóságos 1552. évi egri ostrom
eseményeinek és előzményeinek történetét dolgozza fel
érdekfeszítően cselekményes regény formájában. Cselekménye 1533-ban indul, és az 1552-es hatalmas túlerővel
szemben diadalt aratott egri hősök győzelmével zárul. Az író
maga e művét legjobb alkotásának tartotta. A regény 2005ben, „ A Nagy Könyv” elnevezésű országos felmérés
eredményeként, melynek célja Magyarország legnépszerűbb
regényének megválasztása volt, a Magyarország legkedveltebb regénye 2005 címet nyerte el.
Slide 7
A mű keletkezése
A mű születése Gárdonyi egri alkotóéveihez kötődik, 1901-ben je-lent
meg könyv alakban. Ez volt egy-úttal
az író első nagyregénye is. Előz-ménye
Gárdonyi munkásságában nem lelhető
fel, hiszen az író csupán a millennium
után kezdett érdeklődni a magyar történelem eseményei iránt.
Slide 8
Cselekménye (1.rész)
Hol terem a magyar vitéz?
1533-ban Gergő és Vicuska fürdik a Mecsek mélyén
egy kis patakban. A Szürkét legeltetik, de előbukkan
Jumurdzsák török janicsár aga (később dervis, majd bég).
Ő elrabolja a lovat és a gyerekeket is. Egy rabszállító
szekéren viszik őket egy erdőbe, ahonnan Gergőék
megszöknek. Visszatérnek Cecey házához az egyik ló
nyergébe rejtett pénzzel, ahol megdicsérik őket. A török
csapat megostromolja Keresztesfalvát, de visszaverik
őket. Jumurdzsák életét Gábor pap megkíméli, de elveszi
tőle az amulettjét. Mivel Gergő anyját megölik a
törökök, ezért Gergő - előbb Dobó Istvánhoz, majd
Gábor paphoz kerül. A fiút a pap hazaviszi a falujába Kishidára -, amit szinte teljesen elpusztítottak a törökök.
Gergő később Szigetvárra kerül Török Bálinthoz.
Slide 9
2.Rész
Oda Buda!
Gergely egy levélben megkapja Gábor paptól
Jumurdzsák amulettjét, a gyűrűjét. 1541-ben a török
Buda felé indul. Gábor pap fel akarja robbantani a török
szultánt, ám összetéveszti az agával, újból fogságba esik,
de a török táborban meghal. Gergely is fogoly lesz
Tulipánnal együtt, de Hajván segítségével megszökik. Éva
udvarhölgy a királyné udvarában. Buda csellel török
kézre kerül, és Török Bálint fogságba esik.
Slide 10
3.Rész
A rab oroszlán
Mekcsey felkeresi Gergelyt, elmondja, hogy Évát
Izabella királyné máshoz akarja feleségül adni. Gergely az
utolsó pillanatban megszökteti szerelmét az erdélyi
Gyaluról. Gergely, Éva, Török Jancsi és Mekcsey - Matyi
szolgával - elindulnak Sztambulba, hogy kiszabadítsák
Török Bálintot. Jumurdzsák végig a nyomukban van. A
szöktetés nem sikerül, Gergelyéknek menekülniük kell.
Szárazföldi úton - olasz énekesnek álcázva magukat térnek vissza Magyarországra Veli bég seregével.
Slide 11
4.Rész
Eger veszedelme
Jumurdzsák elrabolja Éva és Gergely
6 éves fiát, mert vissza akarja szerezni a
talizmánját. Gergely királyi főhadnagy
közben már elindult Eger felé, Dobó
István segítségére. Az ostrom kezdete
után kiderül a gyermek elrablása. Gergely egy éjszakai támadást szervez, és
rátalál a kémükre, aki fontos információkat közöl velük.
Slide 12
5.Rész
Holdfogyatkozás
Éva Szarvaskőre siet, be akar jutni egy alagúton át az
ostromlott egri várba. Hegedűs hadnagy árulást tervez,
de amikor a törököket bevezeti a várba, elfogják, később
az árulásért fölakasztják. Éva bejut a várba, de eltitkolják
férje elől. A döntő ostrom előtt a várban mindenki
felkészült a halálra. A katonák, az egri nők hősiessége,
Gergely fortélyos haditechnikái azonban megtörik a
törökök harci kedvét. Évának egy török asszony elhozza
a fiát saját gyermekéért cserébe, aki az egyik kirohanás
zsákmányával került a várba.A török elvonul Eger alól.
Slide 13
Írói módszere
A szerző önállóbban készült fel regénye megírására,
mint a régebbiekre. Utána olvasott a kor történetének,
kutatásokat végzett a témakörben, foglalkoztatta a keleti,
pontosabban a török kultúra, sőt elutazott Isztambulba
is a helyszín felméréséhez, hogy azt az ünnepséget
megnézze, amit leírt művében. A mű megírása előtt
rengeteg jegyzetet készített. Az alkotás végén
találhatunk egy török szavak és kifejezések magyarázatát
tartalmazó listát.
Slide 14
Részlet a regényből:
A várvédők esküje
„- Esküszöm az egy élő Istenre - hangzott az ünnepi
mormolás.
- ...hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az
egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg
nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A
vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem
hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron
kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig
alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való
parancsának. Isten engem úgy segéljen!”
Slide 15
Szereplők
A műben valóságos történelmi alakok életútjának
egy részét követhetjük nyomon. Valós sze-replői romantikus, eszményi hősökké magasztosulnak. Magatartásuk-ból,
személyiségükből a példamutató tet-teket emeli ki az író,
míg negatív történelmi szerepükről nem tesz említést. A
regény végén helyet kapott egy lista a várvédő egri hősök
névsorával, akik közül Gárdonyi sokat bevett a történetbe.
Ugyancsak a kor ismert személyiségei jelennek meg a
királyné udvarának leírásában is (például Zrínyi Miklós,
Tinódi Lantos Sebestyén, Szapolyai István, vagy a királyné).
Slide 16
Szereplők
Bornemissza Gergely (1526 – 1555. január után) királyi
hadnagy, végvári vitéz, egri kapitány.
Cecey Éva: Egyes nézetek szerint Bornemissza Gergely
felesége volt a valóságban is, mások szerint azonban nem ő
volt a felesége, bár valóban létezett.
Enyingi Török Bálint (1502 – Isztambul, 1551) magyar
főnemes.
Dobó István (1500 körül – Szerednye, 1572) felvidéki
nagybirtokos főnemes.
Mekcsey István (? – Sajóvárkony, 1553) birtokos nemes, 155152-ben az egri vár várnagya
Slide 17
Gárdonyi Géza verseket is írt, íme
mutatóban az egyik költeménye:
A fasorban
" Hát persze hogy adunk: ihol az erszényem."
Nekünk éppen ilyen csendes fasor kellett. S Vilma két pénzt adott: egyiket énértem.
Se szembe nem jönnek, se pedig utánunk. Köszönte a koldus, rezgő öreg hangon:
"Áldja meg magukat az Isten, kisasszony!"
Kezembe a keze: sétálunk, sétálunk.
Árnyas, csöndes fasor a temető mellett.
Lám, mégis valaki...ül az árok partján
egy vén sánta koldus, a kalapját tartván.
Mit keres ez itt, hol csak a rigók járnak?
Vilma szól: Óh adjon az istenadtának!"
Némán megyünk tovább. Az öreg áldása
kísér mint a harang elbúgó dongása.
Az akácsort szellő borzolja meg végig,
Vilma mosolyog. A szemén könnycsepp fénylik.
Slide 18
Források
Alföldy: Magyar irodalom 6
Wikipédia: Gárdonyi Géza
Gárdonyi Géza : A fasorban- Jó versek-költők-írókirodalom…
Beszélő utcanevek Egerben - Cecey Éva életrajza
Gárdonyi Géza és kora
Készítette:
Katona Klaudia
Megyeri Úti Általános Iskola 8.a osztály
Felkészítő tanár: Gerbnerné Váradi Anna
Knotz Lászlóné
Slide 2
Ki is volt ő?
Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza)
született: 1863. augusztus 3., GárdonyAgárdpuszta
Meghalt: 1922. október 30., Eger
író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar
Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja
Slide 3
A századforduló magyar irodalmának máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható
tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19.
századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugatnemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
Slide 4
A pályafutását 1881-ben népiskolai tanítóként kezdő,
majd 1885 után újságíróként folytató Gárdonyi 1897 után
vidéki visszavonultságban alkotott („az egri remete”),
szépírói munkásságának szentelve életét. Pályáját folyamatos útkeresés, tematikai és formai kalandozás jellemezte, prózaírói életműve ennek fényében három korszakra osztható.
Slide 5
Az 1890-es években írt népies hangvételű
novellái és elbeszélései hozták meg számára
a kortársak elismerését (Az én falum, 1898),
de az utókor elsősorban a századfordulót
követő évtizedben keletkezett történelmi
regényei révén ismeri (Egri csillagok, 1901; A
láthatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908),
illetve a magyar lélektani regény korai darabjainak
szerzőjét
tiszteli
személyében
(Szunyoghy miatyánkja, 1913; Ida regénye,
1920). Bár költői és drámaírói munkássága
kevésbé bizonyult maradandónak, szintén
jelentős. Az 1900-as években a szórakoztató
célú népszínművek kliséin túllépve lélekábrázoló jellegű népies történeteket dramatizált színpadra (A bor, 1901).
Slide 6
A legismertebb műve
Egri csillagok
Az Egri csillagok Gárdonyi Géza 1899-től folytatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott
regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény,
amelynek története a valóságos 1552. évi egri ostrom
eseményeinek és előzményeinek történetét dolgozza fel
érdekfeszítően cselekményes regény formájában. Cselekménye 1533-ban indul, és az 1552-es hatalmas túlerővel
szemben diadalt aratott egri hősök győzelmével zárul. Az író
maga e művét legjobb alkotásának tartotta. A regény 2005ben, „ A Nagy Könyv” elnevezésű országos felmérés
eredményeként, melynek célja Magyarország legnépszerűbb
regényének megválasztása volt, a Magyarország legkedveltebb regénye 2005 címet nyerte el.
Slide 7
A mű keletkezése
A mű születése Gárdonyi egri alkotóéveihez kötődik, 1901-ben je-lent
meg könyv alakban. Ez volt egy-úttal
az író első nagyregénye is. Előz-ménye
Gárdonyi munkásságában nem lelhető
fel, hiszen az író csupán a millennium
után kezdett érdeklődni a magyar történelem eseményei iránt.
Slide 8
Cselekménye (1.rész)
Hol terem a magyar vitéz?
1533-ban Gergő és Vicuska fürdik a Mecsek mélyén
egy kis patakban. A Szürkét legeltetik, de előbukkan
Jumurdzsák török janicsár aga (később dervis, majd bég).
Ő elrabolja a lovat és a gyerekeket is. Egy rabszállító
szekéren viszik őket egy erdőbe, ahonnan Gergőék
megszöknek. Visszatérnek Cecey házához az egyik ló
nyergébe rejtett pénzzel, ahol megdicsérik őket. A török
csapat megostromolja Keresztesfalvát, de visszaverik
őket. Jumurdzsák életét Gábor pap megkíméli, de elveszi
tőle az amulettjét. Mivel Gergő anyját megölik a
törökök, ezért Gergő - előbb Dobó Istvánhoz, majd
Gábor paphoz kerül. A fiút a pap hazaviszi a falujába Kishidára -, amit szinte teljesen elpusztítottak a törökök.
Gergő később Szigetvárra kerül Török Bálinthoz.
Slide 9
2.Rész
Oda Buda!
Gergely egy levélben megkapja Gábor paptól
Jumurdzsák amulettjét, a gyűrűjét. 1541-ben a török
Buda felé indul. Gábor pap fel akarja robbantani a török
szultánt, ám összetéveszti az agával, újból fogságba esik,
de a török táborban meghal. Gergely is fogoly lesz
Tulipánnal együtt, de Hajván segítségével megszökik. Éva
udvarhölgy a királyné udvarában. Buda csellel török
kézre kerül, és Török Bálint fogságba esik.
Slide 10
3.Rész
A rab oroszlán
Mekcsey felkeresi Gergelyt, elmondja, hogy Évát
Izabella királyné máshoz akarja feleségül adni. Gergely az
utolsó pillanatban megszökteti szerelmét az erdélyi
Gyaluról. Gergely, Éva, Török Jancsi és Mekcsey - Matyi
szolgával - elindulnak Sztambulba, hogy kiszabadítsák
Török Bálintot. Jumurdzsák végig a nyomukban van. A
szöktetés nem sikerül, Gergelyéknek menekülniük kell.
Szárazföldi úton - olasz énekesnek álcázva magukat térnek vissza Magyarországra Veli bég seregével.
Slide 11
4.Rész
Eger veszedelme
Jumurdzsák elrabolja Éva és Gergely
6 éves fiát, mert vissza akarja szerezni a
talizmánját. Gergely királyi főhadnagy
közben már elindult Eger felé, Dobó
István segítségére. Az ostrom kezdete
után kiderül a gyermek elrablása. Gergely egy éjszakai támadást szervez, és
rátalál a kémükre, aki fontos információkat közöl velük.
Slide 12
5.Rész
Holdfogyatkozás
Éva Szarvaskőre siet, be akar jutni egy alagúton át az
ostromlott egri várba. Hegedűs hadnagy árulást tervez,
de amikor a törököket bevezeti a várba, elfogják, később
az árulásért fölakasztják. Éva bejut a várba, de eltitkolják
férje elől. A döntő ostrom előtt a várban mindenki
felkészült a halálra. A katonák, az egri nők hősiessége,
Gergely fortélyos haditechnikái azonban megtörik a
törökök harci kedvét. Évának egy török asszony elhozza
a fiát saját gyermekéért cserébe, aki az egyik kirohanás
zsákmányával került a várba.A török elvonul Eger alól.
Slide 13
Írói módszere
A szerző önállóbban készült fel regénye megírására,
mint a régebbiekre. Utána olvasott a kor történetének,
kutatásokat végzett a témakörben, foglalkoztatta a keleti,
pontosabban a török kultúra, sőt elutazott Isztambulba
is a helyszín felméréséhez, hogy azt az ünnepséget
megnézze, amit leírt művében. A mű megírása előtt
rengeteg jegyzetet készített. Az alkotás végén
találhatunk egy török szavak és kifejezések magyarázatát
tartalmazó listát.
Slide 14
Részlet a regényből:
A várvédők esküje
„- Esküszöm az egy élő Istenre - hangzott az ünnepi
mormolás.
- ...hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az
egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg
nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A
vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem
hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron
kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig
alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való
parancsának. Isten engem úgy segéljen!”
Slide 15
Szereplők
A műben valóságos történelmi alakok életútjának
egy részét követhetjük nyomon. Valós sze-replői romantikus, eszményi hősökké magasztosulnak. Magatartásuk-ból,
személyiségükből a példamutató tet-teket emeli ki az író,
míg negatív történelmi szerepükről nem tesz említést. A
regény végén helyet kapott egy lista a várvédő egri hősök
névsorával, akik közül Gárdonyi sokat bevett a történetbe.
Ugyancsak a kor ismert személyiségei jelennek meg a
királyné udvarának leírásában is (például Zrínyi Miklós,
Tinódi Lantos Sebestyén, Szapolyai István, vagy a királyné).
Slide 16
Szereplők
Bornemissza Gergely (1526 – 1555. január után) királyi
hadnagy, végvári vitéz, egri kapitány.
Cecey Éva: Egyes nézetek szerint Bornemissza Gergely
felesége volt a valóságban is, mások szerint azonban nem ő
volt a felesége, bár valóban létezett.
Enyingi Török Bálint (1502 – Isztambul, 1551) magyar
főnemes.
Dobó István (1500 körül – Szerednye, 1572) felvidéki
nagybirtokos főnemes.
Mekcsey István (? – Sajóvárkony, 1553) birtokos nemes, 155152-ben az egri vár várnagya
Slide 17
Gárdonyi Géza verseket is írt, íme
mutatóban az egyik költeménye:
A fasorban
" Hát persze hogy adunk: ihol az erszényem."
Nekünk éppen ilyen csendes fasor kellett. S Vilma két pénzt adott: egyiket énértem.
Se szembe nem jönnek, se pedig utánunk. Köszönte a koldus, rezgő öreg hangon:
"Áldja meg magukat az Isten, kisasszony!"
Kezembe a keze: sétálunk, sétálunk.
Árnyas, csöndes fasor a temető mellett.
Lám, mégis valaki...ül az árok partján
egy vén sánta koldus, a kalapját tartván.
Mit keres ez itt, hol csak a rigók járnak?
Vilma szól: Óh adjon az istenadtának!"
Némán megyünk tovább. Az öreg áldása
kísér mint a harang elbúgó dongása.
Az akácsort szellő borzolja meg végig,
Vilma mosolyog. A szemén könnycsepp fénylik.
Slide 18
Források
Alföldy: Magyar irodalom 6
Wikipédia: Gárdonyi Géza
Gárdonyi Géza : A fasorban- Jó versek-költők-írókirodalom…
Beszélő utcanevek Egerben - Cecey Éva életrajza